Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-10 / 234. szám
193 7 október 10. ELLENZÉK 1] az operett-fejedelemség pénzforrása, drámai ha root folytat a létért MONTE-CARLO, oiktóber hó. Valószínűtlenül kék ég, tükörsima mélykék sz>inü tenger, pálmafáik, örökké illatozó virágok, márványpa'Iota-csodák: ez Monte- Canlo, a monacói operettfejedelemség kincsesbányája. Az épületköltemények úgy sorakoznak egymás mellett és egymás mögött, hogy a villatulajdonosok bizonyára gyakran eltévednek a kis útvesztőkben. Ez azt igazolja, hogy minden talpakttnyj hely vagyonit ér. Mjonte-Carlo tulajdonképpen akváriumjá- ról és exotikus botanikus kertjéről lenne világhírű, ha a Casino nem tette volna hírhedtté. A tündérszép meseváros, a monacói ope- rattíejedelemség pénzforrása, a mult év végéig rekordjövedelmet hozott a kaszinót béri lő nemzetközi társaságnak és ezzel kapcsolatosan az „országnak“ is. I. Albert, a fejedelem lelkes természetbarát. Számára állítólag a legfontosabb az, hogy az Oceaonografiai Intézet és a botanikus kert további, fejlődésének útijából minden alkadáilyt elhárítson', örömmel irt alá a fejedelem mánden o yan szerződést, amelyet a .kaszinói bérlő nemzetközi társaság, megfelelő anyagiakat biztosítva, eléje tett. Minden rendben lett volna, éppen úgy, mint azelőtt volt, ha Monte Carlo a közvetlen közelében erős versenytársakat nem kapott volna Nizza, juan lés Pins és Cannes városokban. Az ottani Kaszinók konkurrensel lettek Momte-Carlónak. Mindhárom helyen belépődíj nélkül játszhat, a közönség. Éppen ezért Monte-Carlo is talpára állott, hogy megvívja a közönség pénzéért folytatott élethalálharcot. Most tulajdonképpen nincs főszezon rulettországban, ahol kéu Kaszinóban adhatják le pénzüket a szerencséjüket keresők. A Casino de Monte Carlo tulajdonképpeni székhelye az a kétilornyos építészeti remekmű, ahová a világ minden tájáról özönililk a szerencsejátékosok serege. A város másik részen van a Sporting, amely a milliomosokat és egyéb pénzarisztokratákat várja több-kevesebb sikerrel. A nagy Kaszinóban, amelyet gúnynévén „konyhának“ neveznek, most már nincs belépődíj. A látogató sorszámmá! ellátott és „Turista“ feliratú belépőjegyet kap, amely a zöldszinü nyomtatvány szerint & szalón megszemlélésére jogosít. A játéktermekben azonban a szemlélő átalakul szerencselovag gá. A csanzsőrnél zsetonra váltja be pénzét, vagy annak egyrészét és kipróbálja szerencséjét. Természetesen akadnak olyanok is. akik már évek óta futnak a remélt, meggazdagodás felé. Ami a Kaszinóban először feltűnik, az, hogy a filmeken látott káprázatos elegáncü- naik itt nyoma sincs. A férfiak ingujjban, a hölgyek utcai ruhában, sőt shortban ülnek, vagy állnak az asztalok mellett. A legnagyobb tömeg a ru'ett-szalónokat népesíti be. Pörög a golyó és a játékosok kitágult szemekkel lesilk, hogy hol áll meg?... Hihetetlen gyorsasággal és üzlefszerü gépiességgel követi egyik játszma a másikat. A krupié kérle betétien gereblyéje a legtöbbször behúzza a zse tonok túlnyomó részét. Szinte három percenként hangzik fel a játékvezető világszerte ismerj mondata: — Mindenki tett. nincs tovább! Az úgynevezett „ösztönös játékosok“ és a 'szorgalmas „szisztémások“ feketére, vagy vörösre, illetőleg számokra teszik fel zsetonjaikat. Megindul a gép és bizony csak rit kán szór zsetontömeget a bankár valamelyik nyertes elé. C/RIZZE MES SZÉPSÉGÉT PUDER ÉS UTÁNOZHATATLAN PASZTELL ARCFESTÉK HASZNÁLATÁVAL A repülőváros csodái Fantasztikus belonkamráktan próbálják ki a pilóták magasrepülő képességeit ^RÓMA, október hó. Guidoniában levegő akit nem az azúrkéken ragyogó égboltot és nem a fátyolosán áttetsző ózondus párákat kell érteni, amelyek lehelletszerüen betakarják a Monte Serparo zöld halmait., — hanem a tudományos értelemben vett étert: az N. O.-t. Guidonia, a modern repülőváros, alig félórányira Rómától, a Monte Serparo lába alatt, úgy nőtt ki a földből, akárcsak Litíorie, Tirrenta, vagy a többi uj városok, az olasz akaraterő és frisseség szimbólumaként, függetlenül spanyol és ikinai háborúktól, be nem avatkozási viszályoktól és szankcióktól, — dokumentálva, hogy a tudomány és kultúra felé lörtetés nem csökkent jottányit sem. Az ötezer lelket számláló város, — azóta, hogy Olaszország érdekei ütközőpontot jelentenek a nagyhatalmi politikában, — a modern technika minden ágazatát felölelő „repülő“ városává alakult. Eredetileg csak a magas-repülés (sztratoszféra-repülés) céljára épült kísérleti hangárok és iégnitkitó kamrák cykilopserőditményei (kaptak itt helyet, — az utóbbi években azonban beköltözött Guidoniába a haditechnika is. A város lakói kivétel nélkül pilóták, teohni- '-usok ó$ katonák, akik fantasztikus gépszörnyek, betonkamrák és hangárok közöt élik napjaikat, hogy előbbre vigyék a .tudomány zászlaját. A levegő titkai Meri a „levegő városa“ elsősorban tudományos 'kísérletek céljaira épült. Azóta, hogy a közelmúltban Donáti pilóta repülőgépével közel 17.000 méternyire emelekedett a magasságba és világrekordot ért el, bebizonyosodott, hogy a repülés szempontjából nem mindegy a „.magasság“. Mások a gyorsasági és repülési viszonyok például tízezer méteres magasságban és ismét mások ezer méteren aiul. A levegő ellenállása, hőfokingadozások. nedvesség, sűrűség stb. — mind oly tényezők, amelyek tudományos vizsgálatok lefolytatását teszik szükségessé, hogy gyakoriak eredmények legyenek leszür- hetők. Már pedig ezek az eredmények mért ne lennének kimutathatók itt, a biztosabb talajon is? Miért kellene emberéletet áldozni felesleges ■módon a tudományért? Csaik nem lehet probléma jo fokos hideget tetszéíszerinti ritka, vagy sürü levegőt előállítani a mai technikai eszközök fejlettsége mellett. Nem. Mindez többé nem probléma. Gui- doniiában — a levegő városában — pár év alatt; Stratcszfera A pilóta beül a betonkamrába, oxigénlég- zőkészülékekkel, buváröltönnyel és különféle mérő műszerekkel felszerelve, mintha csak saját gépén ülne egy stratosz fárarepiilés előtt. A betonkamara ajtaja hermatiktrsan bezáródik. Észre sem veszi, lassan máris ritkulni kezd körülötte a levegő, üzembe lépnek a szivattyúk és kompresszorok, süllyed a hőmerő, azután hirtelen zuhanni kezd. Mínusz 3°, 4°) 5° fokra, — az oxigén egyre kevesebb, a pilóta derm ed len körülnéz és karja ólomsullya! lendül a jelző berendezés felé. 16.800 méter... Nem birja tovább, agya zug, szemel előtt vörös fénykarikák táncolnak s szinte a földből nőttek ki a fantasztikus betonkamrák és kísérleti termek, ahol a tudomány pionérjai keresik, kutatják a levegő titkait. Ahol a pilóta átélheti .a magas repülés minden izgalmát, veszélyét, anélkül, hogy életét kellene kockáztatnia a kultúra szolgálatában. A kísérletek céljára óriási betoncsöveik szolgáinak, amelyek mint hermetikusan zárható légkamrák, a földre varázsolják a 16, I vagy 20 ezer méter magas levegőóceán érzékelhető titkait. • a fö őszintén a betonba vésett ablakon jégvirágok rajzolódnak. Kint megszólal a csengő és a pilóta a kamrában egyszerre úgy érzi, mintha zuhanna lefelé. A hőmérő higanya fokozatosan emelkedik, megszűnnek a szorongó érzések s beáll sz ezerméter körüli normáis állapot. Ezalatt pedig a különféle műszerek lemérték a pilóta vérnyomását, a fáradtságot, a szívverést, a légzést, a levegő különféle sajátosságait. amelyekből azután következtetni lehet a pilóta magasrepülő képességeire. A betonkamrában a különféle mérges gázok hatásait, hőségét, látási viszonyokat éppenugy kipróbálják a pilótáikon, mint az álmatlanságot, vagy az emberi idegrendszer: befoyásolható egyéb jelenségeket. Mert Guidonia egyidejűleg pilótaképző iskola is. Olaszország ma már első helyen álló repülőgárdája Itt nyert kiképzést. Arasznyi bombavetők Ugyancsak itt veszik kísérleti próba aá a repülőgépeket I«. Először miniatűr, arasznyi modellgépeket készítenek. és ezeknek gyorsaságra, terhelésre és egyéb értékeikre vonatkozó adatait átszámítják a gyakorlatban használt nagy gépekre, akár bombavető óriások, vadászgépvek, vagy luxusszem élyszálii tó gépvek Is legyenek azok. A levegő városa most lázas készülődések színhelye. Az olasz sztratoszféra-repülők Piccard professzor balul sikerült kísérleteit itt akarják reparálni a tudomány nevében. A kísérleti kamrákban máris megállapították, hogy mi az a maximum, amit az emberi szervezet kibírhat a mai védő segédeszközökkel a magas repülés terén. A számítások szerint huszonötezer méternél magasabbra a technika mostani fejlettsége mellett sem emel- kedhetik az ember, mert az irtózatos magasságban beálló és fo y- ton változó légköri viszonyokat nem bírja ki. Igaz, hogy ez már tekintélyes magasság, de a levegő tudósai szerint még sincs kizárva, hogy a jövő emberei és gépei ezer kilométeres sebességgel ne száguldozzanak teljes biztonsággal a sziratoszférában 25 kilométernél magasabban is. Ha figyelembe vesszük, hogy alig harminc évvel ezelőtt Blériot motoros repülőgépével hatszáz méter magasságig merészkedett csupán és gépének sebessége alig érte el a kilométeres átlagot, könnyen e hihetjük, hogy a közeljövő még nagy meglepvetéseket tartogat a számunkra. Az olasz repülővárosban lefolytatott kísérletek legalább -is ezt Nzonyitják. Wülant Rezső. §§3fi érts Líoygazdüaság Pettenkoffer prof. borászati főfelügyelő uj könyve „Borgazdaság“ 300 lap, 57 képpel 264 lej Lepagenál, Cluj. Postán utánvéttel, pénzbeküldve franco. Kérjen uj gazdasági jegyzéket Lépégétől, CEHOSLOVACA FI Ó KU A: CLUJ, I. G. Duca-utca 3 szám. ® az őszi és téli szezonra elsőrangú kivitelben férfi, női és gyermek ruházati cikkeket 9 óriási választékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mellett, mint a bucureşti központ. m ELEGÁNS ÉS TARTÓS
