Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

1937-11-25 / 272. szám

I Mk Szerkesztőn ég és k i a. d ó hé v a t a 1: Cluj, Calea Moţilor 4. s2ám. — Telefonszám: îl—- 09. — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiókkisdóhmtal és könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. ■»wEWi'irnr - iimih■mine n t~t ....r~inrr~i-------------­LVllö, i VFOLYAM, 2 7 2. SZÁM. «sssaaaekkcsss» - »'w wnniiifi^-ritiw MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARIN a MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2ioţ félévre 420, évente S40 lej. — Magyarországra: negyedévre lőj félévre 20, evente 4^ pengő. A többi külföldi államokba estik a portókülönbözette:, töbo^ CSÜTÖRTÖK 1 ■WM«MB»iesiă^,^sa^KCT<agwatacaiaiiagswts*r.',gLViw.wA: 1 A liu.lulm.asok magyar festője, aki majd- Titem líaibensi terntekenységgel talán kél.­CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 NOVEMBER 25. 0T& ezernyi arcképen orokiteitib meg papáikéit, k.iiPállfyolklait1, biböröSOk®t,1 á 111 a mi'é r f>iQik :i t. s2 ültetésit, sZiBÖltömá és gazdasági főrendi- férfiakat! és asszonyokM, ravatalon fekszik a 'landoiná ködben;. Már 'közvetlenül a, há­ború .előlit előke-Jö an go 1 feleség hallásúira es anyagi .okokbó,;i ikJiliépetf régi. áiteimpolgáTsa- •g'ából, mégi‘4 magyar .nevével és magyar •vail'lomásiaiiv'ail' mm! pill.ana'tAg miagyanniak hirdette magáit és -igy a magyar neveli és di­csőséget eréks iifeitt e, amely motsiii külön őskép csfiullog-vilii og a Bartókok, Kodályok, Mol­nár Ferencek1, Szent-Györgyiek révéin1. Ezt egy isorszierü -mozzainiaif az mtolsó p’ikana.í- ban megható érdekességgel! fejez: te ki. László Füiöp közvetteniüJ a haláltusa előtt kapta meg a magyar miniszterelnök és köz­oktatásügy 1 miniiezilier meleg ittávArailát, amely bon értésére aditálki, hogy a legmaga­sabb művészi kitüntetés: a Corvin-Mnc fog­ja hirdetni örökbefogadó nemzetén ek Miié- ját és ér lé-kelésé I'. lEz volt! az u telte ó öröm , ez volt (Ladáin. iaiz önttudia.t ultiolsó fölvétele, amelynek kifejezéséül szokott az üdvözülés mosolya kezdődni a. másik partra, áilkelni- készülőnek cserepes ajkán. Bizonyára nem szándék és érzés voit, hogy ez lóhátaiéban ■tömén1!!, az 'elismerés majd le me késsék. Ez a végső és késedelmezö mozzanat, amelyben van valami örök emberi: ez űr* lati an. hiúság legyez getése és a ha lb altatta m ság tehetőségének Ígéreté, amelyben benne -vám -a maii társadalmi, és áiltamii -rend sz eres - ség csillogó és meggyőződése» jálttíka: ér­demrenddé! való megkül önbözteLés a tsziile- .tósí, gazdasági, haiLaimii., társadalmi, székie­méi (különbségek' dús rengetegében, ez'® mozzanat, ami e percben leginkább elszór,a,- kozHiaib bennünket, sz-eilid irónia és ném.ii eili- érzékenyedés ébresztésével, lényegbe vágó cikkek és érteke zések bizonyára sűrűn fog- '.jáJki méltatni- :az előkelő és könnyed festőt1, a mieistem, akiben volt valami a renaissance boldogságából. Aiki különösebb tusakodások és (keresések niédtkíil ia népszerűség minden kitűnő adományával tudott hamarosan v.i- lágdicsőségrc és pompáu jólétre vergődni!, a fényképészsegéd, a, díszlet festő és ® mű­vész- nő ven dók rövid küszködését hamar feledve. .Mi. #?. emberi és társadalmi jellen­ségre fordítjuk most íigyelmünkot1, hogy bár késett, de szerencsésen még sem késett el a nagy (kitüntetés, mely az idegenbe sza­kadt! magyart értlesALeni- kiivánt-a: minden ikellietleinség feledve s mindeen érdem fény­be borlilva-. íme ® nagy tanulság, hogy a ma általánossá vált állóanpolgársági cserék már elvesztenék -méreg-fogukat « ma a, nagy hiu- riágc-k vásárjában, népi öntudat és nemze­ti büszkeség túlzó forrós ágában igyekeznek megbecsüli mindenikk, aki nemzeti, értékel és 'hírnevei' fokoz/, igyekeznek feledni és feledtetni, ami magasfok felé törekVédheti piiîlăniait.nyj .eiferdülésti vagy 'szakadást! je­lenít és óvatosabban kell már bántó az el- fajzás és élbogárzás vádjával. Köztudoaná- su, László