Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-05 / 281. szám
o TI.LfíNZálE > J » V ’ 7 'tl c c e ni b t r 5. A tâbLi is megállapította: Munkaeszközöket adó fejében nem szabad lefoglalni CLEJ-KOLOZSVÁR, december 4. Erdeikos ol\ i jelrni'.öségü düukest ho/ivM It'^aap a kolozsvárii iiHt'-r.öil;il>lia>. A vádlóit S/.ylkáts Tódor lordaá s/abómesleu voll, akii a t udni törvényszék ikélhóivap'.. elvárásra telt hi \ a latosan pirgy i> 1 villákas/Lisatunk vádjával. VniKikiidején ugyanis «wló- tarló/ás 1ejében a végrehajtó lefoglalta S/y kávls Toil or szabómester \ arrógéprl, de amikor árverésire >korüul a sor, a varrógép már ivein \ i> 11 meg, mert a szabómester eladta. A törvényszék email Ítélte fogházbüntetésre Szulkúés Tódon-, mki n/. 'Ítélet t-lilioni a kolozs* vá':. ítélőtáblához. íeCubbezell. A tegnapi 'láb- t\i 4 árg valláson. dr. iMunteanu loam ügyvéd, Szyikáts Tódor védője cv/./.al az indokolással, hogy ki'/mii i pa roso,]v knniyérkci'i'seili szerszáma lefoglalni nem .szabad .s Így lefoglalj •tárgy eladása hüncMűcikmőnuyt nem képez- 11is'.-, védence felmentését kéulie A bróság elfogadva a védi» ínnd ok olásáé. a lordaii szabómestert jogerősen I el.ineinlelle a vád alól. íleílsiölíöi! a nagyváradi íicíísrésch fcflcsc OH A Db! A NAGYVÁRAD, december 4. Néhány In 1 óla nagyszabású betörések •lóriélitek Váradon. A e-ndőrség a be-löről Borindei György személyében l.elarlózlal!-a Tegnap egy rendőr a fogházból három más letartóz 1 alóli egyémmeil a vizsgálóbíróhoz, feli- ■terhe a loturtdatiatow betörő*. Miikor auiuun oz utcára, ló-plcik, Bertindef gyors mozdulaJt!- < a 1 lerá/iim kezéről a biliime sekenj lés futá-smialk eredi. A mendőr mem mert utána iramodni, sűlól tartva, hogy -közbeni a másik liáirom fogoly iiis megszökik'. A betörő eltűnt és eddig még nem alkadüaik nyomára. ö-/w'p';J> Wdoq: — ha a kedvesei körében kávét ihatik. Boldogan mosolyogva mond ,,igent", ha még egy csészével kínálják. Az orvos azt mondta, nyugodtan ihatik több kávét, ha az illatos, jóízű Kathreiner-böl és Valódi Franck-ból készül. És hogy a Kathreiner-böl és Franck-ból készített kávé mennyire olcsó, azt »saját tapasztalatból tudja! A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA w—>,m»i|i<m»"iiiiimi hímuuwiémiiihii UTAZÁSOK az európai béke megmentésére Chauiteinps -és Delbos londoni tanáostkozá- stauva; kezdődött n ik ül polii lkai hét és Deí- Ju’is középeurópai útjára indulásával fejeződik he. Megelőző héten Ha lifax lord lár- gyaét Németországban, de tárgyalásainak eredményéről ma ns csak nega ti vum okát !u- dunik. Illetékes helyekrö; csak cáfolatokig itteniek e) a közönség felvilágosításában, az angol—német tárgyalások lényegét, ugyanúgy. mint i francia—angol tárgyalásokét, a külvilág számára még minidig köd borítja Ezek a migiszte:» utazások emlékezetbe 'idézik azonban az első angol—francia kísérletet a mémzeti szocialista Némelországgal1 vailó megegyezés re. Akkor Sir Jolin Simen külügyminiszter és Halöfax lord akkori elődje, 'Edén jelenlegi külügyminiszter utazlak Berlinbe, hogy Hitlerrel 'tárgyaljanak. Edén megnypjtolla utazáséit: Varsóig és 'Moszkváig ■is. ]"s Barthou francia külügymimiitezler szintéin végigjárta Lengyelországot g a kisanlaml- ál-lamokat a Franciaországgal való k'a.pcso- i-aiüok meger-sitése érdekében'. Különös eredményhez, mint a későbbi eseményék mutat tők, (izek a iláll'ogailéseik nem vezettek. A pnaecedens nem látszilk nagyon biztatónak, különösen ha tekintielbe vesszük, bogy a világpolitikai helyzet ma. miig sokkal feszültebb, im.nt Sir Jobn Simon, Edén és öarlhou emlliilíiett ilálogaitésai idején voll. Mégis valószínű, hogy a francia és angol államférfiak léitbgaifása.iimalk ezúttal távolabbi következményei tesznek és .nyomukban komoly 'tárgyalások, »fognak indulni, meri a zeáikuccába jutott világpcilliblikiaii. érdekek számára nincs más békés (kivezető ut. Az utolsó időkben megint közvetlen veszéllyel' fenyegető szakadás kezdetit kifejlődni az egymássá,'.. etllemiléites világ polii bjkaii csoportok között. Az ellenfelék mögötti ideológiai háttér is fenyegető erővel jleenif meg újra. Egyik ftéii élén s ez a nagy világ politik ai újság: rövid idieiig Amerika mu l akkoz eli t. i Roosevelt jelentette ki, hogy a fasiszta lő- J rekvéselk az emberi c íviilizációb fenyegettük. Áfásak fél; részéről .Mussolini hangozfaikai, hogy ezek a törekvések éppen eíMieinlkezőteg, a jövőt jelenbik az ember iség számára S a magy küípalíitiiikáli feszültség, m'ely iái már liáittérbe szorult spanyol válság idején csak Európára szorillkozoUt, Amerikai előtérbe nyomulása és a német—olasz—japán megegyezés iküailialkulása óta, felmérhelielilén erejű világ feszültséggé növekedett. Angol irész- i'ől, a iframciálk csendes támogaitás-ával, ujrai megkiiisérl'L tehá/t.', hogy a mehlézséigek köz- pomtjában próbálják meg a feszültség levezetését. Halifax lord ezii iái törekvést) szoH- gáltia1. 'Delbois llláitogaltásaii pedig Varsóba.n. és a klsantamiláliamok fővárcisalban 'kétságite- leniül folytalását képezik ’Halifax wémeloir- szági 1 apogalózásaimatk. bár liltilen kélisiégilieüie- nül más motívumok is közbejállísziaoiak a nyugat;, magy hatalmiak polfllíilkaii céljaiban. Az örök német kérdés .Arról volna ugyanis szó, hogy az aimar- chikusiain szét bull ó éts 'egymással ellenitétes ISriiiciij és iff. ©sró parkeflezók uj parkett lerakását és javításokat, oyalulásokat jutányos t'rbnn vállalnak. — Sir. raemorâiiâiilal No.iö. csoportokba sorakozó Európát u jraépilsék. Eliliez azonban nélikiilözhetetQen dolog, liogy a földrész szivében fekvő, rendkívül gazda- sági és kulturális erejű Ncmétors/.ágoti a háború következményei által .teremli'itt rendszeres oppozici ójából valamik épen kimozdítsák. Londonban .tisztában vannak azzal, hogy Európa. Németország anélkül nem Európa. Ezen aiiem változtathat a megítélés, mellyel Németország mai kormányzati rendszeréi tekintik. A ..Times“ például ina máir elismeri, begy a békeszerződéseik egy k (legnagyobb hibája éppen a Németország és Ausztria közötti egyesülés megakadályozása vof'B. A nagy angol lap szerinit ez búk - tafta meg a weimnni közlársaságaf, miután nem sikerült az a kísérlet sem, hogy vámuniót teremtsenek a két németi ország közölik A weimari köztársaság bukása pedig még fenyegetőbbé .fetite a német követeléseken és olyan helyzetet teremle':! Európában, amelyben a fokozatos, békés rendezés útja szinte már teljesen elzár Inak látszik. Ma az oszlrák függetlenség majdnem kizárólag a Róma—Berlin tengelytől függ, attól a biztos“! éhtó!. melyet Németország nyújt ebben a kérdésben a vele szoros barátságban álló Olaszországnak, amely viszont Franciaországnál és Angliánál i,s erősebben érdekeit Ausztria függetlenségéinek I en n tartusa ham Egy 70 milliót; népet Eir.rópa »központjában mem lehel léki.nletbe nem venni'. A helyes politika az, ha nem állunk szembe .» történelem feltart őzt alhat at lan menetével. Tár. gyűli ásóik' Ns a méltányos megegyezés keresése — állapítja meg a Times — nem jelenti még a megalázkodás politikáját. Az angol kormány minden bizonnyal ebben az értelemben kereste a tárgyalási kap- cscijatokmi Németországgal, ami viszont távolról sem jelent annyit, hogy ez n •törek- vése biztosan sikerhez is vezethet. Az utoN só évek története az ebben az n'i'ánybatn folytaitól»!, an gór kísérletek s iker tel ens égének története. Az angol megértés, melyet szük- séghípen összhangba kellett hozni a francia kiil prjii.tik'a szii ks égfelei vet is. sohasem tudóik egy vonalba Ikerülmú a német kívánságok szintjévé), mely az olasz—német együttműködés és a Berlin, Róma és Tokió között létrejött megegyezés óta szüntelenül emelkedik is. Az utolsó év angol kísérletei Csak az utolsó év alatt is egész sor ilyen» angol kísérletről lehet beszámolni. Eden az év elején a nyugati hatalmak gazdasági és 'pénzügyi támogatását helyezte Berlin és Róma számára kilátásba arra az esetre, ha megegyezés jöhet velük létre a fegyverkezések korlátozásának kérdésében. Az ajánlat, mely iermészete,sen a nyugati államok fel - sőbbségét szerette volna biztosítani, nem talált elfogadásra. Németország a hadfelszereléssel szoros kapcsolatban négyéves terv kivitelére vetette rá magát teljes erejével. I Olaszország pedig felujul! erővel kezdett bele autarchikus gazdasági céljainak megvalósításába. Németek és olaszok egyaránt a már elért katonai előnyeik további biztosítását akartuk ezzel szolgálni. Az angol válasz a brit birodalom pénzügyi erejének példátlan igénybevételével megindított fegyverkezési tevékenység volt. Eden ezután, az angol fegyverkezési elhatározásra fámnszkod'va rövidesen újabb kísérletet tett a megegyezésre. Azt ajánlotta, hogy minden oldalról vállaljanak kötelezettséget a nemzetközi szerzőÂ legjobb sportfrapisnysi (lések egyoldalú megszegésének lehelebrniM* tételére, amivel szemben megcsillantotta a békeszerződések lu-kes módosításának <-s •'/ európai helyzet liozzualkalmazasaiiűk lehetőségeit a tényleges viszonyokhoz. Ez lénye gében a statüsquo leszögezésc lelt volna •lassú módosítások lehetőségével. Az ajánlat megint nem talált elfogadásra. Hitler csak arra a kijelentésre volt hajlandó, bogy a meglepet esek időszakának vége“, tovább nem fejlődött a dolog. Es röviddel rá a spanyolesemények miatt a meglepetések is egymást érték u Földközi-tengeren. Közben pedig szinte roham lépésben fejlődött ki a német—olasz együttműködés, amely újabb kockázatokat jelenteit a nyugati ba'almak legfontosabb érdekei száméra. Es sor került a német-olasz-japán megegyezésre is, mely n Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig terjesztette ki az eddig Európára szorítkozó feszültséget és az angol—francia érdekcsoporthoz hozzáfűzte nz Egyesült-Államokat is. Ma már minden fontosabb nemzetközi kérdésben nemcsak az európai érdekcsoportok, hanem vollnképen a kél nagy világcsoport áll egymással szoinlxm. Egyrészt Anglia, az Egyesült-Államok és Franciaország. London kezd mér nogvobb jelen'öséget tulajdonítani a Washingtonnal való szoros kapcsolatainak, mint a Parishoz vezető kapcsolatoknak. Másrészt a német-olasz-jopán hatalmi csoport. mely az elégülellen kisebb államok közölt és világnézeti rokonszenv révén számU szin'én külső támogatásokra. A Lét csoport között áll, élesen ellenséges indulattal a másodikkal szemben és az első bizonyos tagjaihoz együttműködési kapcsolatokkal fűzve az óriési kiterjedésű Szovjeloroszország. A kél hatalmi front közötti közeledésnek a szovjetoroszok a legnagyobb ellenfelei, mert állandó félelemben élnek, hogy egy ilyen közeledés Szovjeloroszország ellen irányuló közös támadásbáh próbálná levezetni ellentéteit a folyamatban levő nagy világhatalmi sakkjáték. Jelenleg ezek fő figurái, melyek mel'ett egész sor kisebb jelentőségű sakkfigurának lehet, afc események e menete .szerint, lübbé-kevésbé fontos szerepe. —s. AZ AGY. A SZENE TÜDŐ VAGY SZÍV FELÉ rányuló vértódulások e!hántására »gyek reggeónkénr éhgyomorra, egy pohár terméizetes FERENC JÓZSEF keserüvizet. Kérdezze meg orvosát BEKÜLDÖTT KISEK A Magyar Zenekonzervatórium ezidei első szimfonikus hangversenyét december hó 14-én rendezi a Magyar Színházban. A műsoréin Bn'jhms. Lato, Wagner és Reelhoveo miivel szerepelnek. A hangverseny szóiétá ja iPalilerm auin Aranka hegedű mű vész nő, a zeneikari Zsízsnuann. Rezső vezényli. A műsor részlieties ismertetéséire visszatéiii.n:k Jegyekről a (konzervatórium titkári hivaJaba készséggel gondoskodik. A Monostori Református Dalárda jubileu mi szinielőadása. Tiz éves fennállását ünnepli ha!almas kereteik közölt a Monostori Reformá'tus Dalárda. December 12-én, vasárnap este 8 órait kezdettel hemul a íj a a 'római katolikus gimnázium dísztermében Orbólk Attila v.igjáléíkujdonságá.l:, a .'.Nem válóik el“-!. A mindvégig szellemes darabolt válogatott műkedvelők adjáik elő. Az U.j Cimbora ésmeiikedő Mikulás tea- déHii't'á'nja december 5-én délután 5 órakor kezdődik Sír. Baron L. íPop 5. .szám. Az •előire meg vállalti jegyek utóm 4 lej bélyeg- költség megtérítése kéretik. A hiterárnss templomban december 5-én, viatS'árroaip délután 5 óraikor adventi áhítat lesz, szolgál Járosi Andcir. A templom fűtött. Angol nyelvű istentisztelet. A kolozsvári skót: egyház Regala-utoa 21. szám alulit lévő helyiségében vasárnap, december 5-ér. dél- előli fél 12 óraikon Rev. Th. Co ultié r lelkész ■angol nyelvű .isten, fisz beliefet »tart. Textus: Máié evamg. I, részének 21. verse,, , , ,
