Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-24 / 246. szám

I: L L fi N l ti k I 9 3 7 október 21 Miller tábornok végakarata UáoEiső bejze! leíéseesa <a «'erélyeseit eütfünf orosz fábofnok! ni ■ »ARIS, október hó. Miller tábornok, Kntjf;»ov méltó ntóiln ne hó liiv Masában, mini «t/ omis/ IriMit-haioo- sok nemzetközi s/crvezelének elnöke és vér­tanúi .soisálum is. minthogy most már öt ;s »'Íi. holtak, 77 as/lcmlü.s aggastyán volt. Az <u'nx.' oiui^i ació great oll inanje, <ik' i frai eiák ,,atigrise", Clémemeau i emlékezte lett Kevés hónapja még szemben ültem ve­le, «I vén hadvePetiivel, oki nem tanult meg felejteni. Mintha a régi orosz birodalomban tettein volna látogatást, \ fuI*ako:i kcesztczelt ko­zákká ni ok, a kandalló zngiilxin ikon elölt öi okin (s, eKakull hi/Anei szentek kiapadt szőne mesés múltakról beszél; szemben az Íróasztaliul, lépett zászlók okit! II. Miklós mellszobra. Családjának német eredete elle­nére a tábornok széles hevmlokáivul, ősz .sza­kállal s bajuszával ti kivénüll cári tisztnek típusa. Mindig németül beszélt velem, de orosz ’Kiejtéssel. Utolsó találkozásunkkor megköt deztem, mi is az orosz frontharcos- szervezet? 4 tí.tf1?spo;,íi unió hősi regéje — Mi az orosz frontharcosok szervezete? Hogy jól megértse mi az mondotta —• messze kell kezdenem: a „gullipolii uniónál“. — Az oroszországi ellenforradalomnak a Krim végső etopja volt. Tavasszal nevezték ki 1920-ban fővezérnek W'raaige] ki homokot s akko héthavi haláJtmegvelö, reménytelen küzdelem kezdődött a hasonlithalmtlan túl erőben lévő vörösök ellen. Végül Lengyelor­szág békét kötött és Wrangéi meg Kutjepov ott álltak a Krim végső csücskében, kiszol­gáltatva a végzetnek. Akkor jött a páratlan bravúr: hetek és napok ólatt kiürítettük az égisz Krímet. Hajókat szereztünk. Isten tud­ja, mily nehézségek árán és bvhajóztunk kö­zel kétszázezer embert, katonát, civilt, nőket, gyermekeket. Menekült az egész Krim a vö­rös áradat elől a tengerre. — A tenger természetesen nem lehetett ál­landó lakhelyük: el kellett ’valahová helyez­kednünk, ami nem volt könnyű dolog. Végül a civilek Konstantinápolyban jutottak part­ra, a kozákok Lemnoszbao s más szigeteken: a sorkatonaság Kutjepov tábornokkal az ólén, Gallipoliban. És akkor. 1920 novembe­rében alakult meg a ,,gallipolii unió“. A francia kormány adott élelmet. — Nem tudom, látott-e ön valaha demora­lizált hadsereget? Zagyivá, leziihött, beteg, ki­merült emberek tömege, fegyver nélkül, min­den fegyelem s összetartás nélkül, ahol nincs cél, nincs tiszt, nincsen egyen ruha. Ez volt a gallipolii „sereg“. Ebből csinált összetartó hadat Kutjepov. Hogy tudott ezekkel tábort építtetni, iskolát, templomot, színházat, ka­tonai gyakorlóteret? Hogy tudta fegyelmez­ni őket hatalmi eszköz nélkül, mikor csak a jószándékra és önkéntes engedelmességre lehetett a tiszteknek a legénység részéről számitaniuk? Rejtély! Azt tudjuk csupán, hogy az egész rengeteg orosz emigráns tö­megben, mely szervezetlen, egyetnemértő, apró, civódó politikai kottfriákra bomlik és minden koncentrált akcióra képtelen, a mai napig is egyedül Kutjepov tábornok hajdani frontharcosai alkotnak szilárd, fegyelmezett egységet. — Gallitpoliból a Balkánra kerültek: Bul­gáriába először. Alighogy berendezkedtek itt, jött Stambulinszky félbolsevikj kormányra és kiadta a jelszót: ,, Szétzülleszteni a wrang el - szkieket!“ És attól fogva Bulgáriában az, aki orosz wrangelkatanának vallotta magát, munkát, szállást, segélyt seholsem kapott, mig a többi oroszt a bulgár kormány szíve­sen látta. Az „unió“ éhezett, nélkülözött, kín­lódott, de mégsem tagadta meg fegyelmét, összetartását és .tisztjeit. Stambulinszky bu­kása után javult a helyzet. Akkor munkások lettek a meneküli) harcosok. Földmunkád bányamunkát, útépítést vállalt, mint külön egység például az első kubáni ezred, vagy teszem azt, valamely lovasbatallion. Együtt dolgoztak tisztjeikkel, rendben, fegyelmezet­ten: sosem 'volt ellenük panasz. — Aztán a bújdosás kora következett. Az Uraló elszór ód olttti az egész világom, és mégis egy maradt. Nappal munkások, bá­nyászok, utcaseprők, zsá.khordók falán; nappal tatára a százados engedelmeskedik a zászlósnak, miért az a munkiaivezietie'ő. De este, munka után, a közös otthonban, me­gint- Kaptákban áll az elő/munkás a rang­idősebb segédmunkás előtt; akkor szabad meginti fegyelmet ‘.artaraitok . . . — És vasárnap előkerülnek a megmen­tetlt zászlók, iaz ereklyeként őrzött egyen­ruhák, a n,agv ezredek -ez üst trombitái-, amik három oá'r atllatt sugároztak. a diada­lok napfényén. A osapalt (egy letűnt kor ki-sléirtetserege) felvonul az idegen, ország kékes mezőin,: régi: vezényszavaik pattog­nak, a századpairancsmok (tatán zsáikihordó vagy rak társz ollgia hélközimap) kivont kard­dal álti a sorok élén és -a legendás ezüst lliomb lakon felharsan a vtissz'hangitíul'aiiiíná vált szent himnusz: Bozse Zarja branni! Ez Kutjepov tábornok hadserege, az ..Union ( de CnallipoM“, nnellyett ér> vezénylők és lej- i lesztek tovább, a-míól-a ő hősi hralá-H halt itt, IVifisban, békés vend-égfölklótra, az alat­tomos cseka kéziétől. (. . . Sejteti te-e akkor az ősz tábornok, hogy ö maga lesz a Ikövelkloző á'dozat? Nem tudom Oe ha bizonyosan tudta veit na is, e tudat nem tólbe volna rumegövé sem csontos, parancsoló kezét, sem kemény te­kintetét a busa ősz szemöldökei a-íatl. Fel­vette a zászlót) az elesem baj-társ kezéből- s viiáte .(tovább, a lappangó hallá Illái, a leseiké dő árulással szemben.) Az én pan ancsnokságoin alatt á!Jó nemzetköz,i ,,1'édéraitian des Assoc/i-allion« d’Amciens Combat lanils Russtes“ mondot­ta vallani,i szomorú lelkességgel — nem tö rődiiik párt,|K>l!iákáv,a)l, nem vitázik élvi kér (léseikben A különlböző országokban ala­kú, lt emi-giátnis orosz, 'fiszti (klubok vzövétsé­gé ez, semmi más. Az egyes országokba mienekiilit cárt 'tisztek egyesületek Ize tömö­rülitek és ezek az egyesületek folytonos Ikonitla'k tusban állanak egymással. A bárom vilügHészben elszórt orosz emigrációinak ők a lükltietö szive, ök az egységes ereje és bá­lám, hdBnaip, a bosszuló karja is... Hadsereg, amelynek nincsen állomá­nya. sem ujotmcozáMi bér ü le te, cstak tkiáderei, zászlói és eszményei vannak Tisztijei nem kapnak. sem kitüra totós'., sem előléptetést: a hajdani hadnagy, kopaszodó fejjek őszülő bajnsi-zal ös badtitagy marad, hisz nincsen már cár, aki az előléptetését jóváhagyná... — Hanem itt, a párisi központiban, még szegény Kutjepov tkiezdeményeztésáf követ­ve, katonai kurzusokat szerveztem. Ezeken a kürz íi sok on a polgá rh á bombáin kipróbált vezéntlis/.lek olkitait'ják a sorainkba lépő uj orosz generációnak a mjodem hadászaitól, nevezőteken a polgárháború stratégiáját, A LEGSZOLIDABB BIZ I OSI í A % f Aki a közismer­S9NDY fogpasztát használja, bebiztosítja fogai egészségét egész életére!!! ami a mezőny harcétól nagyon, különbözik — És az egész szövetségben, sokszázezer bájttá esün k közöli nincs egyetlen- egy sem, akii ne hindié szent, megimgatha'fatlan h-i - lói, hogy lesz még nemzeti Oroszotihzág és lesz még a mi ikarunkra szükség odahaza... ....A japán—kínai konfliktus, a« erősö- dö niúmet—orosz éden lét a lefolyt hóna­pokban uj, 'tüfokzatos, de annál serényebb munkára inditotíta az orosz bajtársi követ­ség vezetőségéi Mindem törekvéseknek kö­zéppontjában pedig az agg Miller á-Mlotöt: ö tartotta kezében az összes szálakait, Mosl őt Is ellették láb alól. Sztálin országának stzetm me’i iáH halólag van mi tő) -tartania. Benedek Károly. MARTON LILI Mostra Auguste©“ a régi Roma hatalmas kiállitása RÓMA, október hó. A Via Nazioná-e hatalmas, simavonnlu ki­állítási épülete előtt diszruhás carabintierik vigyáznak a rendre. S Augusztus császár fen­séges szobra lenéz a szédítő forgalmú utca autótáborára, siető embereire, akik közül so­kan félbeszakítják útjukat, hogy felmenjenek a széles, fehér lépcsőkön, köze rői megszem- létlnj Róma első császárját, Augustus impe- ratorf. A fascista Itália ebben az évben ünnepli Augustus születésének hétezredik évforduló­ját Hires olasz archeológusok bál, történet­írásból és 'tudósokból állló bizottság már évek óta dolgozik a hivatalos program összeállítá­sán, melynek első pontja az Augustus-kiálli- tás megnyitása volt. Az ünnepségeket művészi irodalmi, .törté­nelmi és politikai szekciókra osztották föl, célja, hogy az olasz nép tudatára ébredjen annak, hogy 2000 év múlva, Róma újra egy világbirodalom fővárosa lett. A program legfontosabb része Augustus császár sírjának föltárása volt s a Béke Oltá­rának az Ara Pacisnak felszínre hozatala. .4 ffé<gi Mindezt a kiállítási épület termeinek fa­lairól olvashatja le a látogató. Csodálatos az az ötlet-esség, ahogy megrendezték a Mostr3 della Romanité-t. Teljes, átfogó tiszta képet kap az ember itt a régi Rómáról s többet ta­nul néhány ór,a aliaţii, minit éveken át az is­kolában, vagy vaskos történeim,i könyveket átböngészve. Az első -terem haíaíltraas márványoszlopai hátterében Augustus császár ikiterjeszitett-karu szobra- áll a hatásos wlágitásba-n. Aztán már- ványpadazo.u termek hosszú során át, föld­szinten, földailalt s emeleten feltárul szemeink előtt a (legendás világbirodalom, életének min­den vonatkozásában. Egy nagy f-alli festmény a Julia és Claudia családok fáit mutatja szemléltetően Cézártói és Líviától — Néróig. A császári -család min­den egyes tagjának szobrai diszitiilk ezt a ter­met. Juln, Agrippa„ Dru-so s Antonia nézik hideg, kőszemeikkel a velük szemben elhe­lyezett görög és római- emléktáblákat'. A vi­táig minden tájáról ideszáliiitották a. kimond­hatatlan értékes, régi szobrok a:-: Luoio, Ce- sarö, Caio Ce are és Druso szobrai Görög­országból' utaztak ideáig s Augustus külön­böző szobormásaii't londoni, bosz-toni, ikopen- hágai múzeumok bocsátották rendelkezésre. Julius Claudius gyerekszoba a -közeli Pár­náéból kerül;- a kiáíllitáhi épületbe. A mélitÓ- -ságos Líviát éppen reparai ja egy mesterember: Azután sorrendben következtek: Luolus Cae­sar — Augustus adoptált ft-a szobrának res­taurációja, Olaszország egész területén eílszórt Augustus diada ivek modelljeinek elkészítése. Az Agustus mazoieum, vagy az Augusteo, Róma legfontosabb hangverseny-épülete, mely nemrégen szűk kis utcák, régi házak között állt. Mintegy varázsütésre tűntek el ezek a föld szinérőL, hogy helyet adjanak -azoknak az uj sugárutaknak, a modern palotáknak, a parkoknak, amelyeknek hihetei'.en gyors megteremtése az általános váro épitési prog­ram m-egvadósitása s amely szinte máról- holnapra változtatja meg Róma arcát. Az Augusteo eredetileg a császári ház mau­zóleuma volt. Augusztus unokaöccsének, Mar- cellusnak hamvait helyezték el először ben­ne, Krisztus előtt 23-ban. Itt nyugszik Agrip pa Catavia s maga a nagy császár, Augustus. Mostoháid»!: Drusus és Germaraicus, Livia, a császár felesége Tiberius, Nero, Drusus és Caligula, Antonia, Drusus özvegye, Claudius és Britanrai-cus. Drusus fiad s végül Nerva Bémss ruháját tiisztogatja óvatosan. A második teremben különböző császár- íkorabeli -térképek, Európa s Ázsia akkorj arc­cal. Ugyanitt Augüs-tus élete dióhéjban a fal­ra irva, tiszta betűkkel, egyszerűségében is művészi stílusban: Született Krisztus ellőtt 63-bani, Ottaviától, Cesare unakahugátóh A harmadik teremben: Augüstus-.korabeli ilovaskatona szobra. Dombormüvek, rég! ér­mek s különböző korabeli római polgárdk'- Az ember megdöbbenve áll meg a szobrok előtt, rég halott, -Ismereten plebejusok s pat­ríciusok arcmásainál. Ez a haj'ottorru, telt- arcú, togás római ugyanaz az arc, nunt a bár tulajdonosa, ahol uzsonnázni szoktam. S a másik, a sovány, rav-asz-szemü, a Grande Ita­lia fizető-pincéréhez hasonlít. Ezt 'a szép, nemeşarcé'ü, göndör-hajú fiatal római nemest, aki kétezer éve élt, pedig tegnap láttam ka­tonatiszti ruhában, autót vezetni. Nincs ta­lán nép, meOy annyira tisztán megőrizte vol­na fajának jellemző vonásait),, -mint az olasz. A i26'-os számú szobor előtt egy o^asz úr­ból az ámula} kiáltása tör ki: Ecco il Duce! — mondja — mire egész csoport veszi körül az ismeretlen rómait;! ábroz-dló szobrot. A hasonlatosság egyenesen megdöbbentő. Csak a hajviselet más 's ha a- 'szobor nem lenne he­lyemként töredeziett, gondosan összeragasz­tott s ezeréves, azt hiihetné az ember, hogy tegnap készítette Mussoliniról a szobrász. Ugyanaz az áll, az arc, az a tekintet. Tovább megyünk. A következő terem be­járatának felirata: Jöttem, táttam, győztem! Itt a császárok korában vivotit háborúk teljes képéc kapja a látogató. Térképek, ró­mai erődítmények kicsi modelljei, falak, íei- vonógépek, hadigépek, őrtornyok, telepitme- nyek, fa. aörő-kosok. Egy remek szobor: gal- liai rómait harcos Avignonból. Régi római élet Elhagyjuk a harcos Rómát s a márvá- nyo; csillogásu termeken s lépcsőkön át az emeletre megyünk. És itt látjuk magunk előtt a régi óriásbirodalom életének ezer szí­nét. Üvegszekrények mögött csodáatos szép­ségű edények, a római élet jeleneit ábrázoló dombormű vekkel. A római női és férfi diva­tot bemuta.ó képsorozat. Szoborfejek külön­böző hajviselettel. (Erősen göndör, középen elválasztott kontyos frizurát visel: legtöbb római dáma.) Azután ékszerek, fésűk, babér- koszorúk. S oipők. Orr- és saroknélküli szan­dálok, akárcsak ma. A termek hosszú sorában végig: A római birodalom vallási, művészit, zenei, társadalmi élete. Sokszázéves hangszerek, lant, amely egészen épen marad; s amelyen ki tudja, me­lyik rabszo ganő játszott régi római -lakomá­kon Keleti vallásokat ábrázoló szobrok. Egy relief Pannóniából, a messze tartományból. Szerszámok. Régi római birodalmi pékmii- hely s borkereskedés pici mása. 5 a falakon mindenütt magyarázatok. Megtudjuk, hogy a rómaiak naponta négyszer étkeztek s ha bő­ségesebben és ünnepélyesebb keretek között is, nagyjában ugyanazt e;iték. minit a más em­ber. Megismerjük kedvenc e edeieiknek elké­szítési módját. Még azt is megtanuljuk, hogy Constantán császár idejében más pénz­re átszámítva, 50 centesimo volt egy római kenyér. Lift visz a földalatti term-ekbe, ahol a nagy birodalom összes színházának rekonstruál pici mása áll. Színészek és színésznők szobra: Hires glad'iúlorok képmásai. K] emlékszik m-a már a nevükre, babérkoszorus fejükre'7 Min'.ahogy ezer év múlva ki- fogja tudni a ma legdivatosabb filmic:illatának. sx>ortb-vj- nokának nevét. Visszamegyünk a földszintre és még so káig ál unk a Constantin idejében való Ró ma centrumában tökéletes kis modellje élőt:. Itt ép a Collisseum köre -s a Forum fehér oszlopai. Milyen csodálatos vök a régi Rórr :. amelynek márványairó: s kincseiről ma csak gigászi és nemes romok beszélnek az deger raelk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents