Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-31 / 252. szám
1937 október 31. ellenzék í HeghódUhaija-e Japán Kínái? irta: MÉCS ALAJOS nan 23^1 >lsri S3;l JUT X qib T3CÍ A ja páni és kinai öldöklésben 'bárki köny- nyen álásD foglalhat és jövendőiket, csak az nemi, alki a távolikelleti viszonyokat valamelyest ismeri. A nagy angol napikpoik mar heleken át (közlik a közönség köréből beérkező leveleket, amelyek mind a kínai háborút akarják megvilágítani. . y Kereskedők, katonák, tengerészeik és volt diplomaták törnek pálcát' Japán felett, ezek vannak többségben', vagy kelnek vede lm ere — Igen kevesen. Annyi bizonyom, kevés ember akad Európában és Amerikában, aki alkar érzelmi, akár politikai alapon Japan győzelmét; kívánná. Senkiitől se várható, hogy a japánokat sajnálja azért, mert Sanghajt félig rommalottek. vagy mert északon és délén eddig több mint kétszázezer kínait távolítottak el az elok sorából. Ugyanígy nem hihető, hogy az a hosz- szu nyiiltlevél, amely a „Times“ október 6hí számában jelent meg, különösebben, meggyőzné az angolszász világot a kínaiak bűnösségéről. (Togukawa herceggel az élén Japán legnagyobb tekintélyei írták alá ezt a levelei.) Az erkölcsi igazság és az emberi/ részvét kétségtelenül a kínaiak odalán áll. A japánok nyomultak be Kínába és nem megfordítva. Az a tény, hogy a kínai tömeg egykét japán alattvalót megölt, nagyon sajnálatos esemény, de nem ok arra, hogy ráadásul még kétszázezer kínai és ötvenezer japáni vé- rezzen el. A japánok azért -büktak oly nagyot a müveit emberiség szemében, meri — hibáztak. Hibáztak, még pedig olyan területen, ahol egyébként utolérhetetlen mesterek. Pszichológiai baklövést követtek el azzal, hogy érzelmi alapon .akarták igazolni, anyagias eljárásúikat. A japáni. tömegemberen Ikivüil nem hiszem, hogy akad valaki, aki elhinné a kínaiak bűnösségét. Azt liis nehéz megmagyarázni a világnak, hogy ami/ Peking, és Sanghaj körül történik, az üzleti vonatkozástól mentes er- ikölcsi elégít étel szer zés. Az igazság körűibe* liiil az, hogy nagyon bajos eldönteni, menynyiben bűnösök a japánok és mennyiben a kínaiak a mostani vérengzés kitörése miatt. Egészen pontosan talán úgy lehetne megfogalmazni a dolog velejét, hogy a világ részvéte Kína oldalán áll, Japán mellett pedig & történelem kérethetetlen erői dolgoznak'. Az utóbbi- pedig minden érzelemnél erősebb. Kina most bűnhődik azért, mert másfél évszázadon át tűrte .az emberi önzés, kicsinyesség és szűk látóikor felülkerekedését belső életében. Háromszázezer mandarin szaladgált Kon.fucse ruhájában, de Konfucse erkölcsi világnézete nélkül. Előbb kétszázötven, majd háromszáz, most pedig már közel öt- százmillió ember é'l állandó bizonytalanságban Kínában, mert az állam és a közrend teljesen felbomlott. Ezt az agyaglábon álló világrészt előbb az európai hatalmak kezdték ki és csak akkor jelentkezett Japán, amikor a Központi Birodalom évezredes pillérei teljesen megrokkantak. Ékisia ccfyoálsűi snesacifk'ves© s jj«spáíii iseiMfi'és A kinai állam Iközel negyven esztendeje várja hallá'os végzetét. Bármelyik hatalom is törjön azonban Kánára és foglalja el egész területét, — Kínát csiaik névleg tudná eltüntetni a térképről, a valóságban soha! A legéletképesebb emberi fajtának ötszázmillió tagja éí együtt olyan területen, amelynek kliil- májához, életviszonyaihoz ötezer év óta hozzáedződött. Ráadásul kultúrájának1 átható ereje, ágybéli képessqgiük játszi fölénye, — semmi biztatói nem mutat a betolalkodonak. Mégis, az a csodálatos ország összeomlott úgy látszik, a maga erejéből évszázadokig sem tud talpra- ál’nii. Hagy a kinai nép önmagára találj on és erőre kapjon^ ahhoz húszéves belső békére és rendre lenne szüksége. Ezt a nyugalmat rövid utón csak külső fegyveres erővel lehetne megteremteni. Erre a feladatra pedig egyetlen nagyhatalom sem válilalkozharifc — csak Japán. Nipponnak, úgy látszik, az a történeti szerepe, hogy azt a sok szépet, jót és nemeset, amit Kínától másfélezer éven át ingyen élvezett, jelenlegi — átmeneti — fölényes helyzetében a rendteremtés formájában fizesse vissza. Nagyon jól tudom, hogy a japáni gyáriipart és a hadvezetőséget nem ilyen magas etikai .szempontoík vezérelték, amikor Kina leigázását kitervelték. Az egészséges önzés és a világpolitikai helyzet kényszeritette őket, hogy Kina fellé terjeszkedjenek. Kina megtámadására már évek óta készültek a japánok, — akárcsak mult században az európai nagyhatalmak. Hogy mii indította el a nagy drámát, az teljesen mellékes. Olyan mindegy, hogy fegyverdördülés, vagy gongütés jelezte-e a döntő felvonás kezdetét. Amikor legutoljára Pekingiben jártam, a közelgő háború varjai már a város feled rep- d esteik. Az utcákon, a vasúton, országúton, szóval! minden nyilvános helyen kínai ruhába bujtatott japánok hemzsegtek. Furcsa járásukról ötven méterről is felismerhető a kinai kereskedőnek öltözött szamuráj katonatiszt. Egy este egy nagyon okos és müveit kinai úrral ültem a szálloda halijában, amikor egy ilyen ál-kinai belépett. — Ez fis japán! — mondtam halkan. —■ Az! — bólintott 'kinai ismerősöm, majd hozzátette: Olyanok ezek, mint a ravasz diákok. Néha még a 'tanár is meglepődik értelmükön, tudásukon. De jobbára igye- rekesek; akiknek fondorlatain könnyű átlátni. Például ez a jóember is azt hiszi, hogy félrevezeti a világot. Pedig még ön is észrevette, hogy báránybőrbe bujt farkast játszik1. Menynyivel inkább felfedezi ezt a kinai. Figyelje csak meg, miiilyen furcsán ül a széken s milyen ügyetlenül mozog a mi posztócipőnk- ben. — Mit -akarnak ezek itt? — kíváncsiskodtam tovább. —■ Hódítani, — És ezt ön ily nyugodtan mondja! — kiáltottam fel meglepetve. — Ez kikerülhetetlen törvényszerűség. Aho] legforróbb a levegő, ott tör be a hideg széli Minél előbb, annál jobb. Ezt az álláspontot sehogysem tudtam megérteni. Mégis az angoloknak lenne igazuk — gondoltam magamban —>, akik azt állítják, hogy a kínaiaknak nincs nemzeti öntudatuk? De öreg barátom tovább magyarázott és bevallom, a japáni 'támadás történelmi szükségességét senki úgy nem igazolta előttem, miint éppen egy kinai ember. A japáni álom: gyarmatbirodalmat épiteni Kínából — Kérem, — folytatta komor hangon, — Japán lakossága ötven év alatt megduplázódott. Már alig férnek el a szigeten. Gyarmatosító politikával nem lehet rajtuk segíteni, mert a japáni képtelen más égöv alatt megérni. Egyetlen kiút mutatkozik: az iparosítás. Ez megtörtént. Az ipar azonban piac nélkül nem ér semmit. Itt volna Kina, amely 500 milliós tömegével fel 'tudná venni a japánt ipar egész termelését, — ha történetesen rend volna az országban. De nincs. Pols- gjá-rháboru dúl itt már több, mint húsz éve. Japánnak az a titkos terve, hogy a császárságot visszaállítsa- Kínában. Bűzi a kiskirályokat és beszervezi a-z országot, hogy gazdag legyen és vásárolni' tudjon. Szóval arról álmodik, hogy itt alapítja rnqgl a maga Indiáját. — És legyőzheti Japán Kínát? — Átmenetileg minden bizonnyal — felelte meggyőződéssel informátorom, — 5 ez nem i's lenne rossz. Aki igazán szereti a kinai' népet és aggódik, nem >a jövőjéért: hanem a jelenéért, jobbat nem is kívánhat. Ha a japákifogástalan teint szép ...ózonban csak kevesen olyan szerencsések, hogy a természettől hibátlan arcbőrrel legyenek megáldva. A Richard Hudnuf Three Flowers and Freshener areviz, — erösiti és frissíti az arcbőrt, összehúzza a pórusokat — kitűnő szolgálatot tesz még akkor is, ha csak magában használjuk, holott ez, csak egyike a Richard Hudnut szépségápoló készlet 5 világhirü készítményének. A teljes kezelés 5 készítmény (3-féle krém, areviz és púder] használatából áll; mindenkinek — aki komolyan veszi szépségének ápolását — ajánljuk, hogy használja ezeket állandóan, — Richard Hudnut hosz- szas és eredményes kísérletek alapján összeállított — előírása szerint. RICHARD 'MOT 'JÍkefárw értő nak teljes egészben megszállnak bennünket, akkor helyreáll a rend, megszűnőik1 az ököljog és az idegölő bizonyla'a'rtság. Mindösz- sze az lesz a változás, hogy a -katonaság és a rendőrség japáni lesz. De a föld és a kereskedelem a mi kezünkben marad, — akárcsak Mandzsúriában. Utak, vasutak, hidak épülnek majd, de azok mind itt maradnak. A kínait nem kell félteni. Erősebb a fizikuma, jobb az agya, mint a japáninak. Ügyesebb' iparos, élelmesebb kereskedő, olcsóbb munkás, mint a -szigetlakók. Eleinte a- japán ipar nagyon fellendülne, de később az összes japáni gyár az olcsó munkabér és a nyersanyag közelsége miatt Kínába- költözne át. örven év se telne el: uj Kina á'lna az ámuló világ előtt. — És akkor mi lesz? — Békésen kiegyezünk Japánnal, — ha ugyan ezalatt az idő alatt b'e nem olvad Kínába. Éppen ezérp kár minden vérontásért. A japán—kinai viszálykinai szempontból csak pártpolitikai kérdés. A köztársaságiak küzdelme a közelgő modern császárság intézménye ellen. Közbevágtam és megakasztottam az okos- mn ............ kodásában*: — Egyszóval Kína mindenképpen elveszett. Vagy leigázzák a Japánok, vagy tovább dúl a belső háború! Csodálkozva nézett rám: — Ellenkezőleg. Ha a japánok leverik a ■nankingi kormányt, akkor Kina feléled a császárság és a belső béke jegyében: Abban aiz esetben, ha ha o támadók kudarcot váltanának, akkor Kínát 0 japánok elleni gyűlölet egyesíti májd 'és ébreszti öntudatra. Ezért nézem nyugodtan ezt a nyüzsgő elő- hadat. Kinő nagyon beteg — és csak a ja- .piáni méreg gyógyíthatja meg. Akár külsőleg alkalmazzuk, akár belsőleg... A jóslat bekövetkezett, a méreg megkezdte munkáját. Kina testét haláloz láz gyötri. Naponta ezrével pusztulnak vörös és fehér vérsejtjei. Nem tesz semmit, kibírja hatalmas fizikumá. A beteg egyik csuklóján azonban Anglia számlálja az érverést, a másikon Amerika. Van még egy kíváncsiskodó szom- 'síziéd a bittérben: Oroszország... Kínái barátom csak -a beteg és az orvosság szerepéről beszélt. A nyájas részvétlá'to- gat ók at kihagyta számításából. Tizennégyéves a török köztársaság A török lapok nagyjelentőségűnek tartják Tatarescu és Atatürk megbeszéléseit BUCUREŞTI, október 30. Egész Törökország kiivetltie részét a köztársaság 14. évfordulóján tegnap rendezett jubileumi ünnepségek bő1!. Az ankarai ünnepségek fényét emelte, hogy azon Tătă- rescu miniszter elnök, Irán külügyminisztere, továbbá a Batlkiátn-szövetség államai - n>ak vezérkari főnökei is megjelenítek. Török. lapok nagy jelentőséget' 1/ulaljdomilia,nak Átláttunk köz. társasági elnök és Tăia rasen tni- ■niitezerelnök beszélgetésének1. A bemutal'ko- zási után Tătărescu két órán ál tiairtó ma- gáinlklhal'galás'Oin volt az elnökinél. A ikét országot érdeklő összes kérdéseket) megvizsgálták' s azokra ® nemzetközi problémáikra is kitérlek, melyeik a Balkáni-szövetséghez tartozó álillaimok együttműködését érinltilk. A megbeszélés befejezése után Tălărescu miniszterelnök Sichitlu 'tábornokot, fogadfa, ki jelentést telit a -szövetséges államok vezérkari f ömlőikéinek tamá csíkoz ásóról és ennek eredményéről!. iBUCURESTI, október 30. Tătăreştii miniszterelnök hétfőn — haziaiér kezesének miaipján — délután öt óraikor részitiviesz a liberális párt központi végrehajtóbilzottsá- gán.aik ülésén, hol beszámolót -mond a poilli- tlilkiaii: helyzetről s bemutatja a négyéves liberális uralom mérlegét. Ugyaniakkor Dinu Bnaltiianu pártelnök is félsz ólai, hogy köszönetét mondjon a kormány eredményes munkájáért. A két beszéd teljesen kidomboritjiai majd a párt belső egységét. Hétfőn este Tălărescu miniszterelnök rádióbeszédet tart, melynek során kormánya négyéves 'tevékenységét 'ismerteti. Nines kizárva1, bogy a váláiszlási propaganda elindítását is bejelenik’. A jövő bél egyébként is igen változatosnak ígérkezik. Az ellenzéki pántok egymásután hívják egybe központi szerveiket, hogy a közelgő választásokkal kapcsolatban 0 szükséges 'intézkedéseket megtegyék. A nemzeti- pamaszipárt egyelőre a „békés szemlélődés“ álláspontjára helyezkedik. Az Adeverul rövid, legfeljebb kétinápos kibointakozáisra számit s valószinüne.k -ta'rt- ja, hogy december 14. napjára Írják ki a választásokat. Papírszalvéta olosó ár’ban minden színben és minőségben az Ellenzék! könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii kapható. Egy próbavásárlás meggyőzi önt áfainíB utólérhetetlen olcsó voltáról.
