Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-23 / 18. szám

1938 január 23.

ELL-BN Zfir

VASÁRNAPI KRÓNIKA

................ ÍRJA MARA! SÁNDOR ■“**" ” ”

Á század ajándéka

Külföldi lapokban vastagbetrüs hirdetés ajánlja „a század ajándékáét. Mi a század ajándéka? A hirdetés szerint természetesen a rádió. Amig a hirdetést átlapozom, a szerencsésen fogalmazott kereskedelmi jelszó a képzet-társítások meglepő sorozatát inditja el. Mint egy a százmilliók közül, kiket a század megajándékozott, gyorsan összeszámlálom kincseimet. Az eredmény meglepő: nem tudom eldönteni, szegény vagyok-e, vagy gazdag? Döntse el az olvasó.

A technikai ajándékokkal gyorsan végezhetünk. A század megajándékozott a villamossággal, a kanalizációval, a rádióval, a repülőgéppel, a robbanó motor különböző válfajaival. Mindez volt már kissé a múlt század közepe felé is; de élni e javakkal a mi korunk kezdett, mohón, elragadtatva és korlátlanul. A rádió és a repülőgép természetesen copyright: ez a miénk, csak a miénk. A magam részéről, szerényen, megemlítem még az önműködő beretváló készüléket, mint a század egyik technikai ajándékát; lehet, hogy ez az ötlet, odamérve a rádióhoz és a repülőgéphez, frivol, de őszintén be kell vallanom, a gyakorlatban több hasznát láttam, mint az említett csodáknak. Képűim nem muszáj minden nap; beretválkozni muszáj. Marad még, mint technikai újítás, melyet a mult század embere nem ismert, a távolbalátás és a távfényképezés. Mindkettő elég primitiv állapotban; a gyakorlati élethez egyelőre nincs ;ok közük.

Mi hát az élmény, az ajándék, mely eldöntötte e század emberének magatartá- .át a világgal szemben? Ujságiró vagyok s zavartan emlékezem. Hol kezdjem? Az ajándék csőstül hullott az utolsó években. A mozgókép az elmúlt két évtizedben Ttt az, ami: az emberiség egyik legáltalánosabb narkotikuma, különös hóditószer, aely egyformán hat a kinaiakra és amerikaiakra, úgynevezett entellektüellekre és fáradt kulikra. Ez a civilizált ópium, amelynek hatása alól a tömegek nem tudtak menekülni, ez a nagy kifejezési kísérlet nem találta meg eddig igazi műfaját: a film átmenet maradt a dokumentáció, a revü és az irodalom között, nagy- szabasu és torz kísérlet, melynek voltak zsenijei és hartdíéí, voltak nagy művészei és. elsőrangú írói s mfedeTreanT — huszonöt ev után — ma is torz műfaj, kezdeti állapotban, valami, aminek már nincs köze a színházhoz, de még nem tudja teljesen pótolni azt. Igen, a mozgókép a szazad egyik nagy, hevesen vitatott ajándéka. Hatása a tömegekre felülmúlja a rádió hatását is. Köszönjük és hümmö- gűnk, mikor megköszönjük. Aztán előhúzzuk az emlékezés fiókjait és tétova Kézzel kutatunk tovább.

Mennyi lom ebben a fiókban, mely a szazad^ szellemi ajándékait őrzi! Mennyi hulladék! Találomra kutatok a sok kacat között. Kezdődött a háború után Rabindranath Tagoreval — emlékeznek még rá?

akit az európai értelmiség olyan fellélegzéssel fogadott, mint valamilyen végső es döntő keleti kinyilatkoztatást, hogy azutan két esztendő múlva senki ne tudja egeszen pontosan nevét s az átlag- ujsagolvasó készséggel összetévessze a kapu rtaiai maharadzsával. Mennyi baj volt Rabindranath Tagoreval: egy időben nem illett társaságba menni a „Gitanjali“ ismerete nélkül s ma » polcomon őrzöm német és angol kiadású, példátlanul unalma«? verseskönyveit, melyeket húsz év előtt engedelmesen kóstolgattam, mig aztán feladtam a reményt, hogy valaha is élvezni tudjam izüket és szellemüket. Ha már Tag or er ól beszélünk, említsük meg gyorsan Reyserhmsget, aki fölfedezte a. darm- atadn , .Bölcsesség iskola“-jág, ahol a tago- re-izmnst európai közhasználatra krte- fiy észt ették és ktcsomngo Icák s merész, de tem egészen közvetlen ugrással térjünk Ki a derék Annie Besantra és ápoltjára, a kissé kacér Krishnamurtira, aki úgy tűnt el, ahogy jött, homlokába hulló fürttel és fehérselyem zakóban. Mindez kissé unalmas volt, de hozzátartozott a század szellemi élményeihez. Az antroposzofia Svájcban virult és levelező tagjaival időnként találkoztam Pesten, a Rózsadombon, rendkívül intelligens teadélutánokon, ahol titokban mindenki römizni szeretett volna, de nem mert.

Közben rendületlenül dúlt, fellendült, ellankadt és térített a pszichoanalízis. Amit Freud egy bécsi bérházban magányosan és zseniálisan kitalált, az néhány éven át zsurtéma volt és jobbmódu polgári körök házi arkánuma: nők fölfedezték a tudatalattit, amit a mult században is tudtak, csak nem illet róla beszélni, minden utcasarkon megnyílott egy-egy elemzőbódé, ahol hivatottak és kevésbe hivatottak, orvosok s végül már olyanok

Kisebb su Y, nagyobb egészségi

morrlja az orvos és ugyanígy gondolkodik minden asszony is. Tudják, hogy telt alak nehézkessé, ellenállásra képtelenné és öreggé tesz mindenkit. Gondolkodjék tehát a kitünően bevált dr. Ern t Richter-féle reggeli tea mindennapi használata által kellemes közérzetéről, így biztosítja az életörömöt, egészséges karcsúságot, fiatalos frisseséget.

Azonban kérje mindig csakis a valódi

OR, EINST RICHTER FÚ@YM ZWÓ7EÁT

1 doboz 100 lej; különlegesen erős 120 lej.

is, akik nem orvosok, ernyedetlenül elemeztek. Mindehhez feltalálták a nők a szarukeresztes pápaszemet és a dauerhullámot is rejtélyes módon, párhuzamosan e nagy szellemi élménnyel, elterjedt a mozgásmüvészet is, mint divat és iskola, mint a fogyókúra és a lelkiválság egyik válfaja; az összefüggéseket nem tudom kimutatni, csak tapasztalásból emlékszem e tünetekre, nőkre, akik felváltva jártak analízisbe és mozgásmüvészetre s az egész együtt találkozott valahol a fletcheriz- musban és a nyerskoszt különféle diétás

1 lehetőségeiben. Mindezt természetesen át- ! alakította a fasizmus, elutasította a bolse- vizmus s közben volt egy kevés technokrácia is, de erre már igazán csak a legöregebb emberek emlékeznek; hogy az eugénikáról ne is beszéljünk. Néha szó esett Malthusról is, aki rosszalta, hogy sok az ember. Chaplin megcsinálta az „Aranyláz“-at és Brazíliában tengerbe öntötték az első zsákot abból a bizonyos kávéból, mely ma is ékessége minden valamirevaló felháborodott vezércikknek. Akkor már nem emlékezett az expresz- szionizmusra senki, magam is homályosan találgatom csak, Pechstein zongora volt-e, vagy festő, a dada-isták eltűntek a Mont- parnasseról és feltűntek a konzervatív irodalmi társaságokban, Cocteau darabot irt a francia hivatalos állami színháznak, a Comédie-nek s egyidőben minden fiatal francia, akinek a papája legalább húszmilliót őrzött svájci és angol bankok sa- fe-jeiben, elment Oroszországba az ,,In- tourist“-tal, mint kommunista s visszajött, valamivel csendesebben, mint a mérsékelt nacionalizmus és a haladószellemü konzervatizmus hive. Mindez nem következett sorrendben; néha torlódtak a század ajándékai, néha üres éveket éltünk meg, mikor be kellett érni Bemard Shaw bemondásaival, aki felváltva lelkesedett Mussoliniért és Sztálinért, széles körökben elterjedt a szociográfia s Roosevelt megalkotta a New Deal-t; de erről ideát nem tudtunk semmi egészen biztosat.

A század, mint' e szerény és ötletszerűen összeválogatott csokor is bizonyítja, nem fukarkodott ajándékaival. Ne feledjük el, hogy a világháborúval is megajándékozott s ne feledkezzünk meg arról sem, hogy még csak az elején tartunk. Az előjelek után ítélve, a század emberének része lesz még néhány ajándékban. Ver- * gilius-szal tartok s félek e századtól, akkor is, ha ajándékot hoz.

Ósit§nii&ie

renyhe belelt munkára

...és évekkel fiaiaíabbnak fogja magát érezni

Belei 9 méter hosszúak. Ha nem ürülnek ki naponta, úgy összegyűlnek a hulladékok, amelyek hamarosan átalakulnak mérgekké és savakká és megmérgezik vérkeringését Bágyadtnak érzi magát. Fej- vagy hátfájást kap. Reuma és még vagy fél tucat egyéb betegség támadhatja meg.

De állapotán nem segit drasztikus hashajtó szedése, hanem szedjen minden reggel ’’kis adag” Kruschen sót, amely újra neveli beleit és lassan arra szoktatja, hogy újra rendszeresen dolgozzanak.

Miután még csak az első üveg felét szedte be, már is egészen más embernek érzi magát. Szemei újra élénkebben ragyognak, bőre tisztább lesz, járása ruganyos - 10 évvel fiatalabbnak érzi magát. Végül is hatalmába keriti a Kruschen-közérzet.

A nagy üveg ára 95 lei, a kis üvegé 60 lei.

Dómszerü homlok

az emberi fejlődés legközelebbi lépése

I sonlitjuk a mai koponyákkal. Úgy a férfiak, mint a nők koponyája növekedett hosszúságban és szélességben is.

NEW YORK, január hó.

Az utóbbi időben kiváló tudósok egész sora foglalkozott az emberi a>gg fejlődésének érdekes problémájával.

Dr. Ales Hrdlicka, <a washingtoni

Smithsonian Institution embertani osztályának kurátora nyilatkozott azokról a kutatásairól, amelyeket különböző időkből származó amerikai koponyákon végzett.

— Az amerikai ember koponyája és agya egyre nagyobb lett az idők folyamán. Egészen hatalmas fejlődés,!1 tapasztalunk ha a száz-kétszáz, évvel ezelőtt elhunyt amerikaiak koponyáját összeha nedvesség

csontjait is átitatja

— Úgy érzem, hogy csontjaimig ha olt a a nedvesség.

— Mihályi hazaérek, alaposan b:dörzsölöm magam Carmol-al*.) Biztos vagyok benne, hogy t bbé meg nem hülök.

:f) Carmol a legjobb bedörzsölő szer liülés, náíh láz, reumatikus fájdalmak és láz ellen.

Egy üveg ára 22 lej.

Dr. Frederick Tilney, a columbiai egyetem ideganatómiaii professzora úgy nyiliaitk ozott, hogy tapasztalatai megegyeznek Hrdlicka adataivál. Ugyiátszik, az emberi fejlődés legközelebb dómszerü homlokot fog kifejleszteni, mely a modern civilizáció egyre bonyolódó követelményeinek is megfelelő hatalmas agyvelőt foglal majd magában. Tilnev szerint az emberi agy még egyáltalán nem befejezett produktum, hiszen a mai agy még csupán néhány millió év fejlődésének eredménye, az egyszerű hal- agyv élőtől.

— A legtávolabb kezdetek óta az ember annyit növekedett emberségben, amennyire az agya nőtt és amennyire homloka a szemek fölé emelkedett —- mondja T&rtey professzor. — Feltétlenül ezt a következtetést kell levonnunk, ha egymás mellett szemléljük a jávai majomember, a piltdowni, a rhodesiai, a neandervölgyi és a mai ember koponyáját. A legnagyobb fejlődés a koponya huxmloki részén történt. Fokozatos nagyobbodása pontos képet ad arról a módról1, ahogyan az agy a vele szemben támasztott fokozott követelményekre reagál. Semmi jele nincs annak, hogy ezek a követelmények csökkenni fognak az idők múlásával.

— Ez a tény reménnyel tölthet el bennünket. Bizonyosnak látszik az is, hogy az átlagembernél az emberi agynak csupán egy aránylag kicsi részét használják jelenleg teljes mértékben a- emberiség érdekében. Kezünkben van ;i hatai lom, hogy a,z agy potenciális energiájúI nak nagyobb részét állítsuk munkába, mint eddig. A legtöbb ember az agyat

kész szervnek tekinti, pedig az emberi agg még csupán korai ifjúságát éli.

— A nagyobb fej és nagyobb agy még nem feltétlen biztositéka ainnak, hogy az agy jobbá iis válik. Nevelés és intelligencia nem ugyanaz a dolog, nevelésre akkor is szükségünk van, ha agyunkban a legnagyobb lehetőségek szunnyadnak. Ezeket ugyanis csupán a nevelés tudja él etrek elten!

Henry A. Donaldson professzor aZ agy és vér viszonyáról tett érdekes nyilatkozatot.

— Általánosan szólva, — mondta — az agy hajtóereje a vér. Az agy, akár az izom, akkor dolgozik jól, ha megfelelő vérellátásban részesül. A vérkeringés minőségében kell keresnünk nagyon sokszor az okot, hogy atz egyik agy miért működik jobban, mint a másik.

Dr. Leland B. Alford st. íouisi idegorvos az amerikai! elmegyógyász kongresszuson tartott előadásában azt hangoztatta, hegy «; intelligencia nem az agy homloMebenyeiben székel, mint azt általában hiszik, hanem az agy baloldalának egyik kicsi terjedelmű középső részében. Beszámolt több esetről, amikor az agynak különböző részeit eltávolították. Mindezek az esetek s a sebészi, klinikai és ideggyógyászati gyakorlaton alapuló tapasztalatok ennek a feltevésnek a helyességét mutatják.

Edwáfd és Simps önné szerelmi regénye

gyerekek számára

LONDON, január hó.

A Thomas Nelson' and Sons könyvkiadó válílölat most adta ki H. E. Marshall ,,Kings and Things“ cim/ii könyvét, amely kisgyermekek számára mondja el! Anglia történetét. A könyv elmeséli a gyermekeknek VIII. Ed- vánd és S.kn|pisoniné regény ét is, de termés re - tesen a gyermekek 'értelmi fokának megfelelő formában. Ez aiz érdekess fejezet, amely az .angol 'szövegben 160 szóból átlill, iigjy hangáik:

Eidvárd király szeretett egy hölgyet és fe leségii 1 akarta venni, hogy az a hölgy, mint hit vest ársa, mindig mellette legyen. De az orszfágbam nagyon sokam voltak olyan emberek. akik nem szívelhették ezt a hölgye» és nem akarták, hogy ő legyen a királyné. „Hát jól vaui“ — mondbtta Edvárd király. --- ..Ti nem akarjátok ezt a hölgyet, de én akarom. Én jobban szeretem, mart bárki mást, .széles e Iviliágon. Szívesebben vagyok az ő társasa gábain, mrint ennek a nagy birodalomnak a trónján. Én tehát elmegyek és tiem leszek többé a ti királyotok. De azért ne szoruomod jatok el, mert van nekem egy derék öcsém, akiiből nagyon jó kínv v lesz.“ Mi azért mégis szomorúm)hgin estünk, de nem tüdítünk se giteni a dolgon. Ezért egyszerűen ettni.-sn/- tunk tőle: ..Vis/onttiátásra, legyen meg Isten «lkaimba.“ Es Edlvárd kVálly is ezt mow!In.: ..Viszontlátásra, legyen meg Isten akarata ' Aztán elment, hogy együtt éljen szeretett hű- gy'óvel. Ezért most már nem is úgy hívjuk, hogy őfelsége Edvárd kiirály, hanem ugv, hogy őfensége, a windsori herceg-