Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-10 / 234. szám

to fl I. LBNZfíK I 9 3 7 október I 0. ixatmm ff irja: ZÁGONI DEZSŐ ©SO Levél egy oxfordi briráiomhoz ¥ Drága barátom! l-Vlénk az idén korán órkezeM inog os/. Korábbam, min1 eddig milmilen övben. Í gy szép O'ho les/Ail| a idVg, szűrik^' ’.el<t az eg. esni kezilet! a/ eső és reggel nem a Hl meg. Kso sem, hideg sem . . . S azóta a kin* dóan lant. Kso ,s. kiül isí. szürküld is . . . italig tavaly még Lyonkor október elején arany? -ap akiit mrguMuk meg a falevelek. És ezeket a sárguló levelek M nem verte meg a földön eső . . . Napsugárba pe"- r eg lók az avarba.. On bizonváru nem csodálkozik ezen. 's/ürke ég, ködös reggel, hűvös osie van olt is elég, ahoü >ezt a levelet kézirásbaln» olvas­sa. Magúik' angolok megszokják az esőt is, 1 ködöt is. És amikor annyi van már belő­lük, hogy ráuntak, otthagyják a ködös Al­ik ont és elmennek egy kilósát mondjulkJ Kgviptomba, mondjuk Dél-Afrikába, mond­áik Indiába, vagy mondjuk Ausztráliába, de mit is részletezzük — mondjuk csak egy­szerűen gv: az irgész viilágba elmehetnek, ahol mindig .süt a nap és nincs se köd, sem eső.., Nagy a maguk világa drága barátom és ebben a nagy világban maguk, angolok is igein nagyok. Mindeneknél nagyobbak, írjuk csak igy: csak maguk a nagyok. — Yes — mondaná simáin és egyszerűen, ha most iült ltenne. Ahogy nem .egyszer mondta ezt nekem, amikor olyan tnegália- pMást 'tettem, amely fedte az önét. Emlékezik még azokra a dúlna parii sé­tákra ott a Lágymányos vidékén, ahol most már minden más, mint akkor volt, amikor kettesben napokon á't beszélgettünk Angliá­ról ? Én- emlékszem jól. S arra is tisztán em­lékszem, hogy nem egyszer nekem kellett megvédenem egyps o'ya/a angol lépés1, ame­lyet maga helytelenített. De hiába igyekez­tem meggyőzni arról, amit a fejébe vtett. Nem engedett. Olyan volt, minit egy nyakas — magyar. Szép idők, boldog idők voltak azotkt az évek, amikor ismereteink ugyan mem mo­zoglak olyan tág területen, mint a mai iflju- ság ismeretei, de azért nem tudom, nem vo’tunk-é boldogabbak, k i egyen súly ozotfab- bak, minis a maiak. Tank. a gázok százai, harci kocsik, vadászgépek, lángszórók' 'isme­rétjén fogalmak voltak. De igaz érdeklő­déssel kísértük a cambridger és oxfordi nyolcas versenyéi!. Bizonyos, hogy erre most is igy szólna: — Yes. És tovább szívná rövid pipáját. De drága barátom, azóta, hogy taláHkoz- l/unk, sók min dim megvált oz ott.. Húsz és egynéhány éve annak már, hogy mi elvál­tunk. Azóta a világ is más lett. Az emberek is. Vér áztatta azóta <a- földet. Embervér. Drá­ga, tehetséges, ártatlan emberek haltak hősi halált. Magúknál épp úgy, mint másutt. Münt a legtöbb teurópai nemzetnék S nem­csak a katonák, de az asszonyok, gyerme­kek, a kanon ülők épp úgy, minit az isko­lás gyermekek is tudják már milyen a gáz­maszk és micsoda a bomba . . . EmberVér . . . gyermiekvér .. . brrr . . . Nem rázkódott meg kedves barátom? Nem tépett ái: az emlékezet fátyoitakaróján ke­ze s»zf üli csonka kam katona, szivenlőtt kül­dönc, gyermékarcu halott hadnagy, ahogy az anyja, vagy a kedvese fényképét szoron­gatja? , . . Afcndja drága barátom, nem riad fel écca- kámkénit álmából, mint annak idején a lö­vészárokban', amikor megszólalj a kolomp, a gázjelző kblomp? . . . A gáz. Jaj, drága barátom, én valahányszor ezt a szót haiilom, mindig eszembejut a- galíciai Samusin-voigy, ahol egy teljes zászló aííj halt meg a gáztól. Csendben, éccaka, szó nél­kül. Gázmaszkjuk sem volt. Védhetett énül menttek a halálba. S reggel, amikor he'yükbe kellett rnefn- nünjk! s amikor lelUenitámadássa.1 kivertük a halót! zászióalj állásaiból az oroszt, százak és százak arcára megmerevedve fagyott rá a kin, a szenvedés, az átok az eilen', aki. a gázt alkalmazta... És aznap reggeíl, ami- Kor alig bírtam elnyomni' kitörő könnyei ­Kolozsvári kedves vevőinknek vétel­kényszer nélkül mutatjuk be legszebb újdonságainkat. — ízelítő árainkból: Háromsoros teklagyöngv —---------------------lO — ?*. 'i'enyésztett igazgyöngysor —--------------------25.— P. Tenvésztetígyöngy, sróf vagy függő — — 8.— P. Valódi indiai zirkongyürü (a brilüáns hü kópiája) fehérarany foglalatban----------------28.— P. ©IVATÉÜSZERMLí, Budapest, Kigyó-utca 4-6 nicl (gyernieklkat()ii;i volt.un, de azokat a visszaszorított könny.ki»: ma sem szégyen- lenéin), mondom aznap reggel elereilt az. eső. \ hideg őszi eső. Olyan, minit a mai. Amelyik verdvs'i az ablakom és végigfolyik a/ ii\ gern. Es én álékor örültem az esőnek., ment vere az arcomat s ahogy végigmen­tem az. elesett cm he liest véreim állal hené- pesitvft íü vészár ok temetőn, senlki sem vette észre rajtam, hogy sírok. A könny össze- olvadt az esőcseppekkel. 1 is az őszi ©sö ver­dédé az arcom, de a léikéinél is. Ahogy azó'lu mindig, amikor arra a galíciai völgy­re gondolok .. . Embervér, gáz, bomba . .. Drága barátom, aki este béri lilán végig- nyulva a pamlagon olvassa ezt a levelet — mem gondol árrá, hogy mos! is folyik az. embervér, ömlik a gáz és robban a bomba? Nem gondol Madridra, Sanghajra? Én gondolok. ■Sl.ij.nos sokszor. Talán állandóan. Nap, ni>at nap. Most is, munka után1, amikor még élnek bennem az 'események, hirdkt, történések ulórezgései. Ma is odagondolok a kiírat, a jhpán anyákra, aklik 'alán soha­sem látják. többé katonagyernu-hüket. Ahogy de sok anya nem látta többé viszont mag­zatát 1914 és 1918 között . . . ♦ — Yes, ón is gondolok — mrxndjln a kan­dalló mellett, amelyikbe In fűtött az inasa, aki talán abban a pillanatban, ahogy levé­ltem olvasásában ebhez a helyhez ért, le­iette a Times-1 és n többi tangói és amerikai újságokat. És olvashatja Roosev l'ípek csi- kágói beszédét és Hull külügyi államtitkár által közreadott külügyminisztériumi nyiiat- ko’ztilot. Drága barátom, ön ma Oxfordban a nem­zetközi gazdaságtan tanára és bizonyos, hogy ismeri többek közt Keynes amerikai közgazdásznak azt a könyvét, amelyben a napnál világosabban bébiz.onyitlja, hogy nzo- kat a gazdasági terheket amelyeket az egyes szerződések a nem zeit estek vállaira raktak, elbírni nem lehet és összeroskad aiatltok nemcsak az, akire rárakták, de azok is, akik ez éket a k öl e’.ezott ségek et kiagyal­ták. önnek tudnia kell. liogy a gazdasági életnek szabályait vannak s ha ezeket a sza­bályokat nem a gazdasági Ich tőségek reae ifizmusáva.I, de karddat. vagy felajzott lel­kesedéssel akarják megváltoztatnii, akkor az egész gazdasági élei teljes berendezke­A Rü> mernie: Niue; irta: (lésével felborul. Már |>c<lig egy gazdasági- Ing romi»1 iilöl.t ország <>i»yan, müM egy rom- badöll ház: maga alá temclhelii könnyen a szomsz I (li)?ka»t is. Tehát éhből azt is követik ez lett', hogy Roosevelt is, Hull is részesei annak a gazdasági összeoniilásnak, amelybe mi, szerencsétlen ei író palink áldozatni vagyunk, de áldozata Kina épp ugy, mint .lupáin. Meri csak u vak nőm látta, hogy a hatal­mas és gazdag Amerika áltat kölcsönadott pénz knek még a kamatúit sem lehet nug- fizelui, hát még magái o lökét. Különösen, pedig akkor mein, amidőn ezeket a kölcsö­nöket legelsösoi han fegyver és lőszergyár­tásra fordítják. Éppen ezért drága barátom ugy vagyok én a washingtoni külügyminiszter nyílta I- .kozahivat, hogy felkíá'ítok: — Kz a nyil'aJÜkozat nem a vitágbékének, de uiz esetleges világháború mák az előszele. S ahogy én önt ismerem, ön' is csak bé­kéi óhajt, de hogy ezt a békéi ismét hábo­rúval gondolják elérni — nem hiszem), hogy ettől! " gondolattól épp ugy me ir&óz- na, mint az a sok millió, talkik láttak em- l>er\ ért, érezték a gázt és hallották a bom­ba robbanását. . . * Nehogy őzt higyjc, hogy nem látok igaz- ságlohmságot abban, hogy Japán megrohan- ta Kínál. Jól látom én ezt, de azt is, hogy amig ez a megrohanás történt, eddig Kina felé éppúgy ki nyal', egy, vagy több bekebe­lező kéz, ahogy most Japán keze. Drága barátom, igaz embernek ismertem mindig, amellett tisztánlátónak s éppen ezért jól tudja, hogy London, Moszkva és Washington éppúgy igyekezett, ahogy most Tokió. Hogy Tokió érte el leghamarabb, ennek nemesek az az oka, hogy legközelebb ven hozzá, de az is, hogy Japánnak kellett a legjobbon. Kellett! Ezen van a hangsúly. Halálos szorítás hajtotta nyugat felé azt a kis szigetországot, amelyiknek lakossága éppúgy kívánja a hideg és tarlós őszi eső után a napot, ahogy ön drága barálom, ön, az európai szigetország gyermeke. H dálos szoritó kor Japánban a tájfun, meg a soro­zatos földrengés, vulkán, amelyik ezrével szedi áldozatait. Mennie kellett tehát nyuga­tabbra. Oda, ahol csend van. nincs orkán és nem remeg a föld. S ahol a japán gyer­mekek puska helyett olajágat tartsanak ' majd a kezükben. Vagy az lenne igazság. hogy ez. a törekvő, okos, szorgalmas 1 ja páni nép vesszen bele a lenget i»' < 1 meg a kiömlő lávában és sodorja el a táj íun ... 7 Hogy Kim felé terjeszkedik • • ' Hál merre menjen? Délié ainerikoi, holland, angol gyarma't. északnyugatra orosz bir­tok, délnyugatra francia « » ngo gyárin »• fekszik . . . V Mi sem természetesebb, mint­hogy ezek helyett az erős kni!u1 nem 'el■ i. helyeit a kuliul';: hali, ciiv'ilizáeióhan, tudin han. akaratban, szóig lombul I nyegc '-n alatta álló Kínálói követeljen a mag' <zá mára életlehetőségei, minik derei. Látja, drága barátom, ezért nem tudom én elítélni Japánt azért mert ina támad és verekszik. De annál jobban sajnálom Kí­nát, hogy áldozata annak a felbujt; snuk, hizlalásnak, a miiben - zomszédai i é*Z< - U I- ték. Mell jól tudja mindenki, hogv a apáui —kinaj kérdést a japániak és kínaiak egy­másközi már r gen és békességgé! megoldót ták ivolnu, ha nincsenek az e'dekelt szom­szédot hatalmak, akik nem akarják ţfirnl azt, liogy japán! versenytársat kapjon az amerikai, az angol, az orosz ipar. — Itt a nyitja annak a szomorú öldöklésnek, <»mi Sanghaj és Nanking körül folyik. * Ezért nézem én aggódva a Hüll-i myilatko- zatot és ezért nem hiszek Roosevelt c-iká- gói üzenetében, ön? Drága barátom, ön elsősorban angol s valószínűleg most még angolaid), mint volt húsz egyn' bány évvel ezelőtt, amikor beszél­gettünk a csendes Dun i pariján. Fiatalon, boldogan, kiegyensúlyozva ... S ha ön angolabb, mint volt, akkor — bármennyire is fájnak ö<nnek az. emlékek, bármennyire is látja az embenvért, a gázt s a bomb'lecsapód ás borzalmas következmé­nyét — nem érti meg, nem akarja megérteni a japáni emlvert. Azt a kis, szerencsétlen, de bős, de dolgos és okos és bátor nemzetei, aki éppúgy vágyik őszi eső után a napsugár alá, mint ön, — de nem fűd, mert nincs olyan területe, ahol süt a nap... Nem érti ön meg a japáni:. Soha sem. És ezért üdvözli ön boldogan a csíikágói üze­netet és a Fehér Ház nyilatkozatát. * Az eső esik. Veri az ablakom és én most arra gondolok, hogy maguk angolok nem törődnek esővel, nem törődnek semmivel. Csak magukkal s ha érdeke/* ugy kívánják, holnap ango1'. hadihajó támadja meg Japánt. Lehel ön is ott lesz. A halál torkában. Aha’ már egyszer volt. S ahonnan akkor meg­szabadult. De mii lesz majd modi'? Kisüt-e majd önre még a na-p? Ez az, amire gondolnia kell drága bará­tom most, amikor a háborús híreket olvas- 1 sa . .. Mem biztos, hogy Maniu elmegy y^*Me^é2sváB,ra, de ha el is menne, ez nem jelenti magatartásának megváltozását BUCUREŞTI, október 9. llíietékes helyen már ösázeállijtoMák az október 14-iki gyulafehérvári Horia-ünnep- ség programját, mely következőket tartal­mazza: Délelőtt 9 órakor őfelsége fogndla>- tása a vasútállomáson. 9 óra 30 perckor is­tien tisztel e; a királyi koronázólemplomban. 10 órakor Hobia—Glosca'—Crisan emlékmű­vének leleplezése. 11 óra 30 perckor a vidék és Erdély (népviseletbe öltözött fakóinak fel­vonulása. 13 óra 30 perckor bankett, me­lyen őfelsége, a királyi család tagjaii, a kor­mány tagjai, volt minszferelnökök, a tör­vényhozás két házának elnökei s a voflt; mi- másziterek, összesen 218 személy vresz részt. CLUJ-KOLOZSVÁR, október 9. A „Roma­nia Noua“ — a szovátisiák lapja — dr. Boila Zakariás tollából vezércikket (közöl, mely Maniu gyulafehérvári utjávail kapcso­latban szárnyra keöt! hírekkel foglalkozik s leszögezi, hogy Mamiu nem hagyta ei visz- szavonuiitságát „a (jelen pillanatig“. — Nem tudjuk — írja a lap — hogy Mamiu résztvesz-e a gyulafehérvári ünnep­ségeken, de ha ott is lesz, ebből nem lehet magatartásának vái’toztailására is a harcos politikába való beavatkozásra követkéztet- nn. 'Meghajol Horia emléke előtt, anélkül, hogy az aktuális kérdésekről vallott véle­ményének feladását jelenítené. KOLOZSVÁR VÁROS TANÁCSÁTÓL. Szám: 26.484—1937. HIRDETMÉNY. A város tsnácra zárt és lepecséte.t borítékban besdott ajánlatok alapján folyó év november 2'án délelőtt 11 órakor megegyezéses tárgyalást tart a város terein és utcá'n feia'litandó benzinkutak koncesszionálása végett. Benzinkutak a következő helyeken kerülnek felállításra: 1. A Regele Carol II. utón az ,,Auto-Mecanica“ cég előtt levő járdavégződésnéí. 2. A Moţilor utcában, o MotJor és a Mico utcák kereszteződésénél. 3. A Regele Carol II. ut és a Legiunea Arde- leane utca sarkán. A tárgyalást az áüamszámvitd.i törvény és ® Mon. Of. 127—1931. számában közölt módoza­tok alapján tartják meg. Az ajánlatok felbontass» és jegyzőkönyvi beik­tatása után szóbeli áriejtésre térnek át. a meg­ajánlott legmagasabb összegtői kezdve az írásban bedott fjánlatok alapján. Feltételek é? a költségelőirányzatra vonatkozó tervek megtekinthetők a pénzügyi ügyosztály Coga’niceanu utca 4 szám alatti irodájában (eme­let, 3. számú szobája hétköznapokon délelőtt 9— 12 óra' közt. Cluj-Kolozsvár, 1937 október 2 A VÁROSI TANÁCS.---- ■ nai I ■--------­I Kifelentése szerint nem a szegény zsidók ellen irt, hanem a gazdag bankárok ellen BUDAPEST, október 9. Szabó Dezső, a kitűnő magyar iró ellen rzgatási vádat emeltek. Tegnap tárgyalta a budapesti törvényszék Szabó Dezső osztály és felekezet elleni izgatási bűn- perét. A tárgyalótermet zsúfolásig meg­töltötték a nagy iró hívei, akik között sok egyetem/ hallgató és hallgatónő volt. Amikor bemondotta Szabó Dezső szemé­lyi adatait, meglepetés moraja vonult végig a termen; kiderült, ho»gy a tehet­séges Írónak semmiféle jövedelme nincs és tisztelői támogatásából ál. Szabó De­zső tiltakozott az izgatás vádja ellen, ki­jelentvén, hogy ő a magyar középosztály részére ir, amelyet nem »izgatnak az ő eszméi, azonban ő is elitéli azokat, akik alacsonyabb műveltségű osztályokat iz­gatnak. Továbbiakban azokat fejtegeti, hogy Magj^arország helyzete ma olyan nehéz, hogy arra feltétlenül fel kell hívni a figyelmet. A szélsőségeknek anarchiá­ja tombol. Vannak pogány hitű magya­rok és a nemzetiakarat pártjának műkö­dése a hazaárulással határos. Elitélte a német pénzen űzött vad zsidóellenes iz­gatást, de ő maga sokszor rámulatott a zsidók tuliengesérére a kereskedelmi életben. Szabó Dezső kijelentette, hogy ő nem a szegénysorsu zsidók ellen izga­tott, hanem a gazdag bankárok ellen, ezeknek többsége pedig református, uni­tárius, stb. szóval nem zsidó. A bírósági bűnösnek mondotta ki Szabó Dezsőt, osztályellenes izgatás vét­ségében, felekezet elleni izgatás vádja alól pedig felmentette. A bíróság Szabó Dezsőt egyhavi fogházra ítélte, de az ítélet nem jogerős.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents