Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

19 3 8. január I. ELLfíNZfíK mei—mii wnffl Emlékezés Giuseppe Ariostigrófra az erdélyi régészet nagy olasz alakjára Alberto Gtanohi professzor tanulmánya a híres archeológusról A nemrégiben Koloraváron járt Aitborio Ciiiamiolia professzor, aikl? nagysikerű előadásit lartot nálünlk, s aki évekig voJt tanár a szt'- «^edil egyetemem, rendtkiviU érdekes, erdélyi v unitikorá-sn itiuflvuilmiáinyí irt Arbotsili gróf Üi1- zeninyoilcad'ük szá/ndbaji éllf arc Urológusról. A Bolognában nTegjelwnit Hub 'k&nryv már osalk azért is niaigy figyelmein érdemel1 u ré' szikiikről, a megérdemelné, hogy telj tv, egé­szében magyarra fordítsák, mert régészeti szempontból uj és meglpé fényit vet aiz. egy­kori történelmi emlékek utáni kutatásokra. Arios i gróf, a nemes bolognai kapitány 1722. Giuseppe Ariosti gróf. nemos bo­lognai kation aţ, u Gnier ezred ikaipiánya "«ti él TraasISváiliiiiában, Eu rópáiwalk ezen- a nvajdmtaim «snve rétien. ‘távol? részén, amely vaía miikor a hulla')m.a,s jó maii birodalom pro­vinciája vök s amely ifié le van római- emlé­kekkel a régi v'áyh altatom kultúrájának nvonva N aX Csak kutaénil ikeiMerve énlük rneg- értoiv, nvagya'rúzmi, megőrizni. Kevesen vaniraalk, alkdk -t őrödnek iái TÓmaii birodalom Pannóniában és Dáciában itia'lállható érmé­kéivé.]. A hötszáz évvel ezelőtt mégha,ít Luigi Ferdiilnamido Akursiii 1-uvék,, a bolognai akiadómiía illiusaJttriis nvega'l'a pl ó jutnak voHtak még ezen a 1 éren- rvagy érdemei1. Nemcsak több kötetet: érit « Dun áment) római kori em lékekről, de ‘tisztább fényt veteti) munkás­ságával az olaszok és magyarok egykori kraltonui, diplomáciai és főleg 'tudományos lé ren lévő összeköttetésére. Ariiostj gróf a régész izzó klÍváincsiságá- vafj az erdélyi 1 római ‘kólón álk errvlékeit mu­la ja Bejáirja a leghíresebb volt római erő­döket, LLpia Trai a mat. .Aj.u'umot, Auraria Magnat, Aurariia» Parv-vt s Salinumol. Lele­teiről jegyzeteik«! készét, amelyeket Firenzé­be küld Sciipione Maffei veronai marchesse- nek, aki vészortt a bécsi udvarnak számol be a gróf ikiulálásaérők Lenonaik, VI. KárO’y császár udvari történeti ró járnak és költőjé­nek elme*? a ver ómat: márki, Ariosti gróf tudományos munlkfájána vonatkozó híreit így a uiélebek a birodalom fővárosába», Bésbe kellene, hogy Ikerül jenek. A gróf paran- rsoiti kap őfelségétől, hogy érltékes lielebeib, a s irikiö veikét s római (kori munk a járnak egész gyümölcsét száiriiltisai ©izomnál!1 Becsbe A gró? anged'e’tmesk'odilk, 'tutajokon száiHWt 64 fel­becsülhetetlen értékű emlékkövet, előbb a Maroson., majd a Tiszán s úgy 'tervezi, hogy majd a Dumán egész Becsig viltietlheti a kém­eset. Szeged mellett azon ham egy ttutalj elt- sü'yed a Tiszában* az embereik megmerne- k iidndk, de 17 emlékkő a haragos folyó­ba vész. A megmaradt 47 kő eléri ,a rendoí1- üdtési helyét s ma is dísze a bécsi múzeum­nak, amely Euró pia etgyilk 'legfontosabb ré­gészeti múzeumja. Ari'osti gróf -nagy érdeme, hogy ma 1« HáiHhaltók 9 betűikből ianullhart a tudós s az érdékődő I elhagyatott Provimc a, melyet1 <1 rómaiak szeretvesésisé s tennckeivnyé tetteik vollt. Trailan császár nagy vérátdozat 'Arám le­győzte a dákok Iki'rályáit Deoebn A, kii a ki­rályság feje vollt Smrmiite-Getusábain (Sar- mósegelus, Dacia