Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-14 / 263. szám
10 •ELEN*«* / 9 3 7 november I 1. m A kiirtotI. erdők bosszút ál ínak... Másiét méterrel sülyedt a Szamos medre s komoly veszedelem fenyegeti a pariments épületeket és hidakat CLUJ KOLOZSVÁR, november 13. A 'kiiirt'OU «ülök buMs/uf • -A ró-ji'i Ikmvs/ü 1 ölti kolozsvári polgárok •"i» ll,;u .i-'ig snnvinieik na a regi S. aiiunM .: Medre- ben a laiuCaa, bélem nyáron hőnvpő jtföM réjjem — k\ viz., a lavas/i v ösai áradásuk idején |khU}í mindig oilymn. ma^.usra kedeOl a vi/ árja, hogy a partjain 'levő la- Jóhá/aikiat évről övre elöiutölil'c A ''égi S/.a- mos néhány év óha niegvalilozoliti. 1 lóolvai- dús dejón. tavajas/ah még egy-kcl i Kupon át inegitieéilk a medre, de aztán égés./ nyáron ni van ailiacsony a \w. á-'ltáisav miuiit vuulliuiví káts csej'nnslymvk. A Szamos megöregedett s most már nem olyan félelmetes, mint vök évtizedekkel ezelőtt. — Mii idézte ölő ezt a válltozáisti? Miitént nincs a Szamos medrében váz? lErröl beszé.L getünk Ciontea Vidor nai, a város főmérnüe kével, aiki olyan magyarázatot adott, amely aggodalommal tölithetá el .nemcsak a part- mentj ibelekitailajdonosolkait, hanem az egész város OalklossÁgát is. — A rendtszenteilen erdöimtáisok — mondja a főmérnök — a Szuvmos títján hossz^il- ják meg magúikat. Am az a baj. hogy ennek hátrányát azok szenvedik, aikilkmek semmi közük sem volt 'az erdő int ásóktho®, igy elsősorban Kolozsvári város lakossága. Az összes bajok abból származnak hogy a Szamos vízgyűjtő területén az erdőket évtizedek óta irtják, ahelyett, hogy az erdők utánpótlásáról gondoskodtak volna. A gyaáui havasok erdönengelegeit már majdnem IkCinlották. A vűzgyüjitő 'terű'elekem azért miiig vauinak erdőségeik, ennék követikezté- ben a csapadék lefolyásiáit nincs ami szabályozza'. A lejtőről gyorsam rohan' !e a viz a Szamos medrébe, amely éppen olyan gyorsan .le is vezeti. Toriéin OMRs folytammá változott át a Sziamos, ami azt jélénáii, hogy kis víz idej'én alig van váz medrébeni, esős időben vagy hóolvadás üdéjén azonban vize megdagad s másodpercenként rengeteg \iiz- mennyiség rohan le medrében. A ilegutóbbi áradás idején például másod perc énként 300 köbméter viz roham,t a Szamos pántjai közt avá. — An.nak pedig, hogy a Szamos régi jellegét megváltoztatnia — folyt aitta — lkat asz- t rófláűlis következményei vammiaík. 1919 óta figyeljük a Szamos medersülyedését és megállapítottuk, hogy azóta a Szamos medre általában másfél méterrel, egyes helyeken két méterrel is sütyedb A szokatlan nagy medersülyedés következtében a partmenti építményeket és a Szamosom átvezető hidakat is komoly veszedelem fenyegeti. A meder iaiz épiiléték alapfalait mossa, néhol már avá is ásta és egy nagyobb áradás esetén az épületek összeomlását vonhatja rruaga után. így történt az a Grigorescu-utra vezető beton hidnlá’j 'is, ahoi] a meder már a híd p: ül éreti alá sü'lyedit, ezért kénytelenek voltunk a hidat alápilJérezmii. A városi mérnöki hivatal megpróbálja :» medensii’védésit megakadó vo/nii s a Sziannosmialk' a városom ól vczeilii rt/ak.irt/án fűn ék -gáláikul éipiliUsü, ez azonban csal, 1 ideig len u\s védőiem a. meder süllyedés eilten, amiéi y évről*-év re nnmd •ma- gyi>hl> lesz. Amellett hogy a Szamos jellegváJlo/.á- sa veszélyezteti a pariméul! építményeket, a város k ö /.égés /.ség ügyi szempontjából is súlyos veszedelmeket hordoz magában. 1 udvalevö, hogy a s/.c.imi'yviz a város egész terülteiéről .a1 Szamos medrébe folyik. Hegen a kiaíná iiisokból kifolyó rt/enmy vizet a- viz árja gyorsam magával! ragadta Mos) az alacsony vízállás következtében a s/i iinyviz nagy része a parton telepszik le ért igy valóságos bacillus telepek keletkeztek, amelyeket csak egy-egy áradás sodor magávai. Hégi és rossz szánkás az, hogy a par lmon! li Aakosok i;iiz uteaii szemetet a Szamos medrébe öntilk. KmraiM a »tan m kiszárad'! Szamos medre valósiagort szemétgyüj'lö toilep. Il-a a Szamos pánkján végigmegyüiuk. minden különösei)!) figyelem nélkül 'lálhailju'ky hogy a mederbe ömtölt szemétt néhol a pari sziim- vonaláig eme.kediiik Ezekből a szemétdom- bolkból' a/.lám egész nyáron áradt a bűz és a legyeik nviáiliárdjuj keinek ki. Közegészségügyi szeni pontból leíiól éppen olyam veszélye« a Szamos medersül védésé, miiül műszaki szempontból. — Hogy lehet ez elten az állandó és fokozódó veszély eliten véd ők ezni? — kérdez- 'tük a város főmérnökétől. — Nagyon .nehéz. Mi a hxLnlkai már. biz- tosBt ryl'fak minden veszély ellen, felhivlulki a hirBa'pok utján a panimeniti akosság figyelmét s erre a veszélyre. A parlmenti lakosok csak úgy tudnák védekezni aiz esetleges beoinilátsok ellen, ha az alá mosott ai! ap- fialtikait megerősiiIliik. Ködségfkimélés szem- pontijából ajánlatos ezt miaué) előbb végrehajtani, mert később mám arány tail an u 1 'nagyobb költségbe kerül a partmemli építményeknek a beomiás eden wi’ló biztosiná&a. A közegészségügyi szempontból való védekezés már nem reánk, hanem a város orvosi hávakailána tartozik. Szigorúan meg kellene tiltani, hogy a mederbe szemetet öntsenek és arról is lehet már gondoskodni, hogy a szenny vízcsatornákat valalio? a város alatt vezessék be a Szamos medrébe. Móricz Zsigmond legragrocróbb müve az újabbak közül: A boldog ember (kötve 119 !ej). Mesteri regénye ez a .parasztnak és az általános emberinek. — „Az asszony be- les'zöl** (köti\-e 99 lej) városi regény. — ..A betyár'1 izgalmas, de mé!yenszán tó „zsivány“ regény, ifüzve 132 lej, kötve 158 lej. — Komor ló“ novellák: 53 lej. — „Rab oroszlán“ regény 66 lej. Lepagenál, Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket Lepagelól. Kellemetien köveíkez- menye lehet,.. Ma boldog és gazdag emil bér akar lenni, úgy menjen még ma a Hivatalos Sorsjegyárudához, vagy forduljon a falusi postahivatalokhoz, a- honnan vásárolhat Állami Sorsjáték sorsjegyet. ü 15. sarsfáiék L osaiáim Colectata Oficiala, Cluj, Sír. Regina Maria 46. 'T> ^ I. . ulframodern szövésminták, a legváltozatosabb és leggazdagabb választékmmmm RUHA ÉS KÁBÁT GYAPJÚSZÖVETEK forgalomba hoz.a(alával óriási sikerekéi éri el Cluj,Sír. Gerten" Nsculcsa No. 2. (Renner-palota) fióküzletek az ország minőén jelentős varosában Vasúti szerencsétlenség a C ampina-i állomáson Tehervonat és to:a ómozdony összeütközése. — Egy halott, két sebesült. — Á vigyázatlan mozdonyvezetőt letartóztatták BUCUREŞTI, november 13. A Rador távirati iroda jelenti: Tegnap délelőtt 10 órakor egy 19 vagonból álló tehervonat a campinai pályaudvaron összeütközött egy tolató mozdonnyal. Az összeütközés oly heves volt, hogy a két teherkocsi pozdorjává zúzódott, négy pej dig a sinekről kiborult. Gheorghe Ion I fékező szörnyethalt, két másik fékező pedig súlyosan megsebesült. A vizsgálat megállapítása szerint a szerencsétlenséget Mihail lóra mozdonyvezető gondatlansága idézte elő, akit a szerencsétlenség után le is tartóztattak. Budapesten az ■tmreTOamawaiiimMgmj! (VI. Bodmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát !! Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon: 202—43, 294—24. ü€€§ü§€i!irí§8i lorga t% Mehedinţi professzorok vitáidban BUCUREŞTI, november 13. Iorga professzor és Mehedinţi profesz- szor „konfliktusa“ tovább háborog a bucureştii sajtóban. Mindkettő a román tudományos akadémia tagja, mindkettő volt közoktatásügyi miniszter és aktiv egyetemi tanár, kik tudományos téren ezideig barátságosan megfértek egymással. Nemrég a „Convorbiri Literara“ c. folyóirat 70 éves jubileumi számának szerkesztését Mehedinţi professzorra biz- ták s a jubileumi szám kiadása után Iorga éles szavakkal támadta azokat, kik évtizedekkel előbb a lap körül csoportosultak. Mehedinţi nem hagyta válasz nélkül Iotrga támadását, nyilatkozatot küldött a 'ltapnak, melyben „megérdemelt büntetés alkalmazását kéri azzal szemben, ki minisztereket és sirba pihenő királyokat gyaláz“. — Erkölcsi szempontból higénikus kötelesség — irja Mehedinţi professzor nyilatkozatában —, hogy ennek a „pornog- raf-pamflet“ Írónak arcába vágjuk visz- sza mindazt, amit másokról mondott. Mehedinţi professzor a továbbiakban tagadja, hogy bírálathoz ’lenne joga Ior- gának. Ehhez ugyanis — írja — nincs kellő tudomáinyos tekintélye. Elfogult s erkölcsi szempontból is kifogásolható, mert a halottakat „profanálja“. Kedvezőtlenül nyilatkozott Mihai Viteazulról, Hasdeuról és másokról. Nyilatkozata végén becsületbíróság kiküldését kérj Mehedinţi professzor állításainak bizonyítására. Hir szerint a bucureştii rektor, a bölcsészeti kar dékánja és a teológiai kar dékánja foglalnak helyett a becsüietbiróságiban.
