Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-09 / 233. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Gal'oa Moţilor 4 szám. ■— Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fíókkiadóhmtd és könyvosztáJy: P. Unirii 9. Telefon: n—99. I-VIIÎ. ÉVFOLYAM, 23 3. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, évente 840 lej, — Maigyarorsziágra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözentel több. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 9. íekinfik Amerika föllépéséi a vilâgp<©lilii€âfcaii „A csikágói beszéd egy éjszaka megváltoztatta a világhelyzetet“. ~ London, Paris és Washington között megindultak a tárgyalások a Csendes-Óceánon érdekelt hatalmak összehívására. —1 Újabb táma­dások a Földközi-tengeren »m. <a vsa 01 külügyi államtitkára Készen éli az angaî-fauncia iegyzék&e adoíi visszautasító római válasz Roosevelt cs'ikáyói beszéde döntő lö­kést adott az események rohamos fejlő­désének. A Csendes-óceánon érdekelt ha­talmak értekezletének összehívása, szük­ségképen Japán-ellenes éllel, most már rövid idő kérdése. Hull amerikai külügyi államtitkár már ki is lépett eddigi tartóz­kodó magatartásából a széhökcleti vál­sággal szemben. A washingtoni külügy­minisztérium tegnap hivatalos közle­ményben állapította meg Japán szerző­désszegését. „A távolkeleti helyzet fejlő­dése következtében — mondja a hivata­los közlemény — az Egyesült-Államok kormánya kénytelen megállapítani, hogy Japán háborús lépése nem egyeztethető össze azokkal az alapelvekkel, melyek­nek a nemzetek egymáshoz való viszo­nyát irányítani kellene és ellentétben van a Japán által is vállalt kilenchatalmi egyezmény Kínára vonatkozó rendelke­zéseivel, valamint a Briand—Kellogg- paktumban Japán által vállalt kötelezett­ségekkel is. Ennek folytán azok a követ­keztetések, melyeket az Egyesült-Államok a Kínában folyó háborúval kapcsolatban levontak, teljesen egyeznek a Népszövet­ség által levont következtetésekkel.“ Ja­pán magatartásának egy kívülálló hata­lom részéről történő ilyen nyilt és eré­lyes elítélésére pár nap előtt még senki sem gondolt. A Kínával majdnem szövet­séges kapcsolatban álló szovjetoroszok sem mentek eddig. Érthető,, hogy a napi szenzációkban nem szűkölködő külpoli­tikai életnek is külön, nagy szemzációját képezi az „amerikai bomba“. Angliában és Franciaországban való­sággal elragadtatott megelégedés kiséri úgy Roosevelt beszédét, mint Hull kül­ügyi államtitkárnak az amerikai külpo­litika álláspontját körvonalazó szavait. A Times és a Daily Telegraph, melyek­nek az angol kormánykörökhöz való kapcsolatai közismertek, vezércikkeikben döntő fordulatnak mondják Amerika fel­lépését s a washingtoni kormány tevé­kenységének óriási jelentőséget tulajdo­nítanak a világpolitika jövő fejlődésére. A Times szerint hosszú idő óta csak most, Roosevelt beszéde után látszik va­lamennyire biztosítva a világ jövő békéje. A Manchester Guardian azt írja, hogy a csikágói beszéd és a washingtoni külügy­minisztérium állásfoglalása egy éjszaka megváltoztatta a világhelyzetet. London­ban Roosevelt beszéde után feltették a kérdést, hogy az Egyesült-Államok el­nökének kezdeményezése elméleti síkon marad-e, vagy a cselekvés bevezetésének lehet azt tekinteni. Röviddel azután meg­jelent azonban Hull külügyi államtitkár közleménye s egy másik washingtoni hi­vatalos közlemény, mely jelezte> hogy j az Egyesült-Államok a Népszövetséggel együtt akarnak haladni s a kilenchatalmi értekezlet újabb összejövetelére várnak. Londonban különösen a Népszövetséggel való együttműködésre irányuló amerikai hajlandóságot tartják nagyjelentőségű­nek ebben a pillanatban, mikor a nép- szövetségi gondolatot európai nagyhatal­mak részéről is állandóan megújult tá- j madások érik. A Press Association jelen- : tése szerint különben London, Páris és Washington között már megindultak a tárgyalások a távolkeleti egyezményt aláíró hatalmak összehívására. Szinte bizonyosnak látszik azonban, hogy Ja­pán az értekezleten nem fog résztvenni. Olaszország és Németország részvétele szintén kétséges. Az olaszok, amint a Reuter jelenti, csak az abessziniai hódí­tás elismerése után hajlandók ilyen érte­kezleten résztvenni, erre az elismerésre azonban az adott viszonyok között rö­videsen aligha kerül sor. Párisban tegnap az amerikaiak klubja felhasználta az alkalmat, hogy Chau- temps miniszterelnöknek módot adjon az Egyesült-Államok és Franciaország barátságának kihangsulyozására. Chau- temps az amerikaiak által adott vacsorán elragadtatás hangján szólott Roosevelt nyugodt, de megrázó erejű beszédéről, hangoztatva, hogy ez döntő támogatást hoz Angliának és Franciaországnak is ] az európai béke megmentésére kifejtett í erőfeszítéseikben.“ A párisi sajtó egyér- I telmüen, lelkesedve dicséri az amerikai I fellépést. Németország magatartása az ] amerikai kezdeményezéssel kapcsolatban még nem tisztázódott. A félhivatalos DNB ügynökség szerint német irányadó körök nem nyilatkoznak az amerikai külügyi hivatal közleményére, valószínű­leg azért, mert Németország, mely nem tartozik a csendesóceáni hatalmak közé, nem látja érdekében állónak, olyan kér­désben bíráskodjék, amely körül az elő­idéző okok és eredet kérdésében élénk vita folyik szüntelenül. A német sajtó azonban kétszínűnek mondja az ameri­kai politikát és bírálja Roosevelt béke- őrző szerepét is. Amerika, egy most meg­jelent statisztika szerint, nagymennyisé­gű hadianyagot adott el Szovjetoroszor- szágnak. Német lapok szerint ez már ma­gában is elég arra, hogy az amerikai bé­ketörekvések őszinteségét jellemezze. A Stetjani-ügynökség jelentése szerint a francia—angol jegyzékre adandó olasz vá­lasz készen áll és valószínűleg még ma vagy holnap átnyújtják a két hatalom képviselői­nek. Ezt megelőzőleg lord Perth római an­gol nagykövet és Blondei francia ügyvivő az olasz külügyminisztériumnál barátságosan megsürgették a választ. Lord Perth „barát ságos hangon meg is kérdezte, hogy milyen okok késleltetik a válaszadástA Ştefani jelentése szerint az olasz válasz lényegében visszautasító. Róma hajlandó „az önkéntes­kérdés tanulmányozásában“ a benemavatko- zási bizottság keretein belül résztvenni, de olyan értekezleten semmiesetre sem vesz részt, amelyikre Németországot is meg nem hívják. A Reuter londoni jelentése szerint viszont angol és francia részről ezt a választ nem tekintenék kielégítőnek és abba sem mennek bele, hogy Németország részvételé­vel négyhatalmi értekezlet jöjjön össze, mert Németországot nem tekintik fŐldközitenaeri hatalomnak. Nem érdekesség nélküli dolog, hogy a német sajtó éppen most nagyszabású •sajt óhad járatba kezdett Németország gyar­mati követelései érdekében. A Földközi-tengeren tegnap újabb táma­dások történtek. „Ettore“ olasz hajót Ózon­tól nem messze ismeretlen nemzetiségű vi- zirepülő támadta meg az éjjeli sötétségben. A „Yorkbrok“ és „Albany“ angol kereske­delmi hajókat spanyol nemzeti hajók fogták el és vitték be egyik nemzeti kikötőbe. El lenőrző hajók a támadások pillanatában nem voltak a közelben. Mit tagadjuk, feszült figyelemmel várjuk Tatárescu miniszterelnök nagyváradi beszé- dét, amelyről egyelőre csak azt tudjuk, hogy fontos külpolitikai megnyilatkozásuk mel­lett hosszasan (kitér a kisebbségi kérdés egész komplexumára is. Erdély egész magyarsága Nagyvárad felé fordul tehát és szivdobogva lesi a miniszterelnök szót. Hogy a kormánylap ezt a tényt előre be­jelenti. tervszerűséget látunk a beszéd el­mondásában s hogy rólunk éppen határ­menti városban tesz szó, nem nehéz kap- esoilaitot látni a kisantant államok és Magyar- ország közötti tárgyalások, valamint a ki­sebbségi probléma előtérbe jutása között. Mit mond majd Tătărescu, nem tudjuk, azonban őfelsége breazai beszéde, amely­ben az épUő nacionalizmusról és a román­ság és az itt élő kisebbség normális viszo­nyának szükségességéről tett említést, arra enged következtetni, hogy a miniszterelnök, sem térhet ebben a kérdésben más vágányra és teljesen megegyezik az uralkodó beszédé­nek gondolatmenetével. Azonban Tătărescunak nyilatkoznia kell — ha csak érintve is — dr. Pop Valér kör­rendeletéről, már csak annyival is inkább, mert Antoncscu genfi tárgyalásainak meg­szakadását éppem eme bizonyos körlevelek okozták. Várjuk a miniszterelnöktől a meg­nyugtatást ebben a kérdésben épp úgy, mint sok másban. Hisszük, hogy égető problé­máink egész sorozatát ismeri és reméljük, hogy edjön az idő, amikor leül majd kultu­rális, gazdasági és politikái köziiPeteink ve­zetőivel egy asztalhoz és meghallgatja és orvosolja sérelmeinket. Erre várunk már és ennek ígéretét szeret- ncíüfl hallani Nagyváradon. ftsépszovóifscíiji líofülí ©s össfies'Skiai GENF, október 8. Roosevelt csiká­gói beszéde és Hull amerikai külügyi államtitkár kijelentései, népszövetségi körökben mély benyomást tettek. Kü­lönösen élénk megjegyzésekre ad alkal­mat Cordel Hull állítása, hogy az Egyesült-Államoknak a kínai—japán viszállyal kapcsolatban konklúziói ál­talában megegyeznek a Népszövetsé­géivel. Genfben ezt a kijelentést úgy tekintik, mint a közeljövőben bekö­vetkezhető közös fellépés tanuságtéte- lét. Genfi körökben azt hiszik, hogy az Egyesült-Államok kormánya, a Nép­} szövetséggel való egyetértésének még nagyobb kihangsulyozására, Hull kül­ügyi államtitkár nyilatkozatának tel­jes szövegét külön jegyzékben meg fogja küldeni a Népszövetség főtitkár­ságának. NEW YORK, október 8. William Green, az amerikai munkaszövetség elnöke, a denveri munkáskongresszuson tegnap mondott be­szédében kérte, hogy >a szövetség támogassa az angol munkáspártot a1 japán áruk boj kottálására irányuló törekvéseiben. Green indítványozta, hogy a szövetség igenlő vá­laszt adjon az angol szakszervezetek által ebben a kérdésben hozzáintézett kábeltáv- iratra. • Kétségtelen, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb szenzációja az USA külügymi­nisztériumának szerdán kiadott alábbi köz­leménye: ,,A távolkeleti helyzet fejlődése következ­tében az Egyesült Államok kormánya kény­telen megálló pita ni, hogy Jaipán hadilépése nem egyeztethető össze azokkal az alapel­vekkel, amelyekkel a nemzeteknek egymás­hoz való viszonyát irányítani kellene és el­lentétben van a kilenchatalmi egyezmény Kinára vonatkozó rendelkezéseivel, továbbá a Briand-Kel logg szerződéssel. Ennek foly­tán az Egyesült-Államok kormányának Kí­nával kapcsolatos következtetései általában megegyeznek a népszövetség magatartásá­val.“ A hang, amit az Egyesült Államok meg­ütött — robbanásszerű és hatalmas. Ha csak az igazságot nézzük — 'valóban megdönt­hetetlen igazság csendül ki minden sorából, mert a kilenchatalmi egyezményt, amelyet Tokió is aláirt, Japán megszegte. De valahogy azt is kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a beszéd, a nyilatkozat, nem egészen őszinte. Mert ugyanakkor, ami­dőn Japánt szerződésszegés'sel vádolják a Fehér Házból és Csikágóból, egyidejűleg a fegyverszállitmányok, lőszer szállítmányok egész halmaza Indul a Távolkelelre Ameri­kából. S ez az előbbi és eszmei igazságot alapjában torpedózza meg. A polgár kényte­len megállapítani, hogy az üzlet — és nem magasabb emberi szempontok vezetik a ha­talmasok hatalmasát is. És a polgár bizo­nyos kapcsolatot keres Roosevelt csikágói beszéde, a külügyminisztérium közleménye és a Sanghaj melletti döntő japán győzelem közt. Ez a győzelem hamar végét vetné a japán—kínai viszálynak. Már pedig akkor mi lesz a szállítmányokkal és a szállításra Váró anyaggal? Mi lesz az üzlettel és nem elsősorban, japáni győzelem esetén mi lesz az angol és amerikai távolkeleti imperialista törekvésekkel ? Ez itt a lényeg és nem a kilenchatalmi egyezmény megsértése. És ezért érez a pol­gár valami keserűt, amikor az amerikai bomba igazságának robbanását hallja, As amerikai bomba

Next

/
Thumbnails
Contents