Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-21 / 269. szám
GENE, november hó. Most hialit meg 71 éves korában ,31 Genf meHlatU Jussy fallucstkiáiba'n egy 'titokzatos és érdeke« ember: Mérmét1 abbé. Merm-ef fialtál korában varázsvesszőjével és üngájá- r' vall vaiséroefl, saenietti, forrláisit és más főid alá rejitiett itermiéisiziefti kiincsdket 'liaílálf. Később & v ará zsimgórt! má r betegségek felkutatására is használta. Bármily furcsán hamgzikl, Mermet abbé —- pácienseinek állítása szieniint — inga jlá- viall megtalálta az emberi testben a betegségek helyét és megtudta mondani gyógyításuk módját. Az egész világgal öisszek ötltetés-ben állít. Ko- sárszámra hozták a fevelllelkiet és a csomago- kait. Merit Mermet abbénak. nem is volt szüksége arra, hogy személyesem fássá a j beteget, elég volt, ha a beteg ruhadarabját, vagy hajfürtjét e*' küldték neki. A rejtélyes ember lefektette magia ete az laisizalra az emberi testi tcitjes orvosi naljzát, azután bal kezébe vette -a beteg beküldött holmiját1, jobbjába az ingái lT j jnva»l Hasisam végigment a rajzóin és az inga ott kezdett el forogni, vagy himbálózni, almi a ezer meg ezer kilométerre tevő beteg testében a betegség rejtőzött. Erre Mermeb, akii különbeni orvo-si egyetemet végzett, megtela a betegnek, hogy hol a betegségei, mi iái baijia«, hogyan kezelje Miermieti abbé — iigy .erősiitgieitti Jussybalni miiinitiemllciil — «zrakiöll gyógyítóik így meg, Ikiözitük számtolam remiéin yHeten beteget. Az inga körökéi is* te Alig néhány héttel halálö' ellőtt magáim 'its fölkér estem íMietrmieit abbét Jus-syte házában'. Nem 'tagadom, nagyon kevéssé bíztam benne, csak a Ikiiváiniosniság vezetett. Jeilentkezésem után' csak öt nappal került rám a sor, alyiain rengetegen vártak már rá. A IklijelöDt órában, percnyi pontossággal érkeztem', ment figyelmieztetltelkí, hogy 'aki eflfkésik, azt utolsónak hagyja. Kövér, mosolygós, a végtelenségig jóaikaira- tu emberrel 'taJlálltiaim magam szemközt, akinek valahogy már a; pusziik; .jalenllél/e is gyógyiitóan haitio'bt. — Meg kel'? jcgyezinem, hogy aznap netitenetesien fájt az egyik csigolyáim, miért neh'áiny imappal előbb hegymászó« közben, megirándiitottam. De sem a ball esettről, sem a fájdalmamról1 mem s-zólí fam az 'abbéintalk egyeltem szót sémi Az abbé jobb ikiezébe veszli az ingái, balkezével vóglgsikllilk a karomon. Nem indj a, hogy valliaimiiim fáj, csak máni ujiságiíróniak, megmuitajtja, hagyatni dolgozik. — Bailkezie most a tüdőmön szánt végig: az inga moz- dulíaildain marad1, a másik karomra sem reagál’. s Egyszerre a nyakamon huzza végig balkeze ujjait, majd hirtelen a gerincemhez ér. Ebben a pillanatban az inga apró kis köröket kezdett ieirni. Amiilkor pedig Ibez-e a fájó csigolyához éri, az inga teljes szabályos körmozgást végzett. Annyira meg voHtam lepve, hogy szóhoz sem jutottam, hiszen .az abbé -előre nem is tudhatta, hogy valTlamlim fáj.. Szalidcn- rám mosolygott és láttam, hogy magyom meg j* van elégedve. — Láítj a, — mfondótitiai — tiílyera módon már ezreik és tlitoezretk betegségéit fedeztem fel 'Ingámmaii. Ne gondolja, hogy csalás, vagy ördöngösség van benne. ■Már régen rájöttek arra;, hogy >a test sugarakat bocsát iki magából. A sugarakat egy másik fest felfogja, egy könnyen, felfüg- gesZtiellt inga pediig megérzi, ha a betegség valahol megszakítja a sugárzást. Az ingához a másik test, jelen esetben az ón festem vezeti le a beteg test sugáriaiilt. A csodálatos azi, hogy távollevő beteg baját is meg tudom #1- lapiílaní beküldött ruhadarabjából Nézz« végiig ezelket >a bekötött' Ikönvveket. Auszitrálíi'áiból, Amenilkábó.', Kínából és Dél- aifrfukábó) vammaik benne a legmelegebb köszönő levetek. Ezeket az embereiket mind meggyógyítottam, pediig soha nem iis láftam őket. — És hogyan találja, meg a. forrásokat és énetedepöket a földben.? — kérdezem, — Otlt csak ki kell menmile a helyszínre. A gyennekrablót is leleplezi — Nem. Ha vasércet vagy forrást kene- SOÜB, akkor azok, akiktől a megbíz ást. kapom, beikül'diik mefciem .a kérdése« vniid éik részlete« térképét. Ezt kiterítem magam ölé Ó9 . .. minek magyarázzam? A többit már tudja. Ahol forrás, vagy vasérc van a térképem, ott az inga mozogni kezd a kezemben. Nézze meg ezt) a könyvszekrényt, ebben csak. az óikat a leveleiket őr-zöm, amely ekben forrás, vagy vasérctelep felfedezését köszönik meg. Hosszú lenne fe’isorofmi, hol miiin.-- denürtit bukkantam így ,a távolból vasra, vagy ykzxieţ, — Városok virágzottak fel Amerikában az általam találs forrás helyén. Missziós testvérek Porduliüalk végső elikese- redésíikben hozzám, mert nem tudtak hol tetieilepedni, mem volt vizűik' Gyakran, csak egyszerű, miaguk késaiitettie rajzot küldtek be az őserdőik kellős közepéből. Megtaláltam -nekik itt, Svájcban az afrikai vagy ázsiai forrást, megírtam hol keressék és ott ma nagy missziós telepek dolgoznák Igen gyakran fordulnak hozzám olyan esetekben. amikor gyermeket hurcoltak el, vagy gyilkoltak meg. Három évve;, ezelőtt egy francia: ezredes 4 éves Yvetlte nevű kisiliánya. tümt el nyomta- lainnll. Egy gyanús férfit foglak el, az azonEgy másik eset- Hálám; még érdeke se bb és hihetetlenebb. A sváj-cii- Viégie faluban egy gaizdacsalllád kétéves kislánya tüinf el nyom- itailainu.1. A rendőrség miiin den Igyekezete kárbaiveszetlt, a. gyermeket nem tall állták nneg. A kétségbeesett- szülők Aíermet abbéhoz fordulták, akí ingájával]] végig kutatta a környék- térképéit és kill jelennietitle, hogy a gyermekiét egy nagy madár, valószínűleg sas rabolta el és a hegyek közé vitte. Pontosam meg hs jelölte a helyet). Időközben Ileesetit a hó, aiz egész hegy vidéket több Olvassa el a Scherk areviz üvegen levő kis könyvecskét, látni fogja, hogy csak az laposan megtisztított bőr friss és szép, csak ez bír az egészséges szépség vonzóerejével. Scherk arevtz tökéle« ^ tesen megtisztítja a bőrt és az arcot ruganyossá, gyengéddé sássá teszi. Üvegek á báni köröimszialkiadláíg tagadóit.. Biízonyiiilé- ikldkl hiányában már-már eilbocsáitolták, de a párisi rendőrség még egy próbát bellit: hiválaiosan megkereseti engem. Bekü.kiifók az ezmedies házának pomitos tervrajzát., ezit a.zómban hiába itapogailliam végiig lilngáinmiail, nieim 'találtam semmi:!. — 'Rész leit es 'térképet kértem a környékről. Inr gámmail napokig IkultajUUam végiig a- rajz miiinden itizedmiiililiilinétlerét, végül egy erdő szélének jelzett he'yen az inga egyszerre megmozdult. Meg jel öliteim a helyet é« a najz.oit expresszié veiben bekül di ein a rendőrséginek . A megjelölt) helyem ásni kezdtek és alig öi méterre megtalálták a szerencsét len ki« Yvette Iio’ítestét. Az elfog01M1' féríi.t kiilviltték 9 helyszínire, ahol megtöri ás töredelmesen bevia£floi|/tia:, hogyan raboiíita éli, gyűlik olfa mieg és Hemette ál1 szegény kisgyermeket1. méter magasságban beboriito't.tiai, úgy hogy -a rendőrség hiába kuitialtott a jellzetit helyem'. Merimet. abbéimaik ekkor sok csuíoódó támadásban volt része 'De tlaiviasszlai, iáéiig hogy elolvadt a hó, 'turiis- 'ták bej>e]ienileibté;k a rendőrségen, hogy a hegyek között egy kisgyermek csontvázára bukkantak. A hely pontosan .az voJit1, amilt Mer met meg- jeHJöIÍK és a csontváz a viégei k’isláinyé volllti. A rendőrségi jegyzőkönyvek 'tanúskodnak eirrő'li. /I £ Irta. HUNYADY SÁNDOR. Nijinsky még ma is él. Sőt nem is olyan öreg ember. Ápoltja és foglya egy svájci ideggyógyintézetnek. Meghízva és eltompulva, némán ül szobájában. Ha ceruza és papír kerül a kezébe, furcsa ábrákat rajkóig at, beteg fantáziájának érthetetlen virágait. — Mily kétségbevonher tatlan bizonyítéka nagyságának, hogy máris meg akarják filmesiteni életét és személyét a grandiózus hollywoodi ipartelepen. A téma érdekességét illetőleg az amerikai produkció nem téved. És az is bizonyos, hogy jobb táncsosszinész nem igen akad Fred Astairenál, akit Nijinsky alakjának megszemélyesítőjeképpen emlegetnek. Csak éppen a dolog lényegére nézwe van a két művész, valamint az orosz balett és Hollywood között különbség. Az oroszok, Nijinskytől egészen a kosztümtervező Bakidig, era összes táncosok és muzsikusok, elsősorban művésze'- tét akartak. Még vállalkozójuk, a kalandor szerűen nagyszabású Diagilev is inkább művész volt, mint pénzember. A siker, bármily fontos volt számukra, bármennyire kívánták, mégis akaratlanul második helyre szorult, a hősies erőfeszítés mögé, amelyet a művészet önzetlen szolgálatában fejtettek ki. Valószínű, hogy Nijinskynek jólesett a taps, amikor verítékkel boditva, reszkető izmokkal, szinte eszméletlenül kitáncolt a színpadról. De ami utána jött; a meghívásokat, udvarlásokat, a világhír gyakorlati következményeit már bizonnyal idegenkedve, talán kissé irtózva tűrte a ..Rózsa lelke“. Most fordítva van. Produkció és színész oíg hevesen ront neki pénznek, sikernek, mint egy japán haládzászJóalj a meghódítandó bástyának. Nem bánják, ha abban, amiit csinálnak, van művészet. Aminthogy van is. Hiszen ez az ipar drágán főz és szerfölött zseniális. De egy csomó sajátságos, modern világtulajdonság miatt a művészet náluk valahogy a második-harmadik vonalba kerül. Kissé mellékes lesz, sőt megtűrt, mint a napokat evő szegény rokon a gazdag asztalnál. És ez a lehangoló. Mert úgy látszik, hogy a dolgon nem lehet segíteni. A kor nem kedvez olyan művészi alkotások megszületésének, amelyek mindentől függetlenül, csak az önön belső becsükkel törődnek. De van itt más is, ami viszont vigasztaló. Az orosz balett, otthon a cári színházban, vagy turnén a világ nagyvárosaiban, a társadalom krémjének szerzett gyönyörűséget. Nagyon sok embernek és mégis roppant kevésnek. Amit csináltak, tömör volt, nemes, néha olyan magas- rendű, hogy megértéséhez és élvezéséhez legalább is egy gazdag nemzedék elöis- kolájának műveltsége kellett. Amit a film csinál, Uigabb, könnyebb, de hozzáférhetőbb. És abban pedig egyenesen vaJami mélységesen megnyugtató és emberséges vonás van, hogy Fred Astarie nemcsak ékszerektől villogó, prémekkel díszes,, rózsailfatu nézőtereknek dolgozik. Hanem hibátlan frakkjában engedelmesen megjelenik egyszerre tízezer felé. Tiz ezer kültelki moziban, ahol néhány fillérért meg lehet felejtkezni két órára a világ nyomorúságairól, Egyszer egy lyonit mérnök «Mimii él. Két nappal később megtalálták ikocsiijjá'ti a Rhone pairtjám, de a mérnökinek nyoma veszel! A család Mermiat abbéhoz fordult. Az most a folyót ‘tapogatta végig ingájával és 24 órán belül megjelölte azt a helyet, ahol az idegbeteg mérnök a Rhoneba vetélte magát, de kirajzolta azt is, hogy a holttest hói akadt fenn a bokrokban A rendőrség meg iLs Hálálta. Akiim csak lehetett, segített. De rengetegem fordultaik hozzá ostoba vagy lehetetlen Ikóvánságoklkialll. Egy hegylakónak. felszívódott a forrása, erre elgyalogolt Mermet abbéhoz és vadon.at uj forrást kért magának. Azit hlíittie, hogy Mermet maga varázoílja elő a viiziet a földből. Egy másik későn jött rá, hogy megtakarított pénzecskéjén vásárolt felke miagyom mesisze vám' a vfetőlL Riimán- kodó tevéiben arra kérte Mermet- abbét, hogy vezesse e! a föld alatt a távoli forrást az ő háza tájékára. Né.metors-zágban egy telektulajdonos azt momdila, hogy háza alatt petróleumforrás van. Arra kérte Mermet abbét, hogy nézzen utána a dolognak. Aztán bimtoneág ókéból hozzátette: „Fáradtságáért sajnos nem fizethetek, mert Németországból a devizakivHe! tilos .. Az uj „tudomány“ : v sugárérzékenység Hosszú ideig elbeszélgetünk. Mermet abbé ajzffc magyarázna, hogy amit csiiniál’, komoly 'tudomány, a jövő nékli fog igoizait adni. Tapasztalatai út ée tudását rendszerbe is foglalta, mâinii ő mondja: „uj tudományágat alapított, a rádióeszté- ziát.“ A szónak semmli köze símcs a rádióhoz, első fete a Haitim ,,'Sugáir“ szóból, -a radiusból származik, második fele görög eredetű és az „érezmii“ igével van kapcsolatban. ,,-Rádtöesztéz'ia“ tehát sugá'rérzékenységet, vagy sugármegérzést jelenít. Mermet -abbé Páriában nagy iobora^ 'tóriumot rendezett be -az uj Hudornány ku- Haitóteak. Orvosait maga fizótii — i.lle-tve most már csak fizette... Volf miiből: rengeteget keresett. Szegény betegektől nem fogadott el semmit, die a- gazdag okkal nagy árat- fizettetett. — Azonkívül állandóan részesült az áltatta felfedezett vas- és szénbányák jövedelméből. Mégis szegényen halt meg. Minden pénzét szélosztogalta a nélkülözőknek és maga. sem tudfa-, ‘hány templomot és kórházait- építtetett. Svájcban és Défram-cila- országbain 'több. mlin! háromszáz jóléti intéz mén y viseli -a' 'Hiitlokz-aito« Mermet abbé nevét. A gyönyörű ussy-i templomot és parókiát '« ö építtette. Mos1'.', hogy meghalt, klí fog derüilinü, hogy vao-e tudományos ailapj-a az ingával való betegsiégmeg'áíliap'i'líáisnlalk.1 vagy- csak Mermet abbé csodálatos egyéni adománya vol-í ez a megérzés? Lippay Imre. Amit a U;atyáról mindenkinek indiai kell... Ez a könyv mindent magában foglal, amit egy kutyabarátnak sokszor legmegbízhatóbb „barátjárói'1 tudnia kelll Nagyon szép kiállításban, rengeteg fényképpel 144 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük!
