Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-16 / 12. szám

1938 január 16. ELLENZÉK mmm A Páris Soir tanul­ságos cikke, amely­nek alapján az olvasó üli! is®m©sas és koldusai megtudhatja, hogy a pénz a sportban is jön, - de épp oly köny- nyen el is megy. - Világbajnokok tündöklése és gyors bukása A világsajtó részletes tudósításokban szo­kott beszámolná a Newyaiteíbain, Gsikágóibeini, isittb. 'rendezett 'világbajnoki ökölvi vóimeccsek, a birtózómérkőzések, a base-bal’iviiadtalloU, a tennis z - és korcsolya-bemutatóik s a kar solniló, nemcsak Amerikát, de 'legtöbbször ae egész1 világ isporttálrsodafeát lázba hozó sportesemények faimtatsztikus , bevételeiről, melyekből válOlalko z óknak, rendezőnek, sportoagyságokniak egyaránt dollármiiiüLiók j útinak. Horn lesznek ezek a milliók, szétigördüt­mek-e éppen olyalu gyorsain, mint ahogy jöt­tek, vagy ekzisiztenciiákait, vagyonokat ala­poznák-e meg belőlük? Erre a kérdésire ad felieletet -a Paris Soir közölte érdekes cikké­ben Amerikáiban szerzett adatai állapján Bénac Geistom. A cikket teljes egészében közöljük. A vak bokszoló A szezon. utolsó boksz ver senyét néztem végig a Madison Square Gardenben s készül­tem, hogy beszélgetést folytassák Demjpisey­rel bárjában — Newyork lepspoitabb bárja — mikor fájdalmas), siralmas' látvány vonta megára figyelmemet. A bárral szemközti gyalogjárón, egy balra ficamodot/t fejű né­ger dadogva' koldult, egy Írásit mutogatva. Az Lnáts ez volt: „Blocks K'id vagyok, a bok­szoló, Camera Primo partnere voltam és most vak vagyok, minden jövedelem nélkül'.“ Egy fóldolöárost ejtettem piszkos1 kalap­jába s anélküli, hogy kérdezősködni mertem volna, keresztül mentem az utcám, bogy e milliomos) Jetektől kérdezzek egyet-mást a ring e szerencsétlenjének sorsáról. — Sajnos —• magyarázta Dempsey — so- kan (vámnak ilyen sportolók, ak-k, mintán bőven arattak, nyomorba jutottak, vagy leg­alább is olyan nehéz sorba, amit a tömeg ntem is sejt. . . Dempsey nem említett nevet, de látszott rajta, hogy sok szerencsétlenre gondolt’,, akik fantomok gyainiánt bolyonganaik a Madison környékén, mint például Mac-Na mar a. aki valamikor, a ,,hat-napon“ ezer dollárt ka­pott estédként s most bálán 5 dollár sincs a zsebében. Ho«$y vésziévé eri vágyónál — Tudom — súgta a fülembe Réess Gurt — hogy Dempsey az öreg, az elszegényedett- sportolókialt több mint 300 dollárral segiti havonta. Biztosíthatom, hogy nemesszivü ember... — Bizonyára nagyon gazdag üs? — Nem, sokat keres, de egész vagyonát elvesztette az 1929-ifki nagy bö'rzekrahban éis a San-Franciscóbaim vásárolt két szálloda, révén. Megőrizte a krabban értéküket vesz­tett címleteit s reméli, hogy egy napon-... De ha el is vesztette Dempsey a milliókat, amit bokszolóssal keresett, mert valamennyi sportoló közül ő neki jutott a legtöbb a be­vételekből, mégis nagyon in'gyelnivailó a helyzete. Bár-vendéglője — az egyik leg­látogatottabb Newyorkban — 25.000 dollárt hoz neki évente tisztán. S azonfelül Demp­sey, kinek helliláitllain: népszerűsége máig is megmaradt az Egyesült Államokban, keres ti oipőpi'aeon, a csokoládén, stb. ... S mün­den üzlet úgy hull az ölébe, hogy utána se keil járnia. Egyszerre vállalkozó, szakértő és újságíró. Az egész világ reklamálja, mert va­lamennyi Amerika „nagy nemzeti hősének“ tartja. Tutiney Gene, a sokszoros milliomos De az Egyesült Államok sp o rtolói közüli a leggazdagabb ember Tun/ney Gene, dacára önnek, hogy sókkal kevesebbet bokszolt, mint Dempsey és hogy nem iís olyan nép­szerű. De Tumney csak jó üzleteket csinált, nagyon kereset juttatott menedzselőinek, mert saját maga irányította dolgait, viszont Dempesy tárcája tartalmának legalább felét segédeinek adta. És Tumney olyan kitünően spekulált pénzével., hogy a mil/homosok első sorában vara. Ismeretes házassága le ej nagy bankár, Morgan társának leányával. » a fiatalasszony hamarosan egy 50 millió dolláros vóilaiAt él) áré fog kermni. Tunney Gene, aki sokait olvasott é*' tăinuit, aki előkelő, jómodoru gentlemanné lett, be­jutott Newyork legmagasabb társaságába) is. A gazdáig mi‘íöjráTd<*sok életét éli, meg­osztja Idejét Newyork, connect!cutfi pompás birtokai és Miami kört, ahol golfozik. És minden második esztendőben kéju&aizást tesz Európában*. FoglaUkozflE Mtesége szövőgyárainak jgyé­vel is, de elsősorban politikai ambíciói van­nak s ugylátwHfc, Roosevelt komolyén fogtad kozák arzaJ a gondolat tál, hogy magia mdiM szólítsa W8sh%jrtórn(ha. Érdekes különben, hogy nsänd a fi58t rőgJ bajnok heves hive az Egyesült Államok ez- idöszeriinfti elnökiek. Dempsey a legjobb vá­lasztási kortese Roeeveltnek, Tunney pedig jfééendőbeis kormányánuA" egyik kiszemelt hígja. — Két Kefe iaJálkoztajm Tutmeyvel és Dempseyvél az utóbbin ak vendéglőjében i—■ mondha nekem tegnap Ries» Gurt — és a régi bajnok többet beszélt politikáról, mini az ököl'vívásról. Ami «zonfown nem tesni azt, hogv Tunney., a tadlíkHnosok' sokoffldaSu flí- foglaltsága efllettnép* M, ott ne legyen minden bokszimeccsen-. Tunmey, feáiesSe^es ezsék után kükön fiaing- -su’voznom, kedves fiú, egytó.taÜé3»an nem büszke és egész kÄrmyezete sremii. Rekordbevételek Miután a két nagy veMlytársról beszélek, •zOiűségéBt h» bumm. aktjuk Tuaaey y»­gyónónak forrását, a|z Egyesült Államokban rendezett bokiszmeccsek rekordbevételeiről be- S'ziólnünk. És égősorban aizt kell megá Haditanunk, bogy az öt legnagyobb bevételt azok a mécs­esek érték el', melyeket a Dempsey nevével hirdettek a ifalragaiszok. A rekordot a második Dempsey—Tunmey- roeccs tartja 2 millió 685 ezer dollárral. És mivel ebből a bevételekből Tunney, aki az első meccs bővé teliéből csak 16 percentet ka­pott, 42 százalékot telt zsebre, nem kell ma­gyaráznom, mit jelentett neki a osikágói ka­land! A rekordlista m/áls-odik helyét az első Dempsey—Tunney-meccs foglalja el — Fi ladelfiában — 1 millió 800 ezer dollárral. A harmadik hely a hires 1921-ikl Dem­psey—Garpentier-meccsé, 1 millió 789 ezer dollárral. A Dempsey—Flrpo-meccs bevétele 1 millió 58 ezer dollár volt; a Louis Joe— Baer-mecosé 1 millió dollár; a Scharkey— Schmelüng-meccs 749 ezer dollár, stb. . . . Henie Sonja bevételei És tudják-e, hogy e két nagy egykori baj­nok és Louis Joe és Sohmelling után a ma sportolói közt kii' keres legtöbbet? — Keressétek az asszonyt. . . Szóvail Henne Sonja. Vagy nem 250 ezer dollárt kapott-e bemutató korcsolyázásaiért és pedig két szezonon keresztül? Ezenkívül a mozi! 75 ezer dollárt kapott két fife jéért s második filmje, amelyik sokkal jobb az elsőnél-, uj horizontokat nyitott meg szá­mlára . . . Sonja -nagyon drága, bemutató korcsolyá­zásaiért mindenkor garanciát követel, estén­ként 7500 dollárt. A birkózók Azt lehetne hiunü, tekintettel a nagy be­vételekre, hogy a szaibadsbiilusu birkózók közt is sok a milliomos. Hát ez nem egészen igy áll. Bizonyos, hogy vannak, akik sok pénzt keresnek, vagy inkább kerestek, de kevés Páratlan természeti szépségekben, ideális sportolási lehetőségekben, mindennap változatos szórakozásokban és a Gyilkos-tó jegén döntésre kerülő műkorcsolyázó bajnoki ver­senyek feledhetetlen látvá- nyában lesz részük azoknak, akik részt- vesznek Gyi!ií©$-iéi jubiláns téli spordiétíel bapcsolaios térsasldránaulásoii jílüMííli* 23-51 Bucuresti-i,csernoviczi, kolozs­vári, brassói, nagyszebeni, ma­rosvásárhelyi hölgy-, férfi és páros versenyzők a startnál. Kezdő sizőknek díjtalan sitan- folyam. Tura sizőknek minden­nap túrák szakavatott vezetők­kel. — Díjtalan korcsolyapálya használat. maica este társas fissiepicíel! laacccrscng, toniMa! Elsöraign enaifls. (61 iillif! smMlt a icdlobl pensiúhhan!! Utólérhetéd en olcsóság: egy teljes hét (utazással 8 nap) összes költsége (ja­nuár 23-tól január 31-ig) Kolozsvártól Kolozsvárig mindössze 1955 lef. Rés letes prospektussal szolgál és elfogad ylo-IMeiíseMel tanná? II-' lap: nk kiadóhivatala. elvezet mm mimi ! mindenkinek ez az álma, ezt p dig csakis az orvosok által is előirt Brilliant-Extra-Primis- Ssima és a Luxus-Silken-Finest csodálatos óvszerek biztositják. kölztük a többszönlösi mitliomos, amolycn pan­dául Lomdos Jim. De ba a birkózóik táivol állanak is tőle, hogy hasonló tömegeket kapjanak, mint a boksz hősei), azéirt bőven aratnak, mert szün­telenül dolgoznak. Addig, mi'g egy Ambers', egy Ross Barney, egy Montaner legfeljebb csak nyolcszor meccseinek évemte, addig egy Londos Jim gyakran birkózik, hetente hatszor s. Egyéb­ként nincs menedzsere és igy minden kereset öíz övé martad. És a birkózó egyetlen felki- nált szerződés.! se utasít ívissza. Az se ritkaság, hogy egy George, egy Ma­honey, egy Sb'kat 3 ezer dollárért birkó­zik a Madisotn'bam s másnap este Pensii vám a ívtaliamelyik kisvárosában 150 dolMirért blr- kóziik. Ilyen módon sikerült Londos Jimnek há­rom és féles'ztendő al’att ezerszer birkóznia. S van belőle 3 millió dollárja, filadelfiai és miu/mii szállodákba fektetve . .. Newyork állam bizottságai, amely úgy a (bakszmeccsckre, mint ezekre a dulakodás máidén fajtájával változatos birkózásokra felügyel, a birkózómeccsek halmozódása miatt elhatároztál, hogy egy birkózó heten­ként csak háromszor birkózhatik. De a bir­kózó síZ'ámára elegendő, hogy felüljön a metróra s másik három estére a Hudson River másik partjára menjen, New Jerseybe. Ricard Tex nyomorban halt meg A boksz versenyek rendezőinek, akit nagy vagyonokat realizáltak, sikerült-e megőriz^ ni ők mi’lbónk egy résziét? A Madüson és « Yankee Stadium kulisszái mögé való betekin­tésem révén megáUapithatom, hogy a' nagy szervezők többnyire mindent elveszítettek. Akarnak egy feltűnő példát? Ott viam Ricard Tex, aki a század legna­gyobb szervezője volt. Nos! Ez az ember, aki ej dollárok mffifóii halmozta fel, akinek tiz esztendő'vel ezelőtt még frankban számítva, 100 milliója vo’h, csaknem nyomorban Walt meg. Mikor el­hunyt, aktívuma mindössze 15 ezer dollár volt, passzívája ezzel szemben 500 ezer dol­lár körül. Igaz azonban, hogy a hitelezők le­mondtak követeléseikről és a nagy szervező özvegyének és lányának 'segítségére siettek Tex régi barátai, Dempsey, különösen pedig Tunney. De etz i’s igaz, hogy Ricard Tex vagyoni romlásában az -utóbbinak volt is bi­zonyos része. Ricard Tex ugyanis ezzel a bajnokkal szemben olyan garanciákét vál­lalt, amelyeket a Dempsey letűnése utáni közepes bevételekből nem sikerült fedeznie. A Tunney—Henev-meccs például mindössze 100 ezer dollárt hozott akkor, mikor Ricard Tex a bajnoknak négyszerte nagyobb össze­get garantált. Chapmannek sikerült vagyonát konzerválni Ricard Tex-s>zeí ellentétben, a nagy bicik­liversenyek szervezője, Chapman, idejében visszavonult, mint dúsgazdag ember él texasi farmjában, melvet csak decemberben hagy el kát hétre, hogy igazgassa a ,.ha<t neipot“. Chapman sztárjai viszont nvtidenüket el­vesztették. kivéve az előrelátó Giorgettit. aki nem bocsátkozott veszedelmei pénzügyi fca- lhnd okiba L Természetesein sok a sportolók közt, aki jóltömött tárcáival vonult vissza. Megemel­jük' példáid Sharkeyt, akinek föerénye — (vagy fogyatkozása) — a fösvénység volt. Babe-Ruth, e\ base-ball hőse 15 esztendőn keresztül miínden szezonban 100 ezer dollárt keresett s szántén meggazdagodva vonult ■viís'steia. Tildén, aki .igen nagy összegeket keresett, főleg pedllg akikor, mikor amatőr volt. csak­nem mindenét elvesztette. Túlsók személyi kiadátsB volt, barátai számára Is mindig nyit­va tartotta a pénzárcáját. És jyreszönzse fenntartására rendezett turnéi is rvagvon sze­rencsétlenül’ ütöttek ki. Csak egv példa: a mult esztendőben a texasi Dalláwban i ..Til­den-oirkusz“ 70 néző éTőft játszott. A sportoló csapatok közül a leg lobban megfizetett csapatok’ a ba.se - hal-les Rpa tok' ma- naJdMk'. Ennek a sportnak évi bevitelé! 100 millió dalMma heosüllik. Azok közt, akik a stladionokha n legtöbbet vesznek be, meg kell még említenünk az amerikai f u tbaű- já t Ákos okát, akik egyetemi ,,aimAtőixVk‘4, de mmdenfci tudjes hogy ez mit jeileiirt, 1—« Ne Wutassuk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents