Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-04 / 280. szám

ß n fiLL'E'N Z fiK 10 37 'december 4. A mai emberek nem értenek az élethez A sebesség kultusza. — Ma nincs idő a gondolkodásra, az élet szépségeinek élvezetére, még a kontemplativ olvasásra sem. — A szenilitás határozott tünetei. — A költészet válsága írta: RABINDRANATH TAGORE HeqhezdfüH n évűén is, mint tiz év óla minden Karácsony előtt 50.000 Karácsony) atândlh Kiosztását. FISCHER S. A. Cluj—Bucureşti, üveg-udvzr 500.000 azaz félmillió ajándéktárgy emlékezteti vevőinket arra, hogy nálunk mindig jól és olcsón vásárol MINDEM VEVŐ KAP már 50 lej vásárlásnál 50.000 50.090 50.900 50.000 50.900 50.900 50.009 50.09® 50.900 50.999 A változások Ikórában éllüinik és lépésről lépésre megvâlltmitlaitţ) tik hagyományom li­léinkét, möt még linlésHinket is Soha llUs8 ovö'.ució nein jláint ollyian gyors és hogy úgy mondjam, előre nem tó'toitlt válitozasokkalt a táreiadudmií és egyénit psziiehotlóglb terii Hetén, mint a most huil* l. A népeik má'slkiép élnek, máskép gondolkodnak, máskép hisznek, nnirrtf eddligi Valami különös vágj hajtja őket, ktbéirlBateizxeniek az. élei! minden elképzeJilietlö lehetőségiével1 és ezért ez a mostani generáció elfelejtett mindent, amit az emberiség valaha hi- dott az élet művészétéből Mia nines >dŐ a gondolkozásra, a töprengésre — még a kontemplativ olvasásra sincs idő Az. otot nagyon kemény, a llédénb való kiiz- delem ádáz és nem engedi, hogy ilyen gya- korTiaJltiaiŰan dolgokkal fecséreljülk 'időm/kwt. liven ikörii menyek közölt n köt észét igazon miem atz a művésziéi'» ág vagy hivatták ame­lyet; a tehetséges emberek nagy tömegben: művelnének Más szóval1: egyre kevesebb a költő és egjrre kevesebb költői remekmű születik, mert ez a kor nem szereti a költészetet. Nem alkarom azl az elbizakodollt állté hast megikockáz.taihniit, mimlha érteném a mai kor törekvéseit, csak kénytelen vagyok megem- Vitenii, hogy az utóbbi időben milyen silIjTOs rombo­lásokat szenvedett a költészet. Nem merek határozóit) váltását «adni aima), hogy ezt a háború és atz idánia következő sz én v edé<sek 'term ész ebes ielkf reakciója okozta: a tény az, hogy a mai tendenciák mellett a költészet nem (igen tud virágozni Ma a hangos filmek és a jazz Íkorábaínt, a műkor miardeinlklí 24 óra alatt akar felhabzsolni annyi él­ményt és szenzációt, amennyi nagyapá­ink számára hónapokig is elég lett volna: az embereknek nincs idejük és (türelmük a köV.'észeJhez,. Gsalk szónaikoznii és muiüaittnii' atka máik. Azt. elhiszem, hogy ez e! fog múlná és végkép el fog 'tiüinmi?, metrlt van atz emberi ‘tor meszel ben vaUa m i vdlleszüBefiebt vágy a köIllői kifejezés után. Azt azonban nem *tíu- dom megmondani, hogy mikor liesz ennek az áiülaipobnak vége. Az bizonyos, hogy egy­előre nem, menti az embereknek mia olyan kevés csendes szabad idejük van, hogy nem shudjtáAc igazán éaitékiellnii a nagy re/mektmü- vakieh. Almit ahogy atz ember mem tud mél­tányolni egy gyönyörű tóijait), ha expfessz- voniation száguld kérésziül rajiba, éppúgy egész tökéletlenül 'fog csak megérteni egy nagy költeményt', ha a miaá kor beteges éte­liét; élni. Az étetatelk meg van a mag® rátánusa és ezt a rdiümusb 'nem lehat meggyors'lüaiui, si­ma menébét nem lehet megbolygaitlnli ainél1- kül, hogy ne veszélyezheltné magát az életei. Véleményem szerámit! a modernek nem értenek az élethez. Éppúgy, műkul a faián/k ember, -aJkii félig rá- gaibLaniuDl habzisiodJjia az ételit, nem veszik ész­EGV NAGY ASSZONY NAGY ÉLETE. Fűzve 152, kőivé 178 lej az Ellenzék könyvosztálvában. - Athenaeum-kiadás _______________________________ re « Hét' fimoimiaihh megnyteltho/aW.iiiti, inert örii-lí tirnipóbam hab/.smöjáJk cgylivátsuiláu a szm/ációkait! és egyikei sem izMii'k k."n H«e»l*- jeseuí. Ez nagyon szomorú áilillapof. Lá tszólag meghozza az anyagi síként, de nem hiszem, hogy iaiz .igazii boldogságot) is megközelítené. Miben áll; az. anyagi eáiker? Azt hiisziem ab­ban, hogy az embenmelk elég anyagi értlték ált rendelkezésére, hogy megtszerezhessen magárnak miniden Huiüst ás olyntn váltloziah iboe élletel, amilyen csak 'liöhetségew. Ma az emberi liellkiat Imitálta áh;» ker.iltieittle a sebesség kultusza. — <\gy is nevez hot- mém: a sebesség forgószele — és min­denki igyekszik fülrohanni a másikat éti olyan libegő iramú életet élni, ahogy csuk bir. A sebesség mindenesetre járhaif bitzonyas- fatjiia a ikerrel, de nem hoz sem igazi éliveze- tet, sem Igazi boddogslálgot. így a maii gene­ráció vadig elpocsékoljál a téliek finomabb t'uillaijd ontsa gallt és legjobb esc then egy szé­leskörű, de feliile,'Jeliets képet kap az életiről. lEzek ia tendenciák fokozsutosao eláraszt­ják a világ minden részéi Soha még nem voCtt kor, amelyben az eszmék olyan gyor­sam (terjedtek volna és az egyes országok közölni távolságok annyira összezsugorod- tlalk voínla, mint ma. Féllek. hogy ez a jár­vány el fog juihni mindenhová, még Kelet­re >ia. Bengáliiában vannak még sokan, akik­nek lelkét nem hiomályosibotiták «; ai mai éO|etilietndenciálk és erre vezethető vlfcsza, hogy .ezen a tájon igen sok filattlail költő van még, akik a szépségei kuütiválják és akik­nek munkái még ma is igen sok olvasó maik szereznék örömet. De lassan-lassan a hindukat is hatalmába keríti ez a modern szellem, amely egyenesen ellensége a költészet fejlő­désének. iHa aztt kérdezik tőlem, hogy a költészet­inek ez az elsorvadása visszavezet belője az utolsó 30—40 év tudomá'nyos fejlődésére, habozás nélkül ikiijelienitlbeDem, hogy egyát- üaíllában nem szükségszerű jelenség, hogy egy tudományos kor « költészet dekon­junktúráját hozza magával Ha a (tudomány igazi örömet tud szerezni azoknak, akik lőgtailikozmaik vele, ha serlkenteni 'és buzdíta­ni tudja az elmét és o, képzeLetet, akkor éppúgy kifejezheti a költészet, minit az ér­zelmeket vagy egy szép tájait. Nem akarok ezzel kapcsolatban teóriáikat feláiiMtani és szabályokat leszögezem, de azt hiszem, hogy minden úgy v.auv, ahogy mondtam, mert a költészet nem ismer határokat, felvehet minden formát és az emberek lírikussá váL 1 latnak minden témával kaj>cso.aitban, ha meg vaui ehez a stimuláló erő Csak attól félek, hogv aiz emberek a mai modern tö­rekvések következtéiben fokozatosan el fog­ják veszteni azt a készségüket, hogy vers­ben fejezzék ki magúikat, sőt oivesztk majd a költői szépségek megértéséhez való tehet­ségét s. Ez pedig a .szenilitásnak határozott tünete, fiatal fajoknál sohasem fordul elő, hiszen a fiatalság lényege szemben áll a maitier.iálizmusisal és egyik legfontosabb tu­lajdonsága a költői- kifejezés készségé Ezt a készséget hamarosan el llehet veszniten-í, fejlődése akadályokba ütközik és nem is lehet pótolni semmivtil, meri ha ez a lelki érzékenység elmúld akkor e’Jherv^adl az élet virága. Egyáltalábaui nem vagyok lehált optimis­ta a költészet) mai helyzetévé) kapcsolaá- baro, de vszomt nem is vagyok hajlandó dhőmiH hogy egy üyen ősi ösztön sohase éledjen fel és sohase iegj’en ismét az em­beriség mozgattója'. 1 — A Krampusz tényleg meglehetősen L­<I<ésteIen figura. De nemcsak a mozgalom szo­rította a Krampuszt ki a piacról, hanem u divat is. Valamikor divat volt a Krampusz, most már nem az, helyette inkább a kedves Mikulás bácsi csokoládéfiguráit veszik aján­dékba a gyerekeknek. A nagy játékkereskedő, minden gyermek­ügy legnagyobb szakértője igy nyilatkozott: — A játékkereskedésben alig van már Krampusz. Sajnos, Mikulás is nagyon kevés, mert a közönség sokkol jobbau kedveli a csokoládéfigurákat Ezek sokkal hasznosab­bak, a gyerek megeheti, vagy ha nem akar­ja, akkor harmadnap tortát lehet sütni be­lőle. Nálunk inkább apróbb játékok vannak, amelyeket a kisgyerekek cipőibe lehet tenni. A BARÁTSÁGOS ÖREG MIKULÁST MINDENKI SZERETI Megkérdeztük tőle, mi a véleménye a krampuszellenes mozgalomról: — A Mikulás barátságos öreg urt őt min­denki szereti. A Krampusz teljesen kiment a- divatból. Csak a virgács maradt meg. Ezt még most is adják a gyerekeknek, persze cu­korkákkal feldíszítve, hogy a fenyegető jel­legét tompítsák. Végül beszéltünk öz egyik helybeli nagy elemi iskola igazgatójával, ö komoly peda­gógiai érvekkel magyarázta meg, miért rossz ajándék a Krampusz. — December 6-án Szent Miklós ünnepe van. A Krampusz-kultusz az ünnep elcsúszá­sát jelentette. A nevelőknek az a dolga Mi­kuláskor, hogy a gyermek figyelmét fdhivja a jó Miklós püspök alakjára> aki mindenét odaadta a szegényeknek. Azt kell magyarázni a gyerekeknek, hogy Miklós püspök példájá­ra nekünk is adnunk keN, nekünk is segíteni kell azokat, akiknek semmijük sincs, — .4 Krampusznak ezen az ünnepen semmi sze­repe nincs. Különben is a modern nevelőnek vigyázni kell arra, hogy lehetőleg semmise rémifse a gyereket. Ne féljen olyan dolgok­tól, amelyek egyáltalában nem félelmetesek, ne féljen a sötéttől és ne féljen a KéampuS)-- tól se. A szülők nagyon helytelenül teszik, hogyha a gyerek valami apró csínyt követ el, rögtön a Krampusszal és q virgáccsal fe­nyegetőznek. Mi arra törekszünk, hogy az ilyen megfélem]Réseket kiküszöböljük a ne­velésből. Minek féljen a gyerek a Krampusz­tól, ami tulajdonképpen nincs is! Hangversenykalauz Demény Dezső pompás uj könyve a „Hangversenykalauz“, 430 lap, teljes hangverseny útmutató, vászonkötésben 158 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán után­véttel. Kérjen teljes Rózsavölgyi jegyzé­ket pl. Fáik „Mindentudó zenei zseb­könyv“, Fáik „Lisztbreviárium“, Lányi „Operakalauz“ mind LEPAGE-nál Cluj. Féríi divatlapok az 157*938. évi őszi és féli szezonra London Styles (alhumaiak) 360 lej, ugyanaz zsebkiadás 90 lej; Fashions for Gentileinen (albumalak) 300 lej, ugyanaz zs'ebkiadás 90 lej; The Gentleman (album­alak) 396 lej, ugyanaz zsehkiadás 88 lej; Der Herr 45 lej; Tailloring News (zsebki­adás) 48 lej; Maurer Modelle (zsebkiadás)' 50 lej. Kaphatók az ELLENZÉK könwosz- tályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. —* Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk, ' ■——H—agamul — A Krampusz feltámadt, de megszelídült A krampuszellenes-mozgalom és a divat kiszerit ja a gyermekszobából a kisördög félelmetes figuráját CLUJ—KOLOZSVÁR, november hó. Szegény Krampusz! De megváltozott! Ho­vá lett félelmetes nyelve, félelmetes szarva, gyermekbilincselő láncai Közeledik a Mikulás> a Krampuszok idén már nagyon megfogy.atkozott számban fog­nak visszatérni a cukrosboltok és jáíékkeres- ked'ések kirakatába és csak egy egész kis tö­redékük jut majd be december 5-én este a gyerekszobákba. Tav-uily mozgalom indult a Krampuszok ellen. Sok cikk jelent meg és sok előadás hangzott el, amely mind azt bizonyította, hogy a Krampuszra nincs szükség, felesle­gesen ijeszti a gyerekeket, semmi köze sincs „A gyermekek nem idegbetegek“ Beszéltünk az egyik nagy csokoládégyár igazgatójával. 0 még krampuszpárti. — Mi változatlanul gyártjuk a Krampu­szokat — mondotta. — Ki kell szolgálni a vevőket. Az egyik vevőm kérem Krampuszt keres, a másik Mikulást, mindenkinek meg kell adni a magáét. A mozgalom a mi gyár­tásúinkra nem volt semmi hatással. Évtize­dek óta keresik a Krampuszt, nem hiszem, hogy most elpártolnának tőle. Nemcsak csokoládéból állítjuk elő, hanem a mikulási csomagok borítékán is szerepelnek a kram­pus zmo ti'v umok. — Azl mondják, hogy a gyerekek nagyon a Mikulás szép ünnepéhez. Ez az ünnep a jócselekedetek, az ajándékozás ünnepe és nem az ördögé aki csak megijeszti a gyere­keket, gonosz fekete 'fejével', hosszú piros nyelvével és kegyetlen virgácsával. A mozgalomnak az volt a hatása, hogy már tavaly is, óiig szerepelt a Krampusz Mikuláskor. Az idén már erősen folynak az előkészületek a csokoládégyárakban és a já­tékkereskedésekben Mikulásra, már nagyon sok kirakatban ott vannak a mikulási aján­dékok, de Krampusz alig látható. Azt mond­ják, hogy nemcsak a mozgalom ártott a pi- rosnyelvü ölrdögnek, hanem a divat is, nem divatos már a Krampusz. félnek a Krampusztól, azért kell kiirtani. — Á, dehogyl a gyerekek nem idegbete­gek, egész nyugodtan lehet nekik Krampuszt adni, nem lesz semmi bajuk tőle. Azért a krampuszellenes mozgalomnak eb­ben a gyárban is megvolt a hatása. Régen vadul vicsorított a 'Krampusz, hálán putto­nyában rossz gyermeket vitt, kezében fényé' getően szorongatta a virgácsot. Az idei kiadás már egyáltalában nem félelmetes, az ijesztő kis fekete ördög kedves, vidám gyermekfi­gurává szelídült. A másik csokoládégyárban már nagyon krampuszcUsnes a hangulat.

Next

/
Thumbnails
Contents