Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-31 / 252. szám

193 7 október 31.

vsLZBffzam

A firenzei notesz

Irta: MARTON LILI |!ü;

Toscana. Vidék, amelyről álmodni szakiunk, szelíd és édes, mesekönyv-Hlusztráció A Teremtő palettájának legszebb színeit rakta rá, a hegyekre, a dombokra, a kanyargó, fákkal szegélyezett ezüs{vizü folyókra. Hegyen épült kastélyok, ciprusok, olajfák Toscanája

— mi más lehetne a fővárosa, mint Firenze, minden művészek örök álma, Michelangelo <s Benvenuto Cellini gyönyörű, régi Arno parti Firenzéje.

*

Sizinte anakronizmusként hat Firenze uj pályaudvara, sima, modern vonalaival, merev-betűs f elírásaival, számnélküli világitó óráival Mert máskülönben az elmúlt századok legendás levegője sehol sem maradt olyan ép, olyan tiszta, olyan változatlan, mint a virágok városában, amelynek hangulatát aem zavarja meg a sok-sok autó, a rengeteg külföldi, s a forgalmas, elegáns üzletek. Különben Firenze a legelegánsabb, leguribb olasz város, a nők sehol sem ilyan elegánsak, ilyen finomak, ilyen s\:épek, s ilyen szabadok. Itt autót vezetnek, egyedül járnak bevásárolni

— ami nagy szó a konzervatív Itáliában, ahol kísérő nélkül nő tapodtat sem tehet, s ahol bizony a sport és munka területén meglehe- tös alárendelt szerepel játszik a csak feleségnek, s anyósnak nevelt olasz asszony. A firenzei nő nyugat európai, nem délolasz típus. Gyönyörűen festi magát. Amúgy is szép szemét művésziesen készíti ki, szempillái hihetetlenül hosszúak és sötétek. Az egyik firenzei illaaszertárban láttam a világ leghosszabb szempiiláju nőjét. Egészen közelről kellett megnéznem, mert első pillanatban azt hittem, hogy ez a fényes, fekete seprű oi szemén ragasztott. De nem. A firenzei nőnek valódi szempillája volt, de olyan fantasztikusan hosszú, hogy Greta Garbo hires pillái elenyészően semminek tűnnének fel mellette.

*

Toscani elbűvölően kedves kisvárosai Toronto, Cortona, Trcsimano mind-mind a re~ neissance festői köntösében várják az Idegent. De Firenzének nemcsak stílusa, nemcsak házai, műemlékei hirdetik az olasz rínasci- mentot. Firenze lelke na is, 1937-ben valami szépséggel, ,s örök varáztsal, az elmúló ember elmulhatattan művészi értékével telített. A Piazza Signorián, a Palazzo Vecchio csodálatos sut g os, hatalmas és mégis kecses, tornyos szürke tömbje előtt az Uffizzi-galle- ria szobor-csoportjai, a páti világhírű kincsei, Michelangelo márványba vésett gondolatai, s Medici fejedelem lovas szobra: egyetlen téren, a város egyetlen pontján, a szépség és művészet ilyen zsúfolt, vorázsos, egyedülálló csoportosítása — ez csak Firenzében lehet. Itt nem zavar a sok Baedeker es amerikai. n csillogó bárokból kiszűrődő ember- zsivaj, autók és idegenvezetők — a Piazza Signoria ma is a régi, a történelem, sőt mü- vészettörténelcm maga

*

Az Arno sárgán, vadul, megáradva hömpölyög n- kecsesen ívelő hidak alatt. Pert join n hét régi palotasor. ,s Goldini szobra. S a Ponte Vecchio. ez a világon a<z egyetlen, a legfurcsább, a legfestőibb Régi Hid .4 kis ötvösboltok mintha a hid oldatán: tennének ragasztva. $ Firenze legendás ötvös-céhének hidján ott áll Benvenuto Cellini, n különös életű nagy művész, mintha titokzatos mosollyal őrizné mesterségének késői utódjait. A Ponté Vecchion véges-végig n csillogó kis ötvösboltokban valódi és talmi ékszerek, de ma már habselyem fehérneműt, s divatos női holmikat is ánulnak a parányi üzletekében. Vájjon mit szól ehhez Benvenuto Cellini, akinek szobra■ előtt áll Firenze legfurcsább figurája. Ponte Vecchio fényképésze, áki- nek vasiig erő hófehér, hullámom haja van. s aki ehhez a fantasztikus frizurához ezüslabA világ legnagyobb vadászati kiállítása

BERLIN, október hó.

Miiinden szokás éls ihlaigyomátn.y dMtetnére a Nemzetközi Vadászait. Kiiá,Ilii tâs vezetősége, bár a tártait csat november első napjaiban nyiilllilk meg, már ni ősit előzetes szemlére hluv- tia meg a vJilDágvsialjitó ikJépviteeJőiU. Sberpliing fővadászmies'Her, alk. beniniinikiöt fogadóitt, e kailö n ő s mieg/hítviásit ílgy adta ölő:

— Nemzieoköz/ii ikiilá tállá s évtfiizieddk1 óta nagyobb érdaldődésc még nem kell b elit!. Tessék élik ép z élné qiz utiotlsó Nemzetközi Vadászait!, KálWliitás 1910-ben vo!([, Bécsbon, ,a'zótia — szünieteUtiüinlk, Moisitl egyszerre bairmilnc tnern- zet jelien,'tlkiezieitfc, mind annyian elhozzák feg- sziebb, leigérlléíkleiselbb vadászzsákmányalilkaif’, bemiu tátjáik nem egyszer reurdikíiivüíil becses gyüjiteméinyálkieíll és bizonyságát 'adják talán legnemesebb szenvedélyűiknek. Büszkén jeliemthetem, hogy immár nyotc áMímifő fogadta dl nemzeti k JküÜdölitjeik; v^ezratéeét.

— Term ész,etcsen egy kiálllMás malj'd három hétlUeli miegnyfiltása «Hoţi még csak sej- 'teiílhelii! jövendő szépségein — Óríálsl anyagról van .Itt szó. A bejelentett kiállítási, tárgyaik lainnylilra fe'lisziaporoditaki, bogy a vezetőség ikiéoryleien voll, a vásári« tierület öwszes csarnokait, kiiíkmc hiaitialmas ház,at liefoglial- mtí. Kenek 26.000, a viadászalt vaüaimieOly ágát szemléi!1 te lő tárgy vár efibellyezésre, n imagy viifllág minden részéből! érkező ládákat moist csonnaigcllljiálki k'i, a legnagyobb terem padlóját majdnem teljesen befödi ■aiz egíancsők sokaságai, -.tt-ott kiülő mötit v a diáik, csoportja kei,tilt fe]: ,a 'figyiajmet és Ikö® ö Kük már készül, ,a, 60 nemzetközi' bilró ttélieitiei, ment 'a mteignyitás napjáig el'iinltiéziilk m dlijk'.osztás kérdését á's. A® eiltső díj természetesen ,a Vezér és kancelllár aljándiéka, Hiltíller Adolf azt az élő művészt) kívánja k-küniteltnlf, alk'í a vaidászélet-viilágból a legkiválóbb műremeket aitkottia. Felette értékes továbbá Gőring miiniiS'Z'tanellnök és birodalmi, fölovásizimies- üer düijiaj. Egyébként as a kiiláll’Jillás sikere Goring tábornak nevéhez fog fűződni, ,akd nemcsak a kálliiitás védője, bainem egyn ttaO legszorgallimiaisiabb figyelője is az előkészítő miuirJkámialk.

iHiiibia volna, azt gondofllní, ez ,a nemzetközi tártait eOsősoiiban -a, v;adáezizsákmányok bemutatója, lets®. Ha e tekintettoen kétségtelenül egyes nemzetiek, mlint Németország,

Dánia,, Magyarország és Svédország, versenyezni fognak liis egymással, a kliáUliitás e páraitllian látványosságok mdllliett. meg fogja próbáiltnii bemnláifini, hogy a vadászat mlkyen, befoiyásisat: voit az emberiség fejlődésére, kulll[túrájára és hogy m)i,]yern a vlOág mali vad- állllománya . . .? A teglöbb úliiiamban ma, már nem a vadálöomány nagyságai, hanem an,- waJk minősége az nileiékes lémyezőik gondja,. Ennek a gond olá)tme, nettnek mcgif etetőén

fog tagoz ód m a ,tárl!a,t is, tesz benne történetit kiálillitáts, de vadhús its.

A bécsi, nemzetközi vadászati' kiáll1.,bás 1910-bein, ölti hönapig voíllb myiitva és kerek három és félmillió látogatója, volt,. A berlinit táblám éieltJjdetje nendikli'vüi röviid lesz, november 2-ám, n.yfilltlk meg és november 21 én. már be 'is zárják, kapuit. Mégis úgy számítják, hogy e bárom bét. alkut l'egaőábbils egy- mlitl'Lió néző fogja bejárni tlierme.it. Úgyszólván az egész világ vadáisiziali adnak majd egymiááimalk taiHállkált Berlinben, mert itt valóban minden, 'látható tesz, amit a, nemes sport h.iveit érd,elkeltheti.

mi

meaţe* *

TöKéVe^esen uéle\- ie\ enn^ a, ßoscb

\e':xőve\^ b0SCH

stop b^vatÖbb'megva\a^nl|oSCH íelb^ba ° b clUBekbe\

» szered A Boacb

6 VnőuV ul,ra;nk rrun- tma 0 g 7 \ e \-b eo

m den ^ v.aph»tok¥iliölir

FÉLBŐR

kötésben

Ili SS

e.0

1

Ifffs érlíii!

Csak korlátolt példánybankap- hatók az Ellenzék könyvosztályában, Cinj. Vidékre utánvéttel is szállítják

André Maurois: Ké asszony között. Michel Arien: A zöld kalap. Honoré de Balzac A bárom szerelmes. Axel Munthe: San Michele regénye (2 kötet). .Stefan Zweig: Első élmény. Dosztojevszky _• A névtelen. Ivan Tur g9nyev: Az őstalaj. Crawford: A bizánci rabszolsaleány- Rúd yard Kipling: Kim. Rudolf Stratz : A faraó átka. - Flaubert: Sa- ámbo. Stevensrn: A szökevény. Plerre Benőit: Az üldözött. R - nard: Lerne doktor. Croisset: A malakkai asszony. — Lecke: Az úri csavargó. —

Minden szaküzletben kapható!

MOZI A TELEFONBAN

Tejefon képrádióval hálózzák be egész Németországot

BERLIN, október hó. Németországba ezentúl nemcsak beszélgetéseket közvetítenék tellisfonon^ hanem mozgóképeket is. A kísérletek, tanúsága szerint ez nemcsak egy-egy város telefonhálózatán belül lehetséges, hanem városok kö>- zött is.

A nagyje'entőségü újítás gyakorlati megvalósuláshoz segíti a régóta vajúdó képrádiózást.

A képrádiózás megvalósításának legnagyobb nehézsége eddig az volt, hogy a rendes rádióállomások, hozzájuk számítva a rendőri, katonai és egyéb különleges állomásokat, már jóformán teljesen betömik hullámtereit. Ez a nehézség elesik, ha

a képrádió hullámait nem az éterbe sugá- ] rozzák, hanem rávezetik a telefonhuzalra. !

A .telefonos képrádióadások vétele mindenütt J lehetséges, ahol a telefonon kiivül erősáramú 1

vidanyhálózati kapcsoló van és a képrádió- vevőszerkezet, s sokkal egyszerűbb, ha a vétel a 'telefonhálózaton történik.

Az eddigi kísérletek során a telefonos távolbalátó mündig rendkívül tiszta és világos képeket, szolgáltatott. Semmi akadálya sincs annak, hogy ezt a rendszer,! alkalmazzák nagy távolságokra is; csak az szükséges, hogy mogfelelő kábelvezeték legyen a két heiy között, amely telefonos képrádiiőn kíván érintkezésbe lépni egymással. Tekintet'el a kísérletek döntő sikerére, elhatározták^ hogy egész Németországot behálózzák a telefonos képrádióval

és ha e munkálatok gyors végrehajtását', a pénzügyi hdlyzet lehetővé teszi, akkor Németország lesz a világ legelső állama, amelyben. a képrádiózás elterjedt, mint a rendes rádió, vaigy — a telefon.

Leonides & Co» Bucureşti

és \ idékí íiókjai.

December 12.-án szentelik fel a marosvásárheíyi Szabadi-uti református templomot

Dalárda alakúin meg az uţ körzetben

MAROSVÁSÁRHELY, október 30.

A szabadiuti uj ref. templom, melynek építkezései ez év elején indultak meg, elkészült. Jelenleg a templom berendezése van folyamaiban. A templomot a hívek áldozatkészsége építette fel. Az uj körzet lelkészévé nemrégen Mester Istvánt nevezték ki, aki már meg is kezdte hívei között lelkészi munkáját. Az uj templom felszentelése, a berendezés elkészülte után, az eddigiek szerint decem. bér 12-én ünnepélyes keretek közölt fog végbemenni.

Az uj körzetben egyébként a napokban uj ref. dalárda alakult meg Mester István lelkész és Kiss József kezdeményezése folytán. A dalárda karnagyi tisztségét Kiss József tölti be.

HA LE AKAR FOGYNI, -gyek reggel, délben és esze egy-egy harmsdpohár természete^ FERENC JÓZSEF k-eserüvizet. mindig két órával az étkezés után. Kérdezze meg orvosát

Jó szak,könyvek Lepagenáf, Cluj-Kolozs•vá,r: Hérics—Tóth: Gyümölcsök szeszipari

feldolgozása 139 lej. Osztrovszky: A szőlő és must feldolgozása 165 lej. Buchta: Gyümölcsös zöldség 'értékesítés 132 lej. Szemere: Háztartási konzervkészités 106 'ej. Bernátsky: Ehető gombák tény. és konzerv 139 lej. Petrányi: Virág és diszkertészet (360 lap, 160 kép) 26-1 lej. Inyesmester szakácskönyve .(511 .1.) 132 L srb. Poétán utánvéttel küldi

LEPAGE.

Kérjen jegyzéket

roncsot visel a fején, lányoson leszorítva csillogó hajának tömegét.

*

Piazza Duommo. A dóm színes, gazdag, szédítő pompájú, s teréről visz n villamos a PicAzetta MicheLmgeloig, egy Uráért végig az egész városon, a parkokhoz át. fel, a város legmagasabb pontjára, ahol a felejthetetlen panoráma felett boldog fiatat párok álmodoznak. Az Anno, a hidak, a távoli hegyek, a sok-sok háztető fölé emelkedő Dón és Palazzo Vecchio — s felettük a Michelangelo emlékmű karcsú fiu-szobra — o'hj'in kép, amit nem felejt el ez a sok nászutas akkor sem, ha fehér hajjal visszagondolnak Toscanára.

Sr.egéng, kopott kabátos asszony szólít meg és vezetni akar mindenáron. Láttam a Giotto kiállítást? Igen. A gallériákat? Azokat is. Nem baj. ő vezet. Ma nincs időm. Akkor holnap. Holnap Milánóba utazom. Erre nagyon | szomorú lesz. Engedjem, hogy egy egész ki- '

csit vezessen. Jó. Szobrok előtt állunk meg, s ő magyaráz. Kicsit öészetéveázti az évszá- mokat, s egyáltalán nem zavarja, hogy az én könyvem mást mond. A könyv téved — mondja —, ő nem. Imád vezetni és történelmi előadásokat tartani. Alig tudok megszabadulni tőle.

Másnap a Piazza Signorián szőke, kedves,, kövér amerikai hölgy menekül hozzám, kétségbeesve, hogy mentsen meg ettől az szörnytől, mert nem tudja mit akar tőle. Az én asszonyom. Mondom az amerikainak, hogy vezetni akarják. Mondja meg neki, hogy nem tudok olaszul és hagyjon békét. Megmondom. Mire a szorgalmas idegenvezetőnő, akitől tegnap alig tudtam el menekülni, igy szól:

— Ugyan kérem, vezető nélkül akarja látni a hölgy Firenzét? Majd én vezetek, magyarázok, s kisasszony angolra fordítja a hölgynek, amit mondok...

*

Régiségboltok. Több van belőle, mint a

többi összes boltokból együttvéve. Kicsik, sötétek, furcsák, romantikusak, ajt-aik csengője a legtisztább muzsika. Egy ilyen firenzei régiségkereskedés a legkülönösebb, s leg- hasznavehetetlenebb tárgyak festői rendetlenségéi otthona. Tulajdonosaik érdekesek, kicsit művészek, ahogy 'nagyitóüvegget valami régi gyűrű felé hajolnak. Nem is kereskedők ezek, srázen-Jendös tárgyak költői inkább. Kár. hogy kirakataikban hires szobrok olcsó, csöppet sem régi és csöppet sem művészi má- salatad árulják ,,firenzei emlék“ elnevezéssel.

*

A Via Borgo Ognissanten, egy svájci leány- otthonboin lököm. Szobatársam tizenkilenc- éves globetrotter, a neve Trude, egyedül beutazta Angliát, Belgiumot, Franciaországi!. Németországot, s most Itáliát. Még iskolába jár, vakációin, n papájától kapott zsebpénzen, eredetiben tanulja Európa földrajzát.

Csinos kis zsebpénze lehet...