fővárosai), s igy utat 'nyi­tom a begyek felé nehéz csatái után,. S igy (tette rómaivá' a provinciáitl ágy ért el o 'Pro­vincia legszebb lvogye» vidékéhez, melyet ma liadzeggnek (Há'tiszog) hívnak . . Itt leírja Ariosti gróf Tratam császár kolo­nizáló munkáját, őr a régi városokról, sóbá­nyákról, a rómaiak munkájáról!. Kiemeli Saliinavm — Torda avagy só-gaz da gságált. Ab­rud bányai (Abrabamia) a Zalaira (Saiilainduc) bányának kincseit. E'lősra.vát igv fejezi he: ,,Merészen arm kénem Császári Felsége­det, figyeljen! fel az én kiiosny fáradtságom gyümölcsére s Hudassa az eredményit l‘eg- alázaHosabh, 9 leghívebb szolgájával s vaza­„TELEFUMKEN „BLAUPUNKT“ „STANDARD“ rádiókészülékek! Villamos hütök. nagy választék lámpákban és csillá­rodban, villámot motorok. mindenféle vlllamotkétzülék háztartási és Ipari célokra. Electromagazin kereskGCjetmi zvksny-ätsasisg. Cím, Sir. Memorandului 27. lutsiávaJ: Giuseppe Ariosti gróffal Alberto Siainola profeszor ezután a múze­umban talá lhat ó A r osti - f élé '.eleteket is­mentol: a tudós ai'.iapos»ágával s élvezhetőén-. IS'agy muinlkájáért a legteljesebb e liismerós idiieli? a kivádó olasz tudósi. Marton LéFr. losií fioreitz, íöDíícü de coniiáre, dreuKdü si arl.coic de melal duârlaiânijai: vasalások, rézkarnisok és ezek tartozékai, valamint konyhafelszcrdési cikkek. Az általánosan ismert „AllOW£I*“ CSÍSZO Ó ^Ummi gyártási helye. — Saját érdekében kérjen tölünk árajánlatot. Kcpes árjegyzék kívánatra ingyen. :v ' ■ ■' ' -■ ■ -v •! • " ■*'. Az elégtétel Irta: THURY ZSUZSA Anosti gróf kutatásainak írott emléke A budapesti Szécsenyli könyvtár őrzi a eletekről szóló 287 Oldalia/s ikiézinail mJálso a> 'tát, Ar'-osb gróf ibodexét. A mű .a. csiszár­nak szóló dedflkációval a következő hosszú elmei vi'séíil: Ainnillk feli Iratok, — TajlálMtafölalk és össze- ; gyüjtettdk a négy legfontosabb rórmaii ikoflló- ' niában — Erdély földjén — Giuseppe Ari- J ősi gróf, bologniaili nemes általi — aki' a i Gallér 'ezred Ikaipétámiya — s aki1 őfelsége ! Auszttráa katlihofliilkjus sz'ewt császána paran­csára — VT. Károly fejedelem rendelétere : — Béos városába Vitte amazokat — illatom o i MDCCXXIII. A k.éz 'rai? frartía.llma valóslálgos csemege az alrcheo ógusoík számárai. Ismerteti' a. tailláit emlékkövek szövegét, mélyekből nem 'egy dijnltö fonltosságu adatokat tiainWmoz Erdély i;ö rí éneim énék róm ai uralom aítalit á'lfJó kor- sz'alkáró.]'. Ariosti gróf eredeti kíézítraka négy pél- dárnyban- volt meg; egy Becsben., egy Veno- nában, a Gaipkolo (könyvtárba/ru, egy Velen­cében a 'Af aírcilantaiban « végül egy a Gesa reá könyvtárban'. A buda.pestr kod'ex csak má­mmal!!, amely hi bás olaszsiágáv.al azt biz on yitt- ja, hogy a. másoló niem volt tisztában telje­sen, aiz olasz nyelv »zabái yasirvaíl.  kódex előszava Ariostó gróf magy műnk á j árntalk elöszaiva mia'gyarr fordításban igy ikczdődTki: Szent Császári KaithőHtilkus Felség! ,.Imé, a tudomány ok védőbe, őfelsége a MáigaszHbs Császár Iáibai ell'é hegyezem a Fő- koÜoTusákbntr» Összegyűjtőiül, 5 a ró-nraö balba- !om emlékéi őriző netlliquiáikat, írrőly Dacia volt 9 ma Traussii .'ár/'a név ve;, diii.szidó Szent Felséged császári koron áj úil. Ez volt na. áz Kívülük csalc egy ember tartózkodott a kaszinó olvasótermében, amikor az eset történt. Mind a hárman az újságok alatt roskadozó asztal mellett ültek Pé­ter, hatalmas termetű férfi, odaszólt a horpadt mellű Lászlónak, hogy ha átnéz­te a francia lapot, adja át neki. László valamit mormogott a bajusza alatt és még jobban belemélyedt a francia újság- lepedőbe, Péter negyedóra mudtán meg­ismételte kérését, majd néhány perc múl­va ismét szólt. A sovány ember kissé in­gerülten válaszolt. Hogy várjon sorára, őt is érdekli, hogy mit írnak a franciák a pőlitikai helyzetről, meg miegyébről. Az atléta termetű Péter jóindulatúan mo­solygott. — Ugyan, hiszen nem is tudsz fran­ciául. László most már egészen felingerült. — Honnan veszed ezt, kérlek? Éppen eleget tudok ahhoz, hogy megértsem a francia szöveget. Annyit mindenesetre tudok, mint te. — Kétlem, — felelte röviden Péter László erre félugrott és francia nyel­ven valami igen csúnyát kiáltott barátja felé. Péter is felemelkedett, szembe ál­lottak egymással, sértetten és gyülölkö- dőn. Péter úgy érezte, valamit válaszol­nia kell a gorombaságra, de egyéb nem jutott eszébe, mint a legkézenfekvőbb. — Hülye — mondta. László lábujhegyre emelkedett, keze a magasba lendült és tenyere heves csatta- nással megállapodott a másik férfi arcán. Az meglepetten és elcsendesedve nézett az izgatott emberkére. Erezte hatalmas izmait feszülni a kabát alatt, nagy testi fölényét és csak annyit mondott: — Most mit csináljak veled? Össze­törjelek? Azután megfordult és csendesen ki­ment az olvasóteremből. László utána nézett. Nyugtalan keze ernyedten hullt alá, arca megrándult. Hirtelen futni kezdett. A ruhatárban ka­bátját kérte, leszáguldott a lépcsőn és az utcán kétségbeesetten felhördült. Mit tettem, én nyomorult? — gondolta és érezte, hogy könnyek futnak le a torká­ba. egyik a másik után, ott valóságos tócsává szélesedtek, elzárták a levegő út­ját, úgy hogy László fuldoklóit és hör­gőit vad rohanásában. Megütötte Pétert, legjobb barátját . . . Pétert, az áldott jó embert, aki őt öklének egy csapásával agyonlapithatta volna. Péter nagylelkű és nemes. Túltette magát a férf'it szinte kötelező szabályokon és nem vágott vissza. Péter a segédeit sem fogja elküldeni hozzá, ezt biztosan tudta László és kimondhatatla­nul nyomorultnak érezte magát. Ahogy teltek a 'napok, ez az érzése egyre növekedett. Péter figuráját látha­tatlan dicsfény vette körül, mig saját ki­csiség/ érzete szinte megbénította. Nap­hosszat egy karosszékben üt és maga elé bámult. A barát, aki tanúja volt az esetnek, meglátogatta Lászlót. A látogatás után a kaszinóba sietett és félrehivta Pétert. — Kérlek — monda — Lászlót igen rossz állapotban találtam. Hidd el, meg­szántam azt az embert. Teljesen le van sújtva. Péter mosolygott, ö nem neheztel Lászlóra. Rendkívül sajnálja, hogy mi­atta rossz napjai vannk. A közvetítő jó­barát ismét kifejtette, hogy László meg­alázódnak érzi magát és a dolgon csak úgy lehet segíteni, ha valami módon megszabadítják kicsiségi érzetétől. — Kérlek — mondta Péter — azt hi­szem egyszerű az eset. Hajlandó vagyok pofonvágni Lászlót és akkor a dolog ki­egyenlítődik. A barát kezét dörzsölte. Remek ötlet László pofonvágta Pétert, Péter pofon­vágja Lászlót, kitűnő. Holnap behozza Lászlót a kaszinóba, hárman bevonulnak az olvasóterembe, Péter talál valamilyen ürügyet az inzultusra és a dolog egy-ket­tőre elintéződik. Másnap ebédután a közvetítő jóbará­ton és Lászlón kívül nem tartózkodott senki az olvasóteremben, amikor Péter benyitott. — Szervusztok — mondta. László elvörösödött, belemélyedt újság­jába és nem válaszolt. — Szervusz László — mondta újra, emeltebb hangon Péter. A teljesen zavarbimk tűnő kis ember felől nem érkezett vallatsz, csak száját nyitotta ki és hangot keresett. De Péter nem várta be, hogy a hang utat találjon. László mellé lépett és ke­zét tunyán meglóbálva végigszántott te­nyerével barátja képén. László felugrott, arcát egészen besöté- titette a felszakadt vérhullám. Odaugrott Péter elé és teljes erővel belevágott a meglepett ember arcába. Azután dölyjö- sen és kemény léptekkel távozott a te­remből. A közvetítő jóbarát elképedten sietett utána. A ruhatárban utolérte és lihegve faggatta: — Miért ütötted vissza Pétert? Hiszen ö segíteni kívánt rajtad. Nem akarta, hogy megalázódnak érezd magad, ö má­sodszor is nagylelkűen viselkedett veled szemben és te vissz<nitötted. Megörültél? László nyugodtan belebujl kabátujiá- j ba és körülményesen eligazította sál ját a nyaka körül. Legyintett izgatottan hado­nászó barátja felé. — Ti ezt nem értitek. — Mit kell ezen érteni? Ostobán visel­kedtél és .. . László a szavába vágott: — Nem érted, hogy ha nem ütök visz- sza, egész életemen át nem tudok szaba­dulni attól az érzéstől, hogy gyenge, gyá­va kis ember vagyok, akit az erősebb megfélemlített. Most azonban kitünően érzem magam. HÉT tanácsol ad egy betörő a betörés ellen LONDON, december 31. Mark Benney, a huszonihétévea voflit betörő, eki „Rossz Társaság“ című feltűnést keltő j regényével egycsapásra hires íróvá küzdötte fel magát, érdekes nyilatkozatban tanácsol­ja a közönségnek, hogy a kővetkező eszkö zökíke] védekeznék a betörések ellen: 1. Tartsanak kis kutyákat; az apró állat mindig nagyot ugat és a betörő fél a zajtól. 2. Az előszobába égő mégolg gyenge lám­pa biztos elrettentő eszköz. 3. Az üres házban mindig szálján a rádió: csak néhány fillérbe kerül ét nagy vagyono­kat menthet meg. 4. Az utcán, üzletekben, nyituános helyen sohase beszéljünk ,a házunkban őrzött érték­tárgyaknál: nem tudhatjuk, ki hallgatózik. 5. Ne engedjük, hogy távolt étünkben leve­tek, újságok, tejespalackok és hasonlók gyűl' jenek a lakásunk előtt: az ilyesmi nyílt meg­hívó a betörőkhöz. 6. Ha elutazunk, ne eresszük te a redőnyö­ket, mert ez világosan jelzi, hogy „senlci sincs otthon“. 7. Kettőzött figyelmet követelnek a „szab ványo\:ott‘ házakból álló utcák és negyedek, mert 0 tolvaj, aki egyetlen ilyen házba be­tört ' megismerte valamennyi gyengéjét. Az iró hozzátette, hogy a rablás, betörés, tolvajlás igazi mozgató elemei az orgazdák, akik minden hasznot lefölöznek, ő mega tíz­évi betörőpátyája során több mint 15 millió lej értékű holmit lopott, amiből alig 1 rril - Mó 'lej haszna vollt, a többi- aiz orgazdák ke­zén mairiadt. * A KOLPING HITELSZÖVETKEZET tisz­telettel értesíti tagjai és a- belépni széndékozók t, hogy a beiratkozások 1938 évi január hó 2-ár,, vasárnap délelőtt 10 órától fél x-ig. hétfőn este 7 ór'á'Oól 9-ig és kedden este 7 órától 8-ig ezkö zölhetők rzi 'ntézet. Str. Cogalniceanu 7 szám M/tt levő he yiségében I. emelőt 3 számú ajtó. Az igazgatóság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents