Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-28 / 249. szám

____________________________________ numii _______ rOTL .C:TSniaaBBI!EnSG"RKE4EEnKKgHUHnH0H<M^^ ■. 1 Va*MBBM nnHBHno 193 7 október 2 H. . r :■;. .. . -v "/ ’ V kiixö séf} panasza : El kell iL ü VOlătfiSBlH a* UiCcS^ir©! a lavúsagó- <|éweííeií Köptük a közönség köréből ;iz alábbi pa» n.is/U-votet, aun'lv-'t közéi dekli lévén, tol jós egés/élH'ii közlünk: /</t‘n tisztelt Szerkesztő Vr! Tisztelettel kó ni, szíveskedjék jelen le­velemben foglalt panaszomat — lévén köz­érdekű — b. lapjában közölni és így fel­hívni orvoslásra a: illetékesek figyelni t. Hizonyárn sokan tujnisztultiík a maliban és a jelenben is azt a kellcmeten, füleiké Idő zúgást és ’ármát, amelyet az ideákon mákodé> favágógépek okoznak. Tudjuk, hogy a fát fej kell v ájni, de miért szüksé­ges okvetlenül ennek > az egyébként kétség­kívül közszükségleti munkálatnak az id­eákon megtér: tenni j Ismeretes az a csend- rendelet, amelyet a bucureştii hatóságok léptettek életbe legutóbb. Ez a csendren­delet a főváros területén, de elsősor Iran a belvárosi ideákon a legszigorúbb m megtilt­ja a gépekkel való favágón!. ,\ favágógépék utcai működése azonban nemcsak a esen det zavarf i, hanem a forgalmas ideák köz- lekedését is kínosan akadályozza. A dol­gon könnyen lehelne Kolozsváron is vál­toztatni azon az egyszerű és kézenfekvő módon, hogy az illető házak udvarán állít­sák fel a gépet és ott vágják fel a fát ■» igy a fülsiketítő zajban csak a ház lakói 'részesednének, inig az utcák járókelői mentesülnének attól. Segíteni vagy ebben, vagy pedig más formában mindenesetre lehetne, csak akarni kell Tgg gondoljuk, hogy jelen panaszunk a közönség széles rétegének helyeslésével találkozik. Tisztelettel: Egy adófizető polgár. A magunk részéről csak annyit füzünk hozzá az ügyhöz, hegy ez a panasz valóban közérdekű és orvoslást vár. Az ügyben egyébként beszéltünk dr. Horváth rendör- kvesztorral is, aki szintén mellette vain an­nak, hogy a belvárosi utcákról/ el kell távo­lítani a favtágó gépeket. A rendőrség és a városi tanács együttesen előreláthatólag ha­marosan meg fogja találni c módját, hogy a fenti panasz közmegelégedésre megszűnjön. kRz embernek egyellén kötelessége van: keresse. próbálja ki szerencséjét az Állami Sorsjátékon és állandó vevője lesz a belépőjegynek az anyagi gondoktól megszabadult emberek világába.' NOVEMBER 1 5--ÉN LESZ a XV. SORSJÁTÉK I. OSZTÁLYÁNAK A HÚZÁSA. MA 37 ÉV.., 1900 október 27 én az EllenziI, m ér­cikke tiszta választásokról In él, hát tudja, hogy Széli A'almán mini zieret Iliik' nem oszlatja fel a H'i ni idő eláll Alkalmat ad a fejtegetésekre a zabod választások Ígérete. Isméi meg l.elf eá falni Ti/ron (iábor politikai visszanő ludasáról szóló ólliirekel ,\ hivatalos lap közli az alsó renddelet. mely a helységneveket az IHUH. évi /. te. ér leimében megállapítja Nagyobb cikk is mer leli a választási mozgat maisai. egy másik a kolozvmegtjei lanitóles fület évi közgyűléséi. Megtudjuk, bogig előző este Szép Heléna kerü'l színre, Székeiig Irén (címszerep), Me­zei Milláig (Paris), Leövey (Menelaus) Dezséríj (Kolchos), a kar nagg dicsé retet arat. ,,A királyok királyát: Aga- memnont Várad/ Miklós játszó, termé­szetesen maisra pipával, semmi szakái lal, de elég halássa'..“ Walter Crone, a hires magyarbarát angol festő tisztele­tére két nap múlva ,,Sárga csikók1 ját­szók, melynek főszereplői: Szertígyör- gyi, Komlósy Emma, Kassai, Tompa. A Hét című rovat elítéli Géczy Istvánt, amiért perrel védekezik a plágium vádja ellen; elmélkedik a ,,tanbetyár- ságorí‘, melynek szavát Kozma Andor divatositotla. Másnap leplezik le a temető­ben ifj. Téglás Gábor, az ifjan elhalt költő mellszobrát. Lapunk hagyatéká­ból egy novelláját közli a. tárcában. Furcsa per folyik a: osztrák-magyar bank és a nagyobb pénzintézetek kö­zött, hogy kelbe, vagy nem kelbe ten­ni pontot a váltókon a koronát jelen­tő K és a fillért jelentő f betű után; az őszit rák-magyar bank csak olyan váltót akar eszkomplálni, melyen a belük melleit nincsen pont. — „Nem kel!, hogy mondja, “ tudom, miért iöti1 gyilkos uráról, arról, hogy ismerkedtek meg, Tőkés Béláról, férje rossz szelleméről, aki ha nincs — talán — minden máskép fordul PÉNTEK, OKTÓBER 29. BUCUREŞTI 7.30 A reggeli műsor köz ve­títése. Majd: Hírek, felolvasás, víz- és idő- járásjelentés. 13 Gnamofonlemezek. 13.25 Sporthírek adása. 13.-10 Gramofon le mezek. 15 Hirek'. 16.45 Előadás. 18 Cristea-zenekar. 19 Időszakj anyag. 19.10 Török lemezek. 19.40 Csak Rádió Romania. Csak Bucureşti: A Szarvas-négyes Enavoci vonósnégyesét jácsza. 20.15 A «két állomás együtt: Felolva­sás. 20.35 Hírek külföldre németül és fran­ciául. Majd: közlemények. Budapest I. 7.45 Torna. Utána: Gramofon. 8.20 Étrend, u Hírek. 11.20 és 11.45 Felol­vasás. 12.10 Vizjelzőszolgálalt. 13 Déli ha­rangszó. 13.05 Balalajk'a-zene. 14.30 Beetho­ven: C:-dur szonáta. 15 Hegedüszámak. 17.15 Diákíélóra. 18 ,,A szeretet halhatat­lan". 18.15 Hanglemezek. 19 Sportközlemé­nyek. 19.10 A rádió szalon zen ak'ara. 19.40 Peliklés az Akropolison". 20.15 Magyar nó­ták cigányzenével. 21.15 „Valóság", elbe­szélés. 21.45 A Magyar Szimfonikus Zenekar hangversenye. 22.35 Hírek. 23.30 Idő járásje­lentés. 23.35 Jazz. 24 Hirek angol nyelven. 24.05 Gigányzene. 1.05 Hirek. SZOMBAT, OKTÓBER 30. BUCUREŞTI, 7.30 A reggeli műsor közve­títése. Majd: Hírek, felolvasás, viz- és idő- já;r ás jelentés«. 13 Gramofonlemezek'. 13.25 Sporthírek 'adása. 13.40 Gramofonlemeze/kl 14.15 Hirek közvetítése. 14.30 Gramofonle­mezek. 15 Hirak. 16.45 Előadás. t8 Leme­zek. 19 Időszerű anyag. 19.15 Szórakoztató zene. 20.20 Felolvasás. 20.35 Csak Rádió Ro­mania. Lemezek. Csak Bucureşti: Anghel Viorica énekel. 21 A két adóállomás együtt. Üzenetek. 21.15 Táncest. 22.30 Hirek. 22.45 Vendéglői zene. 23.55 Hireík. Budapest I. 7.45 Torna. Utána Gramofon. 8.20 Étrend, it Hírek. 11.20 és 11.45 Fel­olvasás. 12.xo Vizjelzőszolgálat. 13 Déli ha­rangszó, 13.05 A rádió szalonzenekara. 14.30 Hanglemezek. 17.15 „Mesél a természet". 18 „Mit üzen a rádió?" 18.30 Cigányzene. 19.20 „Egerben szüret után". 20 „Magyar táncok a török időktől". 20.45 Előadóest. 21.50 Hangversenyzenekar. 22.45 Időjárásjelentés. 23,10 Jazz. 24 Cigányzene. 1.05 Hirek kül­földi magyarok számára. BUCUREŞTI, október 2G 1 Külváros. Szürke házak sorakoznak jymás melleti az Archiducesa Ueana- ton. Egy-egy teherautó, társzekér ha­ld, emberek sietnek, nem törődnek már tegnapi szenzációval, mintha semmi ;m történt volna szomszédságukban, éhány lépés még s ott áll a rablógyil- os Culda háza, melyben ártatlan kis salád a bűnös útra tért apát siratja. Nincs kétség: gyilkolt a ház gazdája. Különös érzéssel csöngetünk az utca- jtón. Nem a gyűlölet érzése ez, de a mnalomé, mellyel a hozzátartozóknak adózunk, kikel szerencsétlenségbe dön­tött a családapa rossz hajlama, vagy meggondolatlansága. Két hete mull-., mikor a tragikus végű Goldschlegcr bankárt a házban meggyilkolták. Halálos csend van most a szobákban,, hol három leányka — Culda gyermekei — élnek édesanyjukkal vigasztalhatatlan fájdalomban. Itt van anyjuk is, ki könnyes szemmel elébe vág kérdésünknek: — Nem kell mondja, úgyis tudom milyen ügyben keres... Igyekezni fogok mindent elmondani... Tizenegy éve einnak — Háromszékmegyében születtem — ezdi Culdáné csendesen. — Tizenegy éve értem haza Budapestről, hol tanulmá- yálmát folytattam. Gyakran fordultam leg Sepsiszentgyürgyön, hol Cüldával negismerkedtem. Az ismeretséget nem­okára házasság követte. Culda özvegy mber volt, első házasságából kislánya zületett, kit aztán én neveltem. — Bevallom: boldog életet éltem mei­ste. Boldogságunk csak nőtt. mikor illviia nevű leányom szülelett. Bizony, iem gondoltam akkor, hogy a sors ily ■ agy csapással sújt bennünket. — Ismerte férje múltjai? — Ezzel nem törődtem. Hallottam, iogy tisztviselő volt Brassóban, majd llami hivatalba lépett. Úgy tudom, nindenki szerette. Később Nagyváradra :erült vámtiszti minőségben. Nem fű­löm megérteni, hogy a gyilkosságot mi rleite meg benne!. .. Sohasem kutattam nagániigyeit. Azt sem tudom, miért íagyta el Nagyváradot és miért jöti Sep- iszentgyörgyre. Bucurestiben Anna, Margit... így hívják a ház.i- isszonyt. Sápadt arca, mikor beszél, ele van fájdalommal. Jóságos szemei könnyesek. Csak aki ismeri a szenvedést, íz képes megérteni. — Ezelőtt tiz évvel — folytatja — érjem állást vállalt a háromszéki szén- jámjaü nemeknél, hol a bányász kantín vezetését is átvette. Minden jól ment. Rendesen végezte dolgát, mindenki meg volt vele elégedve. Észrevettem, hogy messzemenő céljai vannak, fizetését ki­csinyébe s egy szép napon azzal állt elő, hogy leköltözünk Bucurestibe. Nem tu­dom ma sem pontosan1, mi érlelte meg ezt az elhatározást benne. Talán Tőkés Béla?-.. Majd meglátjuk. — Honnan eredt ismeretségük? — Férjem még Nagyváradon találko­zott vele, aztán Sepsiszentgyörgyre kö­vette, hol házasságkötésünk napján ta­lálkoztam vele. Láttam, hogy férjem bi­zalmi embere. Azt hiszem, minden más- 1 ként történt volna, ha Tőkés nem jut közeliinkbe. Állítólag Magyarországról szökött át Romániába. Különös ügyei le­hettek, ezt mindenesetre tisztázni kell. Határozottan tudom, hogy férjem ideig­lenes lartózkodási engedélyt szerzett részére. — Mi volt a bűne? Miért szökött át Romániába? — Az ügyet pontosan nem ismerem. Úgy hallottam, elítélték s ha egy napot j késik, letartóztatták volna Budapesten. Culdáné fáradt. Nem képes tovább folytatni... Csak néz és sir... Férjét szeretné menteni. Arra kér, várjunk né­hány órát, mig Tőkés Bélára vonatko­zóan összeszedi emlékeit. — Tehát holnap? — Igen. — ha élünk — válaszolja. Az ajtó bezárul mögöttünk. Az utcán fellélegzünk. Jól esik a friss levegő, a tudat, hogy — élünk. Holnap ismét a borzalmak házában leszünk. (—) Ezideig még nincs meg a gyilkos GR A'DEA-NAGY VÁRAD, október 26. A nagy ik egy etilen ség gall Tóth István ellen elk öv eleit gyűlik osság ügyében f elvéit bon­colást jegyzőkönyv szerint «uz «áldozat fejét 16 fejszecsapás érte. Többek között egy a karján ijls. Az áldozat jobbikeze ökölbe volt ezoniüvn, ami area vall, hogy a gyilkosságot közelharc előzte meg és <a gyilkos ezek sze- ri«mt nem nő, hainem férfi volt. A félkegyel­mű Csillag Mór, alk'i részben házmestere és szolgája volt az áldozatnak, előadta a rend­őrségen, hogy pénteken egy feketeruhás csábos barna nő kereste fel Tóth Istvánt. Ezt a >nŐS látta szombaton ás. A rendőrség­nek az a feltevése, hogy ez a nő kapcso­latban van a gyűlikossággal és lehet, hogy a gyilkosságot) ennek a nőnek vakamelyik hoz- izláfiartozóu'a követte el. A rendőrség a gyűl­hess ággal kapcsolatban több tnőt hallga­tott kíil , * x \ ■ / r j

Next

/
Thumbnails
Contents