Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-05 / 281. szám
«* ÁRA 5 Szerkesztőség és ki a. dó he vata 1: Cluj, Calea Moţilor 4 rzám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postaíiók So Fiókkiadókiva-tal és könyvosztYly: P. Uniri 9. Telefon: 11—99 3L/VIJI. ÉVFOLYAM, 2 8 1. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS VASÁRNAP Előfizetek árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évent« 840 1ej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba cssk a portókülönböze^tel több. ni itt vm nvci/ÍD A MAGYAR A vákt-szlá sokat k'lvéle] nélküli Tnámdan párt és mozgalom rendkívül! jelenítőgégüniefh hiir- det-i. A (kormány szerint „törtémel-mi páriámén i“ fog megszül-e’ami!. A legfontosabb ellenzék szerein.t már ® váHaszLás tis a sorsol -idé-Zli, bár csőik bevezet!foe a -töntléin-elmii erők tu la jdo'nikiépeini alakulásá-nialk. moly az utóbb folytatódó eszmei 'harc müve Lesz az egyetemes világnézet! harc keretei- közt és a szo- ciáLpoliiitiiíkai síkról aiz alkotmányos mezőre s'lk'ívk áll. Már az a lény, hogy a n:em (kötelező szóikásjogot, amely négy év múltán 'rotációhoz szotkitlaitoíiij .bennünket, most díváit ja midit hagyomány telit, ibizonyi-ték, hogy rendkívül erős hal-allmafe vértie-zalk főj magúikat hosszú küzdelemre, amelybe kétségtelenül m n.den fontos és törvényes -tényező az ország megvédésének, nagyra fejlesz-bésénelk és boldogilitásának a jűEsziavával ereszkedik. A 'külföldi sajtó áklaSúinos véleménye, hogy ai kormány változás —■ 'Illőivé a régit (kormány íijjáalalkitá&a szélesebb alapon — (a. Legjobb megoldás volii, mert nyitva hagy münden ■lehetőségeik a -törviányies folyamatosságnak, vagy egy nemzeti konceinilrációnak, de különbéin. ia ■ a kivételes esz'közi'k b’.r t ~ ’.ába 11 lehetséges és szerencsés vezére az erőnek, a rendnek, a folyamatosságnak: minden ajtó és ablaik nyitva áll:, hegy a jövőben o villás erők megálsz.tulitan bet ódul jajnak és az cm- J»er:ség maii végzetes helyzetében, a még Isme rétién és borzasztó feladatok küszöb:« a megrázkódtatás válsága nélkül, a szalkadiaili- lannl jó fejlődés útjára, késztessék országu-n- knít, áldamuiikaiti, többségi, és íklilsiebbségi társadalmunkat. Az idő nagy és fontos. 'Nemcsak mi, az állam polgárok ifcgl'-all-k ózzunk a választás! harc köteless ége ttek moslam-i évadján körülményesen az időszerű romáin ügyekkel, de © nagy viilágpototlka is, mely a berlin—iróniái ifengeily és jobboldali vllágm.'zet háromszögének é’.émlk munkájúba«, a két háborús színtér, a: német gyarmati kérdés, stb. kavarodásában most ugyancsak előtérbe helyez! Közép-Európai kérdésiét', amelynek egyik fogantyúja épp a bennünket mindenek fölött éirdeklő kisebbségi kérdés. Ma már ibudjuk, hogy megoldási terve ds ott ilesz Delbos francik külügyminiszter bőröndjében1, .amikor majd iá jövő héfeni .Középtealiet1- lEu répát beutazza. Szerény tétlenség nélkül •moiadhaőjuk, hogy mi kisebbségek ismét „dir vr.-iosak vagyunk“. Ha valahol nem vagyunk •jelen testben, jelen van szelleműink. Ezért lelkiismeireti kérdés, hogy .elmondjuk most a választás aj-tája előtili és a;z erőtéljjesen gomolygó íEurópa-válság szemébe .nézve őszimlén és férfiasán,, miilképemi gondolkozunk. A vá-La'szlás! magatartás részére két nt áll szabadon: az önálló lajstrom vagy választási egyezmény, A magyarság már döntött: az előbbit választolttá. Mimt ahogy erre ikény- szerü’r a zsidó nemzeti párt, mert a. maii viszonyokban egy igazán szabadelvű-demokratikus -arc vonal, amely fői veheti to volna öt., inem birt megalakulni és talán nem is alkart Sitiire jönni, viszont a ‘Mamin megnemtámadási szövetségéhez nem lelt kerülő udat .sem. Amint nemrég elmeséltük, a német népközüsség többsége, .amely a hagyományos politikai szervezethez és vezetőkhöz ragaszkodik, szintén, önálló lajstrommal «kant indulni, amiig megvolt a remén,ye hozzá, bogy Q németség szélsőjobból dalii része hely reál lüt ja vele az egysége t és lemond a saját töredéke külőnlajstromos kalandjáról. Szenvedélyes tárgy ailások ellenére sem sikerül! ezt az egységet helyreá.iililtani és -igy a Fabrithis—Ro<’.h vezette, a Volksrath és parlamenti csoport (rendszeréhez kapcsolódó német többség válság elé került. Ha két külön német lajstrom rajtol, kész mind a kettő bukása. De a szerencse rá mosolygott a ..mérsékelt németekre“.: a koirm.ány yúlaszbias SPECTATOR lás! egyezményt kínált tél önként', ml több, amint azt megfenik, főbb és Legsürgősebb sérelmeikéi ’ paktummal is megajándékoz, választási egyezményt fk-ötöitit azi I ulkrá« lés a builgár kisebbség ,jis. iwu . Jiik felülről vagy alulról kezdeményezték-e? 'Ez a 'helyzet körülbelül megfelel az érzelmi körűim ényeknelk és a különböző bizalmi fokozatoknak. lEgyiilk.-másik a kisebbségek közöl ifeszólyező, mos!) különösen, munkavédelmi és a.nlüiszemiltia hullámzás idején, a Legtöbb romáim pártinak., Legalább is egész tömegében., a, tó red ékeket baj arélküt nyelhetik le; hire jár, hogy különösen magyar töredékek helyet kaptáik Mamin választási szövetségében, amely a, megmerni támadási alakulaton kívül a Fillpetsen-féle maradiakat és az Universul körül csoportosult erőket is fölvette a. inemzetil-pairasztpárt lajstromára Szóval tnem vádolhalják meg a magyarságot, hogy külön ál,II, nem ugv, minit a német, ukrán, bulgăr magyar d'-ssz id-e-n - clai. Befelé arra hivatkozba-tók a magyamság, hogy két ízben pórul járt a. választási egyezményekkel. 1926-ba« az A veresen ,méppá’': kormányával kötött egyezmény csak a rneg- bizóleveilek növekedéséit eredményezte, elvi. 'lelkimteliben bántó és savanyú füst és Iramú Lett. Másodszor a német mépk'özösségge]. szövetkezetit Bradianu Ionéi utolsó választásakor, 1924-ben egyezkedett és ekkor két kiverekedett megbízói évéiről keltett a, mérnetek javára lemondani: az aradiról és a lds- kükül.lőmeigyeirőil, nem beszélve róla, hogy sokáig vádoltak! a „felforgató“ kisebbségi blokk megszervezésével. Miért egyezményeket' kőim’:, amikor valamennyi hasonlót éles bírálattá! Iliiéinek és ezzel a támadássá! csak tovább forralják az amúgy is izgatöM; légkört1. Lám, hogy mennyi szó esik a kormány és a román, arcvonal választási egyezményéről és a nemzet i-pár! külön (kötései- irőil! A IhevüLetbeni és izgalomban aztán a szövetséges -társak lis tejfelnek egymás ellen, függetlenségük és fölényük bizonyítása céljából, tiapimitaltian és bántó Ikiijelenfesekei. Ez szintén, mérgesíti a helyzetet. Ilyen biiRÓMA, december 4. Ä Stefaní-ügynöksieg közli a „Popolo dTta-lia“-nak egy cikkét, mely válasz a ,,New York Times“ egy a demokráciákat a di'k' tatu rákkal izemben védelmébe vevő cikkére. Az olasz lap megállapítja, hogy a világon csak három, demokrácia van és pedig az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában s hasonlóképpen három diktatúra van: Olaszországban. Németországban és Japánban. A „New York Times“ azt állította —• irja a „Popolo dTtalia“ —, hogy a Róma- Berlin—Tokió háromszög katonai szövetség, mely ellen a demokráciáiknak egyesülniük kell védelmük érdekében és hozzáfűzte, hogy ez azonban nem jelenti háborús lépések elfogadását, melyeknek az amerikai, nép ellene van. Tehát — irja a „Popolo dTtaiia“ — az Egyesült-Államok nyugodtan visszavonul s I a két európai demokráciára hagyja a totaliiá" ris államokkal való fegyveres megmérkŐzés feladatát, Nagybritannia azonban az utóbbi nőikéi1 legalább nem vethetnek szemünkre. Az együttműködési egyezmény különben is csak rövid és olcsó választási kényelmet jeleinl-eme., komoly elvi hasznot nem. igen hozna, ez csalk a. németség szabadalma, mely kütönlegos helyzetben van és különleges helyzeteikbe segítenek. Az egyezményeik a választások után nyomban f el bomoltnak és legtöbbször véres horzsolások vagy sebeik árán. Küllőmben Is a magyarságnak serüki sem ikiiná-16 szövetséget vagy f egy verbuvál- ságot. A jelen, időkben mintha, -tolláin, hasznos lenne ilyen alkanb, nem akart splendid! deoLallicin, amikor bér.4 és kiint nehéz kérdéseikkel 'farkasszemet' kell nézni. A magyarság legfőbb érve; védelmi harcot folytatónk és 'kizárólag a kisebbségi lé! és jog érdekében.. Bár választási megegyezések kérészéltiiek és felbomlanak mihelyt a cél belő!!, mindamellett bármely román pánttal való szövetkezés esetéin, beavatkozás és 'támadó célzatot lehetne magyarázni az ártatlan lépésbe. Főleg ha ez a román párt ellenzéki fenne. A magyarság nem avalkoz- halíik bele a -román pártok saját külön harcaiba Hiszen majd mindegyikben -talál vonzó elveket s ma már a belső és külső helyzet1 miatt minden valamire való párt komoly és helye-s kisebbségi politikát kezd alak-ita- nh Melyikei szeresse -akkor? Tulajdon-kép helyes és ok cs volnál, ha kivétel nélkül mindig a kormány oldalán foglal’halna helyet, mIn! a szászok, horváitok, cselek-edlék a budapesti törvényhozásban. De ez nem tóié függ egyedül és rendszeresen, és kivétel nélkül aligha tehetné. Kár volna megége-tnii száját, mint 1926-ba« -tétté. így is, az ö-n- áóló ii-s'l'a helyzetében, hitelt és bizalmat kel/'.vo magyarázhatja meg a; magyarság, hogy a Tataneseu-k'ormány uj megbizaifásá- ba.n és valószínű hosszú kormányzásában számos megnyugtató elemet Ismer föl: a szilárd írend folytatását, a gazdasági- fejlődés -további lehe'tőséget, a dlmaszit-ilkus hűség klé-ts-égt-aleirt valóságát és mind énekelő tt egy uj k-iisebbségi'r po-lilfika kezde-tét, .amely legutóbb Genf ben -a munlk-a védelmi körlevél1, ügyében nagy megértésit -tiam-usitott, a némeidőben szintén nem tanúsít kifejezett háborús hajlandóságot, különösen szárazföl'dön nem, úgy, hogy amerikai unokaestvüreik példájára az angolok is elhatározhatnák, hogy „az utolsó franciáig“ fognak küzdeni. A „Popolo dTtaiia“ ezután megállapítja, hogy a „New York Times“ más küzdőteret választott azoknak az országoknak védelmére, melyek nagy demokráciáknak definiáltaik önmagukat s ez A terület a gazdasági és pénzügyi megegyező- tok -területe. Azonban téved ■— folytatja az olasz lap —, mert az Ilyen fegyverek csak papimasé fegyverek, melyek demokrata színpadokra jók. Hogy a pénz csinálja a háborút, ez tény, a mondatot azonban igy kell kiegészíteni: háborúra mindig található pénz. De nemcsak a háború csinálja a háborúi, hanem az emberek s a szellem, a bátorság s az áldozatkészség. Az arany és a vas közül Machiavelli a vasat választotta: mi hasonlóképpen leszünk — folytatja a „Popolo dTtaiia“— s a vaj é; ágyú közül az ágyút választjuk, teknek nyujtolti engedményeket bizonyára megoszlj-a vele is és a kormány választási kl-ál Hányában hangoz ta lőtt magatartás esetén a közös n-cmzel-i munkára való felszó- hj'.ást nem érted meny-felemül -iinitézife a mi derék és hűséges népünkhöz. A 'körülmény, hogy más kisebbségi pár-hf-ai nem szövetkezik a magyarság, s-zlntén tanúság tétel, hogy -nem lörelkts-ziilk ilöbbre, mi-nit a saját kisebbség! jogok védelmére, pártharc nélkül, a bellum ommiumban szerényen félreállva és szerény számú képviseletre, mely a.z ország 'törvényhozásában, védje és megszerettesse- Nem mond le igy semmiről, -nem változtat eddigi helyzetén, semmi!, szívesen (fátyolI' borit -az elmúlt négy év ráné-zve szomorú emlékeire, hii/vő bizalommal kitárja lelkét a kormányzali és az ellenzéki román, pártok kisebbségpoliitikai törvényes vallomásainak és ligéreiteimek, viszont senki ellen sem buj- -togall, acsarkodók, vádaskodik és áL'amhíi- ségében nép és társadalmi hűséget is foganatos!!. Meggyőződésünk, hogy a kormány is, az ellenzék is a magyarság ezt a tartózkodó, bölcs és szerény maga-tairlás'át igazi mivoltában. vizsgálja és lovagiasan mérlegeli. Bizonyára mind a két román oldal gondolni fog orra is, hogy ma, mikor a kisebbségi kérdés oly fontos szerepet játszik, mini) Halifax—-Hitler-féle eszmecserék, majd Londonban a Chamberlain-Eden-Chautemps-Delbos tárgyalások bizonyitottók, mint a román választások miott Genfiben elnapolt s a választások után bizonyára megnyíló dunavölgyi megbeszélések sejtetik, akkor az angol-Hod- zsa és most n Delbos-féle kisebbségi egyezmény tervével szemben helyezkedő román tartózkodás és -külön vélemény idején bizonyára feszélyező lett -volna, ha e helyzet kényszerűsége miatt, választási egyezményt kellett volna kötni a magyarsággal, de éppen olyan kinos lett volna, ha ebben a helyzetben a magyarság esetleges fölajánl hozását -vissza kellett volna utasítani. Mind a két esetben 0 kelleténél messzebb menő magyarázatok születtek volna, mig igy a helyzet minden, irányban nyitott és rendkívül atóol- más, hogy a magyarság minden szenvedély nélkül komoly és férfias választási küzdelmet folytathasson le és bárminő eredménye is lesz ennek, a maga részéről szeplőtleniii és s ze n ve d él y felen ül készen állhat majd bölcs küldetésére: akár gyakorlati, akár lelki hid- verésre. Nem vendégjog alapján, hanem az ál'áamé'eitbe szervesen beépült örökös pillér- jellege jogán. Nem fogjuk soha megféJcmlitlctni magunkat hasonló üres fenyegetésektől — irja tovább a „Popolo dTtaiia“ —, de tudom:! sül vesszük és elkönyveljük őket. Az olasz lap ezután megállapítja, hogy a „New-York Times“ cikke akaratlan, de hatalmas hoz/', járuló s Olaszország au tarolna-'küzdelméhez. „Ami a demokráciák gyomrában fő, mint Programm — irja —, a gazdasági elnyomás, az éhség vesztegzár a azokkal a népekkel szemben, melyek nem esznek naponta ötször, .mély gyávaság, mert az ilyen harci módszer nemcsak, katonákra, hanem több emberre, a fel nemf egy vérzett népre üt. Az éhség-vesztegzár gazdasági háborúja clica íz erre a névre méltó népeknek kötelességük válaszolni az egyetlen lehető módon: idejében és teljes mértékben elökeszileni a lelkeket és a fegyvereket“ — fejezi be cikkét .1 J „Popolo dTtaiia“. Éles hírlapi csaim során a P8Í3I3 i Saiíg „Machiavelli esz arany és vas közit az aranyai választóit®, mi a vaj é az ágya közül az utóbbit választjuk a find
