Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-30 / 251. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mm Szerkesztőség és k iá. d óhc v s t a I: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók So. Fiókkizdóhivatai és könyvosztäly: P. Unini 9. Telefon: 11—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 251. S Z Á M. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BART TI A MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, folévre -<,20, evente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io^ félévre 20, evente 40 pengő. A többi külföldi államokba estik a portókülönbözette több. CLUJ «KOLOZSVÁR, 1937 OKTÓBER 30. Mussolini nagy beszéde a fasizmus uralomra jutásának évfordulója alkalmából. « Megegyezést remélnek a benem- avatkozási bizottság mai ülésén. ^ A brüsszeli kilenc- hatalmi értekezlettel kapcsolatban széles keretű tárgyalásokra várnak európai kérdésekről is MUSSOLINI A tegnapi nap külpolitikai escméi#j0 Mussolini beszéde volt, amelyet alább'' teljes egészében közlünk. A Duce kijelentette, bogy a fasizmus >tizenhatodikr éve a béke jelében kezdődik. A béke mibenlétét természetesen a nála meg rakott erélyes kifejezésekkel fogalmazta meg. Lényegében azonban a beszéd alighanem inkább enyhülést hoz, mint feszültséget Európa külpolitikái légkörébe. Az olasz külpolitika vezető publicistája, Virgilio Gayda, következőképen foglalja pontokba Mussolini beszéde nyomán az olasz külpolitika céljait: I. intmnzigens harc a kommunizmus ellen; 2. a nemzetek elemi szükségleteinek és jogainak elismerése s a békeszerződések sértő záradékainak bátor felülvizsgálásai mielőtt késő lenne; 3. a békekötésnél elvesztett német gyarmatok visszakövetelésének elfogadása; 4. az olasz birodalom sérthetetlenségének tiszteletben tartása. A londoni benemavatkozási értekezlet elnöki bizottsága ma délután újra megbeszélésre ül össze. Valószínűnek látszik, hogy ez az összejövetel nagy vonalakban megegyezést fog hozni, még arra az esetre is, ha n megegyezést Swvjetoroszor- szág ellentmondásának tekintetbevétele nélkül hozhatják csak végre. Lehet ózonban, hogy errevonatkozólag Is a szakítást elkerülő megoldást találnak, mert Eden és Delbos az utolsó két nap több ízben is tárgyaltak Moiszkg londoni szovjet nagykövettel. Az angol sajtó a nehézségekből a londoni és párisi kormányok régi álláspontjának helyességére következtet. Megállapítja, hogy ha három hónap előtt szovjet részről nem támasztottak volna hasonló akadályokat, akkor az önkéntesek visszavonása terén ma már nemcsak kívánságok, hanem talán végrehajtott tények elölt állanának. Másrészt viszont az olaszokkal szemben is hangoztatják, hogy ha elfogadták volna a háromhalalmi értekezlet tervét, akkor most Moszkva ellentmondása nem állhatna újra a megoldás útjában. Az önkéntesek kérdésében eddig tanu- sitott olasz ellenállás enyhülése megadja a lehetőséget a London és Róma között tervezett szélesebb körű tárgyalások felvételére is. A brüsszeli kilenchatalmi értekezleten Eden külügyminiszter előreláthatólag fel fogja használni az alkalmat. hogy errevonatkozólag is megbeszéléseket kezdjen az értekezleten szintén résztvevő Ciano olasz- külügyminiszterrel. Ha a megbeszélések kedvezően alakulnak, akkor Cignot a tárgyalások toI‘vábbiS folytatására meghívják Londonba. hS’ó7 lehetséges, hogy a brüsszeli megbeszélések szélesebb keretet fognak ölteni, Wnert a belga fővárosban jelen lesznek az összes európai nagyhatalmak külügyminiszterei. Amint ugyanis Brüsszelből hivatalosan jelentik, a belga kormány a kilenchatalmi értekezlet vezető hatalmainak beleegyezésével meghívta a brüsszeli tanácskozásra a kilenchcdalmi megegyezésben eredetileg részt nemvevő Németországot és Szovjetoroszországot is. Az angol diplomácia most igyekszik még a brüsszeli értekezlet megkezdése előtt a spanyol kérdésben megegyezést létrehozni. Az ezzel kapcsolatos földközi- tengeri kérdéseket pedig Franciaországgal egyetértésben elválasztja a spanyol polgár habom kérdésétől s a brüsszeli megbeszélések kedvező fordulata esetén küiön akarja tárgyalni Olaszországgal. A két hatalom ugyanis ragaszkodik eredeti álláspontjához, mely szerint ezeknek a kérdéseknek tárgyalásában Neme tors: ágnak nem lehet beleszólása. Ezt a tervet eselleg keresztezheti Franco tábornok kormányának legújabb lépése, mely most Palma di Majorca kikötőjébe összpontosítja a spanyol nemzetiek egész tengeri erejét. Ezzel a haderővel Franco 1támadást intézhet a még köztársaság', birtokban levő Minorca sziget ellen, amit különösen francia részről minden lehető módon meg szeretnének akadályozni. Mussolini beszéde RÓMA, október 29. Izzó Hazaszeretet és a fHS’i’zamisba vetett bizalom légkörében ünnepelte meg légi rap egész Olaszország a ,,Marcin su Roma“ tizenötödik évfordulóját. Rómában a fasizmus ünneplésére délelőtt IS óra 30 perckor a Fórumon gyűlitek össze a fiasüiszta párt minden rangú vezetői, tlöbb roiinf százezer ember. Mussolininak a Fórumra érkezését kétezer kürtös és a. tömeg lelkes éljenzése jelezte. Siarace, a fasiszta part főtitkára a „Duce üdvözletét“ vezényelte, mire a tömeg egeiverő él jenzéssel válaszolt. Starnce ezután közölte Mussolinival a fasiszta párt beiratkozott tagjainak és a párttól függő egyesültetek tagjainak számát, mely együttesen 10,813,103 embert jelent. Ehhez jön in ballilnegyesülelekbe beiratkozott gyermekek száma, amely hatmillió. Ezután Mussolini beszéde következett. — Feketeingesek — kezdette beszédét a Duee — a fasiszta falLanxok tizenöt év előtt, miután vérük ontáeával társadalmiig letörték a kommunizmust és bűntársait, Róma eden vonuiiliak, hogy felborítsák a politikai osztályokat, melyek a demokrata és liberális parlamenfésrizmus idejétmúlt gyakorlatában nem állottak a mai idők magaslatán. 1922 október 28-án kezdődött a fasiszta forradalom s tizenöt év alatt rendszerré lett — folytait« beszédét Mussolini. — Ez a rendszer ma egy az olasz néppel. Állíthatjuk és milyen gőggel, hogy ebben a történelmi koriján Fagy dolgokat hajtottunk végre, melyek mind «Iája voltak rendelve és 111 eg. feleltek egy legnagyobb »ifinek: a római birodalom helyreállításának. Mussolini szavait itt lelkes éljenzés szakította félbe. A Duce ezután fölsorolta a tegnapi ünnepségre érkezett német kiküldöttek •neveit. A felsorolást a tömeg éljenzéssel fogadta.. — Ezeknek a kiküldötteknek itteni jelenléte, a müncheni és berlini felejthetetlen napok után — folytatta beszédét Mussolini — a két rendszer közötti mind szorosabb összetartás és a két nép közötti mind valóságosabb barátság fejlődését (jelenti. Egységek parancsnokai vagytok — mondotta ezután — és tudnotok kelt, mit jelent vezetőnek lenni. A vezetők erényei: a kötelesség érzete, áldozatkészség és a teljes önzetlenség kell. hogy legyenek. A vezetőnek tudnia keli leereszkedni a nép közé s a nép élezései felé hajtania fül ét, hegy megérthesse szükségleteit — mondotta, majd kijelentette, hogy Olaszországijain « tőke az á llami rendelkezésére áll. — Bajtársak, milyen jel alatt akarjuk megkezdeni a fasizmus tizenhatodik évéi? — folytatta beszédét a Duce. — A jel benne van ebben az egyetlen szóban: béke. Ezt a szót felhasználták és visszaéltek vele az úgynevezett nagy reakeioná- í'ius demokratáik. De mikor ajakuakon, olyan férfiak ajkán, akik harcoltak és készek harcolni, felifakad c-z a szó, megfelel mélységesen ünnepé’yes és emberi [jelentésének. Azonban, hogy a béke tartós és termő tehessen, szükséges, hogy a bolseviznius kiküszöbölődjlák Eu/rópállói, szükséges, hogy a békeszerződések bizonyos abszurd és nevetséges záradékait fc Kilvizsgálják. Szükséges, hogy egy nagy nép, mint amilyen a német, ismét megtalálja a heJyét, amely megilleti és a mely- Jyel rendelkezett az afrikai nap alatt. Szükséges végül, hogy békében hagyják Olaszországot, mely « maga vérével teremtette meg birodalmát, a maga eszközeivel, anélkül, hogy mások birodalmából egyetlen négyzetmétert is érintett volna. Bajtársak, emeljétek a zászlókat a római nap glóriájába. Ennek a kornak, a fasizmus korának a zászlói azok — végezte beszédét Mussolini, . Jelentős eseményék tömegesen sorakoznak fel szemünk előtt. Mi tesz belőlük? E* határozták ama kUenchafalom újabb értekezletét, amely másfél évtizede Washingtonban megfogadta Kína érintetlenségének biztosítását és íme máris Japán visszalökte a Brüsszelbe szóló meghívót, miután egy kicsit benyomt« Sanghajban a kínaiak are- Yonalát és így egy pályaudvart és városrészt birtokába kerített. Persze a hadüzenet nélküli háborúval a bókét menti meg Keleten. A világ közvéleménye élénken foglalkozik a hírrel, hogy a berlini vadászati kirándulásra Hitler vezér és kancellár kilenc államfőt hívott meg; erősen töri fejét, csakugyan megfejel1 a hir a valóságnak és ki lehet a küene meghívott magas vendég? Egyáltalában nagy erőfeszítés folyik, hogy Németországot barátai és érdektársai lehetőleg békés eszközökkel előtérbe to;.ják. Mussolini tegnap a fasizmus 15-ik évfordulóján mondott hatalmas beszédét úgyszólván csak a német érdekeik szolgálatának szentelte. Békét követelt és békét fogadott, amelynek feltétele azonban, hogy Németország érdekében bizonyos revíziót végezzenek. Nyilván a gyarmatügyi kérdést értette főkép A dübörgő beszéd jelentőségét fokozta, hogy magasrangu német vendégek voltak jelem, így a német—japán szerződés létrehozója, ki tüntetőleg már előbb érkezeit az örök városba, Japán berlini követévé';, aki természetesen nem homályosithatta el a mögötte megjelenő Hesst, a német ve- zérkaneellár állandó helyettesét. Ebben a beszédben ismét hadüzenet volt a bolseviz- mus dien s az ember kényszerült a spanyol polgárháború tűzfészkeihez küldeni gondolatait. ahol az égő kérdések egész sora lángot: a benemavaSkozás kérdése, az önkéntesek jelképes vagy tényleges visszaszálTtá- sá/r.ak ügye, Minorca szigetének bekebelezési 'ehetősége, A beszéd ismét égre festette az Imperium Rom an um helyreállítását, amely távoli jogigény a Pireneusi félszigetre és az áldandó olasz bevándorlással fenyegetett Franciaország, Tunis, Algeria területére. Ha igy acélozzák és élezik a béke nevében a iónja—berlini tengelyt, kétségtelenül rögtön újra acélozzák és élezik majd a három szabadelvű demokrata nyugati á'Jam tengeren átnyúló tengelyét is. Hiszen a MussoHni- beszéd támadás volt megint a nagy rea&cio- nár’.us demokraták és a liberális parlamenti rendszer ..idejét muH“ gyakorlata ellen. És ha tovább keresgélünk nagy események után, ne felejtsük el. hogy a béke, a demokrata eszmék és az igazság fenntartása címén az Egyesült-Államok olyan haderőt akar tartani, amely elégséges lesz e Célból, ahogy Roosevelt a haditengerészekhez szó« üzenetében hangsúlyozta, miután előbb CsFkágófr&n Mümielein bíborost meglátogatta és rádióbeszédében megleekézteíte „a nemzetközi törvénytelenséget“ olyan erővel. hogy Chamberlain szerint megkonduR ..a tengerentúli vészharang *. A szerb minisz- leirclnök párisi és londoni Híjáról diadalmas mondattal az ajakán tért haza: Jugoszlávia határain nines többé ellenség Ezzel nemcsak a butgárokkal és olaszokkal kötött barátsági szerződésre célzott, hanem arra a nagy bairátkozásra is. me'jy Magyarországgal megkezdődött és egyik fogantyúja most már a dunai medencébe«»' esedékes nagy megbékélésnek és összefogásnak. Az ideki- vánt kedvező légkör megteremtéséi szolgálta c napokban Darányi magyar miniszterelnök szelíd és megértő hurozatu beszéde az utódállamok felé a kisebbségi jogvédelem visszaél Hasának és végrehajtásának célzatával és bizonyára szolgálja majd a jelentős megegyezés, amelyet a Gojdu-va- gyon ügyében most kötöttek meg Bucuresti- ben, hogy végét vessék a másfél évtizedes huzavonának és helyreállítsák az óriás hagyaték rendeltetésének a folyamatosságát, valamint Erdélyben kisebbségi érdekű a!a pitvánvok és intézmények visszaadását. Említsük még meg miniszterelnökünk ankarai látogatását és más államférfink utazásait, ÍCikküuk folytatása az utolsó oldaloaj MoZOiJ Si fülei :M fra meghíwt^k BSâmeSotgEâgoS é$ Ssoi^Iefor@|iori2ääfof H
