Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-12 / 210. szám
19 37 szeptember 12. A kuli fölébredt ELLENZIK mmammsamm Kínát az események ismét a világ érdeklődésének központjába állíáltofták. A kínai köztársaság alelnöki?, Kung H . H. dr., aki ez idő szerint Newyorkban tartózkodik -s amerikai útja befejezése után európai tanuilmanyutra indul, egy, newyorki újságíró előtt nagyon érdekesen vázolta a Kinában folyó eseménye, kát. Kung doktort általában Kina polgári diktátorának1 nevezik. Rangban, mint elnökihelyettes. mindjárt Csiiangkaiisek marsall után következik. A birodalom kormányzásán kívül, minit pénzügyminiszter is, a birodalom gazdasági Vezetése is az ő feladata. Mint al- lamférfiu, a tekintély-demokrácia megtestesítője, aki nem tűr állam ellenes ellenzéket es nem tűr akadékoskodó pántokat. Ismeretes, hogy a marsall a fehéreikkel szemben mennyire tartózkodó, szinte néma. S ha mégse kerülheti el a diplomáciai megbeszéléseket!, ő maga hallgat s helyette szép, fiatal, okos felesége beszél. Kung doktor, ellentétben az állam,fővel, folyékonyan beszéli a fehérek nyelvét), azt a nyelvet tudniillik, amelynek legfőbb ikét szava: dollár és font — harminc esztendővel ez. előtt a Yak-egyetemen szerezte meg Kung a doktori óimét és tudja, hogy ez a két szó vezeti a fehérek politikáját. Kung dr. ezt a kereskedelmi érdeklődést egyáltalában nem rosszalja., sőt ki akarja használni Kina újraépítésénél s éppen ezért feszi meg nagy körútját, hogy megértesse, hogy Kina az egész világgal érintkezni akar. A föld kerek és forog, de Kina mindig nagy marad — Kina a múltban viliághatalom volt — jelentette ki Kung doktor — és ,a jövőben is világpiac lesz, talán évtizedekre a legfőbb világpiac. A föld kerek és mozog, de Kina nagy marad. Kung doktor e szavaiban egyesül a távol- kelet,i végzet hit s az évezredes kereskedői mi szellem. S mindkettőnek éppen- a f'önti szavak szövegezője a fő képviselője. — Kina nem pusztulhat el, csak átváltoz- hatik — mondja mosolyogva Kung doktor s elikomölyodva fejti ki: — A viliág nagyon is keveset tud arról a mélyreható változásról, amelyen a kínai nép éppen a legújabb időkben átment. Egy uj államérzés van kialakulóban és egy nemzeti öntudat növekedőben, amely nemcsak Ázsia képét, de századunk egész fejlődését döntően fogja meghatározni. Kiírnának ez a politikai magáraébredése olyan esemény, amely az egész világra -szóló hatásával minden napi szenzációt felülmúl. Az ailielnök a .polgárok', parasztok és munkásak népéről“ beszél s gondosan kerüli a .,kuli“ kifejezést. De jól átgondolt, élesen körvonalazott mondatai mögött fél reér,the teilen ül ott rejtőzködik az intés: ,,A kuli! felébredt.“ El fog jönni a nlap, miikor minden parasz tünk épp úgy megköveteli a maga autóját, mint az amerikai farmer. Kung doktor egyébként Amerikát második hazája. Európát pedig első szerelme gyanánt aposztrofálja. Az ilyen virágos, csaknem érzelgős szójátékoknak azonban nem szabad félrevezet- niök- ben-nüket. A valóság az, hogy Kung doktor annak a körnek az élén álll, mely el van rá 'szánva, hogyha mom is vonultatja fel a sárga világot- a fehér ellen, de mindenesetre kivívja ,a sárgák egyenjogúságát a fehérekkel. Ez a kör különben, -amely ilyen feladatokat tűzött ki célul, aránylag 'kicsi: 4—5 ember. De a vezetésük mellett az -elmúlt évezredekből, melyekbe belefelejtkeztek, 400 millió kínai menetel utánuk a huszadik szazadba. — Természetesen még csak az eljén tartunk a hatalmas feladaloknak — mondja Kung doktor —, melyeket meg kell oldanunk. De nemzeti öntudalu-nk már ébredőben, másfelől megteremtettük ^ feltételeket, melyek alapján beilleszkedhetünk a világkereskedelembe. Belügyeinket rendbe hoztuk, nevezetesen a pénzügyeket és a közgazdaságot. Az 1935 novemberében eszközölt átölelő pénzügyi és gazdasági -intézkedések nagyszerű eredményekkel jártak. Mi akkor központosítottuk jegybank-politikánkat, devizád,lenőrzést vezettünk be s n-acionalizál- tuk az -ezüstö't. Mindkét) nemes fémet, az aranyat és az ezüstöt is használjuk valutánk fedezésére. Ha a világ egy napon újra az aranyalapra akarna vissza térni, hjlandók leszünk csatlakozni egy ilyen mozgaomhoz. Ma a kínai dollár lényegében a dollár és a font fejlődési von-alál követi. Rendbehoztuk költségvetésünket. Körülbelül az egymlll-iárd kinai dollár magasságán mozog, de emellett van egy külön háztartási költségvetésünk is, mely 3—400 millió dollár közt ingadozik. Ebből fedezzük a közmunkákat s az ország iparosítását. A kínai ö-tesztendős terv célja Olvassa el a Scherk arcviz üvegen levő kis könyvecskét. Látni fogja, hogy csak az ilaposan megtisztított bőr friss és szép, csak ez bir az egészséges szépség vonzóerejével Scherk arcviz tökéletesen megtisztítja a bőrt és az arcot ruganyossá, gyengéddé 475 az ország gazdasági újraépítése és az ipar fejlesztése, olyan arányokban, hogy Kina a világ egyik, gazdasági, központja legyen. A lehetőségek, me-yek Kina iparosításából az egész világra előállítanak, mérhetetlenek. El fog jönni a nap, mikor minden parasztunk épp úgy meg fogja követelni a maga autóját, mimt az amerikai farmer. Egy 500 milliós nép fogyasztó képessége, ame y nép el van szán v-a rá, hogy átugorja az átaludt évezredeket, mérhetetlen lesz. Aki Kina jövőjében hisz, a világ jövőjében hisz!“ Emelkedett a nők ára Délafrikában Henry Niederländer érdekes élményei a vad néger törzsek között CLUJ—KOLOZSVÁR, augusztus hó. Szerény meg jelerués-ü, halkszavu -angol1 ur Louis Henry Niederländer, akiről egyre többet beszélnek Kolozsvárott. Mr. Niederländer olykor baráti körben előadásokat tart szülőföldjéről, Dél-Afrikáról’, és élményeiről, amelyeket ifjúkorában a benszülötítek falvaiban szerzett. Mr. Niederländer gyermekévei tekintélyes részét t félvad néger törzsek körében élte le és minden hivatásos Afrika-kutatónál jobban Ismeri .a benszülöttek még mindig misztikus életét és szokásait. Mint- exotikus film és kalandos útleírás, olyan izgalmas és színes Mr. Niederländer elbeszélése Déafrika népeiről. A ratn-ibam-ról beszél, amely még ma, a rádió korában is a benszülöüt négerek drótlalan távirója és szélsebesen közvetíti a híreket az őserdők és irdatlan pusztaságok végtelenjében. Zulu történelem Afrika történelméről -beszél, amelynek lö-b- bé kevésbé megbízható adattal alig 300 évre terjednek vissza. Két kimagasló alakjai van Délafnlka 'történetének: Mingiswiyo, a varázsló, aki fivérével összeesküvést -szőtt fejedelmi apja ellen, de -a-z összeesküvést leleplezték, fivéréit megölték és ő súlyos sebesülten elmenekült. Nem tudják, hol töltötte az emigráció éveit), de 15 év mulv-a visszatért hazájába, -amelyet lenyűgözött varázslatos fegyverével: egy ó'cislka pisztollyal és azzal, hogy hátasl-avat vitt -magával. A benszülöt- tek azt hitték, hogy villámokat szór a pisztolyból, félelmükben melléje álltak, elfoglalta apja trónját és nagy hadsereget szervezetit. A másik jelentős uralkodója a zulu- földnek Dingan volt, aki a búr háború -alatt az angolok mellé állott, palotájába csalta és lemészároltatta az angolokkal ellenséges törzseik vezetőit, akiknek holttestét egy folyóba dobattai, -amelynek azóta d-s Blood River a neve. Délafrika őslakóit, a hottentottákat- és a bushm-anokat a bantuk irtották ki és -a most- élő benszülötítek ezeknek az utódai. — A civilizáció és az ősii vad ösztönök vívják szívós harcukat Délafrikában, — meséli elgondolkozva Louis Henry Niederländer. — A beniszülött'ek elözönlik a, városokat, ipari foglalkozásokat -tanúInaik ki, a fehér ember szokásait,, életmódját veszik fel. De majdnem mindegyik életében eljön a pillanat, amikor az őserdő hiivó szava megszólal bennük, ledobják magukról európai ruhájukat, háta;, fordítanak a nagyvárosnak és visszatérnek őseik kunyhóiba. Nehezen szakadnak el apáik szokásaitól. A hatóságok -igyekeznek terjeszteni a kultúrát közöttük, de a benszülöttek legnagyobb része alig tanul meg írni és olvasni. Vannak kivételeik, olyan benszülött-ek, akik szellemi pályát vb^- lasztan-a-k, orvosok, papok, ügyvédek lesznek, de ezek minden befolyásukat elvesztik honfit ár su ikra. Hiába vették fel a benszülö-ttek a katolikus, vagy protestáns vallásit, szivük mélyén még ma is bálványimádók és pogány szertartásokat -tartanaik. Családi életük is alig változott a civilizáció befolyására. — A poligamia még mindig érvényben van, de az asszonyok ára Igen magas, 10— 25 angol font között váltakozik. Amikor a -spanyol rabszolgakereskedők elárasztották Dél-Afrikát, egy angol shillingért lehetett még feleséget vásárolni. A női -szépség nem számit, csak a-z*, hogy fiatall és munkabíró legyen -az asszony, Afrika törvényei — A dé’afrikai városokban — mondja — szigorú törvények szabályozzák a benszülöK gyar ember volt. — Bocsánat, szabad megkérdeznem, hogy ki volt a grófné nagy atyja? — Liszt Ferenc. Azonnal minden világos lett előttem. Az is, hogy miért találtam olyan ismerősnek az arcát. Rá is kellett volna jönnöm: az egyenes orr, a szemölcsök, a szabályosan rajzolt homlok erős Liszt- kasonlóságot mutattak. És mint a Lisztcsaládfa jó ismerője mingy árt pontosan tudtam, ki az öreg dáma: Gravina grófné, született Bülow Blandine. Szülei Co- sima és Bülow Hans. Nagyszülei Liszt és D‘Agoult grófné. Fia, Gravina gróf, most a meráni városi zenekar dirigense. Leánya, Prévost grófné, Franciaországban él. — Jól emlékszik nagy atyjára grófné? — Elég kevéssé. Csak Bayreuthban láttam, mikor anyám már Wagner né volt. 0 már nagyon elöregedett akkor\. Mély tisztelettel viseltettünk iránta. Emlékszem, hogy egyszer fel is olvastam neki. Ue különben, sajnos, alig ismertem. Megfordult a fejemben, hogy pontosan bemutatkozom Liszt unokájának, akiről magamban mmgyárt ki is számítottam, hagy hetvennégy esztendős. Gondoltam: megmondom, hogy író vagyok és nagyobb lélegzetű regényt írtam nagyapjáról. De aztán eszembe jutott, hogy talán olvasta a könyvet. S olvasta benne anyja, apja és Wagner háromszögének keserves részleteit. S azt is, hogy anyja, c kemény Cosima, hogyan hagyta mey>- halni az öreg héroszt, akinek még a villában sem adtak szállást. Senkinek sem eshetik jól ilyen részleteket olvasni a családjáról. Most olyan kedvesen és nyájasan néz rám. Inkább nem szólok. Maradok neki az ismeretlen magyar. Ha a könyvemet nem olvasta, bár ne is olvasná el soha. — Ha hazamegy Budapestre — mondta a Lisztarcu contessa —, mondja meg otthon, hogy arra a pár napra, amelyet nagyapám születésének századik évfordulójakor töltöttem Budapesten, életem legszebb emléke gyanánt gondolok visz- sza, mint egy tündérálomra. Mondja meg otthon, hogy a város szépsége és az emberek kedvessége egyszerűen leírhatatlan. — Meg fogom mondani. Kezeit csókolom. A contessa kezet nyújtott és ment & rádióhoz. Vacsora után órákig azt csavargatta mindig. Én pedig hazajöttem és átadtam az üzenetet. HARSÁNYI ZSOLT. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa. ,j lek életét. Este 9 óra után benszülöttnek nem szabad az utcákon járnia, csak fehér embernek. A rablásból, gyilkosságból élő négerek miatt van szükség erre a rendsza bályr-a. A bűnöző négerek — a malaltlik — éj-szaka meztelenül, -késsel a szájukban surrannak be a városokba és borzalmas bűncselekményeiket követnek el. — A dél-afrikai benszülö-ttek legnagyobb ellensége az alkohol. Az angol hatóságok bevezették a prohibi diót Dél-Afrikában és ötévi kényszermunkával büntetik -az alkohol- csempészetet és a néger bányamunkások drágán fizetik meg a gyilkos mérget. Mint éretlen gyermekcsinyről beszél Louis Henry Niederländer a benszülöt-lek között eltöltött éveiről: — Nem szerettem iskolába járni. Nyolcéves korom után gyakran elszöktem hazulról és hónapokat töltöttem a zulu föld ben- szülöt; falvaiban. Úgy éltem, mint ők: a primitív kunyhókban, mezítelenül, kitünően beszéltem nyelvüket, részlvettem szórakozásaikban. Tizennégy éves körömiig gyakran félévig is távol voltam a szülői háztól, hogy a négerek között élhessek. A kultúra vívmányai iránt nem nagyon fogékonyak a négerek, inkább a virágzó múltat sírják vissz-a, amikor a zulu-négerek voltak az urak ősi földjükön. Borzadva elevenítik fel a spanyol rabszolgakereskedők invázióját, amikor ezrével hurcolták a- négereket Amerikába és a megbetegedett benszülötteket elevenen dobálták a tengerbe. Azóta sem volt olyan aranykoruk a cápáknak Afrika partjai körű , (-) aMBWM—w metropolisa 3 HETES PAUSÁLKURA BUDAPESTEN Vízummentes beutazás Magyarországra, 50 százalékos kedvezmény a MÁV vonalain, Gyógyszá llodai lakás, teljes ellátás, illetékek, kiszolgálás, adók, fürdő, orvosi felügyelet, körjáratok és további árengedmények. Lejben fizethető EUROPA Román Nemzeti Utazási és Idegen- forgalmi Vállalat összes irodáiban! C/zsjon: Europa- Economia P.ata Unirii 23.
