Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-24 / 246. szám
19 37 október 24. IBLZBWZGK Kórházban A közös nyomorúság hozott ölssze megint 1 Bartha Bandiival, régi iskolás cimborámmal, a betegség. S megörvendlem nagyon, legalább mégis nem fekszem itt olyan árván, van kihez egy jó szóit szólni s a jó szó jól esik az embernek. Látnám; az ő arcát ils elfutotta a melegség ® mindjárt kértem az orvost, hogy ebbe a szobába fektessenek, az ő ágya mellé. Egy Ideig aztán nemigen beszélhettünk — neki az orrából húztak e< ő holmi csontokat', nekem a torkomat birizgálták, — jobbára csak nyögtünk s nagy szeretettel pislogtunk át egymásra. Harmadnap reggelre kezdtünk megint emberré válni s mondom Is neki szívesen: '— Na, Bandi, hogy vagy? — Meg vagyok — mondja, — csak akkora a fejem, mint egy dézsa. — Megtapogatja. — A, — mondom, — azt csak úgy érzed; az elmúlik hamar. — Úgy érzed, úgy érzed! Persze, hogy csak úgy érzem, tudom, hogy elmúlik, nem vagyok hülye. — Ne idegeskedj. Nekem is olyan a torkom, .mintha valami kés állana benne keresztbe. — Az semmi. Mindig olyan nyafogós voltál. — Én, nyafogós? Meg se mukkantam barátom. míg, a torikomban kaparásztak. — Miért mukkantál volna? Az annyi, mintha a körmit levágjak' az embernek. A manikürözéstő 1 még nem muszáj, jajgatni!. Én, barátom, egy szót sem szóltam, össze- szorito.eam a kezemet ökölbe és az egész műtét alatt egy szót sem szóltam. — Nahát, nem kívánom, hogy téged igy megmanikürözzenek torokba — s keserű fölénnyel e hallgatok, nézek magam elé. Jó félóra múlva ő szól át: — Azt mondta a főorvos, csoda, hogy hogyan bírom! — Nekem 'azt mondta, valósággal hő>s vagyok! — ... hogy mióta áll ez a kórház, még ilyen kutya kemény ember nem feküdt a műtőben . — . .. hogy ,a prakszisában még nem fordult elő . .. — Na jói, hát az más., öregem. Az végtére is nem műtét, amit neked csináltak. — Nem műtét? Há[, micsoda! Jó háromnegyed óra hosszat kínoztak. — Háromnegyed óra!? Félóráig sem voltál a műtőben s abban még benne van a bemosakodás ás. — Mire i!evittek, már be voltak mosakodva. Háromnegyed órán tartott, kénlek. — Az enyém, kérlek, majdnem másfél órát tartott. Irta: TÖRÖK SÁNDOR — Na jó, hát ez olyan... olya® kozmetikai dolog inkább — mondom epesen. — Koz-me ti-ka-i? ... Te csacsi!, te! Először is minden műtét veszélyes- A 'eg- kisebb műtétnél is előállhat egy trombózis. — Trombózis! Ne beszélj! — De beszélek. Másodszor a Űegkenye- sebb valami, ha az embernek a fejeberi dolgoznak. Kérlek, veszélyesebb. mint ■ mint . . . mint egy amputáció. Már tudniillik kényesebb dolog és a beteg részéről több önuralmat öööö . . . izéi. Igényel. — Kérlek, Amerikában minden csecsemőnek megcsinálják ezt előre. Nehogy nagykorában valami baja legyen vele. — Csecsemőnek. Hát persze. Az semmi. Azt még úgy lehet gyúrni, ahogy akarjak. Egy csecsemőnél ez annyi, mint felnőttnél, mondjuk, egy torokmütét, amit neked os;ii- náltak. — Na — mondom békülékenyen, — hat túl vagyunk rajta 's ez a fontos. — Te, tu' ! De nálam még mindig felléphet valami . . . valami ... 1 — Na. mi? — Ne tréfálj, kérlek, az ember sosem tudhatja. Nem gyerekjáték ám ez. — Ne félj semmit. — Egyáltalán nem félek. Hallgatunk. Aztán mondom: — Nem vagy éhes? — Dehogy nem, háj te? — Egy (kicsit*. De még legalább négy-öt napig alig eheíek. Neked jó, te már holnap teljes kosztol kaphatsz. — Megőrültél? — fe könyököl az ágyban. — Teljes kosztot? Egy hér beletelik, barátom, legalább egy bél! Előbb most még egykét napig üres tea, 'Eves, aztán pépek, meg efféle, egy hét beletelik, amig egy kis gyönge csirkehúst megpróbálhatok. De te nem tudom miit affektálsz. Ehetsz, amit akarsz, még jól is teszed, ha nem kényezteted el magad. Én már c:ak a sok injekciótól sem tuI dc!k enni, tönkrement g gyomrom. Lega1 ább húsz injekcióval érzéstele ni teltek. — Én harminckettőt kaptam — mondom. — Harmindkeltőt, hehehe. Duplán számoltad, öreg. Csacsi. Harminckettőt! — De, ha mondom, megkérdeztem az ápolót. — H’ááát. .. lehet. De biztosan nem novo kiaint. Valami gyöngébb dolog. ’ — De novokaint. bizony. — Via1’amé gyöngébb novokain lehetett. Valamivel felhígítják, ilyen kisebb eseteikhez, amikor ilyen könnyebb műtét. .. — Könnyebb műtét! Nem kívánom semmiféle ellenségemnek. — Az ellenségednek nehezebbet ki- vánsz, mi? íukoj tOY AKUDANAL. A 15. sorsjáték !. osztályának a húzása NOVEMBER 15.-én Helyi ciou, Kereskedelmi H teibank R. T. Cluj—Kolozsvár Plata Umrii 20. szám. — Mindenkinek megvan, a maga keresztje — mondom bölcsen. — Jó annak, aki nem tudja, hogy mi az igazi szenvedés. — Nyilvánvalóan rácélzotk és u.ána megint hallgatunk egy keveset. Nyög. Nem veszem észre. Még jobban nem veszem észre. Rententőeke; nyög. Én is nyögök. Még nyögök. Meg még. Jön a testvér. Hőmérőzünk. Fekszünk szépen. csendes drukkban. Na?! Az enyém harminchat nyolc, az övé harminchói egy. — Csak feljebb ne menjen a ázam — mondja ő halkan, — Ä — mondom, — az nem láz. — Nem-e? Hát vájjon micsoda? — Hőemelkedés. Harminchét egy, az nem láz. — És a tied láz? — már igy, egész nyíltan.. — Nekem — mondom — mindig alacsony a hőmérsék1 etem. Nálam a harminchat nyolc az már egy kis láz. — Ne beszélj! Érdekes eset vagy. — De beszélek. Csend. Kérdem: — Meddig maradsz bem? — Hjaj ... — sóhajt, — ki tudja. Te egy két nap múlva már ugrálhatsz, ha vigyázol magadra. Velem mi lesz, csak a jó Tsfen tudja. A krízisen, azt hiszem, túl vagyok • . . — Kriziürs!? Eredj már! — Könnyű néked a más bajá-n gúnyolódni. — Há; én talán nem vagyok bajban? — Aki-t a szúnyog megcsip. az is bajban van . végtére. Ahogy vesszük. Többet nem igen beszédünk. Hiába kutyából nem lesz szalonna. mindig is ilyen volt ez a Bartha Bandi, nincs meg benne az a megértés, meg mi, miur. pé-dául .. . akár bennem is. S azrfán kértem o főorvost tegyenek másik szobába. jpíspipssaivótíi. oí.13 36 árban minden színben és minőségben az Ellenzék könyvoesztólyában, Cîuj, Plata Unirii kapható. Egy próbavásárlás meggyőzi önt ár ú sa utólérlietetle;» tdesó voltáról. 1815-b esi a londoni piac gyenge volt, az értékpapírok estek, a tőzsde lanyha. Két évtized végtelen háborúja Napoleon császár, az angol kereskedelem félelmetes ellenségével szemben, mindenki erejét kimerítette és még a legoptimistábbak sem láttak előre egy nyugodt órát. Egyszerre, villámcsapásként, érkezik a hír, hogy Wellington végleges győzelmet aratott Waterloonál a császári hadseregek felett. A piac megélénkült, az értékpapírok emelkedni kezdtek, uira visszatért a bizalom. Mérhetetlen vagyonok keletkeztek ebben az időben. Egy hires család, amely a XIX. század pénzügyi életét uralta, mindenki előtt tudta meg c nagy hirt. Egy bruxellesi Rotschild, postagalamb segítségével, rnég az admiralitást is megelőzte és londoni testvéreivel tudatta a napoleoni császárság bukását. Ezek alaposan kihasználták a néhány órai előnyt, mig a hir köztudomású lett, hogy a tőzsdén óriási hasznot hajtó üzletet bonyolítsanak íe. ÖNNEK IS rendelkezésére áll csodás eszköz, hogy megelőzze versenytársait. A telefon lehetővé teszi Önnek, hogy üzleti szempontból rendkívül fontos hirt minél hamarább megtudjon, vagy közöljön. AZ AURORA SORSJECYARUDA ez, finden sorsjátéknál ez az áruda a játékosok hatalmas tömegét tette szerencséssé. TEGYEN ÖN IS EGY PROBAT és meg fog győződni. VÁSÁROLJON SORSJEGYET az SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ DE TELEFOANE Butiosesfeii ez (Ví. Podmaniczky-is. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát! Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon : SSEBSSBESSHU rendelkezésére bocsát telefon -utm u tatát, amely nemcsak minden tudnivalót tartalmaz, hanem a helyközi és nemzetközt díjszabást is.
