Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-16 / 12. szám
VJLLBNZßK 1938 Ian u ir 16. un üsyócgyiíliaíólc a ? I Mindazok akik asztmában, tüdő vagy gégefőtuberkulózisban, sorvadásban, tüdőcsucsliurutban, idült köhögésben, nyal- kásoddsban régóta meglevő rekedtségben és náthalázban szenvednek és eddig nem találtak gyógyulást, efelől tökéletes felvilágosítást kaphatnak képekkel ellátott portómentes könyvünkben, mely dr. Guttmann tollából jeleni meg: „Gyógyíthatók a tüdőoetegségek?“ címmel. Hat lejjel ellátott levelezőlap beküldését kérjük, pontos címmel a következő címre: PÚIT MINI & CO., ISFRIBM 850. MÜGGELSEItAV E 25-25/a. ■mrxfu- v ■•"írjnn; ,,»y mjti i~>r ’G •' &lV.Tó Jţ ?v -‘Vvi Élő és holt multimilliomosok izgalmas küzdelme Svédországban 'STOCKHOLM, január i*. Ivar Kreuger emléke és szelleme meg mindig kisért Svédországban. Ellenségei, hivei és utódai tovább vívják a harcot az élet minden frontján. Mialatt Svédországban még nagyon sokan fajialják azokat a nagy veszteségeket, amelyeket Kreuger bukása előidézett, masok Kreu- ger-reviziót készítenek elő és be akarják bizonyítani Svédországnak és a világnak, hogv a legendáshírű gyufakirály, aki egy párisi szállóban revolvergolyóval vetett véget életének: tisztakezü ember voít. A Kreuger-front három részre oszlik. Az egyik front vezető embere Kreuger fivére, Thorsten Kreuger, aki néhány évvel ezelőtt szabadult ki a börtönből, most már megint felverekedte magát s Svédország egyik leggazdagabb emberének számit. Kiszabadulása után rövidesen megvette Svédország egyik legnagyobb lapkonszernjét, a Stockholms Tidningent és az Aftenbladetot. Az előbbi reggeli lap, amelybe beolvadt a Stockholms Dagbladet, az utóbbi pedig amerikai szellemű harsány bulvár-orgánum. Thorsten Kreuger mérnök hangos és befolyásos lapjaival szolgálja legerősebben a Kreuger-reviziót, amely bizonyos mértékben önmaga revízióját is jelenti, hiszen nemcsak azt akarja bizonyítani, hogy Ivar Kreugert a nemzetközi nagytőke tette tönkre, hanem, hogy az ő bebörtönzése is idegen tőkések machinációinak köszönhető. Thorsten azonkívül, hogy laptulajdonos, még rengeteg kisebb- nagyobb vállalat tulajdonosa is és évi jövedelmét milliókra becsülik. Thors’en Kreuger és a „revízió1 A Kreuger dinasztia mai vezetője, Thorsten, egyáltalában nem hasonlít jó- rnegjelenésü és szuggesztiv arcú fivérére. Alacsony, rosszképü, mérges emberke és személyi népszerűsége egyáltalában nem nagy. Az általa hirdetett „Kreuger-revi- ziócc lényege a következő: igaz, hogy bizonyos tranzakciók során Kreuger tulajdon stockholmi nyomdájában egyes idegen országok kötvényeit nyomtatta ki, de később ezeket a kötvényeket autentikusnak ismerték el és a szóbanforgó országok miniszterelnökei aláírásukkal látták el őket. A Kreuger által hamisított olasz kötvényekre vonatkozó bizonyíték — a fivér szerint — igen hiányos és igen gyenge. Olyan pénzügyietekben, amilyenekkel Kreuger foglalkozott, majdnem mindig van egy stádium, amelynél ha az üzlet felborul, akkor az üzlet bizonyos vonatkozásait bűnügyi tiérre lehet terelni. A „hamisított“ olasz kötvényeket is később valószinüleg elismerte volna az olasz állam s akkor már senki sem vádolhatta volna Kreugert hamisítással. Ami pedig azt illeti, azok a bankárok, akiknél a kötvények letétben voltak, tudták, hogy a kötvények csak ideiglenesek s azok értékét és valódiságát még nem szentesítették. Morganék szerepe Ä Kreuger-revizió másik, kisebb jelentőségű harcosa Hans Kaspar Kreuger, a Svenska-Amerika hajóstársaság osztályvezetője, aki Göteborgban él s onnan utazza be minden évben társasága hajóin a világot. Aznap, amikor Ivar Kreuger párisi szállójában öngyilkosságot követett el, Hans Kaspar éppen nagybátyja new- yorki lakásán volt megszállva. Newyork- ban megtudta, hogy Ivar Kreugert a Morgan-ház kergette az öngyilkosságba. Morganék megtudták, hogy Ivar Kreu- gernek átmeneti nehézségei vannak s ezeket az átmeneti nehézségeket használták fel arra, hogy kicsavarják a nyakát. A revizionisták azonban nem beszélnek arról, hogy a gyufakirálynak saját hazájában is voltak ellenségei, elsősorban Svédország leggazdagabb családja, a Wallenberg bankárcsalád, amelynek feje, az öreg Knut Wallenberg a háború alatt Svédország külügyminisztere volt. Wal- lenbergék először megpróbálták Kreugert letörni. Betolakodott jövevénynek tekintették, hiszen az édesapja kisebbfajta gyufagyáros volt csak és csupán később, amikor Kreuger jelentőségét nem lehetett letagadni, álltak vele üzleti összeköttetésbe. Amikor a gyufakirály pénzügyi világ- kkodakna recsegni, ropogni kezdett, akkor Ivar Kreuger először Wallenbergék- hez fordult segítségért, amit azok örömmel tagadtak meg. A Wallenberg-ház egyik dúsgazdag tagja különben, Marcus Wallenberg nemrég vívta meg csatáját Stockholmmal. A svéd fővárosban ugyanis még sokkal magasabbak az adók, mint a vidéken, mire Marcus Wallenberg elköltözött Stockholmból a város környékére, hogy a magas adóktól megszabaduljon. A kormány most más módon akarja elvenni a maga részét ennek a mesésen gazdag bankháznak a vagyonából. A legújabb svéd krőzus A harmadik svéd krőzus, Exel Wen- ner-Gren vagyoni növekedése már Kreuger hanyatló korszaka alatt történt. A legújabb svéd krőzus 1921-ben alapította az Elektrolux vállalatot, majd berendezkedett jégszekrénygyártásra és hét év múlva már közel százmillió svéd korona tulajdonosa volt. A jégszekrényen cs az clektroluxon kívül crdőkitermelési és cellulozciparválla- latok részvénytöbbségével is rendelkezik s legutóbb, amikor egy törvény megtiltotta, hogy Svédország hatalmas fegyver- gyárának, a Boforsnak idegen részvényesei is legyenek, a német kézben lévő hatalmas részvénypakettet egy szindikátus vette meg, amely Wenner-Gren vezetése alatt áll. Az uj svéd multimilliomos Kreuger összeomlása idején sok Kreugcr-vállalat oktalanul alábecsült részvényét megvette s befektetése igen kitűnőnek bizonyult. Szimbolikus gesztusra is ragadtatta magát, amikor megvette Haringenben Ivar Kreuger elárvult birtokát. Az uj Nobel-dij alapitó Axel Wenner-Gren és Thorsten Kreuger ellentétes oldalon küzdenek. Thorsten jobboldali lapkonzernjével szemben áll Wenner-Gren lapja, a Nya Dagligt Allehanda nevű napilapja. Ez a lap antiszemita propagandát folytatott. Az uj tulajdonos, aki mellesleg igen régi svéd családból származik, megváltoztatta a lap irányát s azt liberális mederbe terelte. Az uj krőzus legszebb cselekedete a Wenner-Gren-dij alapítása volt, nagy élődhez, Alfred Nobelhez hasonlóan ő is pontosan harmincmillió svéd korona tőkével alapítványt szervezett, amely tudományos és szociális célokat fog szolgálni. A dijak kiosztását még az alapitó életében meg fogják kezdeni. Wenner- Gren, Nobelhez hasonlóan ezzel az alapítvánnyal akarja megörökíteni a nevét s emléke bizonyára sokkal hosszabb ideig fenn fog maradni, mint Krcugeré, aki után csak botrány, pánik és találgatás maradt. P. H. Gy. P Az Északi sark jelenít•. Ezekben a farkasorditó hidegekben, amelyek Románia felett jártak, némi büszkeséggel kérkedtünk a világ előtt, hogy nálunk hűvösebb az idő, mint az Északi-sarkon. Bukovináé volt az a dicsőség, hogy átmenetileg hét fokkal verte didergésben a földnek ama pontját, amely a köztudatban a leghidegebbnek számit. Eltekintve attól, hogy a sarki vidéken távolról sem szokott a leghidegebb lenni az időjárás s (rendszerint Mandzsúria vezet 30—40 fokos hősüllyedéssel) nagyon keveseknek jutott eszükbe, ugyan honnan tudja a Meteorológiai Intézet, hogy a sarkon mennyit mutat a hőmérő? A tüzetesebb újságolvasók talán tudják, hogy a szovjet a sarki zónákban meteorológiai megfigyelő állomásokat állított fel. Ezeknek száma megközelíti a negyvenet és naponta többször rádió utján adnak jelentést Moszkvának. Az orosz meteorológiai őrsök azonban még nagyon messze esnek az Északi-sarktól. Az még távolról sem biztos, hogy amennyiben Európa, vagy Ázsia legészakibb szegélyén jeget re- pesztő hideg dúl, hogy ugyanakkor az Északi-sarkon is ilyen kibirhatatlan volna a fagy!' Harc az északsarki átjáróért Most azonban egész véletlenül a meteorológiai állomások — Moszkván keresztül — mégis megközelithetően pontos jelentést kaphatnak a sarki időjárásról. Ugyanis 1937 májusában az orosz kormány egy expedíciót küldött közvetlenül az Északi-sarkra. Ennek a kis csoportnak az volt a kimondott feladata, hogy tanulmányozza, a sarkvidék hó, jég, viz és időjárás viszonyait. Ez a vállalkozás, noha kimondottan itudományos színezetűnek látszik, elsősorban mégis politikái okokból született meg. Anglia, az Egyesült-Államok és Oroszország között nagy versengés folyik a sarki repülés megvalósításáért. Tudvalévőén az Északi-sarkon keresztül vezetne a legrövidebb ut, hogy akár Ázsiából, Európából, vagy Amerikából az utas néhány óra alatt egyik földrészről a másikra repülhessen. Ha ezt a vállalkozást sikeresen nyélbe tudják ütni, akkor nagyon könnyen meglehet, hogy a légiforgalom az eddigiektől egészen más irányba terelődik. De az sem kétségtelen, hogy akkor a stratégiai számításokat is másképen kell felállítani majd, mint ma. A biztos repüléshez nemcsak kifogástalanul működő és hatalmas erejű motorokra, jól épitett gépekre és vizsgázott személyzetre van szükség. Életbevágóan fontos az átrepülendő területek fölött uralkodó időjárási viszonyok pontos ismeret-*. A versengő három hatalom közül bármelyik is építené meg a hidegben biztosan repülő gépet, mégis az győzne, ame- !vik e jég birodalmának meteorológiai viszonyait a legpontosabban ismeri. Kétség telwi, hogy ezen a téren eddig az oroszok tették a legtöbbet. Az ia igaz, hogy föld rajzi fekvésük őket kényszeritette a leg jobban arra, hogy a sarkvidéken keresztül keressenek kiutat a meleg vizekre és érintkezést a levegőben a távoli földre szék között. Kétezer kilométer az úszó jég hátán Tehát az orosz meteorológiai expedíciót elsősorban hadügyi, kereskedelmi és legutoljára a tudományos érdeklődés vitte az Északi-sark jégmezeire. Termérzete- sen ez a megállapítás nem vonatkozik az expedíció résztvevőire, akik egytől-egyig tudós emberek és a politika édeskeveset érdekli őket. Négy embert vitt 1937 május 21-én egy repülőgép közvetlenül az Északi-sark közelébe. Pontosan az Északi-sarkot megközelíteni nem tudták, de aránylag elég közel helyezkedtek el. Alig húsz kilométernyire ütöttek tábort az Északi-sarktól, azzal az elhatározással, hogy ott teljes évig végzik tudományos megfigyeléseiket. Pontosan a Grenwichen áthúzódó (J hosszúsági fok alatt helyezkedtek el. Innen küldik rádiójelentéseiket, ölőre megbeszélt kulcs szerint, napjában többször is. És most jött a nagy meglepetés, amelyre talán még ők sem számítottak. Az Északi-sarknak látszólag szilárd jéggé dermedt világa nem áll egyhelyben. Ezek az ijesztő jégpáncélok és hegyek mozognak! Ez expedíció négy tagja május 21 óta látszólag egyhelyben él jól felszerelt sátraiban. Mégis hat hónap alatt körülbelül 1800 kilométert távolodtak el az Északisarktól! A jég állandóan mozog és az egyhelyben lakó oroszok naponta átlag 5—6 kilométert tesznek meg a melegebb vizek felé csúszó jégpáncéllal együtt. Nagyon érdekes, hogy az ütjük északról délnek tart kigyóvonalban a 0 hosz- szusági fok körül. Hol jobbra, hol balra lépik át ezt e határvonalat, de eddig még soha sem távolodtak el tőle messzebbre, mint hét foknyira. Természetesen helyzetükről rádión mindig pontos jelentést adnak. Jelenleg ez a beláthatatlan nagy és valóságos földrésznek látszó jégsziget a Spitzbergák felé tart. Élet vagy halál? De, ha a sors kegyetlenkedik velük, akkor átcsapnak délnyugati irányba és a melegebb vizeken az egyre jobban repedező és egymásra torlódó jégtáblákon mennek Grönland halált ígérő kietlen partjai felé. Ebben a kemény télben talán ez a négy egyedüli ember, aki azért imádkozik, hogy mennél tovább tartson a hideg és minél keményebb éghajlat felé ússzon az a jégtömb, amely most keménységében az életet biztosítja számukra, de ellenkező esetben temetőjük lehet. E négy tudós jelentéséből tudjuk, hogy milyen szél fujdogál az Északi-sark kietlen és állandó sötétségbe burkolódzó tájai fölött. A tudományos világ minden politikai pártállás nélkül aggódó figyelemmel kíséri a sorsukat. Nagyon értékes, eddig meg nem figyelhető tudományos és döntően fontos adatokat hoznak magukkal. A befutó jelentések amellett bizonyítanak, hogy merész vállalkozásuk nyolcadik hónapjában még életben vannak. A jég még kemény alattuk. De senki sem tudja kiszámítani, hogy mikor érnek a tengernek egv olyan melegebb áramlatához, amely alulról megpuhulja a mindent legyőzni látszó jégburkot. Talán még száz kilométeres ut, egy enyhébb szellő és a tudomány sok megfigyeléssel szegényebb és négy hősi halottal gazdagabb lesz. A legtragikusabb az volna, hogy ha az expedíció tagjai megmenekülnének és akkor a szovjetkormány letartóztatná őket. Akárcsak volt főnöküket, akit politikai összeesküvés cimén állítólag ki is végeztek. Ez lenne az oroszországi tisztogatási munkának a teteje. Négy összeesküvő az Északi-sarkon, akik meg akarják dönteni Sztálin uralmát! Groteszk gondolat, de Oroszországban minden lehetséges. Asa!ns
