Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-09 / 6. szám

(» f? LLB NZI? K 19 38 január 9. Negyedmillió kilométer /.9J7 a diplomáciai utazások eszten- C1 llclivvil űfeyg vo//. Hatszor annyi utat tettek meg az államférfiak, mint az egyenlítő hossza CLUJ-'KOLOZSVÁR, jamiióT hó. Önmagunkat á!'tu1uiáiiik, hu azt aikn-roánik <M‘hrfffcetin<i. hogy ez a lejárt esztendő nagyon nlötvelle volum uz európai biztonságérzetet, r.sak középkori oltasz vő osokban, ahol év \/a/,ados családi vrsizály chili, ott járhattuk íz emlbeek annyira minden perein.*«) eHié- szülve ti legrosszabbra, mini manapság a mi szép civilizált világiunkban. Elég, hogy egy lu!temperámontumos sorhüjólmdnagy valonni távoli tengeren elsüssön egy ágyút kis más­napra virradó éjszakám1 Stockholmtól' Ná­polyiig imi.nden fegyver.foghaitó ember törni su­tért srijjaz é'ltmában. Amint n példaképpen felhozott középkori emlbe” nem hulla, hogy melyik síké toriból! törnek váratlanul elő u S.h! vucclaik zsoldosa.', hogy levágjanak min­denkit, aki au Ardimgheilf-párthoz tartozik. vagy amlimt félve ment el a házak mellett, mert attól barthutotti, hogy egy óival km pilla* «uaitibatii nyakába zúdul u szurok, uu*g a forró vízi, úgy mi, kortérsak la a Kg tudjuk már számon tartani, hogy honnan minden!)onnan érhet v-alam helyrehozlhaUutlan veszedelem, muiuek a kivvetikez.mónyeit még végiggondol­ni is rossz. Hogy oz események tényleg okya\n közel hoz- mák-e bennünket tu háború Tehetőségéhez, mint attól mn tártaink, azt majd döntsék el o jövő történészei. De hogy több fe'elős ás fe­lelőtlen szó még nem esett a világon hábo­rúról, miiin't éppen a mi napjain ihn n. azt nem kell olyanok előtt bizonygat ni, akik új­ságot alvódnak. Háborúról — mondom — és annak elkerüléséről. Mert ahány ádla-m- f ár fiúi nyilatkozat elhangzik — és nőies ben­nük hiány, hál* Istennek — a« mind n leg­nagyobb gonddal vám tele, hogy miként le­hel a világ békéjét továbbra is biztosi tani. A legelégedetlenebbek se tagadhatják, hogy az illetékesek mindent elkövetned ezen a té­ren. Amit uzéötl a kényelmes, ancien regime diplomáciája, körmönfont jegyzékekben, aide memoi'icokbam, note verbalokban és a sti- hisrnii'vészel más reme/kei'be öltöztetve adott tudtuk a/'t ma a legközvetlenebb utón szemé­lyesen, olykor százezres, söl nádió békapeso- Iá sóval, milliós tfbmegek fü'lebol lufiálra kiált­ják világgá. Az. irás helyére az élő, közvetlenül elmon­dott szó került. Akták és üzenetek helyett ima maguk az államférfiak keresik fel egy­mást. i íJam éfíía^ uídznaiá: íkiís fíip cm kiaí liaiencÍársu-Tni í95/-?e Nézzünk végig röviden' a mull esztendőn: kik és hová utaztok. Előre ki kell ebből /á: ni tenmoszetesen azokat a nwgamutázáso­kat, amiket egyes mimiszterek tettek, továbbá a Népszövetség és számtalan albizottságának üléseit és nem kiimondottan pofiitikuü céfü utakat, mint az angol koiomázás volt. Még igy is Igen sízép eredményt fogunk látni, bár <'őre meg kell mondani, hogy teljes össze- állítást csak úgy lehetne csinálni, ha mi nden egyes ország -m-iinden napilapjánoik minden szára:.! végiglapozná az ember. JANUÁR Porosz miniszterelnök Rómában. Angol külügyminiszter Párshan. Belga és spanyol (köz!.) külügyminiszte­rek Luxemburgban. FEBRUÁR Svéd király Brüsszel’bért. Tanöűc külügyminiszter Rómában. Angol küiögyrniiniszter Páriában. Porosz (miniszterelnök V'airsóban. Orosz vezérkari főnők Rigában és Révai­ban. Osztrák pénzűgyminiiszter Rómában. Német külügyminiszter Becsben. MÁRCIUS Maxjsck, horváti pártvezér- Bécsben. Dán király Berliniben. Osztrák ktanoellár Budapesten. Román miniszterelnök Prágában. OVsz kü’iügym'lnriszter Belgrad ban. Dán minásztereknök Londoniban. ÁPRILIS Knsamitamt külügyminiszterei Belgrádban. Cseh köztátisiasági elnök Belgrádiban. Lengyel külügyminiszter Bécsben. Török milnffiS'Zterelnök 'és külügyminiszter Belgrádiban. Osztrák -belügyi államtitkár BeEln-ben. Német gazdasági miniszter Brüsszelben. Olaisz nemzeti bank elnöke Berlinben. Osztrák kancellár Velencében. Porosz miinPisztei elnök Rómában. Francia hadügyminiszter Londonban, Angol külügyminiszter Brüsszelben. Három skandináv kükig y minis-zte r Hel- sn'tnkriben. Lengyel külügymnrnáiszter Bucu restiben. Magyar honvédelmi miniszter Berlinben. .Angol külügyminiszter Berliniben. Magyar honivódelimi miniszter Becsben. Olasz küffügymi niiszter TlránábaJni. Tituiesc j Páráisbau MÁJUS Német külügyminiszter Romjában. Osztrák, köztársasági elnök és kancellár' Budapesten. Osztrák külügyminiszter Londoniban és Párásban. Porosz miniszterelnök Velencében. Német hadügyminiszter Párásban. Orosz külügyi népbiztos Párisban. Olasz ikinál'ly és külügyminiszter Budapesten. Osztrák külügy-miiniiisizter Parisban. Francia küliügym'nnistbter Brüsszelben. Romáin- kn'llügymémiiszter Párisban. Belga- miniszterelnök Washington,bar)'. Német gazdasági miniszter Párisban,. JUNIUS Lengyel1 kultusz,miniszter Budapesten. Török kiüfliügyimnniszte-r Budapesten. Német! küliügymilniisizter Belgr-ádbau, Szó- fiiálbairr és Budklpesiten. Német külügyminiszter Rómában. Lengyel köztársasági elnök Bucurestibem. ’ F tules-cu A Î oszk vában. t-1 ''--antant külügyminiszterei Belgrá-dbam Német vez-é iloari fő.niök Pánis-bain. Német gazdasági minisizte; Bécsben* Német hadügyminiszter Budapesten. JULIUS Vatikáni államtitkár Párisban. Svéd külügyminiszter Moszkvában. AUGUSZTUS Magyar pénz ügymi aisz te r Helsinkiben, Ri- grbain és Varsóba n. Lengyel mimisztereinök Párisban. Cseh és román min- tsz terein ökök Bukovi­nában. SZEPTEMBER Kisantramt külügyminiszterei Savaiéban. Osztrák hadügyi államtitkár Budapesten. Olasz hadügyi államtitkár Budapesten. Angol, olasz és magyar hadügy miniszter, vezékari főnök és főparancsnok németor­szági 'hadgyakorlaton. Német gazdasági miniszter Rómában. Lengyel külügyminiszter Berlinben. Francia vezérkari főnök Be’grádban és Bucureşti ben. (Jbasz m Díszterein ök Münchenben. és Ber­linben. Cseh miniszterelnök Badeniben. Görög miniszterelnök Ankarában. OKTÓBER Cseh külügyminiszter Párisban. Lengyel külügymmis-rter Bécsben. Német légügyi állam titkár Párisban éis Londoniban. Német gazdasági NUamtitikár Budapesten. Délsz'áv miniszterelnök Párisban és Lon­donban. Észt kultusz-miniszter Budapesten. Finn kultusz mimisz tér Budapesten. Osztrák kancellár Budapestem. R bhentrop Rómában. Osztrák küHigyminitsizter Varsóban. Papén Páíri-sban. NOVEMBER Brüsszeli konferencia tizenöt állam meg- bizottaivml. Rihbentrop Rómában. Osztrák külügyminiszter Berlinben. Halifax lord Berlinben. Vot|pi gróf Londonixan. Be’ga király Londonban. Magyar miniszterelnök és külügyminisz­ter Berlinben. Francia mimisiziterelnök és külügyminisz­ter Londonban. DECEMBER Francia k ü 1 ii g mi ülsz tér Varsóban. Bucu- resttiben, Belgrádban és Prágában. Bajor földművelésügyi miniszter Buda­pesten. Délszláv miniszterelnök Rómában. Be’ga király Londoniban. Magyar honvédelmi miniszter Rómában. Flaind in Be 1 i n ben és Kópén h ágában. Belga miniszterelnök Rómában. 247.009 kiioznéip? Ha az utazások legnyer seb b adatát-, a megtett utak távolságait adjuk össze, ükkor arra az eredményre jutunk, bogy egy esz­tendő alatt összesen k'ftszáznegyvenhélezer kilométert futottak be az illetékesek szalon- I kocsijai-, hajói vagy éppen repülőgépe-:. Mi­előtt tovább mennénk, tanuljuk megbecsül­ni ezt a -számot. Az egyenlítő negyvenezer ki’-ómé tor; a Föld átmérője pedig (az északi saroktól a középpontom keresztül a déli sarkig) 12.700 kilométer. A megtett diplo­máciai utazások hosszúságával tehát hatszor körül lehetne érni a földgolyót, 'vagy* húsz­szor ide-oda utazni a két sarok között. Hó­napokra elosztva húszezer, napokra átsizfál- mi'tva: hatszázbettven kilométer! Ha gyalog­éin,bérnek kellene megtennie, mindennap egymilliót lephetne, vagy bogy stilszerübben mondjuk: ennyi lépést tehetne a béke érde­kében!. Ez a nagy távolság élesztik hetven­hét magasrangu utazó között, akik össze­sen százötvenkét utat tettek meg. Ha tehát Művésznek nem valócg há Irta: MÓRICZ ZSIGMOND. Eleven példával jogom bebizonyítani, hogy művésznek nem való a házasság. Ezt nem az'iért mondom, hogy a legaranyo­sabb háziasszonynak, mhnst művész feles égnek ágit adjak arra, hogy azt mondja, hogy: ez igaz; hanem azért, mert nem fér östsze Hét teljesen különirányu művészi foglalkozás, te­hát a képzőművésze^ és a házasság. Az utóbbi időben folyton foglalkoztat ez a kérdés és talán azért, mezt bűnösnek ér­zem magam. Nem a múlt, hanem a jövő miatt. Elég tapasztalatom van már, hogy tudjam, hogg a nő az életnek éppen olyan fontos ügye, mint a legfontosabb, ami mű­vész számára létezhetik, maga a művészet. Ugy-e abban megegyezünk, hogy 0 művész monontániákus, rögeszmés, egy irányba be- állMott lelkiélet. Hogy minden, ami ezen. ki­1 csak három n-ajpot tételezünk is feí — való­jában jóval többet kell — mint egy-egy ut tartamát, akkor ás abban a megnyugtató tu­datban élhetünk, hogy valahol, valaki a nem­zeték megétésimek és közelebbho zásának nemes 'feladatával van elfoglalva'. A legszor- galma-sabbak a külügyminiszterek voltak. Huszonegy állam részéről negyvenöt utat tettek meg, tehát egyre-egyre átlag két ki- ránduló's- esett; a csel), a lengve’1, az osztrák és az olasz diiplom-ácia vezetői azonban négy - s-zer is elhagyták országukat. Miniszterelnök csak tizenkettő kelt útra,, de buzgalomban ők sem maradtak hábnálbb, mert összesen hu­szonnégy* utazással ugyanolyan jó átlagot ér­tek el, minit külügyér kollégáik. Ezen a téren* két riivóilits versenyez az elsöségént — s nincs minden jelentőség nélkül egymás mellé ál­lításuk —: Görlng és Schuschnigg. A szak- miniszterek sorában messze kiemelkedik 1 Schacht, aki? a német gazdasági élet megszi- 1 lárdi-tása és nem utolsó sorban talán többi ItolUgij* munWájén#V •H*n*ulyozáw é'<ir kill>«ii «hg hagyott Európában nn«»ţf 1 átoj|at.-** •líiinu'l fő-várost ÁHalébun a legnagyobb t»> vékonyságét h nymot állatai féri >ak fejtetlek ki; utánuk oz olaisz és az osztrák dip lom.) óta munkája következik Tá volts ág bau j ped;; rekordernek kell kijelentenünk Ze<-luir! belga mlnázterelnökŐt, «ki tengerentul-i útja val felűlm-uIta az összes többi relációk hö veit. Az áMrumférfiak pedig egyebei se teszn<-k mint igyekeznek eiaimita/ni nz.okol a fé!r<-éi • téseket, amelyek ori'nek dacáie állandóan meglK>ntják a nyugalmat FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiül lilásban, bataJm^s válas/tékban már 12l> lejtől kezdve kaphatók az „ELLENZÉK * küuyvosztályál>ai). (Huj, l’lata Unirii. GYVENNETH HARRISON. AP AC A Mikor gyerek volt, csöndes volt, szelni Imádkozott, vad öccseiit kerülte Apáca lesz -— mondotta róla anyja Kicsit sajnálta, de a zárdába küldte. Most harmincéves — feketeruhás, Ha lép — feszület csürren derekába* Arca szelíd — a szeme tiszta-kék Hús, rőt haja rövid fiúsra vágva. Van benne valami szigorúan édes A bő szoknyája, a sarkat-lan cipője Az uccán és imakönyv a kezében Szemében hivő lelke tiszta fénye. Az uccán megy s Istennel -társalog S a Szüzanya nevét mormolja lágyan Megy, megy*, megübberi fekete ruhája Csupa titok. E/gy szent világ leánya. Otthona csöndes, tiszta, egyszerű Kertjében béke, szivében derű Zsolozsma, furcsa tömjén, áhitat De a világhoz nem ver ő hidat Az ucca zughat, száguldhat a vér Az ő világa más. Zárt titkos élet Séták, imák. gyónás és szent malaszt S a zárda csöndje — örök nagy* vigasz. Arcán nincs rámc, a szeme tiszta, fényes S ahogy végigmegy, át a tömegen Mely lázas, haoiigos, szörnyűi és szegény Apró apácaléptei alatt Mintha a piszkos járda peremén Gy*ufásdoboz és szenny és por felelt Egy más világban^, hol nincs gyűlölet s harag Apró, fehér virágok nyilának Fordította: Marton Lili. * *“ »“rri worn fwwuuu j Kertészek I Gazdálkodók! Szőlőtermelők nélkülözhetetlen olcsó szakkönyvei Urbányi: A gyümölcs- öFä f,5ií b^tegségu. Hara VgtP vLff* János: A gyümölcsf ík nyesése, Jécsai Líazió: ' « ' g Hogyan készítsük el cereri virágos kertünket. kötetenként lő kártevő*. Horn Já­nos : Törpefák és alak­fák nevelése és ny sose. — Bíró Géza: A szőlő metszésA luga3 szőlő. - Osztrovszkyné: A folyé­kony gyümölcs készítése* Györffy: A gyümölcsös rovarkártevői. Horn János: Almatermesztés. Horn Já­nos : Körtatermesztés. Horn János: Szilvatermesztés. Bíró Géza: Sző­lő, must, bor. — Kapjatok az EUENZtfá 'Hmm:îDun Ch.j • iv^iozs .' if. — v ! \ i-ttel — is nz m i d vül esik, számára nem létezik. Sose felejtem el, talán Daudet mondta el, vagy Taine hi­vatkozik egy Daudetre, iró, vagy színész val­lotta be, hogy mikor az anyja koporsója mellett ment, folyton magát figyelte, hogy az élet által adott nyers anyagot, a sírást, a pózt, a megjelenést, hogg értékesítheti, meg­felelő alkalommal a művészetben. Mikor a feleségemmel a legviharosabb összetűzésem volt, mikor szegényke az életét tette rá, hogy igazolja, hogy én teljesen hasznavehetetlen vagyak, mint férj; mikor már ott tartottunk, hogg ököllel vertem a fejemet — minden pillanatban néztem őt is, magamat is és két­ségbe voltam esve, hagy nem lehet, nem bí­rom, képtelen vagyak ilyen őszintién meg­inni . .. No de nem magamról akarok beszélni, hanem Itlaházyról. Emlékeztek palházgra? Még békebeli fes­tő colt. Szelíd, szőke lófeje volt, nyomott, hosszadalmas ábrázni és abból folyton kiló­gott a hajdani piktoriskola hagyományakép­pen aj. angol fapipa. A mai író. újságíró és müvészgeneráció- TKtk egy rétege >a Baross-kávé ház szélbal asz­talánál gyökeredzett meg, mint melegházban, szaporít óin dóban. Ott ült I tál ház y, Márkus Laci árnyékában. A legritkább esetben szó­lalt meg. Mindenről volt véleménye, de nem közölte. Sem si-.óbnn, sem Írásban, sem fest­ményekben. Und azzal, hogy mindennap maga mellett engedte élni, hitet tett felöle. hogg nem tehetségtelen. Tehát tehetség volt. csak nemigen mutogatta. Nem lehetett se szerelmi, se gyűlölni, se megvetni. Hát imád­ni sem. — Ez az az ember, akinek meg kell háza­sodni! Mindenki meg volt győződve felőle, hogy o házasság segítene rajtta. Legalább kényle­im volna dolgozni. Oly igénytelen volt. hogy egy fekete elég volt neki mérhetetlen időkre, de arí se lehetett tudni, nincsen-e lilkns pénzforrása. Abban az időben tért ál , ma­ciiéról a linoleummetszésre. Nekem is van tőle egy sdé'p tápom, nagyon szeretem ér ha ránézek arra a lapra, mindig dühbe tudok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents