Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-25 / 298. szám

«» 0liflfî december 2$.

n

"■llllllllllllllll■lll■ll■lllllllllllll^lllllll^lll^l■l■ Ilii MII— I ' M'l '»I lildlMUl I» A közösségi munka értéke

Ida: Or. SZÁSZ PÁL

az Érdéíyí Gazdasági Egyesület elnüke.

Minden emberi küzÖSséghek annyi at trióké, a inemtiyi erkölcsi (arteoiu van ben hé. Ez adja inog teijogósxiItáágai, ét emelj az egyén fölé, ez big o&it jă> hkéti és határozz» meg jövőjét. A közösségek Vflfyortl értékei, búr igen fontosok és niagy jeléötflSégüek, mégis másodlagos értékek. Eí&közei az cr- köU'Siii értékek nieglártásitetk» fpj'esrtésé- jiek és elmélyítésének.

Természetes, hogy etek az erkölcsi értékek &z egyes enibeébéji iS ttléffvártiiék vagy meg’t'LheLnek, de egy közösségi fonna, mondjuk egy egyesület érkötési éúólte még sent határozható meg Úgy, Hogy égy összeadás! tfíüvtíctíe! állapítják ideg a köziilet erkölcsi értékéit. Ríek «2! élvékek a kösü- teS számára átaláfettttíltbi Vagy átalakitaii- dő&, közös nevezőre hozandók úgy, bogy a közüíei minden egyes tagjával éreztessék jótékony hatásukat. Egy egyesület vezetőség érteik munka-eredményé tehát aszerint értékelhető, hegy níeiitiyire vótt képes munkája által M egyesület és a* abban élő egyes tágok erkölcsi tudatét és értékét eme'ni.

Mivet ennek megállapltásárai értékmérő eszköz nines, az eredmény vágy eredménytelenség csak .31 munka hatásának megnyll- vánu’ásában határozható meg. Az erre irányai ó munka eszközeit és módját ázoln!- ban meg lehet hál ár ózni. Ezek változóak az egyesület Célja és alkata szerint. Magában an egyesületi éléiben!, az egyesület tagjainak gyakori együttiéte, ismételt összejöveteleik, azokon az egyesület céljának s megfelelő kérdéseiknek rittg vitatása1, a villák során leszűr 13 eredméhyeihek érvénye- s'bése mind a feni1.! célt sfco'gft’iják. A veze- ftőségnek gondosan k&lf vigyáznia arra, hogy mindig a legmagasabb eiteölcsiség érvényesüljön és álütő erővel hasson a közösségre.

Sok más közölt a tar hl ás, támlás, önképzés mind eszközei a fenti bé'rtak, a vezetőség feladata minderre módot, alkalma': nyújtani, az ilyen akciók módiját, idejét, helyét gondosan megválogatói, az esetleg

eikövetett jóákáfaTtí hibákat tapintattal] kijavítani, a rosszákaratuakat megakadá- ÍyoaM.

Nagy hibába esne azonban égy egyesületnek egy —

vagy több tagból álló vezetősége, ha azt

h'tnné, hogy aa egész feladatkört kizárólag magának kellene megoldania, vagy*

hogy erre képes.

Hiszen éppen az egy egyesület célja és előnye, hogy abban a sokak erkölcsi értékei érvény ráülhetnek és ezáltal a közösség tulajdonává váilnak.

Ezzel ellen télben kizárólag a vezetőség feladata vigyázni arra, hegy egyes tagok vagy csoportok az egyesületei szolgák')

munkájúkban^ ne füssshak az egyesület eé kitűzésein kívül álló, idegeii célok után, károsan befolyásolná ez áltat egy harmonikus egyesületi inunlka elérhető eredményeit. Gondoskodni kell azonban már cíe. ve olyan széleskörű cé'Lklfüzésekfői1, amelynek a keretéin belül minden egyes tag megtalálja a m!*ga érvényesülési lehetőségeit.

Az Erdélyi Gazdásági Egyesület jól meg- sZcitkiesztetí (alapszabályaiban megalkotói bőven gondoskodtok értől. fielet találhat mindenki, aki fő- Vagy toeíIéMogtalkozás- kéht gyakmiaíi vagy tudományos mező- gazdasággal foglalkozik, vagy ezzel rokon fóglálk&záái üz.

Mm%egy $ htogy&é feísébbségi Jakősság több mini nyolcvan százaléka eölié ä kaiéi góriába sorözhatö, út Egyesület jóiéi?'Őségé sokkal nagyobb, mint ahogy az első tekintetre latszik. Tagjai az összes táf-Sadalrrii rétegekből! tevődnek ősszé; d§ ag egyesületi élet előnyeire leginkább a klfegazdímsz/lály tagjai vannak ráutalva. MuhkámrgOSztásra van tehát szükség az egyesületi életen belül, a tagok születése; vagyoni hely telié; előképzettségé; gyakörlaíí ismeretei és őléllchc- őségci szerint. A falii!ás* iahSékádáS, példa- adás és az égyesüirtíl élét1 teáiiyliftsr munkájába való aktiv részvétei, kétségtelenül az értelmiségi osztály tagjainak feladata. Énnek a munkának célja äi áítaiidó fizikai murkáV§4 fögla’kcző és áz étet göütljái áb t^al százazáÉáiékü^áú Igéújbétetf gaataatash

véreinkben lévő erkölcsi értékek öntüdatb- sitása, felszinrehozatata és a közösség Céljaira való feltárása,

Természetesen erre a munkára senki sem

kényszeríthető, mindenki maga keli megérezze, hogy ezen kölelességtcljesités «lót, mai helyzetünkben nem vonhatja ki magát. Mert bármilyen erkölcsi értekék mP'ddőek rt közösség szempontjából, ha hordozójuk azokat néni, bocsátja — a jelen esetben — gazdatestvérei szolgálatába. Viszont helyrehozhatatlan hibát követne el az a vezetőség, amely aíáltal, hogy nem nyújt módot tagjainak az érvényesülésre, a bennük tévő erkölcsi értékekét meddőségre kárhozhatná.

Talán a mezőgazdálkodás az egyetlen foglalkozás, amely nincs minősítéshez kötve, de viszont a tudatlanság és ismerethiány ezen a téren bosszulja meg magát a legérzékenyebben és a tegbíztösahban.

Ezért kell e téren társadalmilag és egyesületi utón is a gazda társadalom segítségére áulaini, amely munka által az államnak is el- vitathalatlanul igen értékes szolgálatot teszünk.

Ennek a munkának a hatása általában kettős irányú. A subjektiv hatás már a kezdet kezdetén jelentkezik. Mindenki, aki ilyen munkára erkölcsi kötelezettséget érez, kénytelen ön,magával1 őszintén számolni. Megállapítani azt, hogy mélyek azok az értékes tulajdonságai; amelyeket nem szabad csak magának megtartani. Elkerülhetetlen egy erős, őszinte önkritika, amely megmutatja azokat a hiányokat is, amelyek póttamlók azért, hogy az előnyös tu- íajdonSágötk érvényesüljenek. Az ön vizsgásait ezen stádiumban már az Egyesület az,

TAPSONY ENDRE

Széiromboli Beuehevn

Karácsony -.. Elém vetrődik s eleven képekben szemem előtt vibrál egy gyermekkori, szomorú, karácsonyt em^ák.

Ké; Betlehem-iá "szó, kis társaság indult el egyszer a úiá Falurikhatn a szent éjszakán. Katonáknak való, szálas paraszt’egények- ből állott az egyik, iskolát alig elhagyott, kam aszódó fiukból a más'k. Addig csak egy házait: a nagy legények társasági*. Dé egyszer valamelyik vállalkozóbb szellemű

kamasznak eszébe jutb’t, hogj7 ő Is „Bet. íchem“-^eti fabrikál, kis, papiros temp’o- mce&kát s berendezi jászolban szendergő Jéziusikíáivat, MáriávaE józleffeíl, pászjoi'Ok- kal, mohategclőbe szurkáét fa-barmrtkf'?al, háránykáVka'i. Társakat toborzott, megtá- nulta velük a nagyobbak szájából eM-Sett, naV já’ékszöveget, éonekeket s amazok iród'úrs, a kivilágított Bí tlrhenmíft. ángya- íCilmek, pásztorolknak álcázott eiinhorái élén büszkén és renlénytelten vomilt ki — min] ,.Heródes“-ntk öltözőit vezér — hogy meghőditsa ő is a jó falusiak ünnepi hangulatban zsongó szivét s telegyüjffse réz- krajcárokka] a tenii)Ícnioeska ajtaijába,n figyelmet fe’hivóain terpeszkedő faperselyt,

Eleinte jól ment mindén. Hullott a dicséret a kis szereplők fejére, ,a rézfiti>ajcár a nagy szájat táíó perselybe. De az egyik sikátornál baj lett. Szenibe!a!á’kozoíib ■»

két fényessége« menet, a nagyoké, ineg a; kicsiké. S a legény-Heróítesnek (álkoz'-tl afcavizmus!) pokoli gondolata támadt, olyan- féle, mint annak á réginek amaz időkben.

iFelemeUe hatalmas, laranyfüsttel fultia- tott fakardjait és vég'gvágolt a kis, szerény, sízőniespiapiMalu temp'omöcskián, sok csíé- nek, éjszak :ínak inunk ás, bahrás, reinénv- séges müvén,, Ropp ... Megnyekkeínt! a zsíndelyváz, ronggyá repedlek a pápír-fá- ’ak, báiO'íosau utolsót ésilihgélt 1» tör- nyóeskábarí a eseng-ttyii s tehuüt a hóba... Az egyszál gyertya riadt Híiigg’l nagy lobot vetett és pillanat alatt elhamvasztott!* a kis Betlehemet s vele a fiúcskák rcniénységét. . . Síró, panaszos kiabálásukra a legény-pásztorok kampósbcljai feleltek ... Szomorú kis háború volt á békesség éjszakáján, ki eMéihlitíhő pápIr-BéiHe- hem lángját tül'öbnfö, fÓltékeny'^-i irigység-^ haSztmlim's-. hhtälniäsIlacHltis-szHiii'tta, gonosz unduletüizekkél . <;

Néni tuUök szMhadylni fitöit öttől g kisértő gyermek-emléktő': Betlehemromholó pásztorok, vezérek.

A gtőrfcekknri kép vFágszimbóluiuhiá tágul, iiálalmasodík. JélfeépIvÓ a mai ídőTí- rek, íimelyekheii népek vezérei és pásztorai országra’ és világra szólóan jelenítik a sötét, les, faiWi históriát. Páskolják, vagdál. i]ák a népeknf*ik újra, meg újra kifényesií- getett reménységével hefuttatott Béke-Betlehemnek a’ig szilárduló, papirvéikony fai’ait.

Háfiysifeöf pfőháiiik ihög mi Í'S iílégis- métlődő felsülések és kiáÍteáhdHó elgáitesrt- ÍöSftk éfilöhéüe fijiűt, üteg üiesn hegy hépki- sehbségi Béke-Betleheiijiíiiket — áhiöíyet szűk sikátorba szóidtól] életfolyamunk szerény menetéböfl; a haUdum jogos utjának keresztezésé ölő! fegyeíftteietlöo kitérve, a magnak és mieink, szedőiéi és anyagi értékeink érdekében kölelcsségszerüön szolgálunk — majd bizakodva, majd még aggódó szorongással a maga sajátos, de jogos és szent s a nagy, közös célba Is nélkülözhetetlenül szükséges íáneszemckkétti1.' bekapcsolódó céljai felé mentsük1?! Miért VHkeg felette mégis áfardóan és sújt le rá annyiszor, méllánytalainul és érthetetlenül a támadás kardja, hol lapjával, hol élével; mi- éi'lt sújt a meg nem érdemelt csapásokat jeges és szükséges önvédelemmel elhárítani igyekvők karjára, ajkára, szívére?!

A kard vágásai, csapásai nyomán a meg- szcrteeţi szellemi és anyagi étet testén bé- Ecességes béli!ehetni í rd illatokét, egészéges akarásokat, életkedvhől sarjadt cselekvéseket esVújukban szétvonahoi’ó, hegedni nem tudó, mély sebek fakadnak: gyenge, gyermeki ajkaikon gügyögve meginduló, drága anyai beszéd elfojtásai; a amis nyelvűség és más fajtaság errdendő bűnnek nrnősitefit s így naegböesáthatatlpíísá^ar- '-kezelt, ,,jóvátehetetlen“ adottságából fiad zó, ezer, nyílt és leplezett vexfltuPa: Óé'kiitözés, szükség, nyomor, ryUff'alanság, telki-testi fáradtság, céótalanság. békétlenség.

Miéi7!? Mién ?

S b’izoiiy mondjuk, nevű vigasztal bennünket, Felsü ’it karácsonyt Várad almai n k

újból szétromhtsjí ®etteheittének roncsátn tanácsfal&bkttdókait, hogy a száz pártra szakadt töhtetegí beílchemesek egymás hitelét kaszabolják pásztorjátókuk kizárólagos el- ismerietésének kikényszerítésére, mert csodálatosképpen időt szakit és aHeai'niat talál maidenik esőpoét, hógy e«ry-egy ütést pániéi",ten a hárcaiík«! elkerülő, útjukból kiie- rő kisebbségi Betleheuire is.

Szétrombolt BeHebent «r ajándéka bizony címnek a népnök az idei karácsonyra is. Hogy is lehetne inás, amikor adventje sem vcl’t. Ha 3z advent hálMtruságot hirdetett, hogy hozhateia békét -a karácsony?

Békességet csalk a jóakarat, az alázatosság, szel'dség«. az áTaíánps emberszéretet 'adventi hangulatában élő, gyermeki lelkek hozhatnak, akiknek bármily ittágftsAn áTa- nallc 's népkőéösségük fölött, ö irt b Ö C ş lit- du'ataikait kórtttdy ölhalíárczássíil iúögtúgád- va cs levetközvte. óda kerí fi'ázkmlmipk a Gyermek jászdbötesője elé, ahol az i ist e 11 i indulat, mint örtrfeöhi telke kin fölöHetnl vágyó ruha, 131 Békesség nültdóh javát

Ígérve, mennyel fényességgé! fljáólkozik fel a föld ióákáPáiú gyéfíiite'vöíhek, hógy hiög- szép'lse őket s Velük I Világok

Olyan szép, c’van békességes indulatokká] ékes ruháju lehetne ez a világ, hä egyszer, őszinte, igaz feitHtesfoby-üfihöplésséÎ allázatöSöh lé Uidóü h^jpi'lfii bűző s irtégis i'gaizí javult télin® ö tiágy gyöéiWPlcö’bÖh Is az után a mitedört bóídógságot belsfibéti és külsőben ígérő és tilögátlól képök lelki ruháért, hogy tüag'árt» Öl lse árt.

De í'öót tÖSzi Vier!', jaj, i&rthyi ltornesonyt e'pazaHó Véíikéiiök bühtetéséüi ó lögna- gyebb jó vétetett el tőle: a telkébe-tek'nthé- tés. az önmagáól nveg'jedés, a váltsághoz- menekülés ereje és csodája — büntetésé ül az aiiiuyisfcór szétrombolt Öékö-Rettehöhi- nek, a betlehemi Gyermek ftunyiszur ItniO- solygott, békességei hirdető niosulyámik.

amely az egyén szolgálatára kell adjon őt ezen nehézségen átsegilse. Mindenki meggyőződhetik arról, tiogy az ezzel szükségké- pCin velejáró hirálaij és irányítás az EGE- né! sohasem bántó vagy megalázó, azt mindig megértő szeretet és a javítás szándéka sugalmazza.

A másik subjektiv hutás a munka végzése közben és ittánua jelentkezik. Egy fel- mieiegi ő, megnyugtató és megerősödött ön- tudíftban. Ezt az Öntudatot aUíMmussza a jó.Dvégzeít közmunka érzete és azon számos gazdalestvérünk önzetlen szerctete és hálás ragaszkodása, akik ebben részesültek. Vannak gazdatesívérehn, akik ezen &z uion félénk tapogatóziissal indultak e! és esMc egy tanfolyamon való két héti oktatás utáú, mint kicserélt emberek tértek vissza tete önbizalommal, biztos fellépéssel. Sok jó tanácsot, helyes megfigyelést köszönhetek, ezen áldozatkész g a zd at es Ivére 'm n ek.

A munka hatása kifelé a közösségre még| sokká] erősebb hatású. A leg'öhb esetben a tömegek passzívan néznek az ilyen munílöa elé Ennek folyama alatt átesnek a fennebb leirt subjektiv lelki folyamaton és átalakulnak az EGE aktiv tagjaivá, részesei lesznek ennek a közösségnek és ragaszkodó, hálás tisztelői a velük szeretettel és megértéssel törődő, fáradozó gazdatestvérüknek.

A mui’kaje’adateknatk olyan széles skálája á'l rendelkezésre, hogy abban bárki megtalálhatja a képességének, hajlamainak és vágyainak megfelelő teret.

Gadatársadalmunk értelmiségéből számosán válla lták már az önzetlen, de igen jótékony hatású munkát és még senkit sem találtam, aki megbánta volna elhatározását. Hála és köszönet jár nekik egész kisebbségi ga zdalársadalmu nk tói.

Vannak azonban számosán, akik még nem kértek részt a munkából, ezeknek tót- mács’o oin az EGE minden tagjának art «z üzenetet, hogy megértő testvéri szeretettel várják, sőt elvárják azt a munkájukat, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy egyesületünk erhotesi vagyonalamânya gazdagodjék, bővüljön, s*irtvonala emelkedjék. Remélem a karácsony szent ünnepei alatt meghallják eziD az üzenetet mindazok, akiket illet.----- —M— ii 1 ■ —*-----LAKIIATÓK-E A CSILLAGOK? Az egyik

ifp’lyóira'bbön közlemény jelent meg arról' •a kontereheteiói, amelyet a francia csilla- gásaatti ttesiaság tartóit. A konferencián azt a kérdést keltett eldönteni, hogy lakhatók- e a bolygók. Azt vizsgálták, hogy az emberi; élet n'.lkülözhetetten teltételéi-, a megfetelcí hőmérsiéklet, aZ oxigént és a víz. megtalálható e ezekeh a bolygókon. A földi élőlényeknek — Írja a Lap — állatoknak ég höViteVekitek (étz embernek ás) szervezete bizonyos mértékig aíkaiLmazkodni tud. Vannak hösiziabályzó szerveik, de azok nem a<l- ik-aiLmafSök atrra, hogy igén négy hömérsék- leli kiillöip^’gekhez alkálmázkodnó tudjanak. A hőméi'séklét bizonyos magasságában ia, szervezet móleklihu <?hk ü lö-ri it hitek, egy bizonyos mély-siégben pedig beáll a dermedt íIKtepöt. Hft nem is szümlk. meg oz élét, az étel os»ak sÉúnnyadó módon működik 'tovább és minden működésre képtelen. Ugyanígy •vagyüttlk a vizhiűnrijtel is. Vannak szervezetek, atee'Veket egészért be lehet száritmíVí aziélkül, hogy Óz élet megszűnne. A Mé'íkrtr és d Vliiüs hürtiertek- tete igen magas, a; Marsé és o többi bolygóé tül rtlateohy fi földi szervezetek szá- 'mátSa. A viz pedig hiányzik m'ndegyikröl. De hiába volnának kedvező vfezon-yo'k hő- mérsékleti és páratartalom szempontjából, 'ha a harmadik feltétéi!, az oxigén h «rtyzik. Emiitek jelentető ţteâig, n légrtjabb vizsgálatok sreriut,. niegtelelő méhnyiségbeit egyik' 'bolygón sein mutatható ki. Az összes bolygókra kiterjesztett vizsgálat eredménye teteit az volt, hogy az emfitett hú orri' fettétel együtt egyik bolygón sincs meg kellő •mill bekben-. Az étet tehát egyedül a Föld privilégiuma' volna? Dán jón, a slrassiburgi obsizerrátöriiml 'gazgntöjn, azzal igvoke- zett megnyugtatni ateokai, ák;k n földön kívül társakat keresnek maguknak, hogy (vannak matt, Napunkhoz hasonló esd la gok. niás bolygók kát s az élet és a gondolkodás bizonyára htegiMuéllodik vtíluliol a. Tej útban...

■»