Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

BLZBTrzam mm 19 38 január 2* wmummmmmtwűuf. h < i Mussolini édesanyfának küzdelmes szép élete és Iiarca a fiáért ÍRÓMMÁ, jotiwrár hó. A/.o8cin«k a«/ awyiVkmaik "és nayv.isis/i»nv<vk- 4i.lv sonáiwav, tvkiiktn-eík îţjen sokat köszön- •t m embeMteég. méltón fogta! helyet R<x«ra .lalHoiLit. az egyszerű tanítónő. :i predaplptiói kovács fdesége, Beav'fto Mussolini édesanyja. .Tó poilgliini család gyermeke volt. Édesaip- Foríii éVtohorvoGBi, iltónk rés/l vett a ki& . i< •' kd város társasé!ebélvem*. A feketeszemü, loMwju, szomorú óv sápadt Rosa «'zoníbaii | is nütlite a társaságot, maigá.ba< á'nkózot t, ko­moly leány vo'ít, a városka szegény gvenme- kelnök őrangyaTn, nM*jd o közeli Varaim di Costa raetui kis falu tan Tónöje Ivavi aO Ina fi.z«béss¥Í. Ma Pre-daippio Nuová-nak hívják :í kis fiain ti. aihonnam1 élete végéig nean is ke­rült o1 többé és álból még ma i!s ivaKóségos ’ eyendakör löHvzi alakjCt. Iskola és kovácsmühely Már v»rvmói tartózkodása lege1 éjén megis­merkedik a flute'] tanítónő egv fornadalmi Löieik vésieú in.K.ií:t böntooviisoiít sax>ciu4tLste ilco- 'Wn-sleylinin ye!, Allesmmidro MwwoltOiivaili. A stillt I j kovácslegéniy lxjJie&zeret a széládlelikü, 8®ép, tiubüail' taniitönölbe és iKvhézike» átówralxí- koinosi Levelekben ívtuMj'u be neki szerelmét. Rosa MalUwii asatód ja terauesizelesen eLlerazű u inmugján aftnüi házaist>ágot, de 1882 január 25-én mégis cgyliekeJaek és az esküvő után azonnal be is köRö/mek o népiskola tiKrutéxi lakába. 1 .akkuk egyszerű, szegényes Az emeleten ívom a komba. melle-tte a- kis üskolasizolxn, átadta pedig Ate'soajndro kovácSmiii helye és a kai'lajpiács kopogása, ;l fújtató zaja kiséri a ta- intitánö útimig)' sem könnyű munkáját. Ebben íuz iibött-lkolpoU. oógi hiá'/lwrv vzii’ekik 188.1- ban a MnssoVai 1 -bá *o®pár első gyermeke, akit édesapja kmi:n>«ágáru RoanRonak ne­veznek el. Amíg a< nyári vokfoló tóirt, Ro­şia asszony maga gondozza 1. sfi'tá't. De nimint megkezdődik az i-ko’aév. isimét mások gyer- niekcivel) kell fogLütkozinrra & a 'kis Be.nitót <'gy öreg (TX-liéd, SeveüTna Imunzii gmidjaira húzza. Alig néhány hónap muávu « VairuincHliá/ mksixhik emeVstióre kóí/tiözött uV iskola és vele együtt a tíum.lónő csudád ja. Kél szerény »/ö- lxi.julk >vxvU (és ha arz iskolaév befejeződött, kiüirliteétiék «z iskodutenmet és. gaboatót raktá­roznak el benne. 1,8,85 'bem (vüJtebctt a máMxUk gyermek, Anruddn. öt már awsm tudja niiuga láp'álni a reggot tői ikxWí esiliig nehéz im inkává,] eMogdndt ódeaanyü', hunióin egy «VAumszödcw nmjonba udijo ki dujkiMiáigílxi. Négy é\re rá születik n harmadik (jiţarinck, Urduid és Rosa Máltám vál'airu mind több g<nul nehezedik. Délelőtt az iskolában von e l fogla lva. Délutánját a házköruli mimika foglalja le, de őzért min­dig tud időt wok Rami. hogy gycrekeivid Tog- lolkozzék. Déhi1ám<mkl''n! kézemfogjn őkel. kimegy a 'Közelifekvő szöVijilklH' és iifcközbfii hfiizuifiofi dalokat énekei nekik. üeHiyés'eiséíl, ^yijliérvíscsora Magával siiszi a családi könyvtár disz ét, a ,,NyomoruLhaik*‘-olt és felo'lvais sí gyermekei­nek. Otthon azoinib-wi iniudenmap ujmkczxlőd- rek a gondok. Jóformán ennivalóra is alig jut, ebédjük szegény, legtöbbször csais. leves és kenyér, vacsorái pedig azokból a főitek­ből, gyökerekből főz Signora Ros®, amelye­ket a mezőn szed össze, mikor gye úrnőkéivel sétálni jiíir. A kávét és a tejei csuk birböí rsmerik. (Benüto Mussolini 20 éves korában ^Tk először kávét.) A gyermekek bizony gyakran éheden ked­diek fel az asztalitól és emiatt kiiinondhnil'ait- lenvud szenved édesanyjuk. A gondok nyu­godni sem liűgyjók ezt a nb'r.Lrasszonyt, *7 egész napi kem>ény miiiaika után még admd'nii sem tud, annyikra beteg és ideges. Tízszer, húszszor fehltet egg éjszaka, pedig reggel ■nyöMkor már újra kezdődik a tolniiás. Saját felsőbbrendűsége és férje megölku vást nem ismerő természete is sok gondot okozott neki. Szomorúan látta, mint használ­ják ki ura jóságát De h’éba volt minden, Alessandro mestert nem tudta megváltoztat­ni. Gor-ast ga lasm rak, hogy gyermekeknek a imartidennapi falat kenyeret ekőteremtse, de nagyr szomorúsálggal látja, hogy7 amikor a vá- 'asztások közeliednek., férje 5—6 'vendéget ps meghív asztalukhoz, nem törődve oizzal, hogy honnan fogja felesége a 'vondégjlátiás! .kiöJt- - igeit“ fedezni. 'Rosa Medtoni, aki vakemikor jobb napokat 'álott. ekkor sem zúgolódik és míg férje s\zo- cíaiista gyűléseiken 'szónokol és elkerüli a templomot, 5 templomba viszi gyermekeit és vailá'sosság’á, isten ifi’leiemre neveli őket. A templom mély nyomot hagy . a gyermekek éikében és ha a k:s Benito eleinte nrrndig meg -akar vsi iszJökni a tempikxmiból, 25 év murival, Doberdő lövésizánkában mégis egy ilyen gyermekkori MarrJósonyi mise emlékét idézi fel Vigaszul. Ä kis Benito csinyjei és az anya harca 1896-ban Rosa asszony elveszti aiz édes­anyját & ettől, kezdve még busább, miég zár- Icózottabb, mrndení elkövet, hogy énjének jobbik ’ítészét áfültesise gyermekeibe. Alig van naja, hogy a Mktélén kis Benito ne követne el rvailattnn oswyife. aRg fordul elő, hogy sértet­lenül térjen haza a játékból. Hol a fejét tö­rik be, hol kezét-iálbát zúzza össze. Anyja íHiindenmop ezen' aggodalom között engedi1 eá hazutról. Periig Beorto POfongó szeretettel csüng édesanyján. ,,Leg jobban az édesanyámat sze­rettem ezen a viliágon — Írja öniélietrajzáibön — olyan gyengéd, olyain nyugodt volt, de mégis szomorú“. Ha, valami rosszait követett el, mindenkit kérve kért, hogy ne árulják el édesanyjának, mert ntem. ejkorta még job- ban, elszomorítani. Anyjától 'tanult meg inná és olvasni, maid később erélyes férfikézbe került az Iskolában. Amikor ki járta az elé­írtat apjai magához akarja venni a kovúcsi- mühelyébe. Anyja harcolja ki, hogy kisfia tovább bámulhasson. Nyugtalan szívvel küldi el Faenzáha, fé’fti féktelen természete miatt, mert e, fiú eluta­zása előtt is összeverekszik pajtásai-vall és bepólyázott kézzel indul, útnak. Az anya balsejtelmei' nem is csarnok. Bé­nit óval igen sok baj után az iskolában. Rostz- isizuíl bámruak vele. megverik, büntetik, ez mb'tg csaik jobban elvadítja. Rosa asszony gyakran meglátogatja! a, gyermeket Faemzáiban, de vasútra, nem teilliik és ezi'rt legtöbbször Meldo- f(?ig gyalog megy, ott kocsira kéredzkedik. Az alapjában véve jólolkii kisfiú ilyenkor mhidenrt megigó’ édesanyján'ak. Signora Rosa pédng kézenfogja és, elvezeti ©fiihoz a tanarló- 1 ársához. akit Logutóbb c'wert és rnggpocicuar csolja kisfiának, hogy kérjen tőle bocsána­tot. De alig hagyja ott unádoU • deuxtnyjv, ujra elölről kezdődnek a bajok. Berni!a meg­szökik ai miséről, mert „nem birja a tömjéii- s,ragot.“ Ki akarják csapni, de megint meg - jelen,ik ment Őangya,üként az anvjíi és vitsizar könyörgi. Könyörgő levél a prefektushoz Végüil mégis kénytelen belátni', hogy a fá­én z«ai kötmyezet nem tesz jót fiának. For- limpoppolibu akar ja iskolába adni. de otthon most már kevesebb a pénz. mint vadába. Sok álmatiiam éjszaka utón megható ln>clet ir c forh't prefekturáho:: segélyt kt'ír fin i'sko­Józtatásához, aki ..hozzáértők 'véleménye szc- I ni mit íizép reményekre jogosít". De hiába minden. levelét, lune-l'yet ma büszkén inuto- gatmak Fo ibiOxm az i(logoiwikiuk. akkor vá­laszra sem mlS’.b tták. ö azonban nem hagy­ja magát. Anyai ösztönével mcg' rzi. hogy fiáért, aininak jövendő boldogu’ftsáért minden áldozatot meg kel! hoznia. Szájától vonja nmj a falatot, még jobban nélkülöz, beiről ja fiát mégis Foríim\j>o\ppoUban a tarái óképzőbe. Signora, Rosa napról-napra többet tűr és szenved, betegsége kínozza ‘és fio nyughatat­lan teuni'Uzete is nVnd g több szomorúságot [ okoz neki. Röviddel azután, hogy elnyerte j tanítói oklevelét, Benzto elhetarozza. bog)- i Svájclxi megy. 45 !üra, 'Közben Alessandro Mussolimit poACkai ténykedése miatt börtönbe zárják és Signora Rc«a egyedül marad a két kisebb gyerekkel. Jóformán egy fillér sincs a ház-bon, amikor J megérkezik Benito távirata, aki .,éleit;e-hallá 1- I ra“ ötven lírái kér ' desumyjáiól. Bs az édes- i aaiyja ekkor sem tudjui me,gtngndni fia kéré- I sét. Pénzzé teszi amit lehet, keservesen össze- j szed 45 ’.imit és noha tudja, hogy másnap kenyérre va’ö siaics otthon, elküldi ezt a pénzt Svájcba induló fiának. Benito Musso­linii sok küzdelem 'fs uélkü’özés után csak ekkor tón onnan vissza’, amikor édesanyja a betógágy’óihoz bhuitja. Ekkor Signora Rosa már suüyos beteg. Kimerítette az q nagy7 harc, amelyet férje kiszabaditásáént folyta­tott. Kért. könytörgöbt, ’siránkozott. Alesisacn- dno Mussolini végül ki is szabadult, de Rosa asszonyt felő'lö’ték a gondok. Ekkor még felgyógyul, de egész.4'ge azratáo megint nap- TÓli-niaipra romlik és aíig egy évre rá távirat­tal hívják haza a Veronában katonáskodó Bénito Mussolinit anyja betegágyához. Mire odaér, édesanyja már meg sem ismerj és 1905 február 9-én 47 éves korában meghal. Máték fia. Arrwldo, aki ekkor mái- '«Vek óta Svájcijain tartózkodik, még a temeté-ére sem tud eljönni. A nagy fiú az édesanyjáról Benito Mussolini édesanyja hedottmágyá- nát sirt először életében, mert megérezte, hogy azon « hideg téLi éjszakán testvérét, ha tátját. mindenét elvesztette. „Elvették tő­lem aiz egyetlen drága lényt, az egyetlen em­bert, akit egészen hozzámtartozónak érez- temí‘ — írja később. — „Az anyám kimond­hatatlanul szenvedett értem, igen sok nyug­talan órát eätt át az én mozgalmas vándor­életem miatt, de élőre látta a jövőmet, túlsá­gosan sokat remélt. De meg kellett hafllmra, mielőtt elérte volna 48-ík esztendejét. Em­berfeletti dolgokat vitt véghez a maga ne­mében.‘‘ Rosa Maltonit ped:g ekkor még egyszerű sírba temetik a predappiái temetőben. Évek múltán kápolnát építenék sápja főié, 30 Hill I 'iWBhJ—i Eltűnt Zaharoff sokmilliós vagyona Nagy meglepetést az ágyukirály hagyatékáért vívott harcban LONDON, jamtrár 9. Zaharoff óriási örökségéért négy küz- delem folyik és a harc most uj stádium­ba lépett. Amlikor Európa titokzatos em­bere, ahogy Zaharoffot egész életében hívták, több mint egy évvel ezelőtt meg~ hiailtt és óriási vagyont hagyott hátra, mint örökösök, elsősorban mostohaleá­nyai jöttek számításba. Két mostohaleánya van Zaharoffraak. Ä két mostohaleány a viiHjaframcai herceg­nő gyermeke. Sir Basái Zaharoff 1924 szeptember 2 2'én. 30 éves várakozás után elvette felesé­gűi Morc he na-Villafranc a hercegnőt és határtalan szerelme és odaadása su' lyosam beteg felesége iránt, akiért egyéb­ként egész életében rajongott, számos romantikus történethez szolgáltatortt anyagot. Az, Avöniue Hochen levő párisi palotájában naponta hatalmas virágkül­deményeket hozatott az asszony számá" ra, még télen üs. Ezért az asszonyért kö­tötte meg legutóbb» üzletét, apaikor meg­szerezte magának a montecarioi játék* bank ellenőrzését. Hyman bántott Zaharoff hanniru énr küzd apjáért. Amint elmondotta: Basil ZaJtaioll, mini fiatal katona megnősült és ebből a bú zasságból származik ő. S/.üler akkor vú tak el egymá-stól, amikor ő kétéves volt. Az ágyú király mák azonlxm neon volt szüksége olyan íihira, aki minit szegén emigráns kevenxlett eli Angliál)a. — Nekem nincs fiam •— mondotta egy alkalommal, mikor erről u kérdésrö1 szó került. Ilyman Zaharoff azonban nem adta fel a harcot. Már csak azért sem, mivel milliókról volt szó. MÉG EGY „ÖRÖKÖS“ Közben uj ember jelentkezett, aki ugyancsak igényt jelenteti be az örök­ségre. Az uj aspiráns: Suddik Chuchaly, I egy örmény. Az uj örökös arra hivatko- : zik, hogy apja és Zaharoff apja testve" ; rek volkik és Zaharoff eredeti neve Chachaty volt. I Csuk később vette fel a Sir Basil Zaha- j roff nevet. Nem akarta családját kom­promittálni, mivel egy időben meglehe" tűsen zaklatott életet élt. Sokat koplalt Konstantinápolyban. At­hénben pedig cipő pucoló, lámpagyuj- togató és éjjeliőr volt. Amikor azután elkerült Londonba, ele* inte J nagyon gyaníts üzletekkel foglalkozott és egy ideig börtönben is ült. I Csak későbben lett ügynöke a Wickers müveknek, amelyek meghúzásából hudi- I hajókat, ágyukat, gépfegyvereket és hu- j diunyagot adott cl a Balkánon. Lassan * I legkiválóbb képviselője lett a hadi ipar- 1 nak és egy idő múlva átvette a Wickers- , müvek vezetését. I HOL VANNAK A MILLIÓK? I Legnagyobb probléma az. hogy tulaj" donkúpen hol vonnak Zaharoff font-milliói, hol van u legendás Zaharoff-örökség1? Az elhunyt ágyukirály vagyonát min­denki több millióra becsülte angol font­ban. de aztán magy meglepetés érte a va- ! lódi és reménybeli örökösöket. Káderült, í hogy Angliában nincs több hagyatéka j Európa egykori (titokzatos emberének, j mint kétszázezer font. Ezt a kétszázezer ! fontot, amely aránylag „csekély“ összeg j Zaharoff vélt vagyonához képest, két I mostoha lányára hagyta. Annikor Angliában nem talállak va_ I gyónt, elkezdtek Franciaországban ku- ; tatni utána. A keresés azonban nem járt ered­ménnyel. I Zaharoff millióit neau lehetett megtalálni I Franciaországban sem. j SIBER VOLT I A Se vány örökség érthető megdöbbe­nést keltett mindenfelé, nemcsak az örö­kösök kor eben. Csakhamar hire kelt, hogy a? ágyukirály vagyoni tekintetben nem volt valami kényes ember. Körül­belül ti7 évvel ezelőtt nagy ixtgyonsvbolásokat hajtott végre és pénzeit különböző országokban he­lyezte el, de szokásához képest! olyan titokzatosén, hogy most senki sem tudja megállapíta­ni, hot vannak a Zaharoff-madliók? Azt mondják, hogy vagyonát azért viafóe ki külföldi országokba, mert tndtai hogy Angliában nagy az örökösödési adó, amitől nyilvánvalóan meg akarta kí­mélni örököseit*. Lehet, hogy ezek tud­ják, hol vem a pénz és birtokukba fls vet­ték már, de bölcsen hallgatnak róla. Annyi bizonyos, hogy ebben az esetben nincs váratlan vagyoni összeomlásról szó. hanem nagyarányú sibolásról és adócsalásról, amelyet ®z öreg Zaharoff még idejében hajtott végre. i í Nekem nincs fiam“ Viillafranoa hercegnő egyik lánya Os- torog grófné, akj mint Madame Bourbon ól Franciaországban, a másik leány pe­dig Leopold Walford angol hajózási vál- lalattulajdofiioö felesége. Nem sokkal Za­har off halála1 után jelentkezett azon ban egy hatvanéves férfi, akinek Birming- hamban kis oipőüziete van. Hyrnan Barnett Zaharoff a neve a cipökereáke- dőtuek Erdélyiek szállodája Pesten a Metropole a főváros szivében, Rákóczi-ut 58. szám. — 150 kényelmes, modern szoba. Patináshiril kitűnő konyha, mogydr és francia ételkülön- legességek. Az étteremben minden este a leg­kiválóbb cigánvzenekar, a télikertben délután és este tánc. Leménékelt szoba és penzió­árak azoknaic, akik lapunkra hivatkoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents