Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-09 / 6. szám
<31 1938 j a nu ár 9. msssm ELLENZßK SÜSSES! M MIKADO ES HARAKIRI A nankiirxgii sajnálatos eseményekkel kapcsolatosan két japán] eredetű szó sikolt a világ valamennyi lápján: harakiri és Miikádó. Olvasom, olvasom ezeket a különböző nyelveken irt lázas sorokat s egy sápadt arc jelenik meg előttem. Szeme ég, vékony szája még jobban elkeskenyedik, amint mondja: — Nekünk, keletieknek, az az előnyünk a nyugatiak felett1, bogy pontosan, vagy körvonalaiban, de valahogy mégis ismerjük az Önök életét. De se Amerikai, se Európa népei nem ismerik az igazi Ázsiát! Fujiwara ur, aki e tiilkot felfedte előttem, már két éve halott. Sok esti órát beszéltem át vele az ázsiai és az európai lélek közeledésének és kiegyenlítődésé' nek lehetőségéről. — Ez majdnem lehetetlen — mondta egyikben. — Vegyen a kezébe bármilyen nyugati könyvet, vagy újságot, amely ázsiai kérdésekkel foglalkozik. Tapasztalni fogja, hegy tele vannak tévedéssel és felületességgel. Sokszor az az érzésem, hogy Európa tulideges ahhoz, hogy uj tanulmányba mélyedjen, Amerikának pedig még arra sincs ideje, hogy saját magával tisztába jöjjön! Az öreg szamuráj mondása megint a fülembe csengett, amikor az újságok ök- lömnyi betűit olvastam: „Az Egyesült- Államok elnöke csak a Mikádó bocsánat- kérését fogadja el elégtételül.“ Vagy: „Ha a Mikádó bocsánatot kér, a bűnös tiszteknek harakirit kell végrehajtatok Ez a két drámai fúr vialószinüleg valamelyik amerikai ujságirótársam agyában született meg. Ez rendjén volna. Amerikában szeretik a szenzációkat, legalább is a szerkesztőségekben. De hogy ezt a táviratot a világ valamennyi lapja le is adtai, ez már az én japánom bizalmatlanságát erősiti meg. Míérf sieüi ikeAet a Hildádé losses áfa atei Minden túlzás nélkül, Keleten most beretvaélen táncol a világ békéje. A helyzet jobbra, vagy balra fordulásában nagy szerepe lesz ia sajtónak. Mégis egyetlen egy nap, mennyi helytelen beállítás, félremagyarázás jelenik meg a nagy világlapokban az ottani eseményekről Î Szándékosan kapaszkodom be'e a „Mikádó“ és „harakiri“ szavakba. Ugyanis, ha Amerika minden fegyveres erejét és gazdasági hatalmát mozgó- silcíná Japán ellen, a Mikádó akkor se kérhetne bocsánatot, a vétkes katonatisztek pedig nem hajthatnak végre harakirit. A magam részéről nem is hinném, hogy az amerikai kormánykörökben ilyen terv felmerülhetett. Mert ha igen, abban az estben a tokiói amerikai nagykövetet sürgősen szabadságolni! kell, mert a legelemibb japáni fogalmakkal sincsen tisztában. A „Mikádó“ bocsánatkérése kisebb módosítással elvben elfogadható volna. (Az is igaz. hogy kétezerhatszáz év óta a japán császárok nyilvános bocsánatkéréséről nem tud semmiféle krónika.) Feltehető azionban, hogy mégis aktad olyan japán császár, aki suttyomban, négy- szemközt sajnálkozását fejezi ki valami felett. De ez is. — tekintettel a japán császár tekintélyfogalmára, -— merőben lehetetlen. Japánban a császár legfeljebb megmásítsa a parancsát, de előző intézkedéseiért nem mentegetődzlk soba, mert mindenki felett áll és felelősségre nem vonható. Ez vonatkozik az Slő császárra, vagy japánosan a) ,,tenmóra“. Az azonban, hogy valaha is egy „Mikádó“ bocsánaIz'áüíwek szállodája Pesten a Met toßoS^ n főváros szivében, Rákócz-ut 58. szám. — 150 kényelmes, mi'er i sz ba. Patináshirü kitűnő konyha, magyar és f-ancia éts[különlegességek. Az étteremben minden este a legkiválóbb cigányzenekar, a télikertben délután és este tánc. Lemérsékelt szab: cs penzióárak azoknak, akik lapunkra hivatkoznak. tót kért volna., arra nincsen példa a világtörténelemben. Ha ez megtörtént volna, ez lenne a legnagyobb természeti csoda! Miért? Egyszerűen azért, mert élő Mikádó még sohasem volt. Valószínűleg kínai szokás alapján Japánban minden uralkodónak legalább két neve van. Az Milan velünk a izázénei Gyilkoséhoz! Január 23—31-ig Mtiiéris téli sooríhéi Páratlan attrakció: Románia férfi- és női műkorcsolyázó hamokságai a Gyilkos-iő segén Gyakorlott sizőknek naponként túrák szakavatott vezetőkkel, kezdő sizők számára külön tréner, ródli, si-jörling, lovas szánok, minden este tánc-zene. Részvételi diíi Kolozsvártól K<3iozswáríg mindössze 1*955'-— lei (inkluzive vasúti jegyek, 25 kilométeres szánut oda-vissza Gyergyószentmik- fóstól a Gyilkos-tóig, kétlovas szánakon, teljes ellátás 7 napon át naponként háromszori ét ezéssel, a legjobb pensiokban, fűtéssel és világítással, belépőjegy Románia műkorcsolyázó bajnoki versenyére, összes borravalók, pod- gyász-szállitás, stb.) Jelentkezés az ELLENZÉK KONYVOSZTÁLYÁBAN! Jzlzntkezézi határidő: iamsâs1 Î7elsőt élekében viseli, amikor „tenno“ a másikat a halála után, amikor „Mikádó“ lesz. így például a modern Japán legnagyobb uralkodója Mucuhito tenno volt, — amig élt. Amikor meghalt, akkor adták neki Médst Mikádó nevet. Tehát az élő japáni, császár neve a „tenno1, — a halotté pedig: „Mikádó‘\ Cí. Â harakiri gaev© „szeppu és má? évüzedelc éts araüs'scs De legyük fel a lehetetlent, hogy Japán jelenlegi élő császára, Hirohito ten- nah Nippon évezredes alkotmánya és vallási szokásai ellenére bocsánatot kérne. A japáni tisztek még ez esetben sem kö- vethe'nének el harakirit, legfeljebb — öngyilkosságot. Harakiri már hatvan éve nincs Japánban. Hogy megint legyen, ahhoz külön törvényt kellene hozni. Éppen Mucuhito tenno Idejében halálbüntetés terhe mellett tiltották el a harakiri seyédkezésl. Szabályos harakirit pedig három ember jelenléte és segédlete nélkül nem lehet végrehajtani. A harakirinak nagyon sötét múltja van és ki gondolna arra, hogy rokonságban van az Attila idejében szokásos A teureli hadszíntér térképe. jönni, hogy ezek <a buta szentendreiek mind kivágták és pedig ok nélkül, az ország legszebb nyárfáit, olt a város közepén, az átfutó kis időszakos patak partján. Italházy legalább megmentett egy hangulatot belőlük. De nagy dolog volt, ha egy évben három- négy „metszést“ végzett. Akkor már nem volt elveszett az éve. A háború alatt egyszer eltűnt szem elől. Persze én igen rossz kávéház járó vagyok, két-három 'év is eltelik, mig ugyanabba a kávéházba, ugyanahhoz a törzsasztalhoz uisz- s rákerülök. A Tűzoltó-utcában találkoztam 1 talházyvcd. Nagyon megörültünk egymásnak s meglepett, hogy szőke jelensége valahogy kivirágzóit. Mintha csupa uj holmi lett volna rajta, uj ruhia, kalap, cipő és uj angol pipa. — Hát magával mi yarn? Sokat dolgozik? — Á, kérem, nem tehet. Megházasodtam. Valamennyiünk álma. Italházy megházasodott. — Hát. akkor d,olgozikl Italházy morózusan, vagy inkább keserűen nézett el. — Hogy lehetne dolgozni, folyton a cserepe zöhöz kerget az anyósom. Tegnap hajnalban kellet’: kelnem, mert a kályháshoz ha nyolc órára nem megy az ember, akkor már senki sincs odahaza . .. Hihetetlenül kedves és tragikomikus volt Italházy, ahogy kéményseprő és cserepező után jár .. , — De nem bírom soká. A. Nem nekem való. Egyáltalán nem művésznek való hogy adóíveket töltsék ki és ügyvéddel tárgyaljak a\: anyósom háza miatt . . . Nagy tófejjé* jobbra-balra lógatta, mintha ki akarná rázni belőle a bánatot. Milyen szomorú tud lenni a ló szeme, ha busul? Szóval, remélem, teljesen igazoltam, hogy a tézis áll: művésznek nem Való a házasság. Egry Jóska beleszólt. Már régen várta, hogy beleavatkozhasson: — Tegnapelőtt találkoztam vele... t—I Mi az, hát éh Italházy éh. TiízenkilW'C, éve nem láttam s nem hallottam róla. — &. — Hát szegény. Szóval mégsem vált el. Azért tűnt hát el a közlátományból. Megélték a cserepesek. — Á, dehogy, elvált. Már régen. Biztosan még akkor elvált, mert én nem is tudtam, hogy valaha házas volt. A villanyos megállónál találkoztunk és mondta, hogy kint lakik Szenti őrincen, az állami telepen. Kézdíj Emil tette be. Saját lakása van. Csak kérdeztem, dolgozik-e sokat? Mikor? azt mondja. Ha felébred, be kell fűteni. Cselédje nincs. Mire a szoba bemelegszik, már tizenegy óna van, Akkor már nem lehet semmit se csinálni, mert a délutáni világítás mit ér? Most olajba dolgozik. Már három éve Idnlódik, azt mondja, egy laesafton. Pestre is nagyon ritkán jön be, csak ha valami nagy dolog van. Kérdeztem, mi van may nagy dologi Hát I azt mondja Aba Novak vitatkozik Máriással. j Ezek után áttértem más témára. Mert rgto- i zoiva von, hogy művésznek abszolúte nem 1 való a há.za\s\sáa. főúri temetkezéssel? Japánban még ezer esztendővel ezelőtt, ha valamelyik dáj- mijo, azaz four meghalt, a legbizalmasabb környezetéi és szolgáit elevenen mellé temették. Borzalmas kinhalál várt ezekre az udvari emberekre. Mert egész testüket elföldelték, csak a fejüket hagyták szabadon. Később egy császári parancs eltiltotta az eleven „kísérő személyzetet“ és ehelyett agyagfigurákat temettek <a nagy ur sírjába. Az ősi szokás azonban rákényszeritelte a legbelsőbb embereket arra, hogy urukat a halálba kísérjék. Ezt a szomorú aktust a Kínából származó öngyilkossági móddal, a hasfelmetszéssel hajtották végre. Amikor Japánban kialakult a harcos nemesi középosztály, az is átvette a harakirit. Ettől az időtől kezdve nemcsak hűségből követtek el ilgmódon öngyilkosságot, hanem az lassan a nemesi osztály kiváltsága lett. A japáni szamuráj, ha főbenjáró bűnt követett el, választhatott a bakó és a harakiri közöht. Igegasu, Japán egyik legnagyobb államférfid, a /ínség-harakirit azzal akadályozta meg, hogy ha valaki ily okokból lett öngyilkos, akkor az egész családját kiirtatta. A harakirinek ez ai fajtája azután megszűnt, de nem egészen. Legutoljára Nogi tábornok követett el harakirit Mucuhito császár halálakor. Ez se volt szabályos, mai értelemben vett harakiri. Talán ezernyolcszázhetvenben volt az utolsó eset, amikor előirt formák szerint két japán nemes felsőbb utasításra harakirit követett el. Egy miaplg bőjtöltek, azután ősi szokás szerint legszebb ruhájukat öltötték miagukra. Két tanú előtt nyugodt kézzel megírták végrendeletüket és azután a kisebbik kardjukkal megtették a halálos metszést. Ugyanebben a pillanatban legjobb barátjuk, aki a: utolsó tisztséget látta el mellettük. •—- egyetlen csapással hátulról lemetszette a fejüket. Ez volna a harakiri. Két tanú és egy segéd. Egyébként a harakirit Japánban nem harakirinek, hanem „szeppu“-nak hívják. Ma is vannak, akik ősi módra íel- ! metszik hasukat, de ez nem harakiri. I hanem az öngyilkosságnak borzalmas és fájdalmas neme. Csak rá akartam mutatni, hogy egyetlen távirat két szavába mennyi történe’- mi, alkotmányjogi és társadalmi tévedés hemzseg. Mécs Alajos. COLERUS: ’ Jfkx egyszeregytől az integrál!---! E könyv olvasásához nem kiélll szaktudás: aiki a számokat ismeri, a legegyszerűbb számtani művelettel, <a k;is egyszereggyel tiiszitlálbain viam, az már élvezheti Coléra s könyvét és vezetése mellett eljuthat a matematika legmagasabb rétegéhez: a differencián és integrálsz ámításhoz. Ára 215 tej. Egyéb érdelkies természettudományi könyveik: Eddington. A természettudomány a; uitjai 178 lej. Reichenbach: Atom és világ- egyetem 152 tej. Huze'.ta: Az élet tudománya 205 fej. GatrreO (Nobel-dijas ró): A ismeretlen ember 119 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában. Glju-Ko ozsvár, Pi.Ua Urnirii, Vidékre utánvéttel is szállítjuk,
