Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-08 / 232. szám

{ntLB NZŰK M l<)3 1 oki Aber H. Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. CLUJ—KOLOZSVÁR, október hó. Közöltük már régebben, hogy a mun- kfftörvényben elkészült a régóta várt végrehajtási utasítása. Ennek a végre­hajtási utasításnak az lett volna a ren­deltetése, hogy a törvény hiányosságait pótolja s magyarázatot adjon a törvény olyan rendelkezéseiről, amelyek téves magyarázatra szolgáltathatnak okot. A végrehajtási utasítás ennek a kivánal­maknak csak részben tett eleget. Tájé­kozás céljából alább közöljük a végre­hajtási utasításnak azt a részét, hogy általába az iparosokról rendelkezik ez a része az utasításnak igy szól; Az iparosokról Iparosok azok a munkaadók, a szak­mai kiképzésről és annak gyakorlásá­ról szóló törvény értelmében, — akik legtöbb 10 alkalmazottal, vagy 20 moto­rikus lóerővel dolgoznak. Ha a fenti alkalmazotti és motorikus szám időlegesen emelkedik, még nem változik a vállalat jellege, de ha ez az állapot 6 hónapnál tovább tart, a mun­kaadónak megszűnik az iparosi minősí­tése. Hogy egy személy az 1. számú mel­lékletben feltüntetett valamely mester­séget saját vállalkozásában gyakorolhas­sa, román állampolgár és polgári jogai­nak teljes birtokában kell legyen (vagyis nagykorú is). legyen mesterkönyve az 'illető foglalkozási ágról, valamint ipar­engedélye, mivel a 10 alkalmazott és 20 motorikus lóerővel dolgozó üzemek ve­zetői kizárólag maguk a munkaadók lehetnek, akik birtokukban kell legyenek a mesterkönyvnek és iparengedélynek. Az iparűzésre feljogosított egyének egyazon Időben űzhetnek egy vagy több mesterséget, ha mindezen szakmák ré­szére elegjet tettek a törvény és végrehaj­tási utasítás követelményeinek. Ebben az esetben a munkaadó maga kell vezesse műhelyét, ugyanazon a he­lyen s ugyanazon helyiségben. Azok a mesterek, akik a műhelyükön belül mellékesen egy más foglalkozást is űznek, mely kiegészíti foglalkozásu­kat, melyre munkakönyvük van, nem kötelesek uj munkakönyvét beszerezni a kiegészítő foglalkozásra is. Viszont csak­is olyan munkásokat alkalmazhatnak, akik a kérdéses szakmában munka­könyvvel rendelkeznek. A mellékfoglalkozásra nem alkalmaz­hatnak tanonookat. A munkaügyi in- spektorátusok esetről-esetre el fogják dönteni a fenti rendelkezések alkalma­zási módját. Miután a szükséges vizsgá­latokat megtették. A pótiparokat csakis olyan esetekben lehet űzni, ha azok teljesen a főmester­ségnek vannak alávetve, anélkül, hogy az iparosnak joga volna ezen kiegészítő iparokat főfoglalkozássá, önálló mester­séggé átváltoztatni. Művezető mesterrel csakis jogi szemé­lyiségek műhelyei dolgozhatnak, vagyis egyesületek, szövetkezetek és kereske­delmi társaságok, de ezek is feltéve, ha rendelkeznek iparengedéllyel. Ezenkívül vállalatok, amelyeknek alkalmazottai és motorikus lóerőszámai meghaladja az egyszerű iparosok részére előirt 10 al­kalmazottat, illetve 20 lóerőszámot. Fentiek alól kivételt csak az özvegyek — újra való férjhezmeneteliikig — és árvák képeznek, akik tarthatnak üze­met művezetővel az iparosok számára előirt 10 alkamazott és 20 lóerő számon alul is. Ennek megfelelően a férj, vagy szülő elhunytától számított 30 napon belül kell jelentsék a munkakamara ipari osz­tályánál azon szándékukat, hogy az iize- , met továbbra is fenn akarják tartani, 1 megjelölvén egyben a művezető szemé­lyét is. Ha a vállalatnak, vagy üzemnek több- féle iparosztálya van, úgy mindegyik nek külön mester-művezetője kell le­gyen. Azon fizikai, vagy jogi személyek, akik, vagy amelyek a fenti törvény ren­delkezéseit áthágják, 10.000—100.000 lejig terjedő pénzbüntetésben részesül nek, azzal a veszéllyel, hogy az ellenőr­ző szervek bármikor érvényesíthetik az állam jogait, lezárva az üzemet. Azon személyek, akik valamely mes­terséget akarnak űzni (10 alkalmazott és 20 H P.-n alul) kötelesek legkésőbb egy hónapon belül az illető Camera de muncá ipari osztályától erre engedélyt szerezni. Az engedélykérésben meg kell jelölni a szakmát, valamint mellékelni kell; 1 Az iparos mesterkönyvét, vagy ha jogi személy, művezetők könyveit. 2 Az illető helység polgármesteri hi­vatalától működési engedélyt, az egész­ségügyi bizottság jóváhagyása alapján, valamint 3 a Betegsegélyző pénztárba iparen­gedély illeték gyanánt befizetett 200 lej röl szóló nyugtát. A munkakamara minden formalitás nélkül legkésőbb egy hónapon belül kiadja az iparengedélyt. Az. állam által elismert diplomával rendelkező mérnökök és építészek az. ön­álló ipar üzésére szóló engedélyt, mes­terkönyv nélkül is, a diploma egyszerű bemutatása alapján kapják meg. Idegen alattvalók kölcsönösségi ala­pon folytathatnak önálló mesterséget, ha eleget tettek a következő feltételek­nek; 1. Mesterkönyvük legyen. 2. Ne legyen ellenük bűnügyi eljárás folyamatban, nem ítéltettek el valamely perben, ha volt ellenük csődeljárás, mely alól nem tisztázták magukat, ne legyen ellenük mesterségükből szárma zó rendezetlen adósság miatt eljárás. 3. Az illető körzetben levő Camera de Comerţ (kereskedelmi kamara) bizony­latával igazolják, hogy abban a hely­ségben, ahol megitelepedni kívánnak, szükség van egy ilyennemü vállalatra. 4. Hivatalos nyilatkozatban szögez­zék le, hogy kizárólag román állampol­gárságú személyeket fognak alkalmazni. A szerzett jogokat nem sérti a munkatörvény végrehajtási utasiiása CLUJ—KOLOZSVÁR, október hó. Az uj munkatörvény végrehajtási uta­sítása nagy riadalmat keltett a kisiparo­sok között azért, mert az eddigi gyakor lattal ellentétben a rokoniparágak gya­korlását külön-külön iparengedélyek váltásától tette függővé, más szóval új­ból csoportosította az ipari szakmákat, illetőleg parcellázta. A végrehajtási tör­vénynek ez a rendelkezése azért súlyos, mert igy egy mesterkönyv illetéke 500 lej és igy azok az iparosok, akik egy szakmai csoportban különböző iparága­kat gyakorolnak, csak súlyos anyagi ál­dozatok árán szerezhetik meg iparuk gyakorlásához a munkatörvényben elő­irt mesterigazolványukat. A végrehajtási utasításnak ezzel a rendelkezésével kapcsolatban az Ellen­zék munkatársa beszélgetést folytatott dr. Chirila Viktorral, a kolozsvári mun­kakamara elnökével, aki nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet; Téves ez a felfogás — mondotta —, mintha a munkatörvény végrehajtási utasítása nem tartaná tiszteletben a szer­zett jogokat. Erről a végrehajtási utasí­tásban sehol sincs szó. Az az iparos, akt szakmai csoportban eddig különféle iparágakat gyakorolt, azok ezekután is minden megszólítás nélkül folytathatja, természetesen csak úgy, ha minden szakmára kér mesterkönyvet magának és ezt megelőzőleg igazolja, hogy az il­lető szakmájának képesitése is megvan. Az uj munkatörvénynek az volt a ten­denciája, hogy azokat az ipari szakmá­kat, melyek az idő folyamán specializá­lódtak, külön határolja. Ennek meg is van az indoka, mert hiszen egyes ipar­ágakban uj iparágak keletkeztek. Ma már például nemcsak szerelőiparról, ha­nem viz, villany és gáz szerelési iparról lehet beszélni, mindenik gyakorlásához különleges tudás és gyakorlat szükséges és néhány év múlva már mindenik kü­lön iparág lesz. Nem kell félni — fejez­te be nyilatkozatát Chirila elnök mert szerzett jogait a munkatörvény végrehajtási utasítása sem csorbítja sen­kinek sem.“ Kereskedők és iparosok köiefező életbiztosítása CLUJ—KOLOZSVÁR, október hó. Közöltük már, hogy az iparosok és kereskedők kötelező élet és nyugdíjbiz­tosításának meghonosítására akciót in­dított a kormány és ebbe az iparkama­rákat hs bevonta. Ebbe az akcióba most intenziven bekapcsolódtak a magánbiz tosilási vállalatok is. A kereskedelmi és iparkamarák szövetsége a vezető biztosí­tó intézetek szakértőinek bevonásával tervezetet dolgozott ki, melynek alap­vető elgondolását az a terv képezi, hogy az iparosok és kereskedők kötelező élet - és nyugdíjbiztosítását a magánbiztosító intézetek utján, a kamarák anyagi hoz zájárulásával fogják megoldani. A tér vezet a következőket tartalmazza^ Min­den oly iparos, vagy kereskedő, aki va­lamely iparkamarának választó tagja, kötelező biztosítást köt. A 65-ik év el­érésével a biztosított fél havi 2500 lej nyugdijat élvez élete végéig, elhunytakor pedig hozzátartozóinak 120.000 lejt fi­zetnek ki. Amennyiben időközben mun­kaképtelenné válik, a 65-ik éve eléréséig külön havi segélyt kap. Amennyiben a biztosított fél a 65. korhatárt eléri jo gában áll a következő négy módozatból választani: lemondhat havi nyugdijá­ról, mely esetben az életbiztosítási ösz- szeg érvénybenmaradása mellett külön 273.000 lej készpénzt kap; 2. lemondhat a nyugdíjról és az életbiztosításról, mely ' esetben 352.119 lej megtérítést kap; 3. külön lemondhat az életbiztositásról oly­képpen, hogy havi nyugdijának összege 3244 lejre emelkedik. A biztosított felek által fizetendő havi járulékok a követ­kezők: 20 évnél évi 4800 lej, 25 évnél évi 5385 lej, 30 évnél 6321 lej, 35 élet­évnél 8010 lej, 40 éves kornál 10.344 lej, 45 életévnél évi 13.902 lej, 50 éves kornál 19 896 lej, 55 éves kornál 31.536 lej az évi fizetendő díjösszeg. Ebből a díjból az iparkamarák saját költségveté­sük terhére annyiszor 2 százalékot térí­tenek meg, ahány éve önálló kereskedő, vagy iparos a biztosított fél. Rendelet a kis adófizetők adókivetésénél. A pénzügyminisztérium el akarja kerülni' az adókivetési szervek tul'halmozását azokkal a kérvényekkel, amelyet a jövedelmi adózók az egyenes adók törvényének 65-iik fejezete alapján az adólevonásokat illetőleg benyúj­tanak. Ezért, mint a fővárosi ilapok jelentik, elrendelte, hogy a mezőgazdaságii és ingat­lanadónál, valamint az osztályozás szerinti kereskedelmi, szakmai, vagy ipari adónál — ahol az osztályozás még nem járt le —, az ' 1937—38. kincstári évben a tavalyi helyzet ] maradjon érvényben. Az évenként megálla- ; pltandó adók. illetve adózók esetében a le­vonásokat az adóvallomá's alapján eszközük. A kolozsvári építőiparosok mozgalma. A kolozsvári épitészvállalikozók és építészmér­nökök egy része mozgalmat linditott annak érdekében, hogy kollektive ne járu janak hozzá a jövőben regiében való építkezések­hez. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az épít­tető ingatlantulajdonosok egy tekintélyes ré­sze csak munkadijat fizet, mig maga fizeti az épitkezésd anyagokat és a munkások bé­rét. Az érdekelt vállalkozók egy másik cso­portja a jelenlegi rendszer további fenntar­tását kivánja. A kérdésben jövő héten szer­dán döntenek az építészek és vállalkozók megtartandó értekezletén. Milyen kedvezményt élveznek a kisiparo­sok? A belügyminisztérium leiratban értesí­tette a kolozsvári Primáriát azokról a ked­vezményekről, melyeket a szakmai képesí­tésről szóló törvény alapján 3 kisiparosok él­veznek. így kisiparosok és azok tömörülései 500.000 lej összegig, kisipari szövetkezetek pedig 2 millió lej összegig szabadkézből, ár­lejtés nélkül kaphatnak hatóságoktól és köz­intézményektől megrendeléseket. Árlejtések­nél kisiparosok részesitendők előnyben, még ha ajánlatuk 5 százalékkal drágább is, mint a többi ajánl áttevőknél, a törvényes garan- oiát pedig egyharmadra csökkentik. Ha ikis- dpari egyesülések vállalnak közmunkát, min­den egyes iparos-tag szolidárisán felelős a munkálatokért. A vasúton való száliLiításnál 50 százalék fuvardíjkedvezményt kapnak. Milyen terheket visel egy kisiparos? Ér­demes belepillantani' egy segéddel és két inas­sal dolgozó kisiparos közterheit«. Egy gyen­gébb iparos személye és alkalmazottjai után pontosan 4940 lej évi Detegsegé'yző járulé­kot és iskola taxát, 3^02 lej állami adót, 900 lej városi adót — összesen 9340 lej adóter­het visel. Közel tizezer lej az az összeg, ame­lyet ki kell verejtékezzen egy gyengébb, kez­dő kd'S;păios, Nrm vitás, nogy iegsuiyosabb terhek hordozója az a k'vptrcs aki ezek mellett szűkös napi kenyerét is elő ke'l te­remtse. Amit a kutyáról min- dera Kinek: tudni kell.*. Ez a könyv mindent magában foglal, amit egy kutyabarátnak sokszor leg­megbízhatóbb „barátjáról“ tudnia kell! Nagyon szép kiállításban, rengeteg fény­képpel 144 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük!­UH mond 0 munhalörvci ni végrehajtási utasítása ai iparosohról?

Next

/
Thumbnails
Contents