Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-31 / 252. szám

6 JHM ELLEN ZAK \m uim 10 3 7 október it. nv. AZ ÖN ÜZLETEI NYUGODT IDEGEKET KÍVÁNNAK, megszünteti idegességét a­KÖVESS ISTVÁN ti — „üiiicrältä“ Sok embernek gyöngéje ma is Amerika. A pénz hazája. Azt hiszik, arany gurul az ut­cán Newyorkban, nem tudják, mennyi gond. izgalom jár ;í vagyonnal. A világlapok hasá­bos cikkekben számolnak be a legutóbbi new yorki tőzsdei riadalomrój — ,,fekete napok ró!“* — midőn a különböző árfolyamok re­kordot értek cl a zuhanásban. Annyi ideges seggel, fájdalmat, jajveszékelést nem látott a Hall Sireet 1929 óta. Papírok százaj égtek, millió és mi liő dollár pusztult kápráztató tempóban. Kétezermillió dollár értékű papir cserélt gazdát a tőzsdén egyetlen óra alatt. Senki nem vásárolt, az értékektől mindenki szabadulni akart, „Pesszimista hullámról“ számoltak be a táviratok. „Hullám“-ró! írtak, mely távol esik a logikától. A háborús hirek olvasására egyszerűen kétségeskedés érzése vett erőt a lelkeken, anélkül, hogy kézzelfogható gazda­sági oka volna a tömeghisztériának. Az okot ehát más téren kell keresni. Roosevelt elnök ismert beszédében hatá­rozott szavakkal Ítélte el Japán eljárásár s a nemzetközi helyzetet Ls sötét színben feste;te le ugyanakkor. Egyéb sem kellett azoknak, kik nem helyesük Washington gazdasági, pénzügyi poli ikáját! A Morgan—Roosevelt gyűlölködés újra erőre kapott, riadót fújtak az ellenzéki ojdalon s megkezdődik a manő ver, mely napokon át nyugtalanította a v*- lágot. A börzére valósággal becipelték a pesz- szimizmust, költségvetési deficitet jósoltak és az acéltermelés csökkenésével igyekeztek le törni a gépkocsi és fémipari papírok árfo­lyamát Mindez reánk nézve azért fontos, hogy az érem másik oldalát ismerve, ne téveszthesse­nek meg a vészes híradások. A börze _ fő­leg az amerikai börze — nem barométer töb bé s nem hűséges tükre a gazdasági viszo^ nyolcnak. Meleg nap süt, mikor vihart jósol­nak. A szelidlelkü amerikai is gyorsan napi rendre tér a történtek fölött; s a tegnap még milliomos — ma már koldus tőzsdésre mu­tatva vidáman mondja: — Hja! a fák nem nőnek az égig... — hogy aztán néhány hónap múlva maga essen a spekuláció hibáiba. Ma mégis más a helyzet, mint 1929—193c- ban volt Amerikában. Igaz, hogy rövid volt a ?>gyógyulási időszak“, mégis határozott új­jáéledés tapasztalható, amit csak erősít az Egyesült-Államok U. S. A. hadfelszerelési programja. A multhetj válság-hullám tehát csak át­meneti volt anélkül, hogy komoly fordulatot jelentett volna az annyira érzett jobb „kon junkturában.“ Nem mélypontról, de közép­pontról van szó a valóságban. A hatmillió fő,t ma is meghaladó munkanélküii hadsereg nyugtalanul nézi a „sterilizált aranytartalé­kok“ tétlenségét s velünk együtt csodálkozik azon: miért nern lehet a roppant gazdagságot ;obban kihasználni. Mert óriási kincs pénz, agyon van otte felhalmozva, ma már a far­merek is jobban keresnek, minden előfeltétele megvan a helyzet javulásának annyival in kátb. mert Amerika a lehetetlenségek és meglepetések hazája. Ma feketén lát mindent, hogy holnap határtalan derűlátás uralja. Ilyet sehol nem találunk másutt a világon. * Sok minden függ Amerikában is a nemzet­közi heiiyze; alakulásától. A vezérelv az, hogy nem avatkoznak mások vitájába és kapcso­latába. A be nem avatkozás: semlegességre mutat. Az uj „Neutrality Act"' a háborús feleknek való fegyver, hadiszerszállirást, hi­telezést egyformán akkor is tiltja, ha a há­ború formális hadüzenet nélkül indult a ja­pán—kínai harcokhoz hasonlóan. Amerika „véletlenül“ sem óhajt háborúba keveredni Világjáró újságíró a G. P. U. hátborzongató és a japán leszámolásról BÉGS, október hó. A világjáró „nagy riporterek", ritka faj- I tájához tartozik Stefan von Hartenstein, az B In tornai ionul News Service főszerkesztője. Az I öl világrész az otthoné. Mindig éppen olt van, ahol legforróbb u talaj, ahol a világpo­litika valamilyen nagy eseménye zajlik. Min­den ujtó megnyílik előtte és nincsen a világ­Oroszorsíá — Oroszország ma -a legnagyobb súllyal esik a latba a világmérlegen. Háromszor jár­tam Oroszországban és nem a luxushotel szemszögéből láttáin a dolgokat, hanem be­lenézhettem a legrejtettebb kulisszák mögé is. Először 1924 elején voltam ott, mini az első európai újságírók egyike. Irtózatos volt, ermit akkor láttáim Egészen valószínűtlen nyomorúságban élt a nép. Emlékszem: háziasszonyom, egy mér­nök özvegye, a csikorgó léken orra kénysze­rült, hogy — utolsó szőnyegéből télikabátot szabjon magának, mert másképp nem mehe tett volno ki nz utcára. Olyan állapotban volt okkor Oroszország, hogy nem hittem, va­laha állam lesz ebből a romhalmazból. ...ÉS 1928 BAN — Másodszor 1928-ban, az ötéves terv kez­detén voltam ott. Legnagyobb meglepetésem­re azt láttam, hogy az egész nép óriási vál­tozáson ment keresztül. Belső konszisztenci- ájiá'bam változott meg, mert felnőtt az a ge neráció, amely 1914-ben 10 éves volt és en­nek a generációnak páratlan optimizmusa uralkodott el az egész országon. Építő ereje volt ennek az optimizmusnak. Akkor is nyo­morban ólt még a nép, élelmiszer alig volt és egg cipötalpalás féléves problémát jelentett, de mindezt játszi könnyedséggel viselték el. Sohasem felejtem el, amit egy munkás mon­dott akkor nekem, akinek szavai az egész orosz nép szavát jelentették. Azt mondta: „Amikor a forradalmat csináltuk, azt hit­tük, hogy magunkat csináljuk. Aztán rájöt­tünk, hogy nekünk magunknak már nem lesz hasznunk belőle, de bíztunk abban, hogy gyermekeink haszná! látják. Később megtudtuk, hogy még a gyermeke ink sem ■érik meg a vetés 'aratását. De meggyőződé­I sünk, hogy a későbbi generációknak mégis jobb lesz a sorsa, mint a miénk volt és ez a lényeg“. „EGY ESZME ÖNMAGÁT ÖLTE MEG!“ — Másfél évvel ezelőtt voltam újra Orosz­ügy, hogy hadiszerszállitó hajóját valamelyik érdekelt fél nyílt tengeren megtorpedózza. Az európai és szélsőkeleti kivitel kb. két­ezer millió dollárt jelent évente Ameriká nak, mégsem oly egyszerű tehát a semleges­ség kérdésének elbírálása. „Naiv dolog“ a szigorú elszigeteltség, mely azonkívül, hogy lehetef’enség, — évszázados tengeri utat, pénzügyi forgalmat bénítana meg egyik nap­ról a másikra. Azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy egész tucat különféle kül­földi nyersanyagár használ gyáripara. Hivatalos kimutatás szerint 12—14 millió amerikai él közvetlenül és közvetve a beho­zatal és kivitel forgalmából. Szigorú semleges­ség esetén ebből a tömegből 8—9 millió mun kanélküli akadna. A japán—kínai háború kis izlelitőt adott ebből most Amerikának. Nem nak olyan államférfin, akit személyesen nem ismerne. Eleven türlénelemkönyve a mának. Átutazóban van Becsben z őszülő hajú -le­găm férfi. A Földközi-tenger keleti részéhez visz az útja. a palesztinai tő':ők határra uta­zik. A világjáró riporterrel a világ egyik leg­nagyobb mai rejtélyéről, Oroszországió! be szélgelünk. 1924-ben.- . országiban. Megint uj változást figyelhettem meg. Ez az óriási horderejű változás az, hogy Oroszország sokkal kevésbbé kommunista ma, mint amennyire nacionalista. — Gazdaságilag szocializmus van, de szi­vében nacionalista az ország. Megtörtént nz, amire még nem volt példa a történelemben, hogy egy eszme önmagát ölte meg! Sztálin felismerte, hogy a kommunizmus se­gítségével talán fel lehet építeni egy orszá­got, de nem lehet tovább mozgatni. Mert az ideológia összefogó, de nem dinamikus. ..SZENT ANYÁCSKÁNK, OROSZ­ORSZÁG VESZÉLYBEN VAN!“ — A kommunizmus forma, de nem tarta­lom. A stabilizálódott országot nem mozgitja tovább. Az orosz muzsik és munkásság nagy ■része sohasem fogja megérteni a marxizmus lényegét, akárhogy próbálják is a fejébe vem i. Ezt a népréteget csak a nacionalizmus ere­jével lehet felrázni tunyaságából. — Ha azt hallja: „Szent Anyácskánk, Oroszország veszélyben van!“ akkor fegyvert ragad, de a kapitalizmus ellen hirdetett harc hidegen hagyja, mert nem képes felfogni, hogy mi is tulajdonképpen az a kapitaliz­mus. Sztálin tisztában van azzal, hogy Orosz­országnak háborút kell viselnie és a fentiek felismerése után, ennek a bekövetkező hábo­rúnak a sikere érdekében, telte meg azt, ha£y áttért a nacionalizmusra és pártolni tezdi az egyházat. MIÉRT IRTJA KI SZTÁLIN AZ OR­TODOX KOMMUNISTÁKAT? — Lélegzetfojtó szenzációnak találom jzt a tényt, hogy egy kommunista állam kénytelen a kom­munistákat kiirtani, meri ezek háború ese­tén természetszerűen defetisták lennének! Meri ez történt most Oroszországban. .4" ortodox kommunistákat irtják ki, nehogy ezek automatikusan megakadályozzák a há­borút, illetve veszélyeztessék n sikerét. — Sztálin meggyőződéses kommunista, de sietett elhatározásával s hajói a kínai ki­kötők körül továbbra is ki vannak téve a „véletlenek“ játékának. á: Daniel Köper kereskedelemügyi államtitkár sietett leszögezni, hogy Amerika nem kíván­ja japán és kínai kereskedelmi kapcsolatait a semlegesség] törvény érdekében feláldozni. Koper természetesn inkább Kínára gondolt, Japán terjeszkedése ugyanis erős ellenszen­vet kelt Amerikában. Azért Japánnak is jut „egy kis gyapot“. Washington jól tudja, hogy egyedül a „gyapot-semlege.svsg“ nagyobb te­rületen bénítaná mag a gazdasági életet, mint Németország, Franciaország, Itália, Spanyol ország együttvéve Európában. Amerika békét akar. Nem avatkozik má­sok dőlgába. A kérdés csak az: meddip bírja? reál,politikus: ezért üldözi az ortodox kom­munistákat. Felismerte, hogy ezen az utón nincs többé haladás, mert a beteljesült re ménység nem mozgatóéra többé! A G. P. U. HÁTBORZONGATO TAKTIKÁJA — Meglepetéssel és hitetlenkedve fogJdlu Európa azt a hirt, hogy az elfogott orosz po­litikusok és katonák meocutpruva vallották be Sz alinellenes puccsterveikel. Ez valóság­ban igy vo't, de sem morális, sem pedig testi erőszak nem kényszeritette őket erre. Pusz tán a G. P. U. hátborzongató taktikájának a kövelkezm nye volt az n magatarlá'S. Tudni kell, hogy Oroszországban, ,,oblava" néven emlegetik o G. P. U. rendszerét, ez a szó pedig „•behálózást“ jelent. A G. P. U. gigászi kart öté kában minden egyes orosz alattvalóról fel van jegyezve o legrészletesebb adat vs: minden rokona, minden ismerőse minden összeköttetése is­mert. Ezt 0 kartotékot állandóan tovibb vezetik. Ha valaki ma megismerkedett va­lakivel: nolnap az uj ismerős neve már ott szerepel a kartotékbeU törzslapján, Mármosi ha feljelentés érkezik, vagy mái módon gyanús nyomra akad a G. P■ U. valakinek személyével kapcsolatban, akkor előkerül az illető kartotéklapju, ebből ki­írják azt a 10 embert, akivel az összeköt­tetésben áll, ennek a 10 embernek a karto- tékiapja alapján újabb 100 ember neve ke- rül a listára és a következő éjszaka várat­lanul letartóztatják mind a 111 embert. Senki sem tudja, miért, senki 'sem sejti, hová kerültek, mi lett velük. De másnap délben hideglelős félelemmel suttogják mind a 111 ember környezetében: ,,ob­lava“... Ezer ember él tehát páni rettegés­ben ettől a parcöl fogva, hogy nem kerül-e egy óra múlva a sor őrá.., Ezer közül min­dig akad egg gyenge idegzetű, aki nem birja sokáig és pár héten belül jelentkezik vallomástételrc. >bban a hitben, hogy igy megszabadul a halálbüntetéstől. Vallomást tesz és vallomása alapján most már letar­tóztatják az igazi bűnösöket, akik száma: , a bizonyítékok súlya alatt, nem marad más hátiba, mint v töredelmes vallomás, így dolgozik a G. P. U. LESZÁMOLÁS JAPÁNNAL — Az erős hadseregre nagy szüksége is van, Oroszországnak, amely tisztában vart azzal, hogy most, vagy soha számolhat le Japánnal. Éppen ezért nem lehet kizárni a valószínűségek között azt. hogy nem nagy időn belül megindítja q háborút Japán ellen Mi lesz a végső ára békepolitikájánok, * A „Roosevelt-terv“ egyelőre zátonyra ju­tott. Hol van az „öt pont“?.., i. A háborús adósságok rendezése. 2. A fegyverkezés ümi- tációja 3. A kereskedelmi kapcsolatok újjá­szervezése. 4. A pénzpolitika reformja 5. Gazdasági világkonferencia összehívása,. Ho1! van a „fegyverkezési eloszlás“ — a teljesen uj terminus technikus? Gazdasági szerződések kötése? Pénzcirkuláció felszaba­dítása? Devizagazdaság leépítése? Claeringek. kompenzációk megszüntetése — egyszóval igazi békepolitika... — hol vannak? Szines tervek, álmok, nyugtalanság, forró homlok s nagy, igen nagy adag bizakodás — ez Amerika.

Next

/
Thumbnails
Contents