Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-02 / 278. szám

ragIppp Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: it— 09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhmtal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csdk a portókülönbözencet több. jLVIII. ÉVFOLYAM, 2 7 8. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 2. isrliiiicii i londoni iiüicsioiífolrél Kiadott Hivatalos tdcnfésf Csak a francia-angol együttműködés megerősítéséről van benne szó. « Páris és London a tárgyalások továbbfolytatására számít.« Miért nincs említés a jelentésben a középeurópai kérdésről OisiiUsrloin Kífclcmcíic, nőm a tö€mefor$zággai lolyfafotf ü€gl£§!clc§ei€i nads ©rsiígifcri is Ki fnáfáK ictfesztcnl A londoni angol—francia tárgyalások be­fejeződtek. Chautemps miniszterelnök és Delbos külügyminiszter, miután az angol tá­ráig ebéden látta őket vendégül, visszautaztak Párisba. Röviddel azután megjelent a londoni tárgyalásokról kiadott hivatalos jelentés, me­lyet világszerte rendkívül érdeklődéssel vár­tak. /I világsajtó napok óta hirdeti, hogy a londoni tanácskozásoktól a béke vagy háború sorsa függ, ez a rendkívüli érdeklődés te­hát minden tekintetben érthető. A tegnap este megjelent hivatalos közle menyiről, melyet alább teljes egészében adunk, nehéz volna azonban azt állítani, hogy az érdeklődést ki­elégíti. Ahelyett, hogy határozottan körvona­lazná Anglia és Franciaország állés pontját nz Európa sorsára döntő jelentőségű kérdések­kel Szemben, nagy általánosságokban mo­zog és feltűnően hasonlít a diplomáciai ta­nácskozásokról évek óla kiadott többi jelen­téshez, melynek közős jellemvonása, hogy elsiklanak a kérdések felett. Meglehet, hogy a helyzet kiéretlen volta lehetetlenné is teszi a máskép szövegezett jelentést. Az angol— iflranciia tanácskozásokról most megjelent köz­leménytől azonban nem lehet azt várni, hogy n felizgatott közvéleményt megnyugtassa, A két hatalom együttműködésének erős hangsúlyozásán kívül \q két kormány megál­lapodásaira, vagy céljaira inkább abból lehet következtetni, r.mi n jegyzékből kimaradt, vagy aminek felemíitésénél elkerülik a hatá­rozott választ. Mindenek előtt nem esik szó a jegyzékben a középeurópai kérdésről, mely­ről pedig Halifax lord németországi tárgyalá­sai nyomán olyan izgalmas sajtóvita indult meg anélkül, hogy a kérdés fölvetödéséf ille­tékes helyről határozottan cáfolni merték válnia. Nyilvánvalónak látszik tehát, hogy angol és francia részről vagy visszautasítják a középeuró,púval kapcsolatos német kivárná gokai, vagy nem kíván fák egyelőre tárgyalni az ügyet. A gyarmati kérdésben, melyet a jelentés szerint minden oldaláról alaposan álvitatlak, szintén nincs válasz Illetve meg­ismétlik a két hatalom régi álláspontját, mely szerint ez a kérdés más hatalmakat is érde­kel és közösen kell megbeszélni Mintha Lon­don és Paris, ha őszintén akarnák, nem in­díthatnák meg a maguk hatáskörében ennek n kérdésnek döntő fejlődését. Érthető tehát, hogy Berlinben nem titkolt elégiiletlenséggel fogadják az angol—francia tanácskozás ered menyét. A tegnap este megjelent hivatalos je­lentés igazában csak a francia—angol együtt­működés újabb megszilárdításáról számol be, n nagy európai érdekellenfelek közötti köze­ledésről, egy igen óvatosan megfogalmazott általános szólamon kívül, szót sem ejt. Az a megállapítás, hogy Halifax lord németországi látogatása, „melytől nem hivatalos, magán­jellege mbit nem is lehetett azonnali ered- rnénvl vám; a nemzetközi egyenetlenségek okainak kiküszöbölésére törekedett és alkah mas. volţ a légkör,^ enyhítése,r<jel\ s.ovnnj£ vi­gasz azok számára, kik a londoni tanácsko­zástól határozott lépést vártak az európai béke megszilárdítása felé. A német fővárosban, amint Berlinből jelen­tik, hűvös tartózkodással fogadják a: a\ngol és francia államférfiak londoni megbeszélé­sei után kiadott hivatalos jelentést. A berlini külügyminisztériumban elzárkóznak minden nyilatkozat elől, a sajtó pedig megjegyzés nélkül közti a hivatalos jelentést. Német po­litika; körök véleménye szerint érthetetlen az angol sajtó derüi'átó hangja a megveszett sekkel kapcsolatban. Berlinben főleg azt nem értik, hogy angol és francia részről miért tulajdonítanak olyan nagy fontosságot már a tárgyalásoknak. A „Deutsche Diplomatisch- Politische Korrespondenzszerint német részről minden kommentár nélkül tudomásul vették a londoni megbeszéléseiket. Korai len­ne, írja a hivatalos lap, már a dolgok mai állása mellett találgatni, hogy Anglia és Fran­ciaország mostülni irányában milyen esetleges változás fog beállni. Annyit azonban meg kel] állapítani — folytat ja —, hogy a prob­lémákat önmagukban és önmagukért kell megoldani. A gyarmati kérdés elvi kérdés és mint ilyennel kell foglalkozni. Hivatalos feledés o francia-angol ía^ác Koi^solirói A londoni angol—francia megbeszélések befejezése utóin a következő hivatalos közle­ményt adták ki: Chautemps francia miniszterelnök és Del­bos kü 1 ügymintezter több megbeszélést foly­tatott iaiz angol miniszterelnökkel, vaílamint a brit kormány más tagjaival. Halifax lord a (francia miniszterek előtt beszámolt leg­Magyar icsíráeh! Magyar szívvel, őszimite magyar érzéssel fordulunk hozzátok a téli választás har­cába«, mely önzetlen kötelességvá Hálást. e’szánt hiteti tevést, tall'án megpróbáltatáso­kat, de egyúttal felemelő tanul Ságokat tartogat számunkra.. öntudatosan, a magyar ember hagyományos ny.litságáwail tegyünk hitiét magyarsá­gunkról, arról, hogy jogaink követelésért'-1 imndinyáljiam egyek vagyunk, készen állunk arra, hogy kiálljuk az egység és a jogaink mellettli kitartás próbatételét. SZAVAZZUNK MINDANNYIAN A MAGYAR PÁRT ÖNÁLLÓ LISTÁJÁRA, melynek jelle: X Mulássuk meg, hogy csábító jelszavaik!, soha he nem váltott ígéretek mosit sem tódnak eltéríteni» az egyes uitról, a magyar ügy beosütenes szolgálatától. Mu akar a magyarság? Békét, munkát és kenyeret. Békés megértésben akarunk elírni minden itit élő néppel. Az állam iránit is tisztiáíbain vagyunk kötellességeinlklkel — De követeljük az ainyanyelv és az iskola szabadságát, a munkához való jogolt minden vonatkozásban., mert azt valljuk, hogy a testi és szellemi munkásnak egyformán hozzá kelti jutnia a meglM'hatiés, a csaiiádfenm.- tartiáls eszközeihez. Jó állam polgárok voltunk s vagyunk, de ezt úgy értelmezzük, hogy nem szabad különbséget tenni polgár és polgár közölt:, sem a teher viselésben, sem az állampolgá rokmaík kijáró szolgáltatásokban. Mi teljes jogegyenlőséget akarunk! Hogy mindennek követeléséhez erőt mutatihassurtk, egyöntetű akaralmognyiílv ámí­tásra, .lelkes kitartásra van szükség. A mai időkben különösen fontos, hogy megmutassuk a magyar egység szilárd­ságát. Jól tudjuk, hogy üres jelszavakkal, nagyhangú délibábom ígéretekkel próbálnák majd megkörnyékezni a hamis apostolok, akiknek csak :a szavazatotok keil, családjai­tok és gyerekeinek jövendőjével azonban nem törődinek. Aki ügyünk árulója lesz, a« sajátmaga ellen is vétkezik, az nem kívánhatja meg, hogy öntudatos magyarnak tekintsék, hogy követeléseit meg­hallgassák. Gondol jótok meg mindnyája«, hogy választási harcunk győzelme a magyar ügy győzelme lesz, gondoljátok meg, hogy italán egy szavazaton fog múlni a magyar párt a magyar nép választási diádnJla. Az Országos Magyar Párt Központi Tintéző-bizotfságámk nevében.: Kolozsvár, 1937 november 30-án, ajr. grót Bethlen György .elnök, * t>r- Beák Gyűld, 'főtitkár, utóbbi németországi megbeszéléseiről. Clv.vu- temps miniszterelnök és Delbos külügymi­niszter örömmel áillapiitaották meg, hogy Ha­lifax lord látogatása, melytől nem hivatalos, magán jellege miatt nem lehetett azonnali eredményt várni, a nenzetközi egyenetlensé­gek okainaik kiküszöbölésére tőreikedett s al­kalmas volt a légkör enyhítésére A francia és angol miniszterek tanulmányozták Európa általános problémáit, a megbékülés kilátásait és a lefegyverkezés lehetőségeit. Ezeknek a fontoj kérdéseknek tanulmányozásában uj bi- zonyiüékajt találták meg állásfoglalásuk és nézeteik azonosságának, mely olyan szeren­csésen jellemzi a Franciaország és Anglia kö­zötti kapcsolatokat. A miniszterek rátértek a gyarmati kérdés minden részletében való előzetes tanulmányozására is és megállapítot­ták, hogy ezt a kérdést nem lehet más kér­désekkel elszigetelten, egymagában tekintetbe venni, valamint, hogy ez a kérdés más hatal­makat is érdekel. Megállapitoták az is, hogy a kérdésnek sokká] behatóbb tanulmányozá­sára van szükség. A fnainciia mi nis® terek 1—* folytatja a hí- vaiiailos jelentés — angol ka-ntá reaikkái megbeszélték a óá togaltásit, melyet Delbos fnamcia külügyminiszter különböző közép­es ikeleteurópai á'JBaimokban .közelebbről tenni fog. Örömmel á.Ióapiitoihtiák meg a 'kiét kormány közös érdekeit a béke fenmüairtiátsa érdekében Európáinak ezen a részén. A spa­nyol viszály nyomán efliőáldotit helyzetet és a Földközi-tengeri állapotokat összaségüík- ben szintén .tan uHmányózták s megálliapiitol­ták, hogy a felmerült! minden nehézség .el­itemére, a benemavaitkozás poliiltik á fának he­lyes voliöa teljesein beigazolódott és hozzá­járult a viszály .nemzellközí hatásainak csökkentéséhez, Megegyezlek abban, hogy a két kormány folyllaltja erőfeszihéseit, hogy, a b eurem a vaitlkoziáls politikája teljes hatá­lyossággal érvényesüljön. Az angol és fran­cia miniszterek 'tiainelimány.o'zlák a távolike- lietli hélyzoüet, amö'yndk teljes súlyosságát eilliismeríléik és egy ©tértivé m egá lila.püoMák, hogy készek a hozzájuk hasonló helyzetben lévő többi, hiabaiimiatkkal együttműködni a virágnak erre >a részére vonatkozó nemzet­közi szerződésekből folyó Ikötelezelbségek beteljesítése érdekében. Az angol és francia államférfiak ezután a kölcsönös bizalom széliem óban állitekiinte lilék mindazokat a nemzetközi kérdlósekdk melyek egyenlő mértékben, érdeklik ,a két államot. Anglia nem csatlakozik sem Kommunisía- cleJnes, sem fasciszta-ellenes paktumokhoz A londoni alsóház tegnapi ülésén Att lee őrnagy, angol munkáspárti vezér megkérdezte Chamberlain miniszterelnö­köt, nyilatkozhalik e a Németországgal folytatott tárgyalásokról és a francia ál­lamférfiak londoni megbeszéléseiről. Chamberlain miniszterelnök válaszában hangoztatta, hogy ami a kérdés első ré szét illeti, korábbi nyilatkozatához nincs hozzáfűzni valója. A kérdés második ré­szére vonatkozólag utalt a megbeszélé sekről kiadott hivatalos jelentésre, me­lyet az ülésen fel is olvasott. Az Angrif élesen támadja a Vatikánt és a pápát BERLIN, december J. A; Angriff ,,A pápa, mint a nép^ont vendége“ című cikkében a következőket írja: Francia körök Pius pápa párisi látogatásáról tárgyaltak. A francia kor­mány a fogadás részleteit már ki is dolgoz­ta. ügy döntöttk, hogy n katolikus egyház feje a híres tükör-teremben tartotta volna ki hcdlgatásait Ycrsaillesbcn, ahol 1919 ben a németeket porrig alázták. Ezután a lap nem­csak a vatikáni politikát, de a pápa szemé­lyét is élesen támadja.

Next

/
Thumbnails
Contents