Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-14 / 263. szám
193 7 a p v é ta ti 6 r 14. tiLLBHZÉX Amerika egyedül nem támadhatja meg Japánt Irta: MÉCS ALAJOS A japán és kínai ihláboruiskadás eddiig Angliában és Amerikában keltett ideges visszhangot. E két nagyhatalom már hivatalos for- *-"bain is nem egyszer adott kifejezést rosszala- sániaik. Anglia voit az első, akit az események szele olyan utrai sodort, amire egyelőre semmi kedve sincsen lépni. Kénytelen volt igen erélyes jegyzéket intézni Tokióba, követének lelő vetése miatt. Az ellenteteknek ezt a tuikorai kirobbanását sikerült ugyan nagy- nehezen elsimítani, — mondjuk — Anglia teljes formai győzelme és kiszámithatala.n erkölcsi veresége melleik. Az európai! ember nem is gondolja, hogy mennyire süllyedt az angolok tekintélye és növekedett a japánoké Ázsiában a sangháji „sajnálatos véletlen“ óta. Nincs olyan indiai, ikoikin-iíflinai, vgy delszi- geti benszülökt, aki e 'lovaglás jegyzőkönyv- váltásból ne Anglia gyengeségét olvasná ki. A japáni titkos propaganda tizenhét év otía egyebet sem hirdet, mini azt, hogy Japan, „Ázsia világossága“ felszabadítja Ázsia népeit a fehér emberek járom a alól. A hindu mozgalmaik, a kínai belső háború, a jávai, borneóh és szúrnia:trai malájok kihivo magaviseleté mögött mindenütt kimuHathato a japáné ikéz munkája. Pontosan három évvel ezelőtt Japán mar annyira elérkezettnek látta az időt, hogy félhivatalosan is kijelentette: — Ázsia az ázsiaiaké! Amau sajtófőnök ur olvasta fel ezt a nyilatkozatot; a (tokiói külügyminisztérium egyik értekezletén, az angol-japán -amerikail flotta^ ikonkurrencia ideje allatt. Még ma is tisztán emlékszem, milyen megdöbbentő arcot vágtak a nagy amerikai és angol lapok tudósítói, amikor finom mosoly- lyail, de félreérthetetlen hangsúllyal megiísmé- t elite: — Ázsia az ázsiaiaké! Ha egyáltalában van töménél mii pillanat, akkor az a rövid csend volt az, amely ezt a bejelentést követte. Itt, ebben a kis barakszobában pattant tó az a szikra, amely Ázsiát máris lángokba bo ritotta. Ez volt ,a pszihológiai pillanat, amikor a ja- pánd tengerészeti éj katonai körök döntöttek a jövő évtized politikája fölött, ők nemhogy meghátrálták volna, hanem felvették a feléjük dobott kesztyűt és visszahárították azl Anglia és Amerika arcába. E naptól kezdve mindazok, akik fismerik a kelet-ázsiai viszonyokat, tisztában voltaik azzal, hogy csiak valami! előreláthatatlan, oso- számba menő esemény akadályozhatja meg Japán és emigoksiziásiz világ összecsapásiáit. A helyzet azóta nemhogy javult, hanem egyre kiélesedd tit. Érdekes, hogy ezekben a nehéz napokban Tokió 'inkább Amerika felől várt kemény választ. Nem. tudom miért, de tény az, hogy a japánok ma ás jobban figyelnek Washington, mint London felé. Ennek talán az a magyarázata, hogy az angolokkal tisztában vannak, viszont az amerikaiakról még feltételezik, hogy simán visszahúzódnak az ázsiai vizekről. Akár mint is van, ® Csendes-óceán hullámai felett egy uj világháború feli egei gomolyognak. Kina felőli már dörög, vúllámiiik az ég és eisöszagöts hoz a szél. Ez ugyan még nem az igazi vihar, — de könnyen >az kerekedhetik belőle. Anglia szigorú jegyzékei nem oly veszedelmesek, mint az amerikai közvélemény eltolódása.. Roosevelt elnök „békebeszéde“ sokkal nagyobb esemény, semmint azt Európában sejtenék. A nagy amerikai lapok Japán-elLenes cikkei, ® hivatalos körök rosz- szailó fejcsóválásai ismét felvetik azt a kérdést: vájjon Amerika tud'-e békés nyomással ér vényt szerezni elgondolásainak? A gazdaság] bojkott nem az ,a mumus, mely a japánokat meglőrpantaoiá útjukban. A diplomáciái tiltakozáshoz a japánok már hozzászoktak. Nyíltan megszegték a washingtoni kilenchabalmi egyezményt, amelyben a szerződő felék Kina integritását biztosították. Kiléptek továbbá a Népszövetségből is, hogy annak határozata ne kösse ők et a mandzsu- tiaii kérdésben. Sehol annyira nem igazoló- doític Bismarck mondása,hogy „a hatalom erősebb a jognál“, — minit' a távolkeletd eseményeknél, A japánok azóta felmondták a londoni és a washingtoni flotta-egyezményt is- Nem (köti őket többé a szerződés, hogy tengeri haderejük uig.y arányúikat Anglia es Amerika egyesillett flottájához, miint a tíz & háromhoz. Vagyis Anglia és Amerika öt-öc, összesen tiz hadihajóval szemben Japán csak hármat tarthatott. Ez volt az a megállapodás, amely a Csendes-óceán körüli „hata-inn egyensúlyt“ biztosa tóttá. Japán ezt a helyzetet megalázónak minősítette. Londonban eleinte azzall érvelt, hogy ő éppen olyan nagyhatalom, mint Anglia eS Amerika és így jogában áll szókéval egyen lő erejű flottát tartani. Majd a tekintély-érveikből átcsapott a biztonság térülőiére és azt bizonygatta, hogy alkar Amerika éj akár Angllia ellen még védekezésre sincs elegendő hajóhada. A papírforma szerint Japánnak^volt igaza, de a valóságban egészen másképpen fest a helyzet. Nippont csák akkor fenyegetheti veszély, — még a régi; arányok ailapján is, — ha az angol es amerikai flotta együttesen lépne fel ellene. Most, hogy kiélesedőben van a helyzet, ismét előtérbe lépett ez a kérdés, vájjon Amerika, vagy Anglia flottája- egymagában is érvényt tudna-e szerezni kormányai felfogásának? A három 'Számbajöhető flottba erőviszonyai tudtommal ugyanazok, mint két évvel ezelőtt voltak. Ezerkíl en cszázharm i n c n égy d e c e m be rébe n egyetlen probléma foglalkoztat% a tokioi szakköröket: vájjon Amerika megtámadhatja-e Japánt? Most, hogy ez ,a kérdés újból felmerül, elsőrangú szakemberek összesített véleménye szerint egyszóban felelhetek ra: nem! Az amerikai flotta ugyanis három, irány- hosszú és bizonytalan üt és nemeseik a japáni a három esetet. i. A legegyenesebb utón: San Francisco— Hawai útvonalán. Ez nagyon fáradságos, hosszú és bizonytalan ut és nebesak a japánig hanem az amerikai szakértők véleménye szeGEORGE ALLAN CROPE: SÜTÉSHEZ FŐZÉSHEZ... az „EXCELSIOR“ étölzsir utolér» heteilen, mivel finomsága, kiváló ize és 100°|ö"OS zsiríarialma által kiemeli minden „EXCELSIOR“* ral készíteti étel speciális izét és igy konyhánkat annak a jó ízlésnek és rafíinériának jegyében vezethetjük, mely csak a mester- kézzel vezetett háztartások sajátsága. Kérje minden élelmiszer üzletben az „EXCELSIOR“ ételzsirt. rang 1ÎAJ r.iiit! is az amerikaii flotta1 5:3 arányú fölénye olyan mértékben szűnne, amilyen, mértékben közelednének a japán! partok felé. Annyi azonban bizonyos, hogy a támpontjaitól eltávolodott amerikai flottj ereje a japani partoktól számított háromezer mérföildnyi távolságnál elméletben már legjobb esetben osalk egyenrangú volna a japani flottáéval. Ezenkívül a kimondott amerikai támpontoHINDU LEGENDA Én Krishna igy szólt csöndben, mialatt A Icét király: Madoura, s Ardjouna Seregei várták az ég alatt, Hogy vadul, szörnyen összecsapjanak. (Lángolt az arany és a harcivágy A nap s a holdkirály büszkén haladt Reszkettek fegyverek és paripák Dongott a föld s elefánt trombitált...) Ó Ardjouna — szólt Krishna, a király, A léleknek és jóságnak királya (És szava halk volt és alázatos, Megenyhült szive annak, aki látta, Ahogy ott állt a harcmezön, s beszélt Bölcsesség gyöngye hullt a földre szét...) „ó Ardjouna, tested legyőzte a lelked Sirsz azon, amin sírnod nem szabad Panaszkodsz élők és holtak miatt Bharat fia! A hallhatatlan élet Nem más, mint kitűnő testedben a lélek, Mely él, mindig, minden dolgok felett S melyet elpusztítani nem lehet! Ki bánthatná a nagy érinthetetlent? A test meghal — a lélek véghetetlen Ahogy öreg ruhádat elhajítod, S újat veszel, ameddig elszakítod Úgy dobja el a lelked rossz ruháját: A testet — s megfizetted élted árát Azután uj ruhába öltözöl Más testbe, újba, frissbe költözöl Újjászületsz, amint a fák tavsszal S újra élsz — a tavasz megvigasztal Se kard, se tűz, se tör nem éri azt Mi végtelen, zárt, örök és igaz Nem kell félned az élettől, s haláltól Mert ami hamvad — egyszer újra lángol És aki meghalt — egykor régen élt...“ És újra csönd lett, Krishna nem beszélt S a nap fia Ardjouna, ki félt Most bátorságra kapva újra éledt És ellensége aztán semmivé lett S nap fia legyőzte Madourát A hold büszke, gőgös, gonosz fiát... MARTON LILI FORDÍTSA kat Ázsiában a japáni hajóhad négy-öt nappal előbb érné el, mint az amerikai flortta, ha történetesen már át is kelt volna a Panama- csatornán. 2. Az amerikai flotta másik föltételezhető útja a Csendes-óceán szigetvilágán keresztül Ausztrália mellett kanyarodna a kinai és japán! vizeikre. Ez a felvonulás a japánok szerint biztos pusztulást jelentene az ameri- kaiiakra. 3. A leghatásosabb és a legbiztosabb támadás Iránya: Amerika részéről! csak Anglia segítségével voilna megvalósítható. Ez pedig azt jelentené, hogy az emerikái hajók nem a Panama-csatornán, hanem nagy kerülővel, a Szuezi-osaitornán vonulnának fel az ázsiai vizekre és útjukban állandóan az angol flottabázisokra támaszkodnának. Ebben az irányban Singapore, Hongkong jelentené azt a két kiinduló állomást, ahonnan az amerikai flotta papírforma szerint a siker biztos reményében vehetné fel a harcot a japáni hajóhaddal. Az angoilok ugyanilyen helyzetben vannak a japánokkal. Nekik megvannak a kellő flot- tabázisaik, de nem tudnak, jelenleg olyan erősségű hajóhadait koncentrálni az ázsiai 'Vizeikre, amelyek a biztos támadáshoz elegendők volnának. így Japán, se Amerika, se Anglia felől- egyenként nem lát veszélyt. Azonban, ha Amerika és Anglia félretenné a köztük fennálló, — főleg gazdasági — ellentétet és az ázsiait veszély jegyében közös lépésre határoznák el magukat, akkor Japán sorsa és ezzel együtt nagyhatalmi állása is valószínűleg megpecsételődnék. Ugyanis Japánt egyetlen egy oldalról lehec megverni, ott, ahol a legerősebbnek tartják: -a- tenger felől! Ázsia 'szárazföldjén reménytelen ellene, legalábbis most, minden kisérletezés. whip iiwniMwiwimiii Sok tízezer megelégedett vevő bizonyítja, hogy „ZEPHIR“ kályha az összes kályhák közt a legjobb l?í kilogram fával füt ^([1 órán iu egy normál szobát mt át. Gyártja: SZÁNTÓ D. és FÎA, Qrad-^a ElhBHnlBp taîmÂîiBly liályiisgyárs Kapható mindenütt. Kérjen díjtalan árjegyzéket. Képviselet: „BARZEL“ vaskereskedés, P,aţa Mihai Viteazul No. 13. BBSHHg»aaE3GS«9MS«maaraaaaBKBMBMHR9HEn Az ELLENZÉK a haladást szolg-LjJe * kisebbségi és emberi jogok előkareoeft
