Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-26 / 273. szám

o rtLBNZâm I 9 .? 7 n o v e m her 2 ft. Tegnap és Ma Sancho Panza Mit gumi. ínak, mit szólna ni'iulehlvi'.' S.uuiio Pauza“ Mont v.itUW.iaiii hogy :i gva- kor1 altban, an avl a regriivboni ö is vám vatta- liu . a lV-iin;: Span voNus/ilglvan, almi mint­ha kimi !' \ i 111:i ;i 1): n Quijote i Iá/ mindem eml vér en? Másfái éve gyakran gondolok S iiu'lm Pauzáin. t'l a szamár hálán, vAl­án is/áikkal s .nem érti, O a höU\s paraszt, a >k-s.'a cilii/, ott középszerűség, a ka lohisze- miiem, he yel-köz/.e,l '.e’ikesen xzemle'li a hő­sük juh’kát N közlven gyanakodva .s«t: >i. hogy e ’ihegö hősiesség számláját végű; is — örökké mt.U. kell megfizetni. Lehet, hogy S úrnőin, j Panza, az együgyű, titokban) hős?... Ha iga1/., hogy nem i.s a/ egyén él, ha­nem a fajta, allékor Saiirlm Pan/a is él még valahol, a motorizált hősök es homok/sú- koktka'. védő A s párna paraszlházak közölt; é y rész. Íves/. ,a maga módján a ka I anulbaav, lejéi csóvál ja és esodállkoz ik. (lervantes zse­nije obbem az aiukban ládám hatahnasalvlvaiii ny:Ütközik meg. minit a -szé!malomma vere­kedő lovag rajzában.. Sanclm Painza nem éppen önzetlen eleik: jámbor liile, hogy a fogyverhordozót végül: is szigeMtel és kor- mány/ósáigga:] jutalmazzák, ega.láhh úgy fa- sz’iilja a kaland felé, mint a hódolat és cil- Iát.olt szájú csodálkozás, mellyel) a. hős1!1 út­jára kisér. .De mindem csodálaton In . nem ér!>‘r, miért keli cílhagyná (dthoii‘1 és csalá­dot!!, miért kell lie.mcindani a rövid éllel egy­szerű és langyos örömeiről, miért ikta’il el- mernni hősnek, miikor az ember megm.arad- liatma polgárnak és parasztnak1? Igen, San* cho Pan'za soha nem volt ennyire fősze­replő; amint porofizkál a tanikkaY vagy a molorbiciklivel a spainyol országijaikon, modern Rocinante ken száguldó vezérei nyo- müBvan;. mind sűrűbben csóvá ja fejét és ve!U a keresztet. A regényben másodrendű szerepvei: kapott. Most egyszerre ikényl-eden észrevenni, hogy ő is hős, 'tahin ő az igazi főszereplő. Cervantes, ha1 ma» élne. igazsá­got szolgái*!alm'ii Sancho Pauzának. Mert Don Quijoile-inek! végre is nemcsak szerepe, hanem belső törvényeik szerint el­rendel';, igazi sorsa, hogy szélmoilmak-kaé és sárkányokká; hadakozzék; sárkányokkal, melyek tüzet, 'köpnek a földre, szélmalmok­ká!, melyek puskaport örömek!. Soha ilyen aktivál is könyvet, mint a Don Quijote! Mini!* hm most trtenők csak 'igazán; azt a filkot, -»mi Spanyol,erszágot? jelenlelite, a spanyol léiket és jellemet, azt a végzetet, amely egy­szerre voit irodalom és inkvizíciót, örökösö­dési háború és adósság, lovagiasság és bika- viadal'. mély vallásosság és esztelen amar- cli/br Minden spamycilbam él vallami Don Quijote-hót: csak a zseni !áMa Így, három évszázad előlit, fajtája filikát, minit) ahogy Cervantes felvázolta gúnyos-szerleien, meg- baió és hősies látömásáit. De mindem spa­nyolban éO vallami Sancho Panzából .is, az egyszierübői, aki kénytelen végigcsinálni a ■kaiíanidot s mert bellikről csupat jószándék és jámbor hit, kerekre nyitóit szemekkel csodálkozik és nem érti. Ma ö az érdeke­sebb, a fegyverhordozó, aMnetk nem ügye, amire a flovag, jeliem éneik kegyetlen (törvé­nye szerint 'tör, de ö, a fiegyverhordozói. ő sem térhet (többé ki előle. Nem gondolják, hagy Saincho Panzának már elég volil? S nem gondolják, hogy soha ilyen drámait nem volt még menékaOak, minit az örök Samcho Pan'záikl, akik egy eszelős hősiesség akara- lálból kénytelenek magúik is hősnek lenmii, szándékuk,, jekemük cs akaratuk ellenére? Talán mégis ők a tragikusak bak, a Sancho Pauzáik, akik szívesebben ülik meg ,a sza> marat, minit a tankot, alaposabba,n értenek n répakapá 1 áislhioz, minit a bombavetéshez s mindem vágyuk, n.évit, el lenül, »an c hopamzá san á'Lmi és halmi,. a családért és a föld éri, a munkáért és Istenért? S egyszerre észreve- fifciik, hogy kénytelenek hősnek 'Iienmir, kény- teOen'eik neki ugratni a szélmalomnak — 4a- lán ez nz igazi hősiesség. Sancho Piairuza ivem kedélyes allak 'többé. Maga. sem hiistile, allkbtója sem gondolta soha: a mellé ka lak felcsapott epikus hősinek. Márap Sándor. BeszünSetic a iaszmdikátus a Magyarországra irányuló íüziiahivitelt iU HAPI.NT. novcmlier U5. A ..Nciu el" cimiii lap rrlcsiiléx;- szerint u i'ouiáu fasziaidikátus hirtelen beszüntette a M.igvai országi1’a irányuló liizifus/állitásl ,s a. szállítást miiukiddig nem hajlandó itjro meg kezdeni, inig az. áremelésre vonatkozó kr vánsiigail leljesitik. A .szindikátus va­gononk'.’iit 'JO .pengő .i i emelést kivan, A s/iii «likátus Inulapesli kirendeltsége niég novem­ber 22-én viss/.auhisilotla a inegreiKlcleseket, sőt a/ előző megrendelések ködöseiéit is visszaküldött«. l.iSíea’áfis-kaíoiálíus^sü^caatísáa egyáiiáBiaíílködéssei uj fkormány alaSiRiIi HHI SSZEIJ, november 25. A belga kormányválság mcgoldódoll. A kormányalakiitással legutóbb ismét megbi/elt Jansonimak sikerűM a liberáli­sok, szocialisták és katolikusok együtt­működésével megalakítania mz uj belga kormányt. A kormány összetétele u kö­vetkező : miniszterelnök Janson liberális, külügyminiszter Spaak szocialista, posta- ügyi miniszter Bouchcry szocialista, köz- munkmügyú miniszter Merlot szocialista, mnmikaügyi miniszter és szociális ügyek minisztere Delaltre szocialista, egészség- ügyi miniszter Jauters szocialista, igaz- ságügymmiszter De Warnaffc katolikus, szállitásiigyi miniszter Marck demokrata keresztény, gyarmaUigyi miiüszter Ru­bens demokrata keresztény, neanzetgaz- dasági miniszter Venisackcr katolikus, földművelésügyi miniszter Pierlot kato­likus, közoktatásügyi miiniszlcr llosle li* berális, belügymiuiszler Dierck liberális, végül nemzetvédelmi miniszter Denis tá­bornok függetlenségi. Az o j belga kormány nagy részében a volt Van Zeeland-kormány tagjaiból te­vődik össze. Mindössze négy uj szemé­lyiség van a kormányban: a liberális Janson, — YaírZeeland miniszterelnök utódja, a katolikus De Warnaffc, Boves- se ignzságügyminiszler helyén a d'cmo- karatu keresztény Marck, a szállítási ügyek volt minisztere, Jaspar helyén és a liberális Dierck, Schoyver utódja a bel­ügyminisztériumban. A szocialisták az előző kormányhoz viszonyúvá, meg­négyszerezték tárcáik számát. A lincíi harctér tériépe. A Sanyhaj-S:ucseirXcin hány-vonal. Tetőpontjára emelkedett a parcellázási láz Kolozsváron Milliókat kereslek a felekspehtslánsok ELHÍZOTT EGYÉNEKNÉL reggelenként éh­gyomorra egy-két pohár természetei FERENC JÓZSEF keserüviz a béimüködést hath.tósan elő­mozdítja,, az anyagcserét tetemesen élénkíti, a zstrmennycseget megfelelően leapasztja é? a testet könnyeddé teszi. Kérdezze meg orvosát. Hangversenykalauz Demény Dezső pompás uj korty ve a ..Hangversenykalauz“, 430 lap, teljes hangverseny útmutató, vászonkötésben 158 lei LEPAGE-nál Cluj. Postán után­vétéi. Kérjen teljes Rózsavölgyi jegyzé­ket pl. Fáik ,.Mindentudó zenei zseb- könyv“, Fáik ,,Lisztbreviárium“, Lányi ,,Operakalauz“ mind LEPAGE-nál Cluj. ‘CLUJ-KOLOZSVÁR, november 25. iNéliány év óth a parcellázási Fiz úgy el­terjedt Kolozsváron, mint valami járványos betegség. Akinek a bel- vagy külvárosban csak tenyérnyi földje is varr, amely nincs beépítve, parcellázás iirámti kérést ad be a mérnöki hivatalhoz, mely rnü már valóság­gal nyög a parcellázása tervek terhe alatt. A ipsrcellázási láznak, amely most tetőpontra emelkedett, megvan az érthető magyarázata. Néhány tökével és jószimattal rendelkező ember évekkel ezelőtt a 'város határában ér­téktelennek látszó ingatlanokat vásárolt meg, a z ok a t p a reel 1 á z Ta t la és szerencsés spekulációval egij-cgy ilyen, üzleten minden kockázat nélkül milliókat keresett. A felparcellázott területek tulajdonosai nagy­szerű üzleteket csináltak s mert sokan sze­relik a munktanélkiili keresetet, újabb és újabb parcellázási kérésekkel rohamozzák most meg a város, tanácsát. A városi mérnöki hivatal előtt jelenleg újabb két parcellázási terv fekszik. Egy há* zsongárdi telektulajdonos 5 és fél hold ter­jedelmű ingatlanát akarja 70 parcellára fel­osztani. Egy másük kolozsvári háztulajdonos pedig a Feleki-uti vám közelében levő nagy- kiiterjedksü területének parcellázását vette tervbe. Ezek az ingatlanok már beépített te­rületekkel vannak körül véve és így felosz­tásuk ellen nem lehet semmi kifogást emel­ni. A köz szempontjából azonban meg kell gátolni olyan ingatlanoknak felosztását, me­lyek a város külterületén fekszenek, mert ezeknek a területeknek a feloszlása osiak a közterhek emelkedését vonja maga után. Kolozsvár város területe az utóbbi években egészségtelenül terjedt. Külső területeken uj városrészek keletkeztek, amelyek alig van­nak összefüggésben a várossal. Ezeket az uj városrészeket, szántóföldek, rétek válasszák el •a város belterületétől és csak annyiban van­nak összefüggésben a várossal, hogy az uj városrészek Lakói közmüvek, villany, viz és csatornázás bevezetését követelik, amihez meg is van a joguk, ha már a város mér­nöki hivatala könnyelműen hozzájárult a le- ’ekfeloszfásokhoz és építési engedélyt is adott azokon. Ma már élelmes emberek járják sorra a lelek tulajdonosokat, akiknek nincs pénzük telkeiket beépíteni, megvásárolják az üres területet, kieszközbk a parcellázási engedélyt és nagyszerű űrieteket csinálnak. Drágán Nicolae ipo’gármester egy konkrét esetben fel is emelte már szövát e tisztán nyerész­kedési célokát szolgál!ó parcellázások ellen, de véleményével kisebbségben maradt. Pedig a városi tanácsnak csak kivételes és indo­kolt esetben’ szabad parcellázási engedélyt adnia, mert az utóbbi évek parcellázási engedélyei csak a telekspekulánsok malmára hajtot­ták a vizet. Elég volt már a parcellázásokból, amig a vá­ros belterületén fölös számban vannak be nem épített ingatlanok. Semmi érdeke sem fűződik a város közönségének ahhoz, hogy területe még növekedjék, mert az újabb területek villainy, viz és csatornázási költségeit nagyrészt belvárosi lakosoknak kell megfizetniük. kz ELLENZÉK a haladást szolgálj*. & kisebbségi és emberi jogok elö&argoss* /<V<S'f november 25-é/i a ne. én ill a l<dsnl)á:it tol ir, mert napi remi re /,<■ mil 11 főrendiház njoriiipi. Sem elő­ször és nem utoljára lloruólh tiijula Kiskiikullömeyife balavásúri l erntete nek lépni selö jr megcáfol ja, hogii lin dopest lökopitányo lelt. Ilerzenic :// Al­bert In !yell a hunyodmei/yei Szol Imun y (jijoryyot választ joi me y a llóz egyik. jegyzőjének. Megérkeztek a maggot országgyűlésre kiküldött honod lépni* selök, ölik természetesen o kormányzó szabadidőn párt ltd ön csoport jót üllői­jük és ezér't Vukotinouics elnök nézeté. séncl tisztelegnek Tisza Kálmán mi­niszterelnöknél. BglajulKfiheidt gr. kö­zös hadfíggminiszler .00 éves katonai jubileu mái üli. lián ff y Farkas báró cikkezik a kolozsvári svinhóz érdeké­ben. Már <t III. közieméin/ taglalja rendkivid alaposan a város költségve­téséi. A sajtóban keserű Görgcy-vila did. Mikár Zsir/mond, a honnédegylet elnöke körutazáson 207 volt jelentős honvéd rehabilitáló nyilakozatát gyűj­tötte össze és adta át Görgeynek. La­punk állandóan Görgey ellen cikkezik. Megrázó benne Teleki) Sándor gróf, Petőfi kohói barát jónak, a volt hon­védezredes, az erdélyi hadsereg volt fő­felügyelőjének rövid nyilatkozata: — Megígértem, hogy a mig az aláírások folynak, nem nyilatkozom. Tegnap át­adták a rehabilitáló diplomát. Fel va­gyok mentve, fin Görgey Artúr tábor­nokot hazaárulónak tartom . . Meg­jelenik „Székely tündérország“ eimü népköltési gyűjtemény, Benedek Fink „jeles fiatal irótársunktól‘c. Este szín­re kér ül ,.a Tévedt nö (Traviala), Verdi detimüve, rendező Szentgyörgyi, kar­nagy Lotscharck.“ Nagy érdeklődéssel várják Bnduficstcn a Xemzcti Szín­ház) benudatóját, Jókai nagy sikert ígérő drámáját, az „Arany ember“-/. Főszereplői Nagy Imre (Tímár), Jó­szág Mari (Teréza), Márkus Emília (Sóémi), Fai Szeréna (Tímea), Újházi Ede (Fabula), Xádai Ferenc (Krisz- tyán). A „Vasgyáros“. Ohnet György színmüve 300-szcr került színre Paris­ban. Ez all.ohmból a. szerző nagy ösz- szegeket adományozott színészek és írók jótékony intézeteinek. Törvény készül aköztsszí- viselők nyusrd jazásáró! BUCUREŞTI, november 25. Bncuresti-i lapok jelentése szerint uj kor­halárhoz kötik a köztisztviselők nyugdíja­zását. A törvény, mely valószín ideg dekré­tum formájában jelenik meg, ű Tempo érte­sülése szerint 30 évben határozza meg az ak­tiv szolgálatot s erre való tekintet nélkül 55 életévben rendeli el a nyugdíjazást. Kivitelt csak technikai tisztviselőkkel tesztnek, kik 57 éves éleLkorban vonulnak nyugalomba. Minden csütörtökön megszólalnak Páris- b?.in o légvédelmi szirénák. Parisból jelen­lók: Ma délben megszóhiTak a köz- és ma­gáné piileteken elhelyezek szirénák én né­hány percig megszakítás nélkül búglak A szirénákáif több min: egy évvel ezelöf*. sze­re Lék fel abbó; a célból, hagy figyelmeztes­sék a lakosságot légiilámadás esetén. A lég- óllal ml. szolgálhat vezetősége adatta a lakos- sággrJl, hogy a jövőben minden hét csütör­tökén délben megszólalnak a szirénák, mert csuk így tudják bizüosíüaimi azok zavarfaiam működését. KOLOZSVÁR VÁROS TANÁCSÁTÓL. Szám: 32.420—1937. ÁRLEJTÉS! HIRDETMÉNY. A vlrO;-’ tanácsa másodszori nyilvános árlejtést Érdet zárt és lepecsétel: borítékban be:dotc aján­lotok alapján 40.000 kg, zab szállításárai, mely a város lovainak az uj termésig való ellátása végett szükségen. Az árlejtést f. év december 7-én délelőtt it órakor tartják meg az ülésteremben az árlejtési bizottság előtt az á'Jíamszámviteli törvény SS — tio cikkelyeinek!, valamint a Mon. Of. 127—1931. számában foglíit módozatoknak megfelelőleg Ajánlattevők ajánlataikká! egyidejűleg külön borítékban az árlejtési b-zottrág elnökének kdei­hez a megajánlott) ár 5 százalékát kötelesek ideg- lenes g-aranciaiképen értékpapírokban, vagy kész­pénzben letétbe helyezni. Feltételek megtekinthetők a városi tanács gaz­dasági ügyosztályában. Cluj-Ko!ozí-vár, 1937 november 16. A VÁROSI TANÁCS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents