Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-09 / 258. szám
T Frr,B/V/l7lC 1037 november 9. \ ■iriwiwin n -rimii nniiirirnmimwiifwiwiiWBMiiMiiMii m mi— n n ■ii—ihi mi ni'miiniiiiiun mm n i «Ilii 11 ■■■««■ iim ■■■■!■■■■ i mmm innin■ mii ni n .• r i Korunk iegnagyobb pénzügyi és gazdasági kalandora pályafutásának egyelőre vége szakadt munmaBk***rm9memM* '.vius •'» -jy-ua. Fejtó/iísiiáí vegyen b1 1 I mz&. AMSZTERDAM,1, november S. Ez ;i Barmai Gyűli:#, aikil pár nap eüötit Anis/tmhunbain -l-etba i-l'óz.-t.aiMwk, «korunk leg- nagyobb pénzügyi ős g:ml.:-'ág«i' kalauwlora, aki abba. í, is különbőz -k a/ int lacios idö-k osztrák ós .néuvet nagyságaink, hogy ezek kivétel niéJk-üt cifoutk-laik a/, 'inflációs idők tOrmiUilAvai], .Ba'iniaW Gyula azonban megúszta az 'nfihiciókiait ás és habár (közi»an- fogházra i-téllék, kiszabadulva újból -la>!praá'-ÍM. Rotite miamiban ütötte foil sátorfáját és a legkülönbözőbb foglalkozásokat űzte. Előbb kereskedősegéd volt egy gyarmatáru üzletben, majd uiyeM-eckéket kezdetit «adnm, azonban megtakuritötil) pénzecskéjével állauii- dóan spekulált. Ö nem részvényekkel manipula* t, mint az inflációs korszak oly sóik híressége, hanem már pályája kezdetéin nagy eíősrerettalite! foglalkozott a a aruii/lőtilel. A háború első idejében rögtön fölismerte azokat a lehetőségeiket, amelyek számára a •semleges HöMan diában nyilnaik.. Németországnak iniagy szüksége volt éleim szenekre, és ezért Barmát import-ex pari va-J. altatót alapított. Rengeteg pénzt keres, ezzel párhuzamosan összeköttetéseikre lesz szert és rövid Időn belül .komoly tekintélye van. Po- éitllkiaii meggyőződése úgyszólván nincs, neki az üzllet a fontos, egy szempont.ja van: hogyan lehet minél 'több pénzt ikeresni. Az eszközökben sem válogatós-, kereső a befolyásos emberek barátságéit és készséggel ál:I rendelkezésükre csengő aranyaikkal. Barmainak dolgozik a német bankóprés A világháború befejezése liléin., .amikor megalakult a német köztársaság. .Barmai Gyújtóinak már rengeteg ös:-: z elköt lel és e van Németországban. És Barmait Gyula ezeket az összeköttetéseiket ezúttal is nagyszerűen fölhasználtál. Rövidesen óriás,j hiiteldket szerzett az egyik porosz banknál, a Prcussische Sfaiaitsbankináí, amely államé bank volt. Németor-szágba'n ebben az időben gőzerővel', ddlgozott a bankóprés, Barmai azonban énletll ahhoz, hogyan csináljon. a, papirmár- fcábóí aranyat. Rövid másfélév alatti egész Ifjúkora meglehetős homályos ennek az embernek, akiiről egyesek azt á'llliljáki. hogy l’k rajnál num, mások' pedig azt éú.lliiltjéik, luigy a lengyelországi Eudz.bniv sz ii teteit, .ahol apja állítólag az. egyik éizraoiiilm templom «szolgája' vo!lt| Annyi kétségtelen, hogy u l'Jegnagyobb szegény'égből kiiz.döllte fel magát. 1 iiailalkoi ában sokat olvasóit' és Inénült'. 1914-ben, amikor a világháború kitört. Barmai Gyula már Haillan diában, lakik. tcgetett. Iiai inul Gyulái tizenegy hónapi btlr- töme ítélik. Ez az Ítélet azonban nem törte meg t\ vállalkozó szellemű ember energiáját. Rövid ideig Béc.vbori lakik, mujd Brüsszelbe költözködik. Megmentett pénzével itt rövidesen újból t iprnáll, megszerzi a Goldzieher és Penso bank nász vény többségét és újra kezdi mindazt, amit Németországban folytatott. Itt is foglakozik mindenféle üzletekkel, azonban már kevésbé ndeklik az áruszálli- 1 ásóik, számára ezúttal már a legfőbb írn a pénz és a részvény. Vezető szerephez jut u belga 'fővárosban is, ahoi ugyancsak olyan eszközökkel dolgozik, mint Berlinben: bőkezűségével baráti összeköttetéseket, majd hatalmas kö’csönt szerez Csodálatos, hogy Brüsszeliben elfelejtették a berlini körlön!, ahol Banmat tizenegy hónapot töltött. A pénz Brüsszelben is elvész és a botrány itt is kipattan Az üzletek azonban Brüsszelben nem folynak szerencsésen Barmat számára. Hosszabb ideig összeköttetésben áll ugyan a be’ga Nemzeti Bankkal, ahol sikerül váltókra nagyobb hitelt kapnia. Ezúttal is az történik, ami Poioszors/áglxnai, a Prens'isebes Staats- bankkal, a pénz elvész. és a botrány kipattan. Köziben Barmut olyan dolgot miivel, inni szinte messze esik ö stílusától: hitelezési csalást- követ el, kiesed több értékes festményt és ezeknek árával nem számol el a tu ajdonvosnak. Ez a két csalás azután k robbantotta Belgiumban is a B:r inat-bot rá n> t. A bankárt leturlóztaiják, közben o vizsgálat k-ideiliti a s-zélbámo-súgok egész sorát, ennek ellen re azonban Barin 'tol 'kaució ('/lenében sz.alxullábia helyezik, ö ellenben! megszökik, elhagyja Belgium területét és Hollandiába költözik. Van Zeeland és a Barmat-íigy Az ügy érdekességéhez tartozik, hogy a belga szélső jobbold I vezére, boon Degrelle a Barmat-iigyet használta le! arra, liogy megkísérelje Van Zeeland miniszterelnök kom- puomlttálását, akivel szemben a brüsszeli választáson vereséget szenvedett. Van- Zeeb’.nd ugyanis miniv/te:elnöksége elölt egyik niel- nöke volt a belga Nemzeti Banknak, < melyet Rarmat megkárosított. A szélső jobboldal itt is politikai térre tereli az. ügyet, mint Németországi) ti történt és bajszát indít Van Zeeland ellen. Azzal gyanúsítják .hogy nemcsak fizetést huzoít a Nemzet? Banktól. hanem jutalékokat is kapott, mégpedig ezek egyrészé! már akkor, amikor miniszter- volt. Vain Zeeland elhatározta, hogy lemond a kormány vezetéséről, mert mint tanúnak kell megjelennie azon a brüsszeli főtárgyai ásón. amely Birmat bűnügyét tárgyalja- és nem befolyásolhatja a bíróságot azzal, hogy mint miinöszierelnök tegyen tanúvallomást. Földalatti rejtekhelyen őrzik a pekingi Tiltott Város széni“ kápráztató császári kincseit Kes^skedsosegéd, lîîyelvjíc3^lás,, luseÍBSzálÉÍáó ... eSiod**! egy lias-räer sereg vállalkozása volt, ezúttal már nemcsak áruszáilililtássaJl foglalkozott, hanem megszerez-le több gyár részvénytöbbségét, egyáltalában mindennel foglalkozott, amin keresni lehetett:. Barma’t GyuOia mesterien tudodt bánni az emberekkel. Sima modorú, müveit ember, atki számlára a legelőkelőbb -szat-ónok Is megnyíltaik. Emellett! gavallér is vofllti, iáiké úgy adott pénz-t, hogy ez nem volt bántó és séritő arra, laikii. ezt a pénzt ef. fogadt a1. És ebben ’az időben Németországban nagyon sokan élfogadták Barmait pénzét, aki elég hosszú ideiig '3 legfényüzőbb életet élite Berlinben!. Természetes, hogy a farsangra böjt iköveiLkeziik. Barmát pénze nem mindig volt baráti ikölosön|, kamiem gyakran — megvesztegetés. -És ez Hörite ikü nyakát először a n agystiüü fez őrnek. A szélsőjobboddal a fezőr korrupciós tevékenységével agitál Barmai Gyula sok kellemetlenséget szerzett ia vveimani iközitáreaiságniak 1 evekenysé- gével, ment a köztársaság 'szélső jobboldali ellenségei épp Barmait Ikorrupciójál és meg- veszlegetései! használták fel1 legjobban. A nemzeti szocialisták 13 támadások egész sorozatát inibézUélki a w-elmaríi; köztársaság el- Oere és miimílen -esetben Barmát 'tevékenységét; hozták fe,3 aminalk a bözomyiiitékáult, hogy korrupcióval! vádolják magát a köztársaság legexponálltabb vezető -embereit is. Ezek -a Iá inad á sof.J po-l-iibiklaii célt szolgáltak és a w-ei mami közi társas ág i-gaz-L vezetőt közül senkiit 'sem Ikompromiiitltalt-ak'. Egy haf.'álos áldozata mégis volt Barmainak Benlüimben. A kormány 1924-ben szigorú vizsgálatot r-endalit el és ez a> vizsgál at számos emberre szomorú eredménnyel végződött. Lu-tber kamicéllár hozzájárul! iHoefle postaügyi imdinisz'tier listartóztalá.sához, aki a centrum-pánt 'tagja volt. A ikaitekku/s szak- szervezetek életében nagy szerepel játszó poíllííJküs -a1 börtönben öngyilkos lőtt. Ez a •tragikus há’álesat azután egészen felkavarta a Barmat-ügy szennyes hulláma-iis. Tizenegy hónapra Ítélik Barmaíot, aki mindent elölről kezd 1925 elején Barmatot letartóztatják, u vád ellene az, hogy több közhivatnlnokot megveszHONGKOXG, novemlier 8. A jnpán hadsereg előnyomulásának hírére Pekingben éjszakának idején ősz- szecsomagolták a „Tiltott város“ palotáinak felbecsülhetetlen értékű műkincseit s páncélos gépkocsikon ívina belsejébe szállították; itt azután titkos földalatti kincstárakban helyezték biztonságba a japánok elöl. A drágaságok közölt. amelyeket Kina császárai öt évezreden át halmozlak fel, -n legbecseseb- bek a világhírű jáspis- és elefántcsont- faragványok, a császári porcellángyüjte- mény, továbbá a kinai ötvösművészet remekei, pompás szobrok, festmények és bronzok, szőnyegek, régi selyem, és broDAC5Á sorsjegyárada Az Állami Sorsjáték minden osztályának a húzása alkalmával a legnagyobb nyereményeket a Dacia sorsjegyáruda fizeti. Miérr ne lenne ön is a Dacia sorsjegy- áruda nyerteseinek nagy táborában?. Húzás eíötí látogassa meg e sorsjegyáruda fiókjai. A Dacia sorsjegyárudától vásárolt sorsjegy szerecsét hoz. November 15.-én lesz a 15. sorsjáték /. osztályának a húzása Helyi cim: Sorsjegy áruda Dacia Economia, Cluj, Pi ai a Unirii No. 23. kálkincsek. A rejlett kincstárakat a leg megbíz hal óbb csapatok őrzik, amelyet megesküdtok hogy utolsó csepp vérükig kitartanak Őrhelyükön. Az egyik nyugatkinai kincstárban helyezték el a császárok ruhatárát, amely az egyes uralkodók által nemzeti és val lásos ünnepeken viselt pompás selyem diszpalástből áll. A palástokba, amelyek a császári gyárakban szőtt, bámulatosan nehéz selyeinbrokálokból készültek, a császári méltóságot jelképező tizenkét ábrát hímezték aranyszálakkal. A cső daszörnyek szemei óriási gyöngyökkel, gyémántokkal és drágakövekkel vannak kirakva s u napot és csillagokat jelképező minták valóságos gyémánt és drá- gakőmozaikok. A gyűjtemény legutolsó darabja Yuan Shih-kai elnök palástja, amelyet akkor készíttetett, amidőn császárrá akarta magát koronáztatni. A palást Soochowban szőtt selyemanyaga áO ezer frankba, a ráerősitelt drágakövek több mint 500 ezer frankba kerültek. A köpeny oly nehéz, hogy viselőjét támogatni kellett, ha felöltötte. Szenf-Györgyi professzor rádióe'őadása Erdélyi tzármazácu a világhír’! íudós BUDAPEST, november 8. Szent-Györgyi Albetrt professzor, a szegedi egyetem immár világhírű tanára, aki a G vitamin és a biokémia területén kifejtett tudományos munkássága elismeréséül most kapta meg a Nobel dijat, szombaton este előadást tartott a budapesti rádióban. Az előadás keretében megköszönte a Xobel- di.jjal való kitüntetés alkalmából kapott üil- vö/Jeteket és a végén néhány kérdésre válaszolt. így többek között kij:leiEe’.te, hogy családja erdélyi származású és nagyapja, Szenf-Györgyi Imre k'rályi szerr.élynök volt az. aki az 1848 a; erdélyi Enio törvényt aláírásával szentes'tette Szfc nt-Györgyi Albert professzor előadásának külföldön is nagysikere volt. M e g s e m mis! f ette a legfelsőbb bis óság a dohány- jövedék igazgatóságának törvénytelen in ézkedéseií Sft.-Gheorghe—Sepsiszenlgyöryíj non. 8. A dobányjövedéki gyári nnnnikások elkeseredett és kitai'tó harcot visznek ai CAM Egyedel árusító Központ igazgatóságán.ik több rende ke zése ellen. Az egyedárusitási központi iga zgő't óság ügyem is rendeletileg szűri ette meg a dohánygyári munkások országos szakszervezet-1 és egyben 64 oldalas s-zab-ályremdelelet adott ki, amely nemcsak, hogy a törvénymegengedte munkásszervezetéket oszlatta fel, mintegy 12 ezer dohány- gyárt munkást hagyva' így érdekképviselet «nélkül, hanem -a munkáis-o'k és a dohányjö- vedók jogviszonyait is teljesen egyold.t uiag állapító Iţa' m-eg. A munkások nem ínyugodiaE bele harc né1 leii 1 a dohány jövedék eljárásába-, hanem két ízben is k-isérle-li pert indi-totfak a dohányjövedék igazgatósága ellen, köveiel ve i tőrvébyellenes s-zubályrendetat -azonnaü megsemmisítését. A legfelsőbb semmitőszek Hl. iain.Aicsa most mondott Ítéletet a .'két kisérle'i perben. A semm-itőszéki tanács- halürozatn megsemmisíti az eddigi szabályrendeletet és utasll-ja a dohámyjövedéik ágazg-a:,.ó'Ságát, hogy tekintet nélkül a: jelenlegi szabálvrende'etre a szóbonforgó kérdésben, egy munkabór- komifliiktusról volt szó, a törvény imtézked-sci szerin'l jár jon el és megsemmisítve a dohányjövedék egyoldalú határozatát, 3izi ügy uj-a való letárgyaláis-át rendelte el. Gyakorlatilag a semnütőszéki ítélet annyit jelent, hogy a dohá-nyjövedéknek meg lesz o joga szabályrendeletét készKeni az általános termelési rend érdekében, ahhoz azonban n-em lesz joga, hogy egyoldalú szabályrendelet ailapján a munkások képviselőnek meg- hailllgaitása m-éllkül szabályozza a munkások munka és bérviszonyát.