Fü-löpaetk sokáig fájt, hogy ál­lampolgársági cseréjéi-, majd felekezeti •származását fölhánytcrgaiíUátk és nem vettet­ték jó mérlegre szellemben és ■lendületben töretlen ragaszkodását1 m, .magyarsághoz, melynek származása méltán, kölcsönözhe- tót külön .jelentőséget és erős hűséget. De aztán tft.lt az idő 6 Magyarország az össze­omlás után következő idők tűzhányó» és töldröhgés Andii la,táltól lassan szabadulva, millió és millió példa után megértette az álltam polgá rsági cser-e igaz-, értelmét és föl­ismerte a. lehetőségét, hogy népének ezerte- szórődása nem okve Mionxik .jár a lelkűiét el­változásával és a belső egység megszakítá­sával. Az idegenbe «kerülés- veszedelme -a h.i- ■lehagyás. a nyelv elvesz-ejtése, a ,lelkűiét cseréje. László Fül-öp eZrUtaai Ismételten, uta: telíti haza és íme hazulról egyéb -elisme­rés tk uy urnában. mo.vt a nagy kitüntetés is épp idejekorán találta meg az idegenben és épp a legvégsőbb magányosságba való örök á!omlás kezdetén. Es most már ne feledjünk még egyel. Ez Gazdasági és szociális térre viszik át a küzdelmet a liberálisok. , Jobb később, mint soha“. - Alkotmányvédő harcba kezd Mania------ 11 --------­„Mc ffnfsfinh olajat a Iliire“ - mondja ooga, midiiben a kormányt hiíorditofi kabáthoz iia§onii!|a A kormány kiáltványt bocsátott ki, mely főleg gazdasági és szociális kérdé­sekkel foglalkozik a politika háttérbe szorításával, A falu és a földmüvesosz- tálg ált az uj program központjában, ugyanakkor item feledkezik meg a vá­rosi lakosságról és reformokat ígér az ipari munkásságnak. A program az épilö nacionalizmusra van alapítva s uj ren­delkezéseket je1,lent be a\z érvényben lévő nemzetközi egyezmények tiszteletbentar- tásóval, igy akarja biztosítani a román elemnek a nacionalista-álltamban kijáró jogokat. A belpolitikai események alakulásában egy napra mindent háttérbe szorított Ma­miinak a nemzeti-pa\ras:)t párt elnökévé történt megválasztása. Nagy és személyi kérdéseken túlmenő jelentősége van az BUCUREŞTI, november 24. Országos érdeklődés kisértle w memzeti- parasz-t'.párt végrehajtó bizottságának tegna­pi ülését, ine’yen Hntie^anu Emil professzor veze­tésével a Vaida vezetése ólait áHó „ro­mán-fecni hói“ visszatért politikusok is voltak. Az. ülést Mihalache pántéinök nyitóiba meg a művész a költészet igazis-ágszoTgáilitntásn mélteti még a 'költői, vételien bájos rendezé­sét énbe meg: szép élet derűs mega-jándéko- zá'S-át'. A világi és tündöklő -ember örömét: a kitti nietés megérkezését és nagyszerűsé­gét. Úgy-e. ilyenkor fülatjuInaik az élet és •a regény ama esetei, amikor köz velele nil: az -linnilás előtt kopogtat be az utolsó pilla­natban a szerencse, haldoklás és környeze­téi! nemos meghatottságba bűvölve. Mert íiz elnökvóiltozásnak: a nemzete paraszt párt — mint Mihalache mondotta: ,,szociál­politikai térről alkotmányos térre he­lyezi át a most következő nehéz harcok súlypontját.“ Az erre vonatkozó program s taktika részletei még hiányoznak} Ma­mii csupán annyit szögezett le, hogy a nemzetkparasztpárt továbbra is alkotmá­nyos, monarchikus, nacionalista és de­mokrata párt marad. A jobboldalt láthatóan nyugtalanítja Mania megválasztása. Gyűlésein a nem- zeti-parmztpáirt belső helyzetével foglal­kozva, megelégedésének ad kifejezést afölött, hogy a nemzet!-parasztpárt nem került kormányra. Hírős lendülettel indult a választási harcba, melynek eredménye­ként nagysAímu mandátumra számiter- nak. ■s visszapiKainlásti vétve -az elmúlt, napok eseményeiiro, elmond La, hogy néhány hónap időül! Ineultet akkori helye,Ites-miniszLere, 1­inők 'látogatását' fogadta, ki azt a tanácsot! laditlai: bÓküljön ki Vaidával. Áltól a pffianiaítt'Jól kezdve — mondotta ;— sejteni leli ötéit, milyen lesz a kibontakozás sorsa,,. öröm mindég szerencse és ennél az öröm­nél' tekintetbe keli venni, hogy hány nem hirta megérni. A harctéren milliók várták ■a kijitünitet-ést és ez .igazgatási okból vagy elkésett; vagy pedig már a hallá! érdeme ré­vén csak ,1 családot „örvendezte,Ute“ meg. Mert, a hősök hisznek a halhatatlanságban és az örökkévalóság földi .jutalmában. A ja­pán például ,azért hal meg boldogan a harc téren, mert hiszi, hogy a másvilágon (Mihalache beszéde 'további során hangsú­lyozta, hogy nem «kívánt kétfős árulást -el­követni, nem akarta, a pártot és Maniut el­án-nini, ezért nem kezdett tárgyalásokat! Vandával s a sorsdöntő audiencia részleteit Ismertetve, felkérte Maniut: <— vegye át a nemzeti- porasztpárt vezetését, mert Maniu tekin­télyére van szükség a most 'kezdődő ne­héz küzdelemben, midőn szociálpolitikai tenről alkotmányjogi térre kelj átvinni « harcot. — Most Mamin következik sorra — hang­zott. Mihalache tragikus beismerő szava. A legfőbb alkotmányos tényező As döntölit »kö­zöttünk, a, mérleg Miamin javára billent s mint annak idején Cincinnatus, én is vissza­térek az tekéhez, átadva a parancsnokságot. Visszamegyek falumba!, -olt. várom Mánia kürt jelét, hogy harcba- induljak. — Utolsó parancsomat adom elnöki; mi­nőségemben — mondotta Mihalache Mamimhoz fordulva: — Vedd át a párt vezetését s a Topolove- líi-i katonára mindig számiba tsz. fiziinn.ii nem akaró taps és éljenzés (kö­vetkezett, minden szem Maniu felé fordult, ki az. elnöki széket elfoglalta. Mániu székfoglalója 'Mamin beszéde ete-jén a kormányt lánrad- , to s kijelentette, hogy felsőbb rend ii pa­rancsra fogadja el a pánt vezetését s újból Miihl»lache lesz a párti elnöke, ha) a viszo­nyok „normálisra“ fordulnak. Hangsúlyoz­za, hogy a memzeti-parasztpárt továbbra is alkotmányos, monarchikus, n/acionaüsta és demokrata párt marad, A vcgrehajtóbizotLág jelenlévő tagjai me­leg ünnepléssel vették tudomásul Maniu be- jetlentésér s Mihalache rövid beszédben mon­dott köszönetét azért, hogy Maniu az elnök ségec elfogadta, Mihalache után Lupu dr. emelkedett szó­lásra s Maniut a párt bizalmáról bizto.-itotta. „Jobb későn, mint soha“ A „Romania Noua" -— Maniu híveinek lapja érdeke» megjegyzéseket- fűz az elnökvál­sághoz. (Cikkünk folytatása az. utolsó oldalon) rögtön előléptetik és viselheti ma.jd a habi illám kapott érdemrendeket.. A mohiam,odún k önfeláldozással kérésük a hetedik menyor­szág megígéri gyönyöreit. Sokan fogják •elégedetten megáMiapitaini, hála 1 sten-nrö László Füiöp még idején tudta meg. ln>av megér de melle és megkapta Corvln-lánc i: annyi sok egyéb külföldi elismerés magv : r ni eg tetéz ése céi'jábó). Spectator, íU BUCUREŞTI, november 24. Politikai kö­rökben élénk vlszhongot kelt o Tntarescu- k ormány országos ki állványa, mely kor­mányprogramot jelent a valóságban. A ki­áltvány mindenek előtt bejelenti a folytonos­ságot: a kormány tovább folytatja munká ját, melynek során nem feledkezik meg a csa­tolt tartományokról. A program, mindene,k előtt n mezőgazda­ságot szolgálja, nagyobb bevitelt akar biz­tosítani a termelő-osztálynak s 19,38. évben egy milMérd lejt szentel erre n célra. Hitel:, odócsökkentést, ipor! termékek, árleszállítá­sát, határszéli telepitést helyez kilátásba. — Ugyanakkor a töke és ® munka összhangba hozatalává! segítséget ígér az ipari munkás­sá gin ak. jranmiaDaD Á kormány el vnn szánva orra, hogy ki­küszöböli a politikát a közigazgatásból s e célból revízió alá veszi űz összes törvényeket, melyek módosításra szorulnak. Uj ellenőrző szerveket lélesit 1a1 becsületes ügymenet és tiszta pénzkezelés hatályosabbá tételére s a tisztviselők sorsát is javítani kivánja. A program az „építő nacionalizmusra“ van alapítva. Uj 'Rendelkezések következnek a nemzeti munkádé delemmel kapcsolatban a- román elem jogainak biztositási.ira oemzeü- ál,lomban. Mindez •— hangsúlyozza a kor­mányprogram — nem érinti a kisebbségek fejlődési lehetőségét. Szabadságjogaik, nyelvi és vallási jogaik csorbitatlcmok maradnak. A kiáltvány végül együttes munkára hivja fel a kisebbségeket űz ország javára. „Utolsó parancsomat adom“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents