Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-26 / 273. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Motí!or 4, szám. — Telefonszám: n—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkkdóhmtal és könyvosziály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. X/VIII. ÉVFOLYAM, 2 7 3, SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 Tej, — Magyarországra: negyedévre 10, felevre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba csstk a portókülönbözetitel- több, OTiWWW»*e'',^!Bpg5wrr<ggpz-ar v*Y?f'V*K^>«.;»ríta63HB2ta PÉNTEK CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 26. Tun*****, rajMwtw.nv visasra« BnnnBTOwwiiwyNWüOT^ raawnBWflaagaawBBgaam^maa^gSBgEMB^raflMsaaaa^ Sürgősen Londonba hívták a francia miniszterelnököt és külügyminisztert a német javaslatok megtárgyaláséra Chamberlain még nem adott hivatalos magyarázatot Halifax németországi tárgyalásairól. Német követelések a gyarmati kérdés későbbi megoldására és a középeurópai helyzet újabb rendezésére vonatkoznak. A francia államférfiak vasárnaptól szerdáig tárgyalnak Londonban Csehszlovákiával az osztrák-némái megemeléshez szerződést kivân köini Mémeiország HctBfax lord németországi küldetésé nek eredményei lassanként kezdenek a nyilvánosság elé szivárogni, bár Chamberlain miniszterelnök az alsóház tegnapi ülésén kijelentette, hogy a\ sajtóban megjelent magyarázatok „,nem pontosak“.A nem pontos kifejezés mindenesetre csak enyhe cáfolat és valószínűvé teszi, hogy a sajtó-magyarázatok ..góbibb is közéi járnak a valósághoz. Chamberlain miniszterelnök különben csak erre az általános kijelentésre szorítkozott s még nem tett eleget annak az ígéretének, hogy Halifax lard tárgyalásairól ob alsóház előtt részletesen be fog számolni. Az alsóház tegnapi ülésén Aatlee munkáspárti vezér kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Halifax lord berlini látogatása teljesen magánjellegű volt és nélkülözött minden hivatalos színezetet. — ITctr lifax berlini megbeszélései — mondotta — bizalmas jellegűek voltak s ezért a megbeszélések mai állásában ne várjanak tőlem bővebb nyilatkozatokat. A Hah lifax megbeszéléséivel kapcsolatban megjelent sajtómagyarázatokra vonatkozóan hozzá intézett másik kérdésre Chamberlain miniszterelnök igy válaszolt: — Azt akarom, hogy jól megértsék: ezek a mar gyarázatok nemcsak hogy nem illetékesek, de nagymértékben nem is pontosak. Henderson munkáspárti képviselőnek ugyancsak az ügyben elhangzott kérdésére igy válaszólt: — Semmiféle kötelezettséget nem vállaltunk Berlinben. Mint az természetes, a francia kormányt tájékoztattuk 0 megbeszélések eredményéről. Semmiféle kötelezettségei ezután nem fogunk vállalni anélkül, hogy a par- 1 áment rlck alkalmai adjunk ennek megvitatására. Chamberlain miniszterei- - 7ük ezután bejelentene, hogy Chautemps Bemein miniszterelnök és Delbos külügyminiszter elfogadta a-1 angol kormány neghivásüt és november 29—30-r a Londonba jön. Eden külügyminiszter egy Interpellációra válaszolva kijelentette: — Semmiféle megegyezés nem jött létre Nem rath német birodalmi külügyminiszter otndoni látogatására vonatkozóan. A külpolitikai étet eseményének, Halifax tárgyalásairól szóló hivatalos beszámoló elmaradása miatt, ma ez az utóbbi két bejelentés tekinthető. Kétségtelenül nagyon fontos állásfoglalásról lehet szó Anglia és Franciaország számára, ha a londoni kormány Halifax lord utazásával kapcsolatban a francia miniszter- chink és Külügyminiszter gyors Londoniul hívását tartotta szükségesnek. Kdén kijelentése pedig, hogy semmiféle megegyezés 1nem jött létre. Neurath német külügymiríisizíer Londonba való meghívása ügyében, azt jelenti, hogy erz angol kormány Németországgal való tárgyalásaiban minden további lépését a francia kormány vezetőivel lefolytatandó tárgyalásoktól teszi függővé. A Reuter'-ügytrrök- ség is úgy magyarázza a francia kormányférfiak londoni látogatását, hogy az angol kormány közvetlenül akarja velük megismertetni ,,Halifax lord mult heti németországi megbeszéléseiből leszűrt benyomásokat“. Ez a kifejezés is rendkívül óvatos és arra mutat, hogy Londonban! még nagytan kényesnek tartják a helyzetet. Angol és francia lapok különben hozzávetőleges magyarázatot adnak arról, hogy miben állanak Németország követelései. E követelések lényege, a lap-magyarázatok szerint, ab volna, hogy Berlin a német gyarmati igények elvi elismerését kívánja s ezt az elismerést csak öt-tiz év múlva érvényesítené. Ezzel szemben viszont szabadkezet akar politikája érvényesítésére Középeurópa felé, kijelentve, hogy ez a politika nem foglal magában területi igényeket. A német követeléseket legélesebb megfogalmazásban a Manchester Guardian közli, mély valószínűleg, kissé merevvé élezi is ki azokat. A lap igy foglalja össze a német birodalom követeléseit: I. Németország hajlandó visszatérni a Népszövetségbe, de előbb azt kívánja, hogy a népszövetségi alapszabályt, a megtorlásokra vonatkozó záradékában módosítsák, szüntessenek meg minden kapcsolatot a Népszövetség és a békeszerződések között, hat (Nyilai a nitsák a hábo>- rus felelősségre és a megtorlásokra vonatkozó záradékokat, a kisebbségi szerződéseket pedig vessék újabb vizsgálat alá. Nagybritánnitától ezenkívül az etiopiai olasz szuverenitás elismerését kívánja Németország. 2. Nagybritánniának szintén kívánnia kell a csehszlovák állam nj- jáiszervezését a svájci szövetségi állam mintájára. 3. Kötelezettséget kell vállalnia, hogy nem nyújt diplomáciai, politikai, vagy katonai segítséget az osztrák kormánynak, á. Németország kötelezi magát, hogy a következő hat év alatt nem veti fel a gyarmati kérdési, ha Nagybri- tánnia a maga részéről arra vállal kötelezettséget, hogy ennek az időnek eltelte után segítségére lesz gyarmatainak viszi- szaszerzésében. 5. Németország megfogadja, hogy minden módjában állót elkövet a távolkeleti béke helyreállítása érdekében. A felsorolás után a „Manchester Guard Cm“ jiimutaţ arra, hogy a: aingfll kormánu. semmiféle kötelezettséget nem vállalt a német javaslatok elfogadása tekintetében, majd megjegyzi, hogy ezek a javaslatok beható tanul many óvás irtán teljességgel elfogadha- iatMnokriak látszanak. A lap szerint Németország valódi célja ezekkel a javaslatokkal, hogy cselekvési szabadságot nyerjen Ausztriával és Csehszlovákiával szemben, valamint az, hogy o kielégített államoktól környezve, mint győztes térhessen vissza Genfire s igy a Népszövetségben maga számára igényelhesse a hegemóniát. Németország feltételeinek Anglia részéről való elfogadása — írja a lap — első sorban azt eredményezné, hogy válság állna he a francia-angol viszonyban, az an goi-ameri kai kapcsolótokban mélyreható zavar támadna és Naggbrítan- nia elszigetelődne, ami vj mostaninál jóval fokozottabb fegyverkezési programot kényszerítene rá. Németország barátsága mégsem lenne biztosítva — folytatja a ,,Manchester Gutcirdian“- —, ment csak egg általános európai rendeződés áltál védett és erős Anglia biztosíthat ja niaga számára ezt a barátságot is. A francia „Havas“ ügynökség magyarázata szerint, melyről az ügynökség szintén megjegyzi, hogy xriagénforrásból származik, a német követelések, ha nem is ennyire kiélezetten, lényegükben megegyeznek azzal, amiröh a Manchester Guardiay? számol be. A francia hírügynökség szerint azonban a né- met követelések első pontját Német ország mai felépítésének hallgatólagos elismerése képezi, még pedig olyan formán, hogy a megegyezés első mondatét ci következőt állapítaná meg; ,,.4 német birodalom konstuk- ciója továbbra is a jelenlegi manód“. Ezután Németország hajlandóságút fejezné ki arra, hogy visszatér a Népszövetségbe, ha a népszövetségi 'alapokmányt elválasztják a békeszerződésektől'. A következő pont megállapítaná, hogy Németországnak Európában nincsenek területi igényei, ellenben szükségesnek -tartaná, hogy Csehszlovákiával a jószomszédi viszony biztosítására, Közvetlen tárgyalások induljanak meg, melyekre az 1936-ban létrejött német-osztrák egyezmény szolgálhat például. 4 gyarmatokra vonatkozó német követeléssel kapcsolatban a ..Havas“ magyarázata megegyezik a Manchester Guardian áltál adott magyarázattal, Londoni poUtiki körökben elterjedt hírek szerint az angol kormány is ingadozik még a német követelésekkel szembeni állásfoglalásában. Arra, hogy Közép- és Kelet euró pában n németeknek szabad kezet adjon, nem hajlandó a kormány egyes tagjai azonban bizonyos áthidaló közvetítésre gondolnak a középeurópai kérdésekben Németország hajlandóságával szemben, hogy a Népszövetségbe visszatérjen, A Chamberlain és Eden közötti íelfogásbelf^külőnbségangol külpolitikja módszereire nézve szintén újra érvényesük Chamberlainnek külpolitikái téren az utóbbi idők eseményeivel szemben az a kombinációja, hogy a külüggek vezetését továbbra, is Eden kezében hagyja, a Németországgal és Olaszországgal való tárgyalásokat pedig, melyeknek vitele kérdésében Eden külön álláspontot képvisel, saját magának tartja fenn. Chamberlain idősebb ember ideálista, aki hisz abban, hogy személyes tárgyalásai a diktátorokkal célra vezethetnek, öt követik minden pártból a konzervatívebb gondolkozásnak, mig Edennek ugyancsak minden pártban megvannak, látszólag többségben, a maga hívei. Edent támogatja a haladó elem és a szélsőséges hazafias „jingo“ elem is. A külügyminiszter pozíciója különösen a nyoni egyezmény óta vagyon erős. A jelem pillanatban a helyzet az, hogy Chamberlain és Eden együttműködése belpolitikai okoknál fogva is nélkülözhetetlen a mindkettőjük által helyesnek tartott középpárti kormány szempontjából. Már xpériig -a brit nemtreli kormány a szó legszorosabb értelmében mindig középpárti, melyet, mint a jelen esetben, lényegileg a munkáspárti ellenződ: is támogat a jobb és baloldali szélsőségesek ellen. A középpárti iránynak érvényesülését ma az angol közvélemény túlnyomó nagy része követeli. Különösen fontosnak tartják ezt -a-j ideológiai ellentétek nagy kiéleződése óta a nemzetközi éleiben. Ezek az ideológiai ellentétek, am int angol poliilkai körökben megállapítják. Nagybril a indád még inkább abba a helyzetbe szorítják, hogy Enonciaországiyal való együttműködése megingathatatlan ténnyé váljon, melyei ma már a kö ducié mény re való tekintettel sem kockáztat hat egyetlen angol kormán}/ sem. Még inkább ebbe a: irányba tolja az angol külpolitikát az, hogy az Egyesü l durmol: szintén közeledik az angol"francia fronthoz, amivel a London Páris-]Ya- slúrrgton együttműködés végképpen állandósultnak láts:Hk. A francia minisz teretnök és külügyminiszter meghívása Londonba, ennek a politikának szellemében történt. PARIS, november 2ö. A Havas-ügynökség berlini tudósítója szériáit néniét1 poOitfokiat körökben kedvező, n fogadták' a birt, hogy Chamberlain amgol miniszterelnök Londonba találkozóra hév!a meg Chaukemps francba mmisztereinüküt és Delbos kiH'ügymiiiniiS'Z'terf,. Hango-z látják. hogv mindig örvandöbes, ha ákamférfiak 4av;’- koznak, mert az ilyen tdlálkozások aikn'- nmaik rá, hogy erősítsék a nemzetközi együttműködést.
