Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-31 / 252. szám
6 JHM ELLEN ZAK \m uim 10 3 7 október it. nv. AZ ÖN ÜZLETEI NYUGODT IDEGEKET KÍVÁNNAK, megszünteti idegességét aKÖVESS ISTVÁN ti — „üiiicrältä“ Sok embernek gyöngéje ma is Amerika. A pénz hazája. Azt hiszik, arany gurul az utcán Newyorkban, nem tudják, mennyi gond. izgalom jár ;í vagyonnal. A világlapok hasábos cikkekben számolnak be a legutóbbi new yorki tőzsdei riadalomrój — ,,fekete napok ró!“* — midőn a különböző árfolyamok rekordot értek cl a zuhanásban. Annyi ideges seggel, fájdalmat, jajveszékelést nem látott a Hall Sireet 1929 óta. Papírok százaj égtek, millió és mi liő dollár pusztult kápráztató tempóban. Kétezermillió dollár értékű papir cserélt gazdát a tőzsdén egyetlen óra alatt. Senki nem vásárolt, az értékektől mindenki szabadulni akart, „Pesszimista hullámról“ számoltak be a táviratok. „Hullám“-ró! írtak, mely távol esik a logikától. A háborús hirek olvasására egyszerűen kétségeskedés érzése vett erőt a lelkeken, anélkül, hogy kézzelfogható gazdasági oka volna a tömeghisztériának. Az okot ehát más téren kell keresni. Roosevelt elnök ismert beszédében határozott szavakkal Ítélte el Japán eljárásár s a nemzetközi helyzetet Ls sötét színben feste;te le ugyanakkor. Egyéb sem kellett azoknak, kik nem helyesük Washington gazdasági, pénzügyi poli ikáját! A Morgan—Roosevelt gyűlölködés újra erőre kapott, riadót fújtak az ellenzéki ojdalon s megkezdődik a manő ver, mely napokon át nyugtalanította a v*- lágot. A börzére valósággal becipelték a pesz- szimizmust, költségvetési deficitet jósoltak és az acéltermelés csökkenésével igyekeztek le törni a gépkocsi és fémipari papírok árfolyamát Mindez reánk nézve azért fontos, hogy az érem másik oldalát ismerve, ne téveszthessenek meg a vészes híradások. A börze _ főleg az amerikai börze — nem barométer töb bé s nem hűséges tükre a gazdasági viszo^ nyolcnak. Meleg nap süt, mikor vihart jósolnak. A szelidlelkü amerikai is gyorsan napi rendre tér a történtek fölött; s a tegnap még milliomos — ma már koldus tőzsdésre mutatva vidáman mondja: — Hja! a fák nem nőnek az égig... — hogy aztán néhány hónap múlva maga essen a spekuláció hibáiba. Ma mégis más a helyzet, mint 1929—193c- ban volt Amerikában. Igaz, hogy rövid volt a ?>gyógyulási időszak“, mégis határozott újjáéledés tapasztalható, amit csak erősít az Egyesült-Államok U. S. A. hadfelszerelési programja. A multhetj válság-hullám tehát csak átmeneti volt anélkül, hogy komoly fordulatot jelentett volna az annyira érzett jobb „kon junkturában.“ Nem mélypontról, de középpontról van szó a valóságban. A hatmillió fő,t ma is meghaladó munkanélküii hadsereg nyugtalanul nézi a „sterilizált aranytartalékok“ tétlenségét s velünk együtt csodálkozik azon: miért nern lehet a roppant gazdagságot ;obban kihasználni. Mert óriási kincs pénz, agyon van otte felhalmozva, ma már a farmerek is jobban keresnek, minden előfeltétele megvan a helyzet javulásának annyival in kátb. mert Amerika a lehetetlenségek és meglepetések hazája. Ma feketén lát mindent, hogy holnap határtalan derűlátás uralja. Ilyet sehol nem találunk másutt a világon. * Sok minden függ Amerikában is a nemzetközi heiiyze; alakulásától. A vezérelv az, hogy nem avatkoznak mások vitájába és kapcsolatába. A be nem avatkozás: semlegességre mutat. Az uj „Neutrality Act"' a háborús feleknek való fegyver, hadiszerszállirást, hitelezést egyformán akkor is tiltja, ha a háború formális hadüzenet nélkül indult a japán—kínai harcokhoz hasonlóan. Amerika „véletlenül“ sem óhajt háborúba keveredni Világjáró újságíró a G. P. U. hátborzongató és a japán leszámolásról BÉGS, október hó. A világjáró „nagy riporterek", ritka faj- I tájához tartozik Stefan von Hartenstein, az B In tornai ionul News Service főszerkesztője. Az I öl világrész az otthoné. Mindig éppen olt van, ahol legforróbb u talaj, ahol a világpolitika valamilyen nagy eseménye zajlik. Minden ujtó megnyílik előtte és nincsen a világOroszorsíá — Oroszország ma -a legnagyobb súllyal esik a latba a világmérlegen. Háromszor jártam Oroszországban és nem a luxushotel szemszögéből láttáin a dolgokat, hanem belenézhettem a legrejtettebb kulisszák mögé is. Először 1924 elején voltam ott, mini az első európai újságírók egyike. Irtózatos volt, ermit akkor láttáim Egészen valószínűtlen nyomorúságban élt a nép. Emlékszem: háziasszonyom, egy mérnök özvegye, a csikorgó léken orra kényszerült, hogy — utolsó szőnyegéből télikabátot szabjon magának, mert másképp nem mehe tett volno ki nz utcára. Olyan állapotban volt okkor Oroszország, hogy nem hittem, valaha állam lesz ebből a romhalmazból. ...ÉS 1928 BAN — Másodszor 1928-ban, az ötéves terv kezdetén voltam ott. Legnagyobb meglepetésemre azt láttam, hogy az egész nép óriási változáson ment keresztül. Belső konszisztenci- ájiá'bam változott meg, mert felnőtt az a ge neráció, amely 1914-ben 10 éves volt és ennek a generációnak páratlan optimizmusa uralkodott el az egész országon. Építő ereje volt ennek az optimizmusnak. Akkor is nyomorban ólt még a nép, élelmiszer alig volt és egg cipötalpalás féléves problémát jelentett, de mindezt játszi könnyedséggel viselték el. Sohasem felejtem el, amit egy munkás mondott akkor nekem, akinek szavai az egész orosz nép szavát jelentették. Azt mondta: „Amikor a forradalmat csináltuk, azt hittük, hogy magunkat csináljuk. Aztán rájöttünk, hogy nekünk magunknak már nem lesz hasznunk belőle, de bíztunk abban, hogy gyermekeink haszná! látják. Később megtudtuk, hogy még a gyermeke ink sem ■érik meg a vetés 'aratását. De meggyőződéI sünk, hogy a későbbi generációknak mégis jobb lesz a sorsa, mint a miénk volt és ez a lényeg“. „EGY ESZME ÖNMAGÁT ÖLTE MEG!“ — Másfél évvel ezelőtt voltam újra Oroszügy, hogy hadiszerszállitó hajóját valamelyik érdekelt fél nyílt tengeren megtorpedózza. Az európai és szélsőkeleti kivitel kb. kétezer millió dollárt jelent évente Ameriká nak, mégsem oly egyszerű tehát a semlegesség kérdésének elbírálása. „Naiv dolog“ a szigorú elszigeteltség, mely azonkívül, hogy lehetef’enség, — évszázados tengeri utat, pénzügyi forgalmat bénítana meg egyik napról a másikra. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egész tucat különféle külföldi nyersanyagár használ gyáripara. Hivatalos kimutatás szerint 12—14 millió amerikai él közvetlenül és közvetve a behozatal és kivitel forgalmából. Szigorú semlegesség esetén ebből a tömegből 8—9 millió mun kanélküli akadna. A japán—kínai háború kis izlelitőt adott ebből most Amerikának. Nem nak olyan államférfin, akit személyesen nem ismerne. Eleven türlénelemkönyve a mának. Átutazóban van Becsben z őszülő hajú -legăm férfi. A Földközi-tenger keleti részéhez visz az útja. a palesztinai tő':ők határra utazik. A világjáró riporterrel a világ egyik legnagyobb mai rejtélyéről, Oroszországió! be szélgelünk. 1924-ben.- . országiban. Megint uj változást figyelhettem meg. Ez az óriási horderejű változás az, hogy Oroszország sokkal kevésbbé kommunista ma, mint amennyire nacionalista. — Gazdaságilag szocializmus van, de szivében nacionalista az ország. Megtörtént nz, amire még nem volt példa a történelemben, hogy egy eszme önmagát ölte meg! Sztálin felismerte, hogy a kommunizmus segítségével talán fel lehet építeni egy országot, de nem lehet tovább mozgatni. Mert az ideológia összefogó, de nem dinamikus. ..SZENT ANYÁCSKÁNK, OROSZORSZÁG VESZÉLYBEN VAN!“ — A kommunizmus forma, de nem tartalom. A stabilizálódott országot nem mozgitja tovább. Az orosz muzsik és munkásság nagy ■része sohasem fogja megérteni a marxizmus lényegét, akárhogy próbálják is a fejébe vem i. Ezt a népréteget csak a nacionalizmus erejével lehet felrázni tunyaságából. — Ha azt hallja: „Szent Anyácskánk, Oroszország veszélyben van!“ akkor fegyvert ragad, de a kapitalizmus ellen hirdetett harc hidegen hagyja, mert nem képes felfogni, hogy mi is tulajdonképpen az a kapitalizmus. Sztálin tisztában van azzal, hogy Oroszországnak háborút kell viselnie és a fentiek felismerése után, ennek a bekövetkező háborúnak a sikere érdekében, telte meg azt, ha£y áttért a nacionalizmusra és pártolni tezdi az egyházat. MIÉRT IRTJA KI SZTÁLIN AZ ORTODOX KOMMUNISTÁKAT? — Lélegzetfojtó szenzációnak találom jzt a tényt, hogy egy kommunista állam kénytelen a kommunistákat kiirtani, meri ezek háború esetén természetszerűen defetisták lennének! Meri ez történt most Oroszországban. .4" ortodox kommunistákat irtják ki, nehogy ezek automatikusan megakadályozzák a háborút, illetve veszélyeztessék n sikerét. — Sztálin meggyőződéses kommunista, de sietett elhatározásával s hajói a kínai kikötők körül továbbra is ki vannak téve a „véletlenek“ játékának. á: Daniel Köper kereskedelemügyi államtitkár sietett leszögezni, hogy Amerika nem kívánja japán és kínai kereskedelmi kapcsolatait a semlegesség] törvény érdekében feláldozni. Koper természetesn inkább Kínára gondolt, Japán terjeszkedése ugyanis erős ellenszenvet kelt Amerikában. Azért Japánnak is jut „egy kis gyapot“. Washington jól tudja, hogy egyedül a „gyapot-semlege.svsg“ nagyobb területen bénítaná mag a gazdasági életet, mint Németország, Franciaország, Itália, Spanyol ország együttvéve Európában. Amerika békét akar. Nem avatkozik mások dőlgába. A kérdés csak az: meddip bírja? reál,politikus: ezért üldözi az ortodox kommunistákat. Felismerte, hogy ezen az utón nincs többé haladás, mert a beteljesült re ménység nem mozgatóéra többé! A G. P. U. HÁTBORZONGATO TAKTIKÁJA — Meglepetéssel és hitetlenkedve fogJdlu Európa azt a hirt, hogy az elfogott orosz politikusok és katonák meocutpruva vallották be Sz alinellenes puccsterveikel. Ez valóságban igy vo't, de sem morális, sem pedig testi erőszak nem kényszeritette őket erre. Pusz tán a G. P. U. hátborzongató taktikájának a kövelkezm nye volt az n magatarlá'S. Tudni kell, hogy Oroszországban, ,,oblava" néven emlegetik o G. P. U. rendszerét, ez a szó pedig „•behálózást“ jelent. A G. P. U. gigászi kart öté kában minden egyes orosz alattvalóról fel van jegyezve o legrészletesebb adat vs: minden rokona, minden ismerőse minden összeköttetése ismert. Ezt 0 kartotékot állandóan tovibb vezetik. Ha valaki ma megismerkedett valakivel: nolnap az uj ismerős neve már ott szerepel a kartotékbeU törzslapján, Mármosi ha feljelentés érkezik, vagy mái módon gyanús nyomra akad a G. P■ U. valakinek személyével kapcsolatban, akkor előkerül az illető kartotéklapju, ebből kiírják azt a 10 embert, akivel az összeköttetésben áll, ennek a 10 embernek a karto- tékiapja alapján újabb 100 ember neve ke- rül a listára és a következő éjszaka váratlanul letartóztatják mind a 111 embert. Senki sem tudja, miért, senki 'sem sejti, hová kerültek, mi lett velük. De másnap délben hideglelős félelemmel suttogják mind a 111 ember környezetében: ,,oblava“... Ezer ember él tehát páni rettegésben ettől a parcöl fogva, hogy nem kerül-e egy óra múlva a sor őrá.., Ezer közül mindig akad egg gyenge idegzetű, aki nem birja sokáig és pár héten belül jelentkezik vallomástételrc. >bban a hitben, hogy igy megszabadul a halálbüntetéstől. Vallomást tesz és vallomása alapján most már letartóztatják az igazi bűnösöket, akik száma: , a bizonyítékok súlya alatt, nem marad más hátiba, mint v töredelmes vallomás, így dolgozik a G. P. U. LESZÁMOLÁS JAPÁNNAL — Az erős hadseregre nagy szüksége is van, Oroszországnak, amely tisztában vart azzal, hogy most, vagy soha számolhat le Japánnal. Éppen ezért nem lehet kizárni a valószínűségek között azt. hogy nem nagy időn belül megindítja q háborút Japán ellen Mi lesz a végső ára békepolitikájánok, * A „Roosevelt-terv“ egyelőre zátonyra jutott. Hol van az „öt pont“?.., i. A háborús adósságok rendezése. 2. A fegyverkezés ümi- tációja 3. A kereskedelmi kapcsolatok újjászervezése. 4. A pénzpolitika reformja 5. Gazdasági világkonferencia összehívása,. Ho1! van a „fegyverkezési eloszlás“ — a teljesen uj terminus technikus? Gazdasági szerződések kötése? Pénzcirkuláció felszabadítása? Devizagazdaság leépítése? Claeringek. kompenzációk megszüntetése — egyszóval igazi békepolitika... — hol vannak? Szines tervek, álmok, nyugtalanság, forró homlok s nagy, igen nagy adag bizakodás — ez Amerika.
