Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-13 / 262. szám

o ELLBJVZÄlt 19 3 7 november 13. Tetőponton ^ Mihal «-.ehe c-ak tiszta nemzcti-parasztpárli kormányt hajlandó ala­kítani.- Lecsatlakozik-e Bratianu György pártja az anyapárthoz? BUCI 'RESTI, now.nibor 12. \ lVeüpol .iikai vakság befejező leje/elvhez ír üt.k ,i mv.il nappknl. A ki ha lllj.;1' :V.so'v végén nia vaYw.üüilvg ujra Titliirrsni miniszter. ♦' Iliik járni nutlieueiár.a, a/lait alkotmányos szokás szerint Lapetlafu é.s Saveinu, a tör­vényhozás kit liá/ámik elnökei kerülnek sorra, majd a ki hallgatásival befejez tévét —• valószínűleg 'nia délután — őfelsége kor­in:inya.'.:;kitásra ad megbízást a kis«'indt politikusnak. Bucimé stábon- szombatra- vár­iak a/ uj kormány megalakulását, mely nkám a parÜanuMik feloszilaitásúra -kertii sor s kiírják a váilaszt'ásóikat. P’üaiii.iitnyra^ náadsi bii/itos adaU az e\jö- vendö kormány i>sis>z‘1 tSt'cPre vun-a'lkozóuui. Bucii restiben számos 't'alá’g’.i'lás van forga­lomban, özeik, közülit legsűrűbben Ikövelikoző ,,formulá-k!kiall'‘ -találkozunk: 1. Mhalatche-korméiny. 2. Miranescu—Viaiidiai—'I uttilian. 3. Tăfărascu-kormány. Kormányailakltási nehézségek elölt áll Mihasache iís, Tátáreseu is BUCUREŞTI, november 12. A halbalom á l vét el őre indult bá réban «■ liberális pá rt és nemzeti porasztjpárt egyforma eséllyel 'küzd egymássaJ. Mindlkét pártinak egyfor­mán súlyos fe-tót:e!me<k. kell meg fellelnie, sze­mélyi. termés re tű súlyos akadály otkaill kelül leküzdenie, míg eUjut o kormányíiUlalkiiiJás- boz. Alih'alache feladata az, hogy kibékül­jön Vaidával, Tátarelscu miniszitere’.mök. pe­dig négy év után ismét Ikezet IkeQft bogy szo­rítson Gheorghe Bralbiamival. A két) helyzet között kálségkiivüi a nem- zeti-paraszitpárté súlyosabb, mert alig lehet remény Miheíache és Vaida összefogására. Az erre vomattkozó tárgyalások tegnap is topább folytak. Costa eh esc u kihallgatása után ismékilií tárgyalások at folytla'loÜJÍ iMli- lia.Iaolios.at, alk'i közölte-, hogy tiszta inienizoti- paraozlpárti kormányt laikar. A Siilkerlielien k'isónlat után Mir on esen volt miniszterelnök vetflc át Costacheseu szerepét anélkül, hogy ert'd- tinényt ért volna el próbálkozásával, Miután Így viailész im üti emui nk iátvzik MiJia- lübc 1 no—Viaiidia, összefogá'sa), a room zetí-pa raszit- párt jobbszánn-yáu Mlroueseu (iostaoliesen „tengely“ körül alkotandó ko neon 5 ráfiéira gondolnak, nie’yben Mironesen veimé át! a külügyi tárcát s Grigore FÜipescu ú-Hanuniitisztcr volna. Politikai körökben kíváncsiam várják Mi­ll alia ehe ujuibb kihallgatását. Amennyiben kormányaiakitásra kap megbízást, abban az esetben -a- külügyi táreüui Mironescut liozza javaslatiba. Bratianu György közeledése az agrár- p árihoz Ami a llbenális pártot illeti — Bucuresti-i lapok jelentése szerint — isimét időszerű, hogy Gheorghe Bratianu visszatér az anya- pártba. A kibékitést állítólag Canc’cou pénz­ügyminiszter vállalta, a tárgyalások gyorsan haladnak s rendkívül jó jelnek látszik, hogy Gheorghe Dnatianu látogatást tett Dinu Bra- tianunál, hol Caacicov is jelen volt. A Lupta 'értesülése szerint a ,,kiegyezés'" 'részleteit is letárgyalták s a tanácskozás so­rán Gheorghe Bratianu igen engedékenynek mutatkozott. A gheorghisták — írja a lap — valamennyien bókülmi aka'rnak, a liberá­lis párton ezzel szemben ma is számosán vonnak, kik erről hallani sem akarnak. Politikai körökben fellőni!, hogy Dinu Bratianu a tanácskozás befejezése után va­dászatra utazott. Haí évi hosszas v:ia után NégQRiilliókéfózázczcr lejt tartozik fizetni az állam ai EFlMl-tiek a kisaliiiatt alj ®kcrt Nincs változás a maros- vásárhelyi ügyvédi kamara vezetőségében TG.-.MURÉS-IMAROSVÁSÁRHELY, nov em- her 12, Ismeretesek azok a harcok, ame­lyek a marosvásárheíyii ügyvédi kamarai! válasz fásotokat!, f oívta/k le hóin apákkal1 e.z- előtiS. A választások eredményeként 'tudva­levőleg 'tizenkét tag került be ai vezetőség­be, 'akik Iközött három kisebbségi is vo!t. Emiatt dr. Iusitnm Nestor városi 'tiszti ügyész magfelebbezte a választást a iközpou Si ügy­védi kamarához azon az alapon, hogy a vezetőségben csalk többségiek foglalhatnak helyet. A Bucuresti-d közponitá ügyvédi ka­mara állandó választmánya tieginiap tárgyail- ‘!a a fel'ebbez-és ügyét és több hozzászólás után elutasította a fellebbezést. így tehát a marosvásárhelyi ügyvédi kamara összetétele megmarad. EPEKŐ VESEKŐ ÉS HÓLYAGKŐBETEGEK, VALAMINT AZOK AKIK HUGYSAVAS SÓK TULSZAPORODASÁBAN ÉS KÖSZVÉNYBEN SZENVEDNEK, & természetes „FERENC JÓZSEF“ keseriiviz használata' által bé.működé­sűk elrendezését, emésztésük előmozditárát és ál* bpotuk javulását érhet-k el. Kérdezze meg or­vosán. rfSgT^TWrW23gg^ge»-yi-^-_-,-;-■ 1 Mit hallgassunk meg? Szombat, november 13, BUCUREŞTI. 7.30 A reggeli műsor köz- vtetiltfésie. Majd': Hiirekl, féiolvasád, váz- és időjárásjelöntés. 13 Gramofoníemezek. 13.25 Sporthiréknék adásai. 13.40 Gramofölni'leme­zek. 14.15 Hírek közvetiité&e. 14.30 Gramo- fonlernezeík. 15 iHiriek. 16.45 Előadás. 17 A Románia őrslége szervezeti órájlai. 18 Leme­zek. 19 iEeil!olva&ás. 19.15 Szóraikiozitató ze- ma. 20.15 Felől vasás. 20.35 Helltia Aida éne­kel. 21.15 Táncest. 22.30 Hírek. 22.45 Ven­déglői zene. Majd: Hirek közvetítése (kül­földre németül! és frainoi'áuii1. Utána közié­in éinyek. BUDAPEST I. 7.45 Tonlna. Utiáinlal Gramo­fon. S.20 Étrend. 11 Hnnek. 11.20 és 11.45 Felolvas'á'iS. 12.10 Vizjell'zőszoillgádaiti. 13 Déli haratngszó. 13.05 SzaiIonzene. 14.30 Hang­lemezek. 17.15 ,,Lágyszívű királyfi és Hold- sugárka“. Mese. 18 „Alit üzen iá rádió?“ 18.30 Gigányzeue. 19.35 ,,FIia(ng!ké.peki a holT- I'a)nd-iai jiamboreeiről'“. 20.25 Zoingonaszámok. 21 ,,A véin bakancsoisi és fia a huszár“. 22.45 Hírek. 23.10 Cigányzene. 24.10 Jazz. 1.05 Hirek külföldre. CLUJ—KOLOZSVÁR, nov. 12. Mikor boldogult emlékezetű Kuun Ko- csárd gróf hatalmas értéket képviselő al- gyógyl birtokát az EMKE-re hagyta, bi­zonyára nem gondolt arra, hogy elkövet­kezik majd az az idő, hogy amikor a legkülönbözőbb birói fórumok évekig fognak vitatkozni afölött, hogy vájjon mennyit is ér az örökség. A nemes gróf, mikor végrendeltet csinált, nem becsül­te fel a terjedelmes szántóföldeket, nagy- kiterjedésű erdőket, kastélyt és gazdasági épületeket. Csak egy cél lebegett előtte, előbbre vinni az erdélyi magyarság kul­túráját. Ez az idő pedig elkövetkezett. Az a'lgyógyi agrárbizottság, a dévai tör­vényszék, a kolozsvári ítélőtábla és a bu­cureştii Semmitőszék hat évig vitázott ezen a kérdésen, amig tegnap a kolozsvári ítélőtábla Balázs tanácsa kimondta a végső szót az agrárreform során kisajátított, algyóggi EMKE bir­tok A,213A73 lejt ér, vagyis az elvett ingatlanokért és épületekért ennyi megváltási dijat tartozik fizetni a föld­művelésügyi miniszter. Ez a harc hét évvel ezelőtt indult meg, amelynek első felvonása 1930 december 13-án pergett le az algyógyi elsőfokú ag­rárbizottság előtt. Az agrárbizoltság ki­sajátította a gróf Kuun Kocsárd által az EMKE-re hagyott algyógyi birtokot és nagylelkűen a kisajátított árat, összesen 500.000 lejben állapította megannyiban, amennyiért akkor egy jóra való családi telket sem lehetett volna vásárolni. Ez­után indult meg a voltaképeni harc a kincstár és EMKE között. — Megfeieb- bezte az algyógyi járásbíróság határoza­tát a dévai törvényszékhez, amely dr. Martonossy, az EMKE jogi képviselőjé­nek érvelésére megváltoztatta a járásbí­róság döntését és a kisajátított erdők és szántóföldek értékét 713.273-ra, a vala­mikor földműves iskola céljait szolgáló kastély és épületek értékét pedig 2 mil­• lió 366.900 lejre, vagyis összesen 3 mil­lió 280.173 lejre becsülte. Az algyógyi járásbíróság az érték meg­állapítása után a földművelésügyi mi­nisztérium tulmagasnak tarlolta ezt az összeget, az EMKE viszont igen ala­csonynak. Ezért aztán a dévai törvény­szék Ítéletét úgy az EMKE, min't a föld­művelésügyi mmrszléríum m cg fel ebhez- te. így került az ügy a kolozsvári Ítélő­tábla elé, amely 1934 szeptember 27-én foglalkozott az üggyel és jóváhagyta a törvényszék ármegállapilását. A kolozs­vári Ítélőtábla döntése nem elégítette ki az EMKE-t és ezért a Semmitőszékhez élt felebbezéssel. A Semmitőszék aztán megsemmisítette és uj értékmegállapi- tásra utasította. A kolozsvári Ítélőtábla háromszor fog­lalkozott már az üggyel és az ítélkező tanács, Balázs, Furnea és Popescu ítélő táblabirók ez év julius 12-én személye­sen is kiszálltak Algyógyra, hogy olt a helyszínen győződjenek meg a vitás in­gatlan értékéről. Az EMKE szakértőnek Georghe Morsescu dévai államépitészeti főmérnököt kérte fel, a földművelésügyi miniszter viszont az ingatlan felbecsülé­sével loan Baniţa földművelésügyi mi­nisztériumi szakérlőt bizta meg. A szak­értők véleménye ellentétes volt. Az EMKE szakértője a kisajátított ingatla­nokat 5,700.000 lejre becsülte meg, míg a földművelésügyi minisztérium szakér­tője viszont úgy találta, hogy az algyógyi birtok, erdőkkel, szántókkal, kastély és gazdaságii épületekkel együtt 3.966.000 lejnél többet nem ér. A kolozsvári Ítélő­táblára várt az a feladat, hogy a két el­lentétes szakértői vélemény között a reá­lis értéket megállapítsa. A tegnapi tárgyaláson Balázs ítélőtáb­lái elnök elnökölt, a tanács másik két tagja Furnea és Popescu 'táblabirók vol­tak. Először dr. Pop kincstári ügyvéd emelkedett szólásra, aki természetesen a kincstár érdekeit védve, a kincstár szak­értőjének becslését fogadta el. Az érve­léssel szemben dr. Martonossy György, az EMKE jogtanácsosa felhívta a bíró­ság figyelmét arra, hogy a Semmitőszék' már megszabta a becslés alapeivét, ami­kor kimondotta, hogy azt az értéket kell megállapítani, amelyet azok a kisajátí­tás időpontjában képviseltek. Kérte a bíróságot, hogy a két becslés közötti kö­zépárat állapítsa meg. A bíróság ezt az érvelést fogadta el, mert rövid tanácsko­zás után a kisajátított szántóföldek és erdők megváltási árát 713.273 lejben, az ingatlanok és épületek árát pedig 3 mil­lió 300.000 lejben, összesen 4 millió 013.273 lejben állapította meg. Az algyógyi birtok kisajátítási árának megállapítása ezzel a birói döntéssel most már remélhetőleg véget ért, mert a Semmitőszék elvi döntése után a kincs­tár ujabbi felebbezésének már komoly eredménye nem lehet. Az EMKE a kisa­játítási árat kisajátítási bonokban kapja meg, amely az érléknek voltaképen csak 60 százalékát jelenti és ennek az összeg­nek is csak kamatjait élvezheti, mert az örökbehagyó rendelkezése értelmében ehhez az alaphoz hozzányúlni nem sza­bad. Kötelezővé tették a vasutnál a tiidővész ellen} liga bélyegeinek alkalmazását. Ipar és Kereskedelmit Ikörökben ikinos feltűnési! keHtetit, hogy a vasul veziérigtaizgaitósága éleí- beUéptiöílte Iköfedező módon a vasárinál a lü- dővész elleni; liga béüiyegeilb és azokat a- cso­magoknál', fuvarleveilekein és a feladó vevé- myeken -a'Jkiaflmazná k-elil. A tüdővész eGLeimii -bélyegeik (barilf'áljiai a- köveink e-ző: 200 ik'if.'o- grarruiig 1 'tej, 201-ftő.l 500 Ikg.T-g 2 lej, 501 kg.-itól 1000 lkig»4g 5 lej, 1001 kg.4.61 5000 kg,-ig 10 Haj, 5001 kg.-ibóft 10.000 tg.-lg 15 lej, 10.001 kg.-itói 20.000 kg.-ig 20 Clej. Eze­ket a bélyegeiket) a bérleteken is alík-aiim-az- zálki. Első osztályú bérletinél 20 'lej, másod- oszitáílYunál 15 lej, harmadik osztályúnál 10 liej.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents