Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-13 / 262. szám
taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Morî'lor 4. szám, — Telefonszám: 11-—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiidóhivatal és könyvosztdy: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. ]L?IO. ÉVFOLYAM, 2 6 2. SZÁM. Eşpy iiátfíii üli'©«lés Á dunai megbékélés és közös munkáira való szövetkezés eszméjét erősen eiörele»- diii most Krofta csehszlovák küHigyminiszter beszéde. Valósággal a légkörén jliités művészete volt, Kürtó'iiisztitás. íme a beszéd megerősíti a már általános köztudatot, bogy a dunai megoldás vágya révén ö wendet es mód javul és melegebbé lesz a cseh—magyar viszony. Krofta megállapítja ezt a sajtók hangjában is. A genfi tárgyalások szerinte közelebb hozták egymáshoz a kisan- tardot és Magyarországot, főkép azért, mert a dunai békevágy szellemében Magyarország nem szándékozik a béke katonai záradékát egyhangúlag felmondani, hanem szomszédaival a megegyezés módját 'keresi1 a kölcsönös áldozat szellemében. Tudjuk Kánya magyar külügyminiszter finom hurozásu és lágy csengésű legutolsó nyilatkozatábó’t hogy a dunai megegyezés egyetlen akladálya e pillanatban a kisebbségi kérdés, mert1 az eddigi nemzetközilleg létrejött kereteken a kisaintant nem akar átlépni, illetve.. . Csehszlovákiában és Jugoszláviában sok megértés, talán egész hajlandóság érezhető, de akadály van e pillanatban másfelől, ahol egyébként a hosszan lappangó és talán csak holnap megnyíló kormányválság a törvény- hozás szükségszerű feloszlatásával egyidő- ben, már tisztelendő gátlást —* nem akadályt, csak gátlást jelent — műszaki tekintetben egyelőre. Nos, Krofta beszéde c sajnálatos taritóz- fatás és késés cseh oldalról valló örvendetes hiányát megerősíti. Amikor hivatkozik Kányával és előbb Darányival egyezően a szükséges türelemre s a do’jgojk ciíiamarkodásá- tü] való kényszerű tartózkodásra, hozzáfűzi a helyes óvatossághoz, hogy a zavaró árnyak eloszlatása lehetséges és igy megkönnyebbül a jövendő együttműködés vágja. Maga is rámutat, hogjr e tekintetben; döntő fontosságú a kisebbségi kérdés, amelynek megoldási kulcsa és fogantyúja csak a kölcsönösség lehet. Ezért' hivatkozik Széli magyar belügyminiszter júliusi nyilatkozatára, amelynek politikai bordázata, hogy a magyarországi kisebbségek legalább is oly bánásmódban részesüljenek, mint a magyar kisebbségek az utódállamokban. Krofta megidézte súlyos célzását a befejezés lendületes szavaival. amikor hangoztatta, hogy Csehszlovákia kisebbség? politikája a cseh demokrácia szellemében meg fogja oldani a békeszerzó'dé- sekben előirt kisebbségi jogvédelmei. Nyilván ,a dunai szelemnek nincs mit félnie most már Prágától,, Fölösleges emlékeztetnünk, Sztojadinovies délszláv miniszterelnök ismételt nyilatkozataira, főleg a legutóbb Londonban ejtett szó- .'lamckra, melyek melegek, derűsek, fénylők voltak a dunai megoldás vágyától s a magyar barátság érzületétől. Fölöttük kéken dereng a kisebbségvédelem teljes megoldásának az elvi válla lása. Itt sincs már gátlás. Mint a magyar nyilatkozatok és a világsajtó cikkei jelzik, Csehszlovákia nyilván a legerőteljesebb tényezője a dunai nagy istenekének és gazdasági tárgysorozatnak. A német fenyegetés torkában és a lengyel nyomást érezve közeledik erősen Ausztriához és Magyarországhoz, hisz az utóbbival a kereskedelmi kapcsolatokat is lényegesen megjavíthatták. Ha Mussolini politikája nem ölelkezett volna össze oly szorosan és szo- ritón most Németországgal, falán megtörtént volna Csehország belépése a római jegyzőkönyv háromszögébe. U.j négyszög enyhítené a világpiacot. Jugoszláviát kétségtelenül a megegyezés felé hajtja a délszláv—olasz barátsági szerződés és a hajlandóság, hogy az uj hoisevlstaelienes arc- vonathoz csalt!akozzék. Ausztriának is, mint Csehszlovákiának nagy érdeke, hogy Németország felé a Buna-völgy valamely uniójának segedelmére tárna szkod hassék. Ezért — való dolog — nem lehet1 áldozat a magyar- országi egyenjogúság megszavazása és az amugyis kötess kisebbségi védelem végrehajtása ott, ahol 'kelletik ez, ílv helyzetben, minthogy egyedül csak a mi országunk még jelentős gátlás, főleg a válság miatt, nekünk. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZÓMBA T Előfizetéii árak: havonta 70, negyedévre no, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, evente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a poriókülönbözcfflte1. több, CLUJ= KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 13. Angol-olasz és angol-német tárgyalásokra készülnek. Halifax lord a berlini vadászati kiállításon.-Német külpolitikai félhivatalos az osztrák kormány ellen $€mfia csehszlovák kílHs^ymmissíes' bmséde @ Magyarországgal folyfafofí sápmalásokróS Napokig tartó erős feszültség után a külpolitikai légkörben újra enyhülés mutatkozik. Az olasz-nómet-japám megegyezés által' keltett hűlLámzíáís tapsianként elcsendesedik, az áltállá keltett ellenérzések elraktározódnak a sok más megoldatlan ellentét mellé a vi- lágpoHátíikaii ellentétek gazdag tárházában. Az érdekeltek csendben’ valló s-zinü-leg megteszik a lehetséges eUemiléjpéseket, minden arra mutat azonban, hogy a bol- 'sevistaellenes megegyezés legalább pillanatnyilag háttérbe szorul *a naQU hüt politikai vitatárgyak között. Viszont a legnagyobb mértékben napirenden van Chamberlain angol miniszterelnök kezdeményezése, melyet kél nap előtt a londoni lord mayor által adott ebéden mondott beszédében fejtett ki. Chamberlain újra tilta- I kozott az ellen, hogy világnézeti ellentétek alapján az európai országok kibékíthetetlen front okban kerüljenek egymással szembe. Elmondtál, hogy Anglia igenis szeretne jó viszonyt megteremteni Olaszországgal és Németországgal. Erűnek útját azonban nem az államférfiak beszédei utján küldött üzenetekben látja, hanem a .szenvedélyek zavaró háláséinak kevésbé kitett diplomáciai tárgyalásokban. MCI in@r§ és Kedvez® Chamberlain beszédére gyors és kedvező válasz hangzott 0! Rómából és BerlmiLiÄ Mindkét iC'szröl hangoztatják, hogy készen állanak a tárgyalásokra, sőt hogy a pillanatot különösen kedvezőnek is tartják erre. 'A németek már keresik is a lehetőségeket arra, hogy a tárgyalásokat mielőbb megkezdhessék. Ebből ei célból meghívfálst juttattak el lord Halifax angol fő pecsétőrhöz, aki külpolitikai kérdésekben gyakran kép viseli az angol kormányt, hogy látogassa meg a berlini va- dászaiti kiállítást. Ez a vadászati- kiállítás, éppen úgy, mint Göring külföldi vadász-lálo- gatásajü, ugylátszik, -nem tisztiéin csak a vadászat érdekeit szolgálja. Londonban megerősitik lord Halifax meghívásának hírét, bár még nem nyilatkozniuk róla, hogy a főpecs'et- őr elfogadja-e a meghívást. A sajtó azonban valószínűnek látja, hogy az utazás meg is történik, sőt a látogatás napját is megjelöli november 22-ében. Olasz részről az eddigi jelek szerint nem akarnak kezdeményezéshez fordulni, minthogy Mussolini utolsó kezdeményezése, mely Chamberlain emlékezetes leveléhez vezetett, végeredményben szintén nem járt sikerrel. Azonban diplomáciai utón valószínűleg módját ejtik annak, hogy tudassák Londonba, mennyire szívesen látna a római kormány egy ilyen Irányú angol kezdeményezést, mely az olasz fővárosban a legnagyobb j ó akarat ra s z á mítihat n a, A brüsszeli értekezleten nem történt újabb lépés. Várják Japán válaszát, melyet eddigi jelentések szerint a tokiói kormány holnapi miniszter lan ácsa után küldenek el. Sok reményt arra, hogy 'a japán válasz kedvező lesz, Brüsszelben nem táplálnak. Edén- tegnap érkezett vissza a belga fővárosba, ugyancsak tegnap érkezett oda Delbos Ifranci® külügyminiszter is. Viszont elutazott Brüsszeliből Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos és valószínűleg nem is tér többé vissza. Elutazása előtt tárgyalt Edennei és Norman Davis amerikai főmegbizottal. A szovjetorosz külügyi népbiztos hir szerint elégületlen az értekezlet menetével s azt hiszi, hogy \a további tanácskozások akiit elég, ha a helyettese, Potemkin külügyi népbiztoshelyettes képviseli Szovjet• Oroszországot. Eden, Delbos és Norman Davis, hir szerint, meg állapodtak abban, hogy amennyiben Japán visszautas it ja a meghívást és -a béke 'érdekeljen teendő esetleges további fáradozások Is eredménytelenek maradnak, állandó bizottságot alakítanak, mely a háromhatalom további állásfoglalását összbamgolja és készen áll, hogy a szükséges lépéseket elhaj távozza arra az esetre, ha a kommunistaellenes megállapodás hatalmai -valamilyen módon közije akarnának lépni a szélsőkeleti viszályban'. A brüsszeli értekezlet egyetlen eredménye igy egy bizottság létesítése volna, mely a három nyugati hatalomnak a kina-i kérdéssel kapcsolatos együttműködése biztosítására szolgálna. Éles nemei saifúfámaűás a feccsi Karmina ellen Bizonyos fokig 'külpolitikai szenzációszámba megy a berlini külügyminisztérium félhivatalos lapjának, *ai „Deutsche Diplomatisch Politische 'KorrespondeiTz“-nek éles támadása a bécsi kormány ellen. A támadás annál feltűnőbb, mert közvetlenül is Schmidt Gui- dó osztrák külügyi államtitkár németországi Látogatását követi, amikor pedig Schmidt ausztriai vadászatra hívta meg Göring porosz miniszterelnököt. A német külügyminisztérium félhivatalosa szerint az osztrák kormány túlzott és bántó erő- vel fordítja minden figyelmét az Ausztria függetlensége elleni fenyegetésekre. Ezeket a fenyegetéseket mindig iszigoruaii megtorolja, nem törődve azzal sem, hogy néha ellenséges .állásfoglalást kockáztat vele a német birodalommal szemben. Viszont nem akarja'- a bécsii kormány figyelembe venni az osztrák politika második alapját: azt, hogy Ausztria maga -iis német állam. Becsben olyan indítványok hangzanak el, melyek Ausztriából uj Svájcot akarniuk csinálni, a legitimisták osztrák nemzetet akarnak megteremteni és ezeknek 'az es-zmóknek terszegény kisebbségieknek, akik a dunai béke s dunai munka megszervezésétől várhatunk most már egyedül boldogulást a jövőben, cpedvc kell óhajtanunk, hogy a gátlás fő- emeltyüje, a belpolitikái válság mentői hamarabb véget érjen. Hogy a jövendő kormány valamennyi párttal együtt lélekben és szellemben azonossá váljék a kisautant más jeszlésével szembeni, melyek pedig beleütköznek a múlt lév.i július li-iki német—osztrák egyezménybe, meglepő jóindulattal viseltetik a1 bécsi kormány. Ka ez tovább is igy folytatódik, akkor — írja a „Diplomatisch-Pohti- is'che iKorresipnndenz“ — ezek nz elemek megzavarhatják a hizlalómmal teljes kapcsolatot -a két német állam között, különösen akkor, ha ct bécsi kormány továbbra is olyan türelemmel viseltetik velük szemben, ahogy eddig telte. Ha Becsben továbbra is ig\] járnn\k el, akkor — végzi cikkét a német külpolitikai félhivatal-os — nem lehet elérni a két ohszág közötti ellentéteknek Béri in lés Bécs által egyaránt kívánt lecsendéscdését. Becsben a német külpolitikai félhivatalos cikke nagy feltűnést kellett. Ausztria belpolitikájába 'Való beavatkozást látnak benne, -holott a július 11-iki egyezmény egyik leglényegesebb pontja az volt, hogy a két ország nem avatkozik egymás ibliigyeihe. Az osztrák lapok, nyilvánvalóan, a kormány utasítására, egyelőre nem foglalkoznak a kérdéssel. A német'—osztrák viszony újabb kiélesedése azonban már hetek óta látható s a helyzet nehézségére vall, hogy Schmidt iáikét államával, aminthogy ez kalandos válság méíkiii sokáig nem ké-slekedbctik már és aligha alkod kormány képes pád és igazi körülitekintő kormány', amely vállalni merné a borzasztó felelősséget, ha ellenkezése miatt a dunai mitosf-z minti csipkerózsa megint bosszú álomra kényszerűbe. lamtitkár németors-zági látogatása sem tudott ezen- változtatni. A Dunavidék -mai külpolitikai helyzetében természetesen elkerülhetetlen dolog, hogy a Bécs és Berlin közötti viszony kedvezőtlen, fordulatához különböző kombinációkat ne fűzzenek. Mr©ifa Iteszéűe PRÁGA, november 12. Krofllla csehszlovák külügyminiszter a ík ép visel öház két házának biz oilitsúgaii' előlit beszédet mondott, melyben a- ik-üípoliiítilkia't h-eily zette! foglailkoz- vtai hangoztatta, hogy nem következett be. nyugalom ilégutóbbi beszéde óiliai, sőt fokozódtak a bonyodalmak lehetőségei'. A (kis- ani'.ant egységes fellépése G-einifbeni, valamint a Magyarországgal folytatott közös liér- gyaláeolk cáfolják iái kisainitanít bomlásáról iterj esztek húr eket — mondotta Krofta Ikiül- ügyminiszter. Csehszlovákiiánaiki iMagyaror- szÜJghoz valló viszonyáról, beszélve hangoztatta, hogy a legutóbbi, megnyilatkozás után, n jelek az általános javulás lehetőségéről tanúskodtak. Ma még inkább orösbödtek ezek a lehetőségek. Ehhez hozzájárult ia magyar sajtó mérsékeltebb hangja is, valamint iaz úgy eseh- szüoválk, minit magyar részről elhangzó Üt 11 yiilatkozátok. A legutóbbi tárgyalások is azt -igazolták, hogy ;» ktsanlantot és a magyar kormányt a kölcsönös megértés óhaja hatja át, mondatta Krofta külügyminiszter. Hangoztatta, hogy Magyarország ma, miikor az eu/Cikküuk folytatása az utolsó oldalon)
