Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-12 / 287. szám

K TVS? ÜTce WWér Y2. 'ÉZE É'NZWm 15 *s SZ.4JYJZ, megóv a szálon át történő fertőzéstől Intadától, íojÉgFüiiEtlásíDl, egyúttal fogait legjobban óvja a rom­lástól. — Gyártja : I 11. í. ■ arsp g*jj: '.<j volt Egger & Co. Cluj. „PERLŐT!“ CSAK LILA SÁRGA CSOMAGOLÁSBAN Sis'ilÜsă31 G 6£S0&sfdSS*3IF Ahogy a kanyargókkal szelídített hágó el­fogyott, uz erőlködésbe beleizzadt lovacskák mindjárt jobb kedvvel eregéllek a menedékes országúton. A kerekek ugyan tovább is kitar­tóan csikorogtak, mert a terű 'leijeié is csak tenii; mindamellett szegény párák egy kicsi- dég mcgszusszanhalW'k, mert jóformán csak tarbaniok kellett a teméntelen szarufával és deszkával feltornyozott szekeret. A csábeli Pej kő könnyelmű örömében át is nyújtotta nyakát a rúdon egy testvéri csókra s ebbeli szerény kívánságát csendes röhögéssel jelezte. Boldizsárban a Pejkó kedveskedése jégre tett emlékeket kezdett élesztgetni. Kandi szemmel a mellette ülő menyecskére kukkan­tott, \aki a számos hóhéraié esztendő dacára még mindig szikrát tudott volna csiholni! Hajh! valamikor milyen észbontó forróság­gal omlott a vállára... Veszett kedvet érzett hozzá, hogy a Pejkó példájára ö is áthajol­jon asszonyához s legalább két pillantásra megállítsa a napot az égen s a kegyetlen időt a maga fájdalmas diadalulján. De aztán mégis meggondolta magát, hiszen nem lakodalomra indultak, hanem, hogy a szekér rakományért cserébe egy kis ,,élést“ vigyenek haza az otthon maradt drága raga­dozóknak. Mert tudhatja, akinek illik tud­nia, hogy milyen kurta a nyár a havas köre­iében," olyan hosszú és kemény a tél s ami­lyen magasra nő a fenyőfa, olyan törpére gyalázkodik le a kenyérnek való gabonaféle. Az ágról szakadt ember azzal vásárol, ami­hez könnyebben férhet s azt vesz vele, amije hiányzik. Ez mindig igy volt, amióta tolvaj- kodó ősszüleinket kitessékelték a paradicsom- kertből. Lassacskán egy kenetes prédikáció kígyó­zott volna ki a szekeres fejéből, ha meddő álmodozásában meg nem zavarja egy szem­bejövő másik alkalmatosság, melynek ugyan­csak hangoskodó kerekei előre jelezték, hogy az sem indult el üresen. Boldizsár abban a minutumban levette gondját nyárvégi menyecskéjéről és kamaszo- dó ,,cselédjeiről“ s már jóelőre azon kezdett kíváncsiskodni, hogy miképpen fogják balra hajts és jobbra előzz reguláját megúszni, mert az országút elég széles ugyan, de azért csak akkorác-ska közepe van, hogy azon két szekér egymás mellett el nem fér s a tengely­törő gab'algodásnak csak úgy lehet elejét ven­ni, ha az egyik okosabb vágányra tereli az eszét, vagyis, hogy kitér a másik elől. Már pedig világéletében ö még meg nem érte azt a csúfságot, hogy rakott szekérrel azt ut szélre meneküljön, Jva mindjárt a mélcsás főispán ur is jött légyen vele szembe. Úgy látszott azonban, hogy ezúttal Bol­dizsár nem akadt olyan értelmes emberre, aki az ö helyénvaló gondolatát kitalálja, mert az atyafi cefetül tartotta az egyenes sort. Mikor már szinte egymásba omlottak vol­na, a látszat kedvéért ez is rántott a gyep­hő jén valamicskét, a másik is; közben szapo­rán osztogatták a jeleket kézzel-lábbal és korbáccsal, végül hangos, fenyegető beszéd­del, mindakettő a maga nyelvén. Mert az ide­gen olyan bugyborékolással feleselgetett visz- sza, amiből az asszony egy mukkot sem értet s ezt el is ájulta az urának. Boldizsár annak idején három leljes eszten­deig Bécsben rágta a császár komisz kenye­rét s előszűr és legutoljára ott hallott hab sonló nyelvficamitó gyakorlatot, — Az Isten bűnül ne rójja fel neki -—> óvatoskodott szőrmentiben — ezt alighanem nimöt bölcsőben ringatták. — Hát akkor szóljon neki, ‘sze mindig az­zal dicsekedett, hogy Bécsben megtanult ru­mét ül. Boldizsár sarokba volt szoriiva $ hogy egészen szégyenbe ne maradjon, rákiáltott hadonás)z\ó elleniábasára; — Dogéraj rekcumü Az udvarias felszólításnak azonban csak annyi eredménye lett, hogy a címzett még mérgesebben hadonászott vissza. — Úgy látszik, hogy ez nem is nimöt, ha­nem sváb — dörmögött <a góbé bizonytalan hanghordozással. — Hát az nem mindegy? ■— csodálkozta el magát a menyecske. — Mindegy a fenét, — borzolódotl Boldi­zsár — hát neked mindegy, ha szúnyog csip meg, vagy lódarázs1?... A kölcsönös biztatásnak -crz lett a vége, hogy a két tengely szerencsésen Összeakadt s amint a kerepelésből ki lehetett venni, még a szásznak állott fennebb. A góbé vissza is nyá- jaskodotf ösztövér illemtudással: — Ne kalimpálj úgy komám, mert belém találsz botlani s megütöd magad. S már szerelte is le az egyik lőcsöl, hogy aszal oktassa ki okveietlenkedő felebarátját a székely virtusról. TJ'a a fehérnép hirtelen közbe nem véli magát, cifra vége lett volna n rangkérdésnek. Így aztán mégis csak vala­hogy kiakaszkodtak egymásból s mindenik folytatta tovább a maga útját. A kitartóan dohogó emberének nagy későre ilyen szót adott az asszony: — Azt már éppen hallóm, hogy nrimetü‘ tud, de bár inkább svábul tanult volna meg. Most mekkora hasznát vette volna a tudo­mányának. Akkor nem történt volna meg ez a szerencsétlenség. Osztón o sízász a gaboná­jáért ejsze hogy azt keresi, ami a szekerün­kön van s a vásárt itt helyben megcsinálhat­tuk volna. A feleutat megspóroljuk vala, ő is, meg mink is. ■— Koltg belé szilvalé, édes mézem ■—1 fé­kezett elszántan Boldizsár —, mert ládd-é, az a horihorgas juszuhgkakaró csak kellett, hogy tudjon sttáibul, 'sze lám még a bábája is a\:on a diólörö nyelven fürösztötte; — osz­tón mégis mi hasznát vette?... Mert, amint látód, csak összeaknda a tengelyünk... Az asszony csendes megadással bólintott rá a lólábát mutogató okoskodásra. ■— Ggl te Pejkó, ggi te Fakó! — kurjan­totta cl magót Boldizsár felemás biztóban — ha a ni met szó után indultok, korbács az ab­rakotok, de ha a magyar szóra hallgattok, zabot kaptok — mikor lesz, A lovacskák lemondóan lépegettek tovább n megfeszült istrángok között, azzal az okos állati ösztönnel, hogy őket sem a német kor­bács, sem a magyar zab fel nem menti a hám alól. FANCSALI SÁNDOR lrtózik-e ASSZONYOK ROVATA FejezeíeSc az inyesmesterség köréből A drágaságról íclliy.tl a szó tnegíh'Óí; fk'örölkibe'n, -ai.anetíéz meg- éHh-etesről, a (köz'éposziiály szomorú helyze­téről', Panaszul-;, kifaikiaídá-soik1 hangzóitok öl, dig .a ház laisszonyánialk derűs,, -nyugodt Ténye opllliimóz mats'll 'jugárz-oil't mlag-a (körül'. -M-éllly itiibzIllelialUiaí néz leim őt1, mert jól ismerem küzdelmes, goud óikká;]] itelii étel-ének tört éne­it él'. Az utolsó békeéveik iké-ny-ez-teteliT, jómód­ban dío, zsurozó, hálózó fiaHial! leánya vo-Ttj, ám- a sonsdönltő idők fondau1iás-a ugyiainesialkl megvá-HHoz-faitUa 'ai körüHméinyeiitl. De ő 'hő­siesen álöta és áldja fis még mindig helyét', erős léitekkel, vűdámiain;, -nem csüggedve. Megkértem, mondja -eil) röviden*, másóik1 okulásán», hogyan, 'tudja k:'s jövedellmükeiti úgy beosz'íani, hogy férjjé vei és két' főisko­lás gyermekiével együltif megkapj'» a kellő it á pi áié kőit, '»m iire "mfumdinyá juk egész ségéinlek, m-u-nkaibiirásá-niatk szüksége vaui. Férje a há­borúban, kiaibciniaOis-zit volt, mos't sokat dolgo­zót, de roisiszul fize bellii m aga im ks-zlt-vits ellő. A gyerekeik1 még nem keresnek, igy bizony szükség válni az -anya s-egi'tő kezére 1®. A báz- f-air'tási d-olgo'k eliJn'télzése után, szabadom muiriadb idejében oiílthom véglezhéitő mumlkávalj igyekszik szaporítani, jövedellmükéí. Háztar­tási, ailkauimlaiz'oitta't fermészelesen nem tant- hiaüblalk. Kérésemre válaszul relndeikézéseimre bo­csátóiba kétíhoiLi', jól beosztott, igen itanullsá- gos,, 4 szeméiTyr'e sztólő tápláló ótiríeindjüketl, melyeit a kö1 vetkezőkben, köz-lök: Vasárnap: Zö-lds'éigleves rizzsel. Nyuleomb vadasán, tejfölösen. Zsemlyegombóc (25 de­ka' készen vetít! plritot/b kifliből, 2 tojásból, 1 evőkiatnláí! zsirbóli és annyi Hiszlből, -aimeny- miyfib ifielvesz.) Hecsellá lekvár. Gesztenyepü­ré^ 3 deci tejszínhabba)]!. 'Hétfő: P-etrezsiéiymes rántoitltüeviesi, mel'ét't- tész'távaf. Maradék nyullpe-cs-enye fönt burgo­nyával, ikia.rfi-oilíLali. (Vagy savanyú nyutelelje.) 'Kedd: Lene séf őzielMlki 50 dekái benimefö-lt füstök torjával1. Tejberlizs (1 Hitler fej, 1 csé-szányi. r-izs, d'iónyi viaij, esetileg kevés m-a- zsolá.) Szerdán Karalábéleves. Pirított! semlésmáj tairhonyávia-1. iCsütöntöik': Burgonyáik vas csipetlkéveil. -Lé­náik o'lij kel (1 (kfilDó kel, 1 cs'-észie rizs\ 1 deci SPECÍÁLISÍA ORVOSOK ÉS BEAVATOTTAK egyhangúlag elismerik a Brilliant csodálatos j minőségét s azt, hogy minden létező közül ez a legfinomabb, legbiztosabb és legegészsége­sebb. Győződjön meg Ön is még ma, ha sze-1 réti egézségét. tejfel!, zsirbalm sült momzs-a.) 2 darab, vé­konyra szélit1, hirtelen ki-süilött szaifialládé. iPéinltek: Sóskal-eves tojással (20 d'ek'a sós­ka). Gombás makaróni, -tejfelteli, eajttoll. S'zo-mbat: Székelygulyás. Oamaimorzsia'. Valsáirnap; TyulkOeves danagal-uslkával éis küííön 'tláliaditi zöldséggé,]] (1 -tyuk(, sók zöld­ség, '» danagtaiüuskia-: 1 t-oijás, 1 kanál zsír). Főtt tyukbus rizzsteT (negyed ki-ló) és gom­bám áldással (15 diaka- gomba). EiiFJilf-eltfujjrtl ITótifő: Vasárnapról' félretett! tlyuikteves, benne kevés maradék hu-sslail és da.ragiallüs-­kávaili. Parajfőzelék (1 kilóból) pof-éz-mi-vel (k-enyérszeltetbőll!). Kedd: Karf-ioltllevies (1 kilóból) kevés fej - föll-eT, 10 deka gombával Tuiróspania-csíilnta (40 d-ekiai llisz-t, 2 tojás-, féll.t’er t-ej,, f-éllCiitieir víz. A töli felék! 1 tojás, 40 deka túró, kevés tejföl.) •Szerda: Bableves, s-ck zöldséggel,, karikára vágott vi-ns'Üv-ell v-agy ikoH-básszal. Aranyga^ luslkiai (1 Hiltier 'liszt, 2 tojássárgája, 10 d-e'kai dióból)-Csütörtök: fBe-csi-n áll eves (30 dóka- borjú­hús-, 10 deka gomba-, sok vegyes zöldség: 1 e-gész n-agy fej kalá'rábé, sárga-répa (karot- tai),, zeller, petrezséíyem, stb.) Turósigombóc. P-én'tek: Pamaidi-csomllev-es fejjieinként 1 be­vert tojássá1!. Gyúr?, Iklifőtit tészta.-Szombat: 'Bungonyateveis. Húspogácsa (40 deka bus, 2 zsemlye, 1 tojás). Sárga-répa (vagy 'kiaTOM-a-) főzelék. (1 kilő répa, fél li­ter tej.) IA vacsora rendszerint a következőikből1 kerül összeállliitásrnc tea-, 'tehéntúró, vaj, saj-lf, ezal'-onna, teje-sótelek, e-seWeg m-ainaidék leves, főzelék vagy 'tés'zlláféle. TAKARÉKOS KONYHA Brassai káposzta. Másfél) kilő, jó] megmo­sott savanyuk-áposztát liábaisba' teszünk egy kiis fej boeszuik-ásra vagdalni sárgarépa és 20 dekái szelletékre vagdalt füstös szállómmá tár­saságában. 'Megsózzuk; fölöntjük vizze]l é-s 2 órái-g főzzük födő afflatt. Ekkor belet teszünk 1 pár karikára vagdalt virsliit és még-egyszer felforraljuk. Savanyú papai, A1 pacalt (jól be kiéiül! sózni!, először 'hideg, másodszor forró viz-zel ki­mosni'. Ha jóll kiilmost-uk, 'hideg vizbten fel­tesszük -főnül. Miikor fePfornf, 'leöntjük ró Ha -a v-izet1 -és uj hideg vízzel újra -f-elltesszük. Ezt -azután mé-gegys-zer megismételjük. Vé­gül! sósvi-zbeni puhára föz-zük és bosszú, kes-- íkeny mét-éf-tre vágjuk. Világos rántást csiná­lunk kévés pet'r ezsely cin zöld jé-ve,) (s ha úgy tetszik, apróra- vágott vöröshagymával), föl­emésztjük csontiév-eő, vagy vi-zz-ei, megsóz­zuk, 1—2 babérlevelei, kevés borsot leszünk bell-e. Egy darabig forraljuk, majd átszűr­jük, beletesszük iái pacalih, felfornáiljuk1, 1—­2 tojás-sárgájával- megkötjük és 1—2 karnál ecetei!, vagy citrombev-et öntvie belle, tálaljuk. Köri-fésül sósvizbe-n főtt burgonyát adunk asztalhoz üln Ha irtózik asztalhoz ülni, mert minden falat csak meghosszabbítja az emésztés gyötrelmeit, próbálja meg feltétlenül a Magnesia ESsurata szedését. Sernlegesiti a túltengő gyomorsavat, amely a savanyu felböfögés, gyomortájéki-nyomás és a legtöbb gyomorindispozició okozója, ezért a Magnesia Bisurata, azonnali megkönyebbülést biztosit. Az első adag Magnesia Bisurata bévé tele után jó étvággyal fog enni mindent amit kíván és könnyedén, fájdalommentesen fog emészteni. Ne várja be, amig apró emésztési zavarai gyomorbajt, sőt-ami még súlyosabb-gyo­morfekélyt okoznak; vásároljon még ma egy üveg MAGNiSIA BISURATA kapható minden gyógyszertárban és drogériá­ban Lei 7o.-ért kis üveg, vagy a gazdaságosabb nagy üveg Lei llO.-ért. m-ellíé-jie. Csodafclfujt, Tiizenö-l1 deka cukro-t, 1 cit­rom -levét és 1 -evőkaináH rumot felro-nPa'Tuník. 1 iliter vizben. .Naigyon vigyázva bellefőzünkl 6 deka darát. Habverővé!! verjük 3—4 per­cig. Levéve a fűzről', valia-mií is-avamylkás gyü- möfesizit k-everüink belle és tovább verjük, -rni-g egészöni kocsioinyás Tesz. üveg1 tálra' téve (esetleg vállárrá befőtt gyümölccsel diszilve) táfilaJjjulk!. > Hölgyeim, divatdoktori címet szerezhetnek! 'A kanadai Torontóban uj iskola nyí­lik■. DiPat-főiskoIa. Nők részére. Hallga­tók, ha sikeresen elvégzik a főiskolát, doktori diplomát is szerezhetnek. Ök lesznek a világ első divatdoktornői. Tö­kéletesen amerikai ötlet. Divatdoktornők lehetnek az ambiciózus hölgyek. Egyet az ezer ellen, hogy rengeteg hallgatója lesz a főiskolának. Biztosan külön tan­széke lesz a selymeknek, bársonyoknak, a csipkéknek, a kompléknek és a bole- roknak. És ez a főiskola igazán a hők gyeknek való. Mennyivel érdekesebbek lesznek a divalprofesszornők előadásai a filozófiai, orvosi, matematikai disszertá­cióknál. Dehogy is rettegés lesz itt a vizs­ga, de valóságos gyönyörűség. Mert hi­szen valójában minden hölgy már pin- durka korában kandidálva van a divat- doktorságra. Formáknak, uj kreációk­nak tudósa lenni és doktorának lenni a divat pompás és izgató, mert mindig uj világának. Szó volt róla, hogy férfiak is hallgatói lehessenek a divatfőiskolának- A féltékeny hölgyek leszavazták felvéte­lüket. Ugylátszik, nem imponálnak né­kik a világhírű divatkirályok. Dr, Baál svá-iíiegyi oysrmBksz^nstoriuma, Budapest, l„ Mátyás király-uí, Laura-ut 1. sz. A legtökéletesebb gyógyulást és üdülést biztosítja fiuk és lányok számára. — Egész éves üzem. — Tökéletes modern koníort. — Központi fűtés. — Valamennyi diéta. — Elemi iskoláztatás. — Nyelv- oktatás. Rekonvaleszcens, bőemelkedéses, mirigyes, nervozus gyermekek számára; rossz evőknek és tultápláltaxnak. — Sportok, sportoktatás és saját sporttelepek. — Télen : si, ródii és jégpálva. — A mérsékelt ellátási díjban mindennemű költség bem- foglaltatik. — Kérjen prospektust az igazgatóságtó!. Életünket és vérünket! Donászy Ferenc remek ifjúsági könyve, uj kiadásban ismét kapható. A hatalmas kötet, vászonkötésben, képekkel 149 lej. Donászy: ViHlámsugár 148 lej. Egy ma­gyar diák Mátyás korában 119 lej stb. stb. LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvét­tel azonnal küldi. Kérjen teljes ingyen karácsonyi jegyzéket LEPAGE-tól.

Next

/
Thumbnails
Contents