Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-04 / 280. szám

193 7 december 4. ßLLRNZßK ^ Ráncok! Mily kár, hogy elha­Hámlik, foltos, pattanásos? Létezik biztos orvosság! Néhányheti keze­lj lés után sima, sely­mes bőr, fehér és hamvas arcbőr! RENDKÍVÜLI AJÁNLAT: A Ponds ház, rövid ideig, lehetővé teszi önnek e csodás módszer kipróbálását rendkívül előnyös leltételek mellett. Valóban, 120 leiért, amennyibe flffy doboz Ponds púder kerül, speciális csomago­lásban ajánl önnek egy doboz Ponds pudert és ezenfelül 2 tubus Ponds krémet, „C“ és ,,V“ kré­met, tehát azt a 3 elemet, amely a teljes módszert alkotja. H«?a, amikor a tudomány any­£#1» nyjra haladt, amikor a koz­metika annyi csodát valósított meg, nem kár-e, hogy megengedje arcbőrének, hogy elhervadjon, hogy azokat a rettenetes ráncokat mutassa, amelyek elárulják a kort? Miért nem kísérli meg ön is, Asz- szonyom, a hollywoodi leghíresebb csillagok kedvenc módszerét, a Pond’s módsert? Meglepő ered­ménnyel jár és annyira egyszerű, annyira jutányos! A Pond’s módszer 2 krémből áll — „C“ és „V“ krémből és egy csodás púderből, amelynek tökéletes a tisztasága. Letisztításra és éj­jelre használja a „C“ krémet, mig a púder alapjául a „V“ krémet. A Pond’s krémeknek az a saját­ságuk, hogy felfrissítik a szöve­teket és regenerálják az epider­PONDN AZ IDEÁLIS, EGYSZERŰ, TAKARÉKOS HATÁSOS SZÉP I T É S I MÓDSZER A. hérgyó- gyászoknak Igazuk van, amikor azt állítják, hogy az esetek 85% -áhan az epi­dermisz adó előtti ntegö- repedésének az oka a hanyagság miszt. Néhány heti kezelés után t pattanások, foltok, irritációk szin­te varázsszóra eltűnnek, az arc* bőr pedig a liliom hamvasságát, fiatalságát, fehérséget nyeri, A Pond’s pudert a krémekkel együtt kell használni, mert kiegészítő sze­repe van. Az is simaságot, hamvas- ságot és elragadó szint kölcsönöz az arcbőrnek. Ami pedig tapadóké­pességét és minőségét illeti, össze­hasonlíthatatlan. Az arcbőr ápolására és megszépítésé­re a 3 elválaszthatatlan elemre van szüksége, mert mindegyikük kiegé­szíti és tökéletesíti a másik szerepét, 3:0 Irta: HARSÁNYI ZSOLT Együtt láttam százezer embert. Elő­ször életemben. Ennyit fogad be a berlini Stadion, ha megtelik. A tavalyi olimpiászt nem volt alkalmam megszemlélni, csak most ju­tottam hozzá, hogy Európa legnagyobb befogadóképességű helyiségében körülte­kinthessek. Labdarugó-mérkőzést néz­tem, a németek küzdöttek a norvégek­kel. És még hozzá ilyen gyönyörű őszt adott hozzá az idő. Hosszú esztendők óta ilyen tündöklő, ilyen megrenditően szép ősznek nem voltam tanúja. A Grüne­wald villáinak lombtengere a sárga, a barna, a lila, a piros, a rőt színek hig aranyban úszó szinjátékát mutatja nap- nap után, kilométereken keresztül. Hihe­tetlen. Az embernek elszorul a melle és felsóhajt ujjongó, szivfájditó gyönyörű­ségében. A Stadion azonban nem lombos. Az az óriás gyeppálya is, amely a tojásdad aré­na mély fenekén haragos zöld színével tündöklik, inkább vegyi alkotásnak lát­szik, semmint a természet ajándékának. Egy görebekben sarjad, technikai szemléletű gépvilág hatalmas cirkusza ez, Madách falanszterének színhelye. Gi­gászi vonalak, ismétlődő elemek reklám- szinhatása. Egyszerűségében ijesztő. Százezer ember együtt. De telik Berlin­ből, amely négy és félmilliós város. Figyelmesen néztem ennek a tömeg­nek vibráló, qz éterrezgés fogalmára esz- méltető felszínét. Az emberi arcok ösz- szefolynak q ruhák színével. S mivel a Mindenért fizetni ken Beczássy Judit, kiváló Írónő legújabb könyve: Egy önfeláldozó asszony meg- rázóan érdekes élete. „Mindenért fizetni keil.“ Athenaeum új kétpengős regénye 276 lap, vászonkötésben 66 lej. Meg­előző kötetek: Christiansen: Két élő, egy halott, Graves: A ritka bélyeg stb. Pos­tán utánvéttel küldi LEPAGE. Kérje az uj könvvek és karácsonyi könyvek jegy­zékét LEPAGE-tói Cluj, mai öltözködés is a színek dolgában elég szűk korlátok között mozog, a szürke- barna szövettenger az emberi arcok test- szinével összefolyva, egységes szint ad, amelyet a szem már nem bonthat részei­re: a tömeg sötétes zsákvászon-szinü. Ir­datlan karéja fölött szabályos távolsá­gokban leng köröskörül hetvenkét horog- keresztes zászló, modern hírverés hatá­sosságával ismételve a piros-fehér-feke­tét. Csak a főbejárat felettj, ahol az öt egymásba láncolt karika a világ-testedzés vegyjelét mutatja, szökken ap égnek még két külön zászló, egyik a norvég ellen­félé, másik az „Union Jack“, az angol zászló, mert a mérkőzéshez Angliából hozattak bírót. A meghökkentő cnagyságu kőkatlan emberlepte oldalait lépcsős járások kő- sziinü vonalai osztják pásztákra. Egy ilyen folton a Berlinben élő vagy ideuta­zott norvégek helyezkedtek el. Alig kez­dődik el a mérkőzés, már észrevétetik magukat. Karban szavalnak valami tes­tedzési biztató jeligét , azt a norvég huj- hujhajrát, melynek szavait nem tudom megkülönbözteti. A szavalókórus igen lelkesen kezdi, a rengeteg sokaság többi része néma izgalomban mozdulatlan. A német labdarúgásnak ugyanis ez a leg­többet emlegetett ellenfele: a norvég vá­logatott. A tavalyi olimpiászon is kikap­tak a norvégektől. Megverte őket más is, de valamely ismeretlen okból ők foly­ton Norvégiára figyeltek az elmúlt esz­tendő alatt. És most itt a nagy alkalom: visszaadni a kölcsönt, vagy megint lé­gy őzetni. Százezer némán várakozó ember moz­dulatlansága hallatlanul izgalmas. Aki­nek érzéke van hozzá, az egyetlen ember izgatottságát is megérzi idegeivel. Itt százezerét lehet megérezni. És saját ide­gein érzi az ember a feszültség boldog olvadását: a német csapat felsőbbsége a játék első percétől szemmellátható. .4 norvégek piros inget hordanak fehér nadrággal, a németek fehér inget fekete nadrággal, A szemnek, amely a labdát keresi, csak a fehér ingesek közt kell kutatnia. Mindig náluk van a labda; ahogy ellenállhatatlan rohamu ostro­mukban újra és újra a kapu ellen len­dülnek, összetanult adogatásaik felérnek olykor egy-egy artist a mutatvánnyal és a támadók emberlánca úgy nyomul át a labdával a pirosakon, mint valami clvén- hedt szűrön a préselt viz. De a norvég védelem éber és ügyes. A játék folyton a norvég védelem előtt folyik. Izgalmas fejelések, tökéletes kapriolák, elegáns passzok a kapu közvetlen közelében drá­mai lüktetéssé fütik a játékot, némely izgalmas pillanatban úgy nyög fel egy­szerre és hallhatóan a százezer ember, mintha a modern, háború-veszedelmes világ gépkocsi-motorja, a faji gondolat maga nyögne fel a berlini Stadionban. S végre a tizenhetedik percben a hálóba suhan az első gól. Százezer ember tapsa a másodperc egy tört része alatt feldör­dülve követi ezt a gólt. Hihetetlen taps ez, százezer tenyér csattanása. Acélos erejű ropogás. Más nem juthat a hallga­tó estébe, mint a gépfegyver. Aztán majdnem másfél óráig a nem­zeti boldogság most már felszabadult iz­galma következik. A németek játéka szé­dítő. Hosszú perceken át úgy dolgoznak, hogy a néző meg kívánná örökíteni test­edzési tankönyvben. Mikor a német ka­pushoz kerül a labda s ő hatalmasat rúg belé, a majdnem Stadion-hossznyira re­pülő labdát humoros „hu“-kiáltás kiséri. Ez a Jakob nevű labdarugó országszerte nevezetes arról, mekkorákat rúg. A hu­holásban van valami családias. Százezer ember otthonossága szűk családi körben. Olykor, izgalmas pillanatokban, éles csöngetés sikolt fel a nézőtéren. Uj divat ez: csengőt hoznak a nézők, azzal veze­tik le saját izgalmukat. Mások gépkocsi- kürttel harsannak fel. Egyelőre keveset észlelni. De aligha tévedek, ha gyors el­terjedést jósolok ennek a divatnak. A bí­ró sípját csodálatosképpen nem zavarja. Csendkedvelő képzeletemnek szörnyű el­gondolnia azt a kolomp- és dudaorkánt, amely a nagy mérkőzéseket kisérni fog­ja. A mai ember annyira eltechnikáso- dik, hogy már izgalmas ordításait is gépi szerszámokra bízza. Ez már nem az én korszakom, érzem. Háború előtti ember vagyok, a Stadion ábrájában és hangu­latában anakronizmusnak tetszem önma­gam előtt. .4 németek három-nullára győztek. Hi­hetetlen öröm fogadta a győzelmet. Más­nap elolvastam a lapokat, mind a „le- gyözhetetlennek hitt“ norvég csapatról beszéltek s arról a lélektani nyomásról, amely eddig béklyóban tartotta őket. Ez a nyomás elmúlt. Harsogva ujjong a ha­sábokról a győzelem öröme. Megérdemelt győzelem volt, a néme­tek bámulatraméltóan játszottak. Nem azért mondom, csak éppen hozzáteszem, hogy ezt a német válogatottat mi ma­gyarok már legyőztük. MARLENE DIETRICH elhagyja Amerikát LONDON, dec. hó. A filmvilágnak szenzációja van, mint a Daily Express első oldalán jelenti, Marlene Dietrich még befejezi most meg­kezdett filmjét, azután örökre hátat for­dít Amerikának. A Paramount filmgyár­hoz még erre az egyetlen filmszerepre kötd régi szerződése, amelyet ezután már nem újítanak meg. A hirt maga Marlene Dieirich hozta nyilvánosságra aznap, hogy Európából Newyorkba érkezett. Marlene most ké­szülő utolsó amerikai filmjében éleié­ben először játssza annak az asszonynak a szerepét, aki gyengébbnek bizonyul a másik növel szemben. Vetélytársnője most győzi le első íz­ben filmen „a sex-appeal királynőjét“. Marlene Dietrich Európában készül! nagy filmje, amelyet néhány hét elöli mutattak be Amerikában, nem váltotta be a hozzá fűzött reménységeket. E>t a filmet az amerikai mozikban kísérőtilm nek játsszák.

Next

/
Thumbnails
Contents