Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-14 / 263. szám
8 I F l 1. /; A' Z fi K 19 3 7 no vcrnhtr Seregszemle harminchat esztendő Nohel-dijasairoi Érdekességek és iurcsaságok a nagy dnî ioricneiéhöi l\t a iköriihnény, lu»gy az idei orvosi No hot dijait magyar tudós myorto <• ', ikülönös- koppon ráférett a köz vélemény ügyeiméi' erne u baltulmiaw nXipithvány.ra Mióta Alfred Nóbef 't'iKtomáinvos imuiuká tkinlkitoa foil vitán ■ r/.obl' bii'Mudailbóf óriási) vagyonúit kulibur- i. tokra hagy Ha ős ebből az 50 millió frankra becsült iksz szegből évente a termés/o11adósok, írók éte kő zóle ti fórfiiak legjobbjait megjutalmazzák, elftszőr tórlónik, hogy olyau magyar ember személyét éri a kttünitetéa, akinek neme,vak neve magyar, hunéin Magyarországon is ól éa magyarunk vallja magát ZvtgmuMKly, Léiünrd ős Mái árny személyé- bon már kimpllaik Nobeii-dijal ínugyarszárnia- zásu Ludó.vok, de ölk n.emi vailiPoMúk magu- ikait uragyia nuaiks A N^hei-dü ölapsiaftéM A Nöbe.f<üj alapszabályai s®erinrt. 02 alá - pírt vány lkam alfa üt évorobe fofasizrtjáik', még pedig olyanformán, hogy egy-egy megjulahna/otlra körű intól 160 ezer svéd korona .int. a diplomáin ó.s urán) i rmon ikiiviil. A legjelentősebb fiz'ilkiad, kémiai éss orvasiludomá nyi fölfedezések fejében jár egy egv rész, továbbá dijait kap az az iró, uiki a legér lékie*>ebb és ideális iramyzalu működést fejtette ;ki s végül békédíjad kap -az, aJkii teg- érdeikesebbeur miiködötil) közre, a nemzeUkö- zi béke megteremtéséin, például a nemzetek közeledésén való munkáikodássalL, -a hadseregeik osökiketvlétsév-el, békókongresz- szusok létrehozásával és ágy tovább. Az odaéutélés műin kaj áit különböző szervezetlek végzilki. A fizikai, kémiai és irodalmi dijat a svéd akadémia, az orvosi dijat a stockholmi Carolinum intézet s a békedijat egy öttagú bizottság ítéli oda, amelyet a norvég országgyűlés, a Storting választ tagjai közül. Az eliőterj-esztéseket az érdemesek fel- 'kruba’tásiáit és javatslMiba hozását liárom erre a céltna akku Itt brizoditiság végzi. Ezek közül két bő Stodkihótmban, egy pedig Oslóban működik szűnbén a Nóbe®-afapnllvány költségén. A békédij kivételiével minden dijat természetesen mindig személy (kap, de ez a dij megosztható, amisre a Nobe't-dijak odaflfiélléséneik törtétében már volit is 'néhány példa. A békedijat testületnek vagy szervezetnek is oda tehet Ítélni. Nem érdektelen animalk a vizsgásait a. hogy a 'tudomány és művészeti egyes ágaiba.» milyen nemzetek fiai dlümitetók ki miagnkia'l nők 12 'kii'lün Intéssel, majd a hollandok 8, az osztrákok 7, az oki szók, dáirooik és sváj ciak b—6, a norvégék 5, -j belgák 4, <arz oroszuk és a spanyolok 3—-3, a hinduk 2 ás it magyarok 1 dijljwik A kitüntettek Erdékes rövid sereg,szemlét tartani a In domákyos ás m ii vész viliág eme Olii tosoportja fölötHV E 'közel kétszáz tudós, iró és politikus, aki Nobel dijat nyert, századunk s/eHe mi irányitói közé tartozik, akik megszabták. kulturális fejlődésünk irányaiul. Az elisök közötit volt, akik a dijat megkapták, Conrad Röntgen, a nagy német fizikus, akinek tud »mán vas jeflerntöségét felesleges fejfegeUni. Ugyanebben az évben, 19Ul-ben ikiapla meg a dilj<ai| Behring, a a hires német orvos, aki a diftéria baktériumának felfedezésével irta be nevét az orvostudomány lapjaira. Irodámmá monkáüködásáéri ebbein az évben Sully-Pnidhomrae frainoia iró ikerülrt a iki- 'tünketüek sorába. A köveökező év is ugynevezeilib „nagy korszak“ volt. Lorendz, a hires holland fizikuson és Ross angol orvoson kívül a német bischer kapott dijat, akinek: először sikerült a szölöcukrot szint éták ua ufón előállitauiu. A németek közűi ebben az évben még Mommsen, a nagy iró és történetiül dós növelte hazája dicsőségét EzeKben az években a Nobe/Edíj miár megszerezte azt a patibnás dicsőséget, amely azóta is ehhez a fogalomhoz (apad Minden esztendőben a tudományos én S Te- C-üJ nlrDilin)^ BUCURBTIBE/ot f Ne mulassza el ez újonnan teljesen renovált „Baia Cenlr ala-t megtekinteni. Legmodernebb leszerelések ; külön kabinok, személyes Safe-k. Külön meleg és bideg zuhanylermek, melegvizií uszoda, 30 és 60 fokos száraz légíermek, ma- százstermek, gözterem, bidc-g uszoda, függőleges, kerékforma és vízszintes he- sábforrjiai zuhanyok. Nyitva naponként reggel.6 örálól este 10 óráig. I művészvilág egyre fokozódó izgalma én érd ekl őt és mellett kerüllek kiosztásra a dijak. Sorra s/ere [HM a .tviitüniteilertltek között Arrhenius kémikus, Björnson norvég iró, Ramsay a'iugot kémikus, aki -az argo-ívt fedezi fel, Pavlov, a nagy orosz orvos, aki kteg- gyógyászarti kuitafása» során először fedezi fel a iéleik és szervezet összefüggéséh, MS- st'ral francia író és Echegaray spamyod iró, 1905 bem kapja, meg a No bek dijai a magyar származású Lvnárd és Koch, a baik- teorológiu pápája és nagymestere, a tuberkulózis baeitlCusá ntaJk, felfedezéséért. Berta Su'tlner, koránaik egyik legnépszerűbb I»ékit. a.postóía és Sienkievicz lengyel író részesüli még a dicsőségben. Thomson angol fiziilkufl az elekromosság 'terén végzett kot tartásai ért nyeri el a dijart, u lód a ped'ig. a nemrég elhunyl Rirtheford az atom-ie An étet megaf.lkó!libáért Ugyainazon évben. 1906-ban kapja meg az iro- daluriil dija Cairducci és a békedkjait Theodor Rooscvelih, az Egyesült-Állíamoik élnöke. Ehrlich német orvos meglepi a v.tlágot a légii art a lm árvább bakiit* riológiai felfedezések egyikével, a 606-os szérum mart, amelyet népszerűén Safvarsannaik neveznek — A következő években Kipling, Eucken és Se ma l.agerlöf nyerik el az irodalmi diijia- kia'S Curie asszony a rádiumkuta'fcás lleréo. végzett munkájáért a kéni-iiaii dijart kapja, Heyse német kölhő. Maelerlinck belga 'ró, Gerhardt Haiiplmann német iró és Tagore bengj'F költő a kövelkezö év ikiliinitetelitijei. BUCliSfE^TI. Sít. Biserica GEocI 8 1921-ben 'Einsteinit lümtelfiik ki a fizika-1 díjjal és ugyanebben' az évben Fnance-otl az 'irodaim dijjiaft, Rohr dán fizikus a. fizi I k'a<i díjait, Nansen, a hires norvég utazó p*- I dig liékélörekvéseiépt a békevlijart nveri el. I Bambiing amerikai orvos.. 1923-ban hozza I j nyilvánosságna ikorszKukiallkotó felfedezéséi, az inzu.iilnit és még ugyanebben az évben el I nyeri az orvosi díjait. Zsigmondy, a magyar származású német kiémiku« a colíloidok ku- 1 Da'tásaii iterén- végzertit munkáijáént részesül || (kírtülrttiertésben. .Az uitáno /következő években 1 az irodalmi dijakait G. B. Shaw, Gnaziia De | iedda oüa&z írónő, Bergson francia író és I filozófus, Sigrid Undset, Thonna's Mann és | Sknclaiir Lewis nyerik. Az orvosrtudomáuy'r ] dijat 1927-ben Wagner-Jauregg oszdrák or- 1 vos kapja, aJkó a paraifizís és a malárig gyógy irtása terén dolgozik barttadmas ^Ikerre! j Irodalmi dijat nyernek még Gaísworthy, 1 Ivan Bunin, OWeiT, békedijat pedig a | nevezietesebl>ek közül: Kellög amerikai küü- ügy ál&amflrátikór, Henderson angol küíügy- miiimiszí'er és Ossíetzky német iró. Pikkuntériák a dij körül Van a békcdíj kíoszrtásárnak néhány sajá tos pilkanrté riája. 1912-ben a békedijat E. Root amerikai szenátor kapta, aki arról nevezetes, hogy a Philippi szígelek lázadását verte le- — 1926 ban pedig a békedijat megosztották Briand francia miniszterelnök és Strese- man német kfilfigyminiszter között. legjobban.. Bár -e rtéren semmiféle merev szabályt föláll irt'ami nem lehel, még ás 'tiat- paszitafaitii megfigyelés, ameíTy bizonyos törvényszerűséggé] vonul végig az eddigi (kii- osziaások eredményein', hogy a nagy nemzetek fiai többnyire -a .természettudományos munkáságukká!' nyertek elismerésit, mig a kisebbek inkább az irodal omban tűm - t!ek ki. Statisztika nemzetek »zerin; Ez a Ikörüllmény könnyen magyarázható. Igazán mély természelbudományos kultúra, csak a nagy, gazdag nemzetek körében fejlődhet ki, amelyek semmiféle anyagi áldozattól nem riadnak vissza, a közismeretien nagy anyagi erőfarrásokart: igénylő rtermé- ^zeítudomáaiyas munka fámogaibáisátó?. Viszont kis nemzeti Is kitermelhet magából irodai mi zsenit. Mindez azonban nem ijelenti oizrtl, hogy néhány aillkíaTommall Ikicsí és szegény nemzet fiad nem nyerhettek természeltudományos dijait. Példa erre Szetniti-Györgyí Albert. FígyelemremélUó körülmény az is, hogy a békedijak kiosztása terén a svájciak számarányaikét meghaladó mértékben szerepelnek- Ez csakis azzal a sajátságos békés és békére törekvő politikai '"őrrel magyarázhaló. amely az évszá- . i,n.» politikai alaku'lá.sának során im m ir L ígyománnyá vált Svájcban. A ,S ai>-M -dlilj szempomlijából Németország tünih • a legegyebemesebb tehetségű í:-„.özednek Természellesera a régír Német- /::iy.ő an szó, mert — minrt ismeröbee — ;az Oístfetizky-íaffér óba Németország íöbbé nem vesz részit a Nobelt-díj pályáza- T ók oil. Németország vezet, összesen 41 pálya dij jak övetf; Anglnia és Franciaország egyen- 28 pályiadijjiaili. Nyomában van Ame- . - í, amelynek fiái 24 alk álom mail nyerői a dijat. iTJrtána a svédek követkéz& ¥ilád’!íS*©rn is a NoDel díi A háború aila'M kapja meg az írod a lmi diijalt Romain. Róllaind, egyébkémt az orvos- 'budomáiniyd, 'kémiai, fizikai és a békedij ki- osz'tása ezekben az években szünetel. 1918- ban, már a háború befejezése utáni, két német nyitja meg a< <kiii|lüinihete>'JUelk sorát. Pí'anek, aikii't Einste in el öfu túrjának fék InHenak és Haber német fiziku>s, alk'i a világháború alalrt' a nitrogént kivonatolta a levegőből és igy tehetővé tetté a központi hatalmak számára a hadviselést, annak ellenére, bőgj- a Chiléből érkező salétrom e!i volt zárva. 4 sapán-fciitai liábora nemsokára végeiéi*, Je ssem bélié, baaiesa 15 éves csenJes iiosEiftik^us küvelS Japán egyetemi áaná? nyslaikozala ISssílopesten BUDAPEST, november 12. A Hopp Ferenc Múzeumban ma délután japán nyelvű előadás volt. Honryo Sinfiro wasedai egyetemi tanár beszéB „Japán politikai problémáidról. Komor, szemüveges férfiú, bosszú beszélgetésünk alatt egyszer sem engedett komorságából. De komoran lelkesedett, elszántan csillogó szemekkel, 'amikor így szólt: A legyőzhetetlen Japán — 2600 év óta egyetlen háborút sem veszítettünk el! Egyetlen háborút sem! Es Európában vannak olyanok, akik ar' ról beszélnek, hogy ezt a háborút elveszíthetjük. — Japanische Soldaten... wie im Sparta! — magyarázza és a .német nyelvvel folytatott küzdelmei közepette kifejti, miért kell szükségképpen Japánnak győzedelmeskednie ebben az ádáz háborúban: — Japán anya, mtint spártai anya, Japán katona mondja: győzelem, vagy halál. Japánnak a hazaszeretet olyan, mint vallás... — Nem tart sokáig a háború Japán és Kina közölt, de ha be is fejeződik, nem lesz béke, tizenöt évig csendes konfliktus lesz Japán és Kina között! — Mi. Japánok jók vagyunk a kínaiakhoz. Tokióban most is 17.000 kínai él. semmi bajuk nincs, nagyszerűen élnek, senki nem érezteti velük, hogy ők most ellenségek. Kínában egyetlen japán sem élhet. A kinarak nem engedik élni a japánokat.. Egymillió ember élete i Izgatottá válik Honryo Sinjiro professzor hangja és úgy magyarázza: — Európában sok ellenségünk van, ezek mondják, hogy Japán tönkre akarJellemző az aiklkoni időik békét örök véseire. hogy a bizottság ezzel a finom 'és szimbolikus eljárással!, igyekezete a kél nagy béke- barătos munkájuk foly.liailásána serkendeni. A felsorolá-sl természetesen a végietekig lehelnie fokyrtbllmi. Ezeknek az embereknek étele abban a törekvésben 'Held el, hogy a civilizáció és kuli!ura ügyét előbbre vigyék. ja tenni Kínát és meg akarja semmisíteni. Semmi egyebet nem akarunk, mint megélhetést biztosítani népünknek. Mi nem akarjuk elvenni a kínaiak földjét, csak művelni akarjuk. Nálunk nincs hely, nekünk nincsenek gyarmataink, nem küldhetjük el azt az egymillió em bért, amennyivel minden évben szaporodik a japánok száma. New Zeelandba, mint más nemzet... — Japán hat seine Interressen... Kisebb szünetek után szaggatott mondatokban folytatja okfejtését a japán professzor. — Ha Japán visszaadná Kínának Eszak-Kinát és Mandzsukuót, das wäre nicht für China zurückgegeben... das wäre für England und Russland... — Kina nem tud mihez kezdeni kincseivel és ezért Oroszország kihasználja. Honryo Sinjiro kimerült a hosszú beszélgetésben, melynek minden mondata hallatlan erőfeszítésébe került. Összpontosítania kellett minden figyelmét, hogy a japán nyelvtől oly nagymértékben eltérő német nyelven fejtse ki azokat a kérdéseket. — Jól megértette, amit mondtam? — kérdezi a bucsukézfogásnál és megismétli azt, amit beszélgetésünk lényegének érez: — .4 háború nem sokára végetér, utána csendes konfliktus... (ry—li)
