Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-10 / 234. szám
r li r N 7 r 10 3 7 ok Id her ID A HÉT VILAGPOLI Amerika jelentkezik AuKMiki megmozdult, kilépotl nuts földrészek eseményeivel szemben óvok óta szigo man megőrzött tartózkodásából ez a világpolitika nagy eseménye. A nem/olközi erőjátékban, melynek móriego a/ utóbbi bólék alatt erősön ingadozott, az amo'ik i közbelépés súlyosan esik latba. Egy nagy angol lap szerint Roosevelt beszéde egyik éjjelről a másikra megváltoztatta a világpo'ilika ar- enlatál. S uz angol- francia örvondozős ket- ségget sem hagy az iránt, hogy milyen irányban történt a változás, melynek aranyait Angliát) n szívesen látják lendkivüili- nok. Az esemény elfogulatlan megítélésében ez a nagy megelégedés talán hibásokhoz is vezetett, lekicsinyelni azonban Amerika megmozdulását nevetséges volna. 11a egyéb nem, világháborúba lépésének sorsdöntő jelentősége is öva int ettől. A pillanat. melyben Roosevelt elmondta beszédét, az utóbbi idö'k feszültségének is egyik legfeszültebb pillanata volt. Amerika külpolitikai vezetői újabb lépésüknél mindenekelőtt a ke'letázsni helyeire gondoltak. De Roosevelt kijelentéseiben lehetetlen észre nem venni, hogy bizonyos fokig válaszul szolgálnak Mussolini és îi tier röviddé azelőtt elhangzott 1 részedéi re s. Oh uitemps francia miniszterelnök sietett s azonnal kihasználni az alkalmat, bogy bangót adjon a francia külpolitika ipárlnizamoss,Igának az Egyesült Államok külpolitikájává1. Chamberlain angol miniszterelnök minden bizonnyal ugyanezt fogja tenni holnap a konzervatív párt nagygyűlésén tartandó beszulében. Anglia, mely rég vár arra, hogy a másik nagy angolszász hatalom szili tón a külpolitikai küzdőtérre lépjen, Inda Iában van annak, hogy számára is megindult a világpolitikai elsőségért való küzdelem. libben a küzdelemben, melyre teljes neki feszül őssel erősíti magát, a legnagyobb óvatossággal teszi meg íz első lépéseket Az ('»valósságnak ezt a nélkülözhetetlen idejét ellenfelei * igyekeznek kihasználni, anélkül, hogy az angol óriást hidegvérrel számitó nyug Imából kimozdíthatnák. Amerika föllépése mindenesetre siettetheti az angol megmozdulásokat is. Anglia vezetése azonban Neville Chamberlain kézéire van letéve. Chamberlain hidegvére és józan kiegyenlítettsége pedig a mai béke legfontosabb biztosítékai közé tartozik. Anglia és Amerika, me'yok kivételesen szilárd hátvédet képeznek egymás számára, minden bizonnyal e: é Ívesen fognak közös céljaik megvalósítása felé haladni, de elsietett, támadó lépések nem várhatók sem Washington, sem London. sem a szükségképen velük haladó Pá- ris részéről a világhelyzetnek általuk örömmel üdvözölt nagy változása ellenére, sem. Amerika és a Népszövetség Londonban különösen azt látják az ame- ikaj változásban fontosnak, hogy a washing- oni kormány hajlandónak mutatkozik a népszövetséggel együttműködni. A Nétpszö- •ztséggel való együttműködés, adott viszo- yok között, úgyis a Franciaországgal és ngliával való együttműködést jelenti. Erre i fordulatra, ha nem is a most bekövetke- ■lt mértékben, külpolitikai körök már egy ő óta készültek. A japán kérdéssel kapcsodban kiküldött huszonhármas népsfövetsé- bizottság ügyében Hull amerikai külügyi amtitkár nemrég egy Genfihez küldött mtos jegyzékben körvonalözta az amerikai yüttmüködés lényegét. „Hogy az amerikai rmány állásfoglalása félreértéshez ne vessen — mondja a jegyzék — a washing- li kormány szükségesnek tartja fölhívni figyelmet arra. hogy nem vállalhat olyan ■elezettségeket, amelyek a népszövetségi ^államok számára tagságukból folynak ... amerikai kormány, mely szilárdan hisz iknak az államoknak együttműködési lévőségében, amelyek a nemzetközi ellenté- békés megoldására törekednek, hajlandó inban arra, hogy bizonyos indítványokat, \z amerikai közbelépés váratlanul kiszé- íette e külpolitikai vitát, melyben az Isó hetek alatt bizonyos hajlandóságot ■tett megállapítani arra, hogy a távolke- események tekinteten kívül hagyásával ópa válságos kérdéseire szorítkozzék, k a kérdések változatlanul súlyosak, iltalán nem haladnak a megoldás felé. sevelt föllépésének kétségtelenül erős éle a német—olasz fronttal szemben, a vita desitése a Szélsőkeletig azonban inkább yt, mint hátrányt hozhat ennek a front- Anglia részéről ezért bizonyos óvatos- is tapasztalható a szélsőkeleti lépések lasábain. Olaszország viszont, amint az A—francia jegyzékre kért olasz válasz ’ódása is mutatja, igyekszik elhalasztani en olyan -végső megoldást, amely az ! birodalom kezeit a világ más pontjain :döá tehetné. A játék nagy emberi ércet hangoztató kijelentések között, de a legebb játékerkölcsök szerint folyik to- Lass-anként érvényesülni kezd a nagy iákban Hitler és Mussolini németorszá- nácskozásainak eredménye is. Olas-zor- és Németország ezután minden kérdés- zorosan együttmüködőleg lépnek föl. .t Mussolini már Palermoban kijelen- „nem lebet Rómához eljutni Berlin él- lsével, vagy megsértésével és nem lebet be eljutni Róma érdekeinek semmi bevel, vagy megbánlásával“. Németor- 'eljes támogatását nyújtja Oloszország- öldközitengeri érdekeinek és Spanyolra vonatkozó politikájának védelmére, rszág viszont teljes erővel támogatja '.el gyarmati igényeket és Berlin mel- 1 a nyugati megegyezésre vonatkozó igények támogatásában is. A két te- ség teljes párhuzamossága érdekében épeurópai és dunai kérdést egyelőre ’énül hagyják és egymással ellentétes ntot ezen a területen semmiesetre /glalnak el. A nagy francia és angol dés a dunai államok kibékülésének zása érdekében alighanem ennek a melyeket a Népszövetség juttat el hozzá, komoly megfontolás tárgyává tegyen. Nem foglalhat azonban előre állást olyan politikai ügyekben, amelyek csak föltételezésekre vannak alapítva s amelyeket később hozandó határozatokkal kapcsolatban clőzoles kérdés formájában juttatnak hozzá." Hull államtitkár tehát pontosan körvonalazta már napok előtt i Genf és Washington között lehetséges együttműködés mértékét. Amerika nem vállal előre kötelezettséget a népszövetségi határozatok elfogadására. Meghozott népszövetségi határozatok alapján azonban az együttműködést megfontolás tárgyává hajlandó tenni, ha ezt az együttműködést adott esetben a magi részéről is helyesnek látja. Bojkott Japán ellen? Amig az Egyesült-Államok kormánya ilyen elhatározáshoz jutott, hosszú fejlődésen ment keresztül. Rooseve't, aki már többször bizonyságát adta, hogy mesterien játszik az amerik ri közvélemény billentyűzetén, bizonyára nem lépett volna föl az eddigi tartózkodó politikát teljesen megváltoztató kezdeményezésével, ha nem érzi biztosan Á váíség Európában német—olasz megegyezésnek köszönhető. A német—olasz megállapodás következ- ményeképen a francia és angol együttműködés is szorosabbá vált. A párisi és londoni kormányoknak Rómához intézett utolsó jegyzéke már teljesen azonos szövegű volt. A választ sürgető közbelépések is egyidejűleg történtek. A két front államainak küfön tömörülése enyhülés helyett m g feszültebbé teszi Európa külpolitikai légkörét. Londonnak, mely a földközi tengeri kérdésben Rómával akart tárgyalni, most o’asz részről tudomására adták, hogy a tárgyalásnak ezután a Róma—Berlin tengellyel kell lefolynia. Ez annyit jelent, hogy a földközitengeri kérdés elvá’aszthatatlenul öss-ze van kötve Németország gyarmati igényeinek kérdésével, a francia—szovjetorosz paktum kérdésével, a I maga mögött a közvélemény túlnyomó nngyj rés/ioek támogatósát. Alig egy év előtt az. Egyesült-Államok népe még zárt sorokban j állóit a legszigorúbb elzárkózás politikája mellett. A nagy többséggel meghozott semlegesség'! törvény, melyből a washingtoni kormány most is olyan nehezen tud kibontakozni, isiinek o lelkiállapotnak volt a megnyilatkozása. Jaipán támadása Kina ellen azonban kiérlelte a változást, amit a/ Amerikában féltékenyen őrzött demokrácia ellen elhangzott európai támadások is elősegítetlek. Ma az. a helyzet, hogy az Egyesült- Államok népe talán még soha olyan egyben gu I okonszenvvei nem fordult egy megtámadott ország felé, mint most Kina felé. Az amerikai közvélemény változásainak statisztikába foglalására alakult „Institut of Pub lie Opinion" nemrég ónkétól rendezett a kínai lváíboru kérdéséről. Az eredmény szerint az. Egyesült-Államok 1 kosságának 98 százaléka teljes határozottsággal Kina melleit foglal állást Ez nem jelent annyit, hogy Amerika hábomt akarna kezdeni Japánnal. A hangulat még távol van attól, hogy a békéiéi nt társaságok által „mad war dogs“, „veszett háborús kutyákénak nevezett tömegek közé az amerikai nép is be akaróé állni. Smedley But'or amerikai tábornok kiszámította, hogy a háború Japánnal naponta 25 millió dolJárUi kerülne, jobban jön k: tehát az Egyesült-Államok, ha a Kínában érdekelt amerikaiak kárát megfizeti és más eszközökkel igyekszik érdekeit megvédeni. Ezek között az eszközök között viszont az amerikai közvélemény mind hangosában követeli o Japán e'leni bojkottot s a követelés ugyanilyen erővel hangzik föl egyidő óta az angol közvéleményben is. Nemcsak demagógok szájából hangzik föl mindkét országban a bojkott jelszó, hanem véleményükkel jelentős szerepet játszó egyéniségek részéről is. A londoni „Times" nemrég közölte a világhírű Keynes egyetemi tanár ezirányu véleményét. Keynes, aki általánosan elismert közgazdasági szaktekintély, a „Times" hoz intézett levelében megállapítja, hogy u bojkottot igenis eredményes fegyvernek kell tekinteni, mert a lege'! ogulo llanabb megítélés szerint is, tiz eset közül legalább kilenc amellett szól hogy Japán ellen teljes eredménnyel hajtható végre. Az angol és amerikai közvéleményben kial kuli Japán-ellenes hangulat, mely Hull államtitkárnak To kió többszöri szerződésszegését megállapító jegyzékéhez vezetett e! már, no pról-napra komolyabb fenyegetéssé válik a szélsőkeleti szigetországgal szemben, melynek nehéz pénzügyi és gazdasági viszonyaihoz mérten kinai hadműveletei is lassan haladnak előre. nyugati biztonsági tertv kérdésével, Franco hadviselő félként való elismerésének kérdésével stb. Az olasz válaszjegyzék pedig, mint már az előzetes Slefani-jelentés tudatja, erélyesen hangoztatja, hogy Berlin részvétele nélkül Róma a Földközi-tengerről sem hajlandó tárgyalni. London és különösen Paris viszont époly kevéssé hajlandók német igényeket a Földközi-tengerre elismerni, mint a világháború efött, orrékor a Berlinnek Parissal és Londonnal való feszültségben szintén nagy szerepet játszott ez a kérdés. A béke, melyet Mussolini és Hitler Berlinben olyan erősen hangoztattak s amelyet Csikágóbain Roosevelt igyekezett megvédeni, igy távolról sem mutatkozik különös re- 8 ményt nyujtóan a világpolitika láthatárán. Fontos köz m budapest--béc$- ^ágai külőmonat Az „Europa" Organizaţia Naţională Romain,a de Voiaj si Turism Bucurtesü közli az október 14-én induló különvotmat utasai részéire: Minden utas, aki aiz Ellenziálknél jelentkezett, kedd délitől kezdve á tv eheti az Ellenzék könyvosztiállyában utazási igazolványát, miely egyúttal a számozott külön vonali jegyet is tartalmazza. Az utasok ezen-' igazolvány átvételéhez tartoznál;, felmutatni a jelenik ez ésk'o<r kapott igazolójegye!, melynek ellfenébetni a jeleni kezesi hely kiadja igazolványaikat. Vidéki utasok, ha nem áll módjukban megbíz olt’., vagy személyes jelentkezés révén ie*z>t az igazolványt átvenni, megkapják ihdulás előtt a kolozsvári állomáson utazási igazoílíványuka l a ikülönvonalt vezetőjétől, Belgrader Sándor unt'ól. A különvonat pontosan Kolozsvárról október 14-é)n. reggel 9.50 órakor indul!. A nem Kolozsvárról -induló utasok tehát, ezen i-dőpon hoz igyek-eezeniek maguknak csatlakozást keresni. Netjá-ny hely van még a külöln-vonaitoni, ami érvényes utl&vélUeP rendelkező utasoknak rendelkezésére áll hétfő estig. Akii -tehát -ezen* időpontig útlevelét és 1050 lejt bets zol- gálitlat az Eileliizék könyvosztáliyába, az megkapja külöovona'ti (jegyéit Kolozsvár—Budapest és vissza, valamint az utü)e.yé!ne szükséges magyar vízumot. Van még valami, '»au;; örömöt oko7 . . . és c/ ii Ix-lcgeknek a gyógyulás. Nincs na gyobb öröm a/ éleiben mint </ égés/ ég visszanyerése Itt közlünk egy levelet, amely fényesen igazolja 'állításunkat: „Igen tisztelt Gyógyszerész ur! Idült gyomorbajomból négy üveg Gastro I) gyógyszel elhasználása után tökéletesen kigyógyultam. Ez a lény életem legnagyobb boldogságát és öröméi okozta nekem Ismét egészségesen élni. ezt csak az tudja megérteni, aki végigszenvedte, mint én, « Ixlegség gyötrelmeit Fogadja igen tisztelt Gyógyszerész ur legőszintébb hálám kifejezését A Gastro D hatása legteljesebb elismerésemet vívta ki és ezért mindenkinek a legmelegebben ajánlom Szabó József vizmü, Targu Mures". Gastro D kapható az ország minden gyógyszertárában és drogériájában, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E gyógyszertárában, Bucureşti, Calea Victoriei 124. R. RÉVII JÓZS F Levelek a világnézetről A világnézetek k-iélesedeU harcában éljük napjainkat. A harc hullámai a szellemi és társadalmi élet minden meg nyilvánulásából felcsapnak és elérnek gazdaghoz és szegényhez, nagyhoz és ki csínyhez, öreghez és ifjúhoz. A legifjabb érett nemzedék: a közép- iskolás diákság általában tájékozatlanul nézi ezt a küzdelmet. Hoz.zászólani, öt ebben a tekintetben felvilágosítani: igen nehéz feladat. Nem elég ehhez a problémakör ismerete és szaktudás. A tanító módszerbeli járatossága szükséges, a nevelő lélekrsmerete és az ifjúsággal foglalkozók condifoi sine qua non ja: a szeretet. Dr. Révai Józsefnek előttünk fekvő „Levelei a világnézetről" tájékoztatóul iródlak a felnőttebb diákok számára. A leveleket olvasva, meg lehel állapítani, hogy szerzőjük mindenben megfelel a fentebbi feltételeknek. Sokoldalú tudás, nagy olvasottság társulnak benne a diákiélek alapos ismeretével. Biztosan tudja, hogy melyek az ifjú olvasó lelkét leginkább lekötő kérdések s azokat éppen arról az oldalukról közelíti meg, amelyik legjobban érdekli. írásában mindvégig a szeretet vezérli, a mester szeretete a tanítványai iránt és ez a szeretet a leveleket egész terjedelmükben áthatja. Gondolatmenetének gerincét az a mindinkább kiélesedő ellentét teszi, amely egyrészről a keresztény világnézet. másrészről pedig a kommunista vi* lágfelfogás között áll fenn. Szerző ösz- szehasonlitja a keresztény erkölcstan és a bolsevista morál tanításait. Gondolatmenete, érvelése az -ifjú olvasó gondolkozásához alkalmazkodó, intései, idézetei a fiatal szívhez szólóak. Mint minden céltudatos nevelő, fisz- tában van azzal, hogy mit jelent a-z, hogy ha korunk általános hitetlenségének le- hellete az ifjú szivekbe bele szívódik. „Mi csak éltünk egy hitből, amely már nem volt a mi hitünk, amelyet elvesztettünk, eltékozoltunk. De vájjon miből élnek majd unokáink?" — idézi Taine-t. Ezért a továbbiakban a mindjobban megnyilvánuló hitetlenség világnézeti kihatásaival foglalkozik. Az „írástudók árulása" c. levél az ateista és vallásellenes irók lelki befolyásairól szól, a „Tudomány aposztáziája" c. pedig a hitetlen és elbizakodott tudósok túlkapásainak következményeiről tájékoztat. Külön levél foglalkozik a túlhajtott testkultusz, a sport és rekordőrület vadhajtásaival, egy másik pedig „Az aranyborjú", a.z elhatalmasodott anyagias világnézettel. Az utolsó levél a kriszfösi világnézet diadalmas himnusza. A levelek nem egyszeri olvasmánynak valók. Többszöri részletekben való olvasásra. elmélkedésre vannak szánva. Szívből és szívhezszólóan Íródtak. Szülő, tanár és nevelő örömest nyújtja őket olvasmányul a gondjaira bízott serdülő ifjúságnak. ip,
