Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-09 / 258. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ÄRA 3 Szerkesztő;) ég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIK AJ NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS JUV111. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM. Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2*°, félévre 420, és.nte 840 lej — Magyarországra: negyedévre io; re;év:e 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csdk a porrókűlönbözectei tőt*. CLUJ»KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 9. KEDD 3n—WBMB,~ többségi nép tagjai, különösen ami magántu­lajdonaikat nagy ingatlan vásárló jogaikat U­Japán és Kínm részéről ímnéé&éű mutatkoziku hé\ éré Hiroía japán külügyminiszter kibontakozási lehető­séget lát a brüsszeli tanácskozásban. Róma, Berlin, és Tokió ünnepük a kommunista ellenes megegyezést. Nagyjelentőségű kisebbségi megegyezés Németország és Lengyelország között Kánya magyesr kiiMigymmiszíer holnap nyilatkozik a antanttal való tárgyalásokról Az utolsó két rmp külpolitikai esemé­nyei között legfontosabbnak látszik, hogy a szélsőkeleti harcoló felek között a bé­kére valamelyes hajlandóság mutatkozik. Cáfolják a hirt, hogy Németországot kér­ték volna fel mind Nanking, mind Tokió részéről a békeközvetitésre. Tokióban, ahol az uj kommunista-ellenes hármas szerződés révén újabb kötelékkel kap­csolódtak a német birodalomhoz, esetleg szívesen vennék a német közvetítést. Kí­nai részről azonban erősen cáfolják a közvetítés elfogadásának lehetőségét is. Az igy megváltozott nak látszó légkörben a brüsszeli értekezlet ál'-aj alkalmazott módszer, az óvatos tapogatózás mindkét félnél esetleg hegyesnek bizonyulhat. Minden arra mutat ugyanis, hogy a To­kióból érkező harcias hangú táviratok el­lenére Japán szeretne mielőbb végezni kínai háborújávalt természetesen úgy, hogy a- északkinai előnyomulás által el­ért eredményeket valamilyen módón biz­tosítsa magának. Kínai részről természe­tesen egészen más módon képezlik el a békéi. Béketárgyalások azonban még so­hasem indultak úgy, hogy az ellentétes felek egy véleményen lettek válna. De bárhogy is fejlődjenek az események, Kína előreláthatólag ragaszkodni fog ah­hoz, hogy a tárgyalásokon ne legyőzött félként jelenjék meg. A béketárgyalások mielőbbi megkezdésével kapcsolatos ja­pán hajlandóságra főleg Hirota japán külügyminiszter tegnap tett kijelentésé­ből következtetnek. Hirota hangoztatta, hogy Brüsszelben valószínűleg olyan meg­oldást fognak találni, amely alapul szol­gálhat, hogy Japán és Kína között köz­vetlen tárgyalások induljanak meg. Eb­ből a kijelentésből kis merészséggel már azt is következtetni lehet, hogy Japán minden eddigi fogadkozása ellenére, nem fogja visszautasítani a brüsszeli értekez­leten való részvételre hozzáintézett újabb meghívót. Hirota tervével szemben vi­szont kínai részről Csang-Kai-Sek kije­lentette, hogy a, nankingi kormány egyál­talán nem hajlandó közvetlenül és egye­dül Japánnal tárgyalásokba bocsátkozni, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a ki- lerte hart almi szerződés megsértése miatt az összes érdekeltekkel együtt tárgyalják meg a kérdést. Külpolitikai események keretébe tar­tozik az a minket különösen érdeklő megegyezés is, amely Lengyelország és Németország között az egymás területén élő német, illetve lengyel kisebbségekre vonatkozólag jötr létre. A megegyezés, melyre, a sziléziai kisebbségekkel kap­csolatos 15 évre szóló német-lengyel megegyezés lejárása adott alkalmat, igen fontos azért, mert a kisebbségi kérdés­nek népszövetségi kollektiv kezelése he­lyeit, kétoldali, bilaterális szerződéssel igyekszik a kérdést megoldani, aminek természetesen befolyása lehet a nemzet­közi kisebbségi vita napirenden levő más kérdéseinek megoldására is. A megegye­zés tisztám csak a német és lengyel ki­sebbségekre vonatkozik, a két hatalom többi kisebbségei tehát a kisebbségi szer­ződés hatálya alatt maradnak, amelyet különben Lengyelország két év előtt tett visszautasító kijelentése óta nem ismer el magára nézve kötelezőnek. A megegye­zés szövege, mely kétoldali deklaráció alakjóiban készült, inagyban különbözik a kisebbségi szerződés szövegétől. A két kisebbség kölcsönösen elismert jogairól beszél, de látható óvatossággal kerüli minden pontjában az ,,egyenjogúság“ kifejezést. Még a gyülekezési jogra vo­natkozó pontban is csak a kulturális és gazdasági kérdésekben biztosítja ct ki­sebbségi jogát. Politikai kérdésekben ■nem, aminek okát nyilvánvalóan a mai német kormányzási rendszerben keres­hetjük, ainély az egyetlen uralkodó párt ilyen jogán kivid, mások számára ha­sonló jogot el nem ismer. A nagyje­lentőségű megegyezés öt pontja a hivata­los DNB. német hirügynökség jelentése szerint különben a következő: 1. A német és lengyel nem:etiség kölcsönös tiszteletbentcirtása természetesen lázár min­den kísérletet arra, hogy bármely kisebbsé­get a többségbe akarják beolvasztani; vagy hogy kélségbeoonják bárkinek -a jógát arra, hogy ahhoz a nemzetiséghez csatlakozzék, amelyikhez akar. .4 két állam különösen óva­kodni fog attól, hogy a kérdésben forgó nem­zetiségek ifjúságára ilyen irányban nyomást gyakoroljon. 2. A két kisebbség tagjainak joguk van sza­badon használni nyelvüket magánügyeikben, gazdasági ügyeikben, a sajtodon és nyilvános gyűléseiken. Semmiféle kárt nem szenvedhet­nek azért> hogy ragaszkodnak any.any elv ük­höz és nemzed szokásaikhoz úgy a magán­életben, mint a közéletben. 3. A gyülekezési jog a kisebbségek számá­ra biztosává van kulturális és gazdasági kér­désekben. h. 4 kisebbségek épülteinek iskolát és fén- tant hal jak azokat -saját nyelvükön. Egyházi téren a kisebbségek tagjai számára biztosítva van egyházi életüknek saját nyelvükön való vitele és egyházaik megszervezése. Az egyház és jótékonykodás területén minden jogsértés tilt aj van. 5. A kisebbségek tagjai azért, mert a ki­sebbséghez tartóznak, nem szenvedhetnek hátrányt gazdasági tevékenységük és foglal­kozásuk megválasztásában. Gazdasági téren ugyanolyan jogok felett rendelkeznek, mint a Jeli. Ezek az elvek semmi tekintetben nem érinthetik a kisebbségek tagjainak kötelességét, hogy loycclitással viseltesse­nek azzal az állammal szemben, amely­hez tartoznak. Ennyiben ált a német-lengyel kisebb­ségi megegyezés, mely kétségkívül még sok hozzászólásra fog alkalmat adni. A nap külpolitikai eseményei között különös észrevételt igényel a budapesti „Virradat“ cimü lap még meg item erő­sített híre, mely szerint Sir Samuel Hoa- re angol haditengerészeti miniszter teg­nap este a magyar fővárosba érkezett. Sir Sámuel, az< angol kormány egyik legbefolyásosabb tagja, budapesti látoga­tásának tehát, ha a hir valónak bizonyul, komoly jelentőséget kellene tulajdoníta­ni. Ugyancsak Budapestről jelenük, hogy Kónya k ül ügy miniszter a parlament kül­ügyi bizottságában előreláthatólag hol­nap számol be a külpolitikai helyzetről, amelynek során nyilatkozni fog a kisa'n- tantal folytatóit tárgyalások eredményé­ről ü. Londonba tegnap megérkezett György görög király, aki hir szerint fontos tár­gyalásokat készül folytatni az angol kor­mánnyal. Angliának jelenleg két feje­delmi vendégen van: György görög ki- rály és Boris bolgár király. 1 —i 11 H' - i , HP £ A bucureştii meteorológiai intézet je* leütése szerint az Atlanti óceán felöl erős légáramlás önti el a kontinest. Az idő esőre hajlik, a magasabb hegyek* ben hó. A belpolitikai válság elért csucspontjár BUCUREŞTI, november 8. Mihály nagy vajda nevenapját bensőséges ünnep keretében: ünnepiek meg az egész or­szágban. EmeGi a map jelentőségét, hogy ma este llesz a Mihai Viíeazul-rend lovagjainak vacsorája a királyi palotában, melyhez oly sok reményt fűznek a válság kirobbanásá­ban. A vacsorát követő napon — holnap — az Ordinea.' jelentése szeriint Tcücirescu mi­niszterelnök kihallgatáson jelenik meg őfel­sége előtt, az audiencia' liezajlása után pon­losiibban tudjuk'majd: mire várhaitunk a bel­politikai válságban ? A politikai pártok vezérei már a tegnapi ínlap folyamán vissza!értek Bucurestibe, hol ásandó tanácskozások folynak oly óéiból, hogy a me gliche tűsen zavaros helyzetben ki­vezető utait találjanak. Mára várják Vaidát és Averescu marsaillt s a Credinţa értesülése szerint arról is szó van, hogy Tilule'Scu volt kiilyügyuniniszter is — még a válság lezaj­lása előtt — visszaérkezik az országba. BUCUREŞTI, november S. A liberális-párt Tg. Iiu-i tagozatának ülésén Cancicov pénz­ügyire -niszver bejelentette, hogy a kormány törvényes megbízás*: lejár és Tütarescu mi­niszterelnök — Dinu Sinaiicrnima! egyetértve — benyújtja a kormány lemondását. így az országos kép viidőv A'osztás ok előkészítő mun­kálatai megayiitJ'k. — Eltekintve áltól, ho­gyan oldják meg a válságot — mondotta Cancicov miniszter — a liberális pártnak fel 'kell készülni a választásokra-,

Next

/
Thumbnails
Contents