Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-28 / 249. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 HMH Szerkesztőség és ki a. dóhév atal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosziily: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA AIIKLÓS CSŐTÖ RTöK nyiíathozoii Magyarorjj Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 2io> félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre to. félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba cs'fk a portókihönbözetite. több. CLUJ=KOLOZSVÁR, 1937 OKTÓBER 28. A megbeszélések még mindig folyamatban vannak, az eredmény a kisebbségek sorsának javulásától függ. Kevéssé bizakodó hangulat a bPrípmavatkozási bizottság tanácskozásaival szemben.«* Eden eiu^oZÜcsei egy tűrhető megegyezés érdekében !o©seveIá elsaSSík @ Ibélkés nyomás minden eszközéi lel cAas'fa kaszná'áni m iesizeíi« özs laelyzei rendezésébe A külpolitika napi eseményei közül elsősorban azokról a kijelentésekről kell megemlékeznünk, melyet tegnap este Budapesten a Nemzeti Egység Párt értekezletén tett Darányi miniszitei elnök a kisantant államok és Magyarország közötti megbeszélésekről. Ezeknek a megbeszéléseknek európai jelentőségét mi sem bizonyítja inkább, mint az, hogy a világsajtó is állandóan napirenden tavija a felszínen levő nagy nemzetközi kérdések mindent elnyomó jelentősége ellenére is. Magyarország miniszterelnöke hangoztatta, hogy a megbeszélések még mindig folyamatban vannak és hozzátette azokat a feltételeket, amelyek alapján Magyarország részéről megnyugtató módon fejeződhetnének be. „Meg kell emlékeznem, — mondta Darányi miniszterelnök, — azokról a megbeszélésekről, melyeket a közelmúltban a helyzet normalizálódása érdekében folytattunk egyes szomszédos államokkal. A megbeszélések a szinajai és genfi tanácskozások után korántsem jutottak nyugvópontra. Ezen a téren még tárgyalásokra van szükség és nem lehet látni, hogy e tárgyalások mennyi időt vesznek igénybe. Eredményt azonban mindaddig nem érhetünk el, mig az utódállamok területén élő magyar kisebbségek sorsában javulás nem áll be. A siker attól függ, hogy a kérdéses államok el tudják-e szánni magukat kisebbségeik felé olyan politikára, mely az érdekelt államok számúra uj kor kiinduló pontja, a kisebbségek számára pedig a jobb jövő záloga lehet.“ Magyarország miniszterelnökének kijelentései tehát újra megerősítik, hogy a dunavidéki helyzet rendezésére irányuló, nagyjelentőségű tárgyalások továbbra is folyamatban vannak Magyarország és a kisantant államai között. Darányi kihangsúlyozza a kisebbségi kérdés megoldásának elsőrangú fontosságát a tárgyalások sikerére, de nem terjeszkedik ki részletesen arra, hogy a már nyilvánvalóan előrehaladott tárgyalások során milyen megoldási módok kerültek előtérbe. Nem érdekesség nélküli dolog tehát ebből a szempontból egyik rendesen jól informált, komoly svájci lap jelentése, mely szerint a megegyezés, ha létrejön, valószínűleg három deklaráció formájában fog megpecsételődni. Az első deklarációt a kisantant adná le és elismerné benne Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát Ezután következnék a magyar deklaráció, mely a Kell0gg-paktumrg hivatkozva hangoztatná Magyarország békés szándékait. A svájci lap szerint Budapesten ennek a deklarációnak leadásával egyidejűleg hasonló deklarációt kívánnak a kisantant részéről. .A harmadik deklarációt végül megint a kisantant adná kisebbségeinek méltányos és jóindulatú kezeléséről. Az első két deklaráció kérdésében, amint a svájci lap írja, a megegyezés majdnem teljes. A harmadik deklarációt illető kérdések körül azonban tovább folyik a vita s amint Darányi miniszterelnök kijelentéseiből is látszik, nem lehet tudni, hogy az ezirányu tárgyalások mennyi időt vesznek még igénybe. A spanyol válsággal kapcsolatban teljes bizonytalanság uralkodik külpolitikai körökben. Senki sem tudja egyelőre, hogy a be- nemavatkozási bizottság értekezlete valamilyen átmeneti megoIdáss'M vagy szakítással fog-e végződni. Eden külügyminiszter lázas erőfeszítéseket tesz a szakítás elkerülésére. Tárgyalásokat folytatott ismételten Delbos fncűncia. külügyminiszterrel, tanácskozott Olaszország, Németország és Szovjetcroszar- szág képviselőivel, de nem tehet tudni, hogy tanácskozásai milyen eredményhez vezettek. Londonban elterjedt hírek szerint Delbos francia külügyminiszter párisi szélső baloldali lapok kombinációival szemben biztosította Ed ént, hogy Franciaország nem akar külön utón haladni, hanem feltétlenül ragaszkodik a\: Angliával való együttműködéshez, Angol politikai körök szerint felmerült az ,a gondolat, hogy francia—angol részről ugg hozztc&nak megegyezést létre az olasz- német ösoporttal1, hogy a szovjetoros,:ok beleegyezését ne kérjék ki. Maiszky szovjetkövet ugyanis az utolsó előtti értekezleten kijelentette, hogy Szovjetoroszország -az ajánlott megoldásokkal szemben elhárítja magáról a i felelősséget, de nem akar a megegyezem útjába állami. Olas\: és német részről azonban eddig a benemapcitkozási bizottság egyhangú határozatát szabták meg minden megegyezés fettételének. A kérdés tehát, fenti magyarázat szerint, most abban áll, hogy <7 szovjetoroszok fenntartják-e utolsóelőtti ülésen hangozta ott álláspontjukat és hogy Olaszország és Németország lemondanak-e az egyhangú határozatra irányuló követelésükről. , A londoni sajtó nem mer ezekre a kérdésekre igenlőleg válaszolni, A kilenchatalmi érte,kéziét elhalasztását november 3-ra ma már hivatalosan is jelentik. A halasztás, minden jel szerint, kedvére is van az angol kormányrtik, mely előbb szeretné valamennyire tisztázva látni a sPa~ nyol válsággal kapcsolatos Földközi-tengeri válságot. Eden külügyminiszter pillanatnyilag a benemavatkozási értekezlettel van annyira elfoglalva, hogy nem is mehetett volna Bűi szüzeibe, ha az értekezletei eddig kitűzött időpontjában 'nyitották volna meg. Amerikai és francia részről szintén azon a véleményen -varinak, hogy jövő hét közepéig valamivel tisztázottabb helyzet teszi majd könnyebbé a brüsszeli tanácskozásokat. A spanyol válság mai bizonytalan állásánál fogva azonban riagij kérdés, hogy ez a tisztázott helyzet könnyebbséget fog-e jelenteni, vagy éppen ellenkezőleg, még nagyobb nehézségeket. Japán, mely ellen az újra angol áldozatot kiváltó légi támadások után a közvélemény felháborodása még növekvőben van, hivatalosan sajnálkozását fejezte ki az angol ko>r- mány előtt és -a bűnösök megbüntetését ajánlotta fel. Ugyanakkor azonban olyan változás készül a tokiói kormányban, mely a túlságosan angolba rőt rúdc tartott IJirota külügyminisztert ki akarja cserélni és nyíltan angolellenes politikát juttat érvényre, változást a Tokióban mindenható kaiorí.'d körök 1sürgetik, melyeknek sajtóorgánuma már meg is jelöli az uj külügyminisztert Sigemi- cu mo>szkvai japán nagykövet személyében. Sigemicu rövid idő előtt járt Berlinben, ahol már mint a japán külpolitika kijelölt vezetője tárgyalt a német birodalom vezető köreivel. London e lehetőségekkel' szemben egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedik. Az angol külpolitika régi előnye, hogy legnehezebb pillanatokban is megőrzi idegeinek nyugodtságát és be tudja várni az időt, melyet a cselekvésre alkalmasnak talál. Ez az időpont alighanem az angol fegyverkezés bizonyos ■mértékének elérése és az Egycsü It- AM am ok egy w1 tin ük öd esi készs égé - nek világos kialakulása lesz. Wirtston Churchill pár .nap előtt megjelent egyik újságcikkében a-z angol fegyverkezés annak a mértékének elérését, mikor a nyugati hatalmak nyilt fölénybe kerülnek, körülbelül hat lxópapm teszi. Német részről az angol fegyverkezéssel való fenyegetőzést a nemzeti szocialista hivatalos ,,Völkischer Beobachter“ szemére .is veti az angol kormánynak. A német lap különösen Sir Thomas Inskip angol fegyverkezési miniszter kijelentését rújja fel, •mely szerint „az angol fegyverkezés ereje fogja a jövőben biztosítani Nngybritannia külpolitikájának erejét is“. Amerika gyakorlati állásfoglalását a nemzetközi politika nagy válságával szemben a kilenchatalmi értekezlet tanácskozásai fogják világossá tenni. Az amerikai sajtó arról beszél, hogy Roosevelt a békés presszíónak az Egyesült-Államok kezében lévő minden eszközét fel akarja használni -a nemzetközi helyzet rendezésére. „Nyilvánvalónak látszik — írja a ,,-News York Times“ — Roosevelt elnöknek az a: érzése, hogy olyan nem katonai eszköz felett rendelkezik, melyei a „nemzetközi törvénytelenség“ eitlen eredményesen veheti fel a küzdelmet anélkül, hogy az Egyesült-Államokat is háborúba sodorná be. Ez az esz- köo azonban egyelőre még Roosevelt titka, melyet óvatosan őriz a nyilvánosság elöl‘\ Érdekes és meggondolkoztató ez a belga kormányválság. Máskor minden különösebb elmélkedés és magyarázat nélkül elhaladtunk volna mellette. Most azonban azt érez zük: néhány jelentős elemét ki kell emelnünk és aláhúznunk. A kormány épp akkor bukik meg, amikor a japán—kinai vérengzés megszüntetése érdekében a Kina területi érintetlenségét biztosító washingtoni kllenc- hatalom értelkezletti újból összehívták Brüsz. szelbe a Briand—Kellogg egyezmény szellemében, Kegyetlen imperativus van eszerint a belga kormányválság mögött, ha nem a belpolitikai rendezést, hanem a világjelcu- tőségü nagy külügyi értekezletet odázták el október 30-ról valószínűleg november 4-re, holott a halálos veszedelemben forgó kinai gyermekek, asszonyok, öregek és a szemközt álló katonáik, érdeke tulajdonkép percnyi halasztást sem tűrhetne. Aztán kötelességünk eltűnődni azon is, hogy Van-Zeeland hd'ga mitnisztereiinök nagyjelentőségű személye se volt elég erős a kormányválság gyors kifakadásának elhárítására. Pedig ez a fiatal és tetterős miniszterelnök csak nemrégen kapott páratlan megbízatást Angliától és Franciaországtól: nevükben tárgyalt Washingtonban egy újabb gazdasági világ- érteikezlet összehívása érdekében és nemrég páratlan választási harcban legyőzte Briisz- szelben a rexista párt vezérét: DcgreHét, aki évek óta egyre fokozódó hatással és népszerűség közepette támadta Belgium koalíciós kormányrendszerét, mert szerinte a legborzasztóbb visszaéléseket űzi vagy fedezi. Lám, aki ezt a rendkívüli erővel megvívott választási küzdelmet káprázatos győzelemmel megnyerte és ezzel sikerült a rexisták áramát megtörni, nem bírta az erőteljes ikodmányt megmenteni a többségi és királyi bizalom tökéletes birtokában. Az ébredező erkölcs puszta taglejtése hatalmasabb volt, mint számos érdeme és erős rendszere,. Mert a buktatást a megrendített közéleti erkölcs okozta és ezért üdvözölni feledi az esetet, mint a világszerte ébredő tisztulási vágy egy hatalmas bizonyítékát és döntő erejét. Valószínű, hogy Yan-Zeeland nem fekszik el holtan az erkölcsi harc. csataterén. De kétségtelen, a szeplős rendszert el- íafearitják: vele vagy rajta keresztül az Erkölcsi megújulás diadalmas berendezkedése kezdődik. Köztudomású, hogy a belga válságot a németországi Barímat-bankánok Idézték föl, akik évekkel ezelőtt bajba kerültek otthon s mint most kiderült, a belga gazdasági piacon való érdekeltségük se volt tiszta és feddhetetlen: a belga Nemzeti Bank fedezetien kölcsönöket adott nekik a támadók szerint. Nem szabad elfelejteni, bogy Van-Zceiand e bank elnöki székéből került a kormányzat élére, amikor megrendült a „belga“'” és a pénzügyi válságot gyorsan rendbe kellett hozni. A Barimal-ügyben megsértett belga érzékenység már ez emlék címén is tomboló erővel tört ki s mielölt bukásba döniötte volna Van-Zeeland kormányát, elérte a Nemzeti Bánk jelenlegi vezérének letartóztatását és csak óriási óvadék ellenében rendőri ellenőrzés alatt szabadlábra való helyezését. Elemi erők beszélnek itt a tiszta erkölcs nevében, amely minden ország legfőbb támasza és talpköve. Ezek az erők nem törődnek vele, hogy Van- Zeeland megmentette a pénzt és biztosította ismét Belgium semlegességét, melynek meg- támadhatatlanságát Németország a napokban ígérte meg, Az erősödő eszmény az uj humanizmus korában szembefordul az elmúlt kor erkölcstelen hagyományaival és haragját nem lehet elnémítaná « kötelesség más teljesítésével meg sikereivel. Ezért örvendezünk a belga kormányválságon és reméljük, hogy tisztítótüze felgyújt még más biizhödt szemétdombokat Is. (BUDAPEST) Kánya Kálmáim küllő gyrná- níilsiZ'ter a Iképvis előhúz folyosóján rn’katko- zanot adóit a „Magyarország" muHidalórsónak. Ki jelenítette Kárnya külügymiiniszer, hogy Darányi rniiuiisz tér el nőkkel együtt fog Berltitnbe utazni novemberben. Sorsfordtfö ?dfsdd
