Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

193 8. január 1. WLLBNZ6K SZABÓ ISTVÁN RIPORTSOROZATA I H ^ S Jujus' az elmúlt esztendő 8©fel^3SB &31I€1SÍéC magyar politikáját, kul­^^H^^^nn9BammHiOQigna! túráját és az ifjúság útját ®-£ etdéáyi magyar fiatal szellemiség kiválóságai? I. Tamási Áron nyilatkozaia Az Ellenzék mai számával kezdődöleg amkétot nyit az elmúlt év legfőbb pro­blémáinak megvilágítása végett. E visz- szapillambás és beszámolószerii nyilatko­zatok 'íróik egyónd szemléletén átszűrve kisebbségi életünk legfontosabb és leg­égetőbb kérdéseire tapintanak rá. í gy lábluk, hogy három pont körül csoporto­síthatjuk összes problémáinkat, melyek­nek feltárása és amelyekkel való szem­benézés állandó kötelességünk, de külö­nösen érdekes most az év végén, amikor visszapillantva az elmúlt év megoldott és megoldatlanul maradt kérdéseire, mint­egy seregszemlét tarthatunk aktiv erőink és tartalékaink felett és hasznos tanulsá­gokat vonhatunk le magunknak egyéni és népi szempontból is az elmúlt esemé­nyekből a jövőre nézve. Az alább következő nyilatkozatok, és beszámolók a kisebbségi magyar politi­kai helyzetet, művelődésünk helyzetét és kérdéseit, valamint az ifjúsági problémá­kat ölelik fel. Ilymódon szellemi átnézeti térképet rajzolnak mindazokról az ese­ményekről és kérdésekről, amelyeknek valamelyike feltétlenül közel érintette minden nemzet)fársunkát s amelyekkel foglalkoznunk egyómi és kollektív köte­lességünk is. E nyilatkozatok mindenikének másik érdekes vonása, hogy valamennyit az er­délyi ifjúság hivatott szellemi vezetői ír­ták, akiknek illetékességét eddiig kifejtett i gyakorlati munkájuk és általános széllé- j mi magatartásuk teljes mértékben iga- 1 ■ amási Válaszolni & féltieitit három kérdésre, vagy­is képet adinii az erdélyi magyarság elmúlt esizibendejérőil, annii leniniek « magyarságnak poíintiükiafr, közművelődési! és ifjúsági kérdé­siéit .i#elü: kétféleképpen lehietiségies. Vagy csupláin és (kizárólag eniniek az elmúlt eszten- d őrnek az eseményeit csoportosiifj,a valaki s íünietleit veszi fiigyielemibe s iil'yen módom: .szakszerű miérflegiet ósdinál; vagy pedig évet és kérdéseket egyaránt egyetemes összefüg­gésben Iáit és lazít vizsgálja, hogy a közösség élettérnek ez az egy esztendős utszolkiaszia mi jót és mi rosszat hordáit a régiekhez iáig a 'tanulságok állapján merrefiellé kell iBrámydlbainli ezf -az életen. Természetes, hogy az író ez.en a máisod'ik módion próbál föMinft. Ami a potiltiklána; voniaiUklozó kérdést iflfflettii, ainlnialk három tételé van. Az egyik az ’az elképzelés, .amely az erdélyi magyarság szir­mára, orsz agárnak külpolitikai Tájékozódá­saival k'aipcsoüaitbian, helyet és hivatást ke­res a (ke'oteurópaii inépek életében. A má- slik féteil, hogy az uralJkloidió hialtlalHom felié miiképpen’ bózltiosiiltihialímá a magú egyenlő ál­lampolgár,;i életéit’ s .azzal egyszerre a miaga nemzeti,ségi és emberi, életét is. A kérdésnek hia/rmiadliik, s életümik miaú á’.ILapoHláit llekíi.ntve, a .Tiegsulyosabb csomó jia 'az a f dia diát, hogy miiképpen lehetne magunk .a ttá rsaidalmát erőisslé és jövőthiiróvá áTf-ormáilná'. A Vásárhelyi Találkozó igen sok és Dé- .nyegles irányéi vet .adott eme aiz ábfor mállás­a betegség ofeozójít gyökerében kell megtámadni. Ezt csinálja a Rhema, köszvéiy, ülőidegzsába, gr pa, ideg- és főfájásnál, hiiléses betegségeknél a Togal a szervezetre ártalmas kórokozó anyagokat eltávolítja ’’ testből. Orvosilag kipróbálva a leg­több országban. Togi brJîtsriumoIO is Mg’ sauoldó hatású! ra. 'Mégisem baszom/balan, úgy gond ofom, ha ebben ia röviid 'képben összesürtilfiem vélemé­nyeimet, az elmúlt eztendő itainiuMgia:i után. magyarságunk belső pliiltlitklai teendői felőtt'. ' zolj®. Szállóige az, hogy a jövőt az ifjú­ság formálja. Mi pedig aizt akartuk lát­ná, hogy a mi ifjúságunk, mint a jövő birtokosa, hogyan látja az elmúlt évet — amikor is az ifjsági kérdések sokkal nagyobb erővel léptek előtérbe — és e visszapillantásra támaszkodva, miben látja erőnket, gyengeségünket és milyen következtetéseket von le belőlük mind­nyájunk jövőjére nézve. Először is Tamási Áront kerestük fel kérdéseinkkel, aki mint ismeretes, a szeptemberben! megtartott Vásárhelyi Találkozónak, erdélyi magyar ifjúság szellemi vezetői értekezletének volt az el­nöke. A Vásárhelyi Találkozó a főhata- lomváltozás óta beállott kisebbségi éle­tünknek egyik legtörtörlénelmibb jelen­tőségű eseménye volt, amely jó időre megszabta ifjúságunk magatartásának határozott irányvomia.lát. Tamási Áron az örök megújhodást kereső művész ösztö­nével vezette a Találkozót s ebben a munkájában épugy nem vezette politika, mint ahogy irótolla is csak a művészet és aiz irodalom magasabb szempontjait követte. A „Sziizmáriás királyfi“, az Ábef-soro- zat, a „Rügyek és Reménység“, az „Éne­kes madár“, „Tündöklő Jeromos“ és megammyi nagyszerű mii szerzője, már nemzedéki elhelyezethségénél fogva is a hidverő szerepére, a kiegyenlítésre és a béketeremtésre hivatott. Lássuk tehát, mit mond Á?00" laimelellt, hogy hodiiMikiaii vezidtőilnlk mem he- í ily esen fogják fel) és értelmezik azt a ftíl­Í adatot, amelyet! a 'poliiltlTkaii fiénykedés egy (kisebbségi nép ételiében je jeni b. Az i® miaga- j ita/iitás, amely a figyalemmiek, a munlklálniak és hőisd. eröfeszilltiósiniek iái sulyá.t a védekezésire dobja dly.au veszedelmeik1 ellllen, amelyek (klifvü.l rö.i jöniniek: olyan, erőpzanl'ás, ami az elpazarol!; erőhöz viszonyítva megdöbben­tően kevés eredményit! hoziötlt és fog fo hoz­od. Amiilkor ezif mondom, teljes mértékben, eilliismierem és ülsziteiletibe! uéziem iái becsiiiiet.es munkát, amely nléha >a' bősúesség mértékéig 'ils fokozódik; d'e néha tehetietlilen dühösség- gel gondolom aizit, hogy kár a sok erőért és é'lidoz'ait'ért), 'amelyekkel más ufotn' 'többet ér­ménk él. Tudjuk, hogy alkotmányos parlia­ment!:! éDet) van' Romámiiábain, de az.t ils éppen j oflyan jói 'tudjuk, hogy a honipolgárok jó j vagy kevésbé jó élete mem egészien 'a parliat- I mienlü működésiéi tő,]' függ. Miit 'tagadjuk: írd#- i Ikia dolog ma az olíyain ország, mleynek par- i 'kimentjéből1 Ijiönmie mdindien jó, vaigy minden rossz. Az idők vtáfltoziniak: az uj köz ősiségi és ! egyénli .erők müködímek; uj ultialki derengenek j fei, amekyekien szolgálni;', irányiltami éis vé- j diemii 'lehet! egy közösséget. Egy kisebbségi' I közösséget különöseim. Az a vezető réteg, melyniékí ia> kézében vau az erdéJyj miagyalrság pótiitiikiaii iirányltása, nagy töibbséglébm éltes és parlaimenlliit polii— if ka neveltje. Hagyományt foytatimak a po- iliitflklábain is, hoiiolit ia móp mem hagyományt foiytaitolílt, amikor mklairaita ellenére uj sors­ba: került. Az aókalinazoíib ‘tudományit., .amik lyan: 'ss podiiliiilkia, alkiaiimazinli (kieOlî az adotlt helyzethez. Miit jelenít ez reáuik nézve? .Nem, mit jelenti,, hogy népünk védelmét a küilső veszedelmek ellen figyelmem ki.vüil hagyjuk, sem .aizit, hogy a parlamenti Iképviselet jogá­ról Tlemondjunk), de haJtározottiti a vélemé­nyem ama nézve, hogy ez jelein élefttünikire nézve nem sokait jelenít, jövőjét pedig a 'nép­nek .legkevésbé biztosítja. hegyünk 'tiiszl'Jában. azzal, hogy <agy né<p életét' vá.iai9zitásók semmiféle liirániyha nem befoílyásdlják s egy (kiiisebbségi nép parlia­ment!,. képviselői, ittlt Romáiniiában,, a leginia- gyobb eredményt azáltal ér.ilk el, hogy a kö­zösség gazdasági helyzetiét lő—<20 képvise­lői .fizetéssel jiaiviit[jiá)k). Egy etilem egy doüog vám, laimtí megr'ázíkód- 'tatások ulláln zá'lloiga lehet, a jövendőnek: a mgyaireág belső ereje, «Imii. önitudiaiutal és hovatásérzésisel párosaüi OEJzit) a belliső erőit Miundem ujiabb esztendő meggyőz arról s j csak úgy lehet létrehozni ha, egységes Wj 4fí. márnái mm I ia %1-kOu** «ÖSC­a. u. t. x 3áui§au-=&ucwí£§ü Jéwie kedves vevőinek és fogyasztóinak a vezüink. Egységeset, melynék gerince a fa­lusi Ikilsbiritoiko's s amelyben a munkásság .is megtalálja .a magia helyét. Erőset, .amely­ben. minden embere lehetőleg a miaga he- ilyóm áll és kifejitlhelli legjobb erőit. Erköl­csöset, -aimieilyben nem ,a pénz és a szárma­zás, nem a blöff és ,a talpnyállás vezet poziil- oiókba, hanem a tehetség, a munlkia és oi közösségi együtt,érzés. Létre kellji hozimii Tehát iái Magyar Szöveltlsé- get, .amely a polltikiali1' (tevékenység frányáit befelé fordítja és végre elkezdi ezT a, ma­gyar .társadáimiait iaz elhainyaglo.jt erőknek megfelieliően megszervezni. Néha többet használ a közö'sség érdekei- neki, .aki félreáll lés uj erőket1 enged ujj mun­taoik mit akarnak s viszont. Elmondtam, vagy inkább megjegyeztem ezeket az erdélyi irodátommaíl kajxsolatban, de az itteni magyarság közművelődési pro­blémája elsősorban nem itt fekszik. Hanem a népnevelés kérdésén. Amit előbb a politikával kapcsolatban mondottam, 'az a közművelődés ügyében is teljes mértékben áll: szervezetlenek vagyunk. Léikilleg is. Irodalma társaságaink jól vagy rosszul, de elszigetelten és közös célkitűzések s közös irányítás nélküli működnek. Nagysze­rű kezdeményezéseik és jól indult nevelő munkák, mint a brassói Ágisz, egy-két ember példamutató és önzetlen munkáján nyugszik. Ez iaz önzetlen munka 'itt is csak felerészben kára, Jó vólmai, ha sokain fogda:(koznának ezzel az újévi) goindolallilaill. Ahol egy egész társadalom szervezetlen és tanácstalan, mint nálunk, ott a közművelő­dés területén sem láthatunk céltudatos és si­keres munka. Ami van, nagy rész egyes embe­rek erőfeszítése nyomán virágzik. Az ilyen erőfeszitések nemcsak a gyümölcs érdekében izzanak el, hatnem abban a munkában, me­lyet a rosszindulat és a, társadalmi érdekte­lenség ileküzdéséra fordítanak. Irodailmi életünk, látszólag, töretlenül áll. A names versenyt birja még művészileg is, bár mind gyakrabban észrevehető már, hogy művelői szívesebben versenyeznének gazda­sági téren, mint művészi színvonalon. Ritka az olyan, aki belátja ás hinni tudja.: jobb pénz a jó órás, mint a közönség kiszolgálása. Hármat jegyezhetünk fel, amit irodalmunk hozott az elmúlt esztendőben. Egyik az er­délyi írásnak 'színpadra valló őreik vése: itt Kós Károly művészi. sikert, Nyirő József nagy közönségsikert hozott. Minden jel arra mutat, hogy formában és tartalom,ban egy- arán a vajúdás kezdetén vagyunk, de igen biztató jdlekkeli: különösen, ha fentebbi két írónk tovább folytaltja jól kezdett színpadi tevékenységét. Második tünet, ami számomra meglepetést hozott: az irodailmi mükedvellők támadozá- sa. Azért volt ez megllepő, mert hosszú esz­tendőkön keresztül tétlenül ég duzzogva ül­tek bokorban. Most azonban, hogy a „fém­jelzett“ erdélyi irodalom is kezdi megbecsül­MqtssniS akar fogyni? 5 kilót? 15 kilót ? Igyon dr, Ricüter-féie fogyasztó teát. Meglesz lepve, hogy milyen gyorsan elltlnik az öregitö duplatoka, széles csipö és vá 1. Felélénkül és szabályos lesz emésztése és vérk rin- gése. — Rövid pár hét alatt friss, fiatal, rujaimas és karcsú lesz alakja. — Ilyen nagyszerűen hűt d valódi DR. ERN57 FOGYASZTÓTEA. 1 doboz 100 lej; különlegesen erős 120 lej. ni a népszerűsítő megalkuvásokait s másrészt, mert az erdélyi irodailmi kritika kedvetlenül és bátortalanul, néha befollyá®a alatt bizonyos érdekeknek, csőik piheg és néha dorombol: most ismét tűnedeznek elé a becsületes és megsárgult műkedvelők. Egyedien orvosság van: olyan magaisllati uradalmi levegőt kell teremteni, amelyben nem élhetnek meg, csu­pán a sasrmadarak. A harmadik már örvendetes dolog: végre jelentkezett a légii,ataliajbb írói nemzedék és együttesen próbálta megmondani), hogy mit I akar és hogyan gondólkozik. Zászlóbontásuk 1 körül vita is támadt már, mely egészséges le- ; hét, ha ez a vita olyan útra lendüli, ahol lát- ’ Jli és tudhi fogják íu öregeknek, hogy a fia­izzik el a gyümölcsért, másik felében a rossz­indulat és közöny elleni küzdelemben fogy el. Ilyen fájdaíhnias tünetek csak egy oiyan társadalomban lehetségesek, mely a tiép neve­lésének ügyét is magánvállalkozásnak tekinti és a gazdasági verseny útjába dobja. Csak, esztendőik múltával s iegkiáltóbhin most Hátjuk azt, hogy mennyire szüksége vol­na ennek a népnek az EMKÉ-re. Természete­sen nem abban a tevékenységi formájában, ahogy ma áll. Nem mondok bizonyára nagy bölcsességet, amikor hangoztatom annak a szükségességét, hogy át kell szervezni az EMKÉ-c ás egyetemes célkitüzéseklkel kell munkába engedni. Azok, akik az élán álla­nak, valószínűiéig szintén fogdáik óznak ilyen gondoatokkal. Olyan közművelődési szervet kiáll belőle csinálni, amely egész közművelő­désünket felügyeli és 'irányitjat Az ifjúság erejét, tudását és munkakész­ségét mindenekelőtt itt kéne felhasználni. Ha nem csalódom, az EMKE mai vezetősége nem kíván elzárkózni egy ilyen átszervezés elől. Az ifjúság kérdéseiről az elmúlt« hónapok alatt annyi írás jelent meg és annyi beszéd hangzott el s magam 'is olyan sóik oildalról megvilágítottam ezt a problémát, hogy ez al­kalommal felesleges ismételnem. Kettőt mondhatok!. Egyik az, hogy ez erdélyi magyarság min­den ügyért elsősorban ez a 30—40 közötti férfi-korosztály faMős. Együtt és küllőn. Eb­ből köteilességszerüen adódik', hogy mindent el kell követnie azért, hogy a1 magyar közös­séget Miki'leg a saját képére formálja és hogy feldlős elgondolásait megvalósítsa az életben. A másik az, hogy a 30—40 közötti férfiú már nem ifjúság: a közösség álén, felelős munkahelyeken a helye. Az ő ügye, hogy mi­képpen juthat el oda: azáltal-e, hogy engedik az öregeik, vagy azáltal, hogy ő odamegy. De ott kéül 'lennie. Hosszú ut, de dgy év alatt meg lehet tenni. Orvosok, akik haladnak a tudománnyal, szakkönyvet!, folyóiratot, minden nyel­ven LEPAGE-nál rendelhetnek. Közölje milyen szak érdekli és milyen nyelven ért és megkapja a megfelelő jegyzéket. A folyóiratokat LEPAGE-nál fizeti elő, de közvetlenül kapja a kiadótól. Cim: LEPAGE Cluj. _______________________ Uj! Vicki Baum: Tavaszi vásár. Athenaeum kiadás 230 lep, kötve 66 lej. Korábbiak: Baleset, Tisztítótűz, Az utol­só tánc, Keddtől szombatig, Grand ho­llel, Karrier, kötetje 66 lej. Uj könyvek: Földi Mihály: A viszony közel 600 lap, vászonkötésben 178 lej, West: Széni Jo- ha/nnai 178 lej, Hurst: Nagy kacaj 178 lej LEPAGE nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket.

Next

/
Thumbnails
Contents