Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-12 / 210. szám

e ELLENZÉK 19 37 szeptember 12. KB A fogarasi román iskola IrM: JUHÁSZ ISTVÁN Ezen a hétín volt iskoláink évnyitosa. Ré gj iskokvügyíl és a diákélete; szabályozó Írá­sok, törvények, rendtartások között keres­géltem, hogy olyant (kapjak, melynek van mondanivalója, aktualitása, mai iskoláink és most élő diákságunk számára. Keresgélés köz ben akadtam rá a/, egyik háboruelottii ma­gyar történelmi adattárban a fogarasi román iskola bt lennebb közölt szabályzatára Lórántffy Zsuzsanna özvegy fejede1 emasz- szony állítja fel a fogarasi román iskolát s ő Î6Î7 i' ri3«s 3-s ffendlefei ... ,,eszünlkbe vévén minémii tomérdaki nagy tudatlanságban tartatnék ez mi fogana­té jószágunkban az egész román nemzet, mind község, mind bojérság és tulajdon azok is, kiknek egyebeknek tanítások tisztekben volna; ennak felette magok! ü is az értelmessi- tiil megtalálhatván (azaz felkérelvén), kérész tyéni ez átrakodásból rendeltük, hogy int. fo­garasd városunkban az ő jövendőbeli hasz­nokra egy román scholát rendelnénk s emel­tetnénk, ahoz kivánitató tankó és tanuló sze­mélyekkel és azolknaik sustentatiójukra szük­sége; provisióvail egyetemben. Melynek ren­dire és igazgatására, ahoz értő becsüle:es szol­gáinkkal, bizonyos törvényeket is concipiál- (attunk, melyeket magoknak .is az románság eleinek ez Fogaras földén proponáltadván, azok is igen nagy öröme-1 accep.áltanalk, ultro ők is értékek szerint való segítségeket dgirték az istenes szent dologhoz. Mely rendeléseknek és törvényeknek tenora így következük: A román schola helyérő, épületeiről és immunitásáról: 1. A román schola mindgyárt a magyar schola mellett -légyen az nagy haszonért, úgy mint jobb módgyával való inspeolióért, az román tanítványoknak magyarul va'ó tanu­lásokért. a magyar, deák drásnak is könnyebb megtanulhatásáért, értéséért és viszont, hogy a magyar scholabéliek is, akiknelk kedvek íté­szen hozzá, román szót és Írásit .tanulhassanak 2. A románoknak légyen külön lakások, mind mestereknek, succrescendeselknek és kü­lön való auditóriumok, udvarok, de az, mely bői köz ajtón öszve járhassanak; kik szép egységben is tartoznak egymással élni: kü­lönben érdemek szerint megbüntettetnak az mesterektől. 3. Immunitásuk (privilégiumuk) azon lé­gyen, mely a magyar scholának. A román mesterről: 1. Légyen igen jó romámé, irnd, mind szóf­iául tudó, igaz tudományu, tudós ember, a< magyar reformata scholákból való. 2, Kiknek hivatalja és beállítása Fogarasnak ura és főtiszti méltóságából légyen, a foga­rasi minister.iumtól, vagy consástoriumtó-. Függése is egészen innen. 3 Tanítson legekőbben mind nagyot,, ki- csd/nt az román ábécére, azok a betűik sze­rint, a jó igazán való román Írásnak, kivált- kép penig az Fejérvárott nyomtatott Ujties- tamentomnak, psalteriumnak és calechesis- nek olvasására; azután mind,gyám és aközben is tanítsa őket capd.ta catecheftioa románul, úgy mint Miatyánkra, Apostoli credóra, Tdz- parancsolatra, Keresziség és Úrvacsorája szer­zésére és az ecölesiai fenyíték rendelésére. Ennek felett te a románul való éneklésekre, ■aszerint, amint a karánsebesi és lugosi ecclé- siákban, a catechézdsre, az igazán való ro­mán írásra. A grammatikusokat és egyéb succ­mind ketten a tanítványokkal is tartsanak egy üt egymás közölt, hogy sem az románok az magyaroktól, sem az magyarok, az romá noktól semmi némü bosszúsággal ne bántas­sanak. Nem taruván ezt meg az mestereik, a véteknek mivoltához képesít, vagy a mag's- tratus büntetése szálljon reájuk, vagy csak elsőben elöljáróba a consistorium nehéz cen- surája légyen rajtok. 6. A román templomban szorgalmasan a szén,;, dogoknak gyakorlására, kiváltképpen vasárnapon és innepeken és hallott temetések" re eljárjon, az egész scholával együtt. 7. A rendszerint való mindennapi könyör­géseket is mentül hamarább románul fordít­ván, maga mondja el a román templomban. 8 Medert román faluba addig ki ne ad­jon, vaLamig az románul való olvasást, Írást promle nem tudja, mig jól énekelni nem tud, az catechesdst meg nem tanulja, melynek rend szerint próbáját mulattassa is meg véle.“ A ijOíiíircísi ískoSa rfamif rísa A rendtartás megy tovább és intézkedik a diákok: grammatikok és egyéb succrescensek munkájáról, az iskola folügye1 étéről, — me­lye; egy bizottságra biz, melynek tagjai le­gyenek egyfelől a fogarasi magyar p.’.polk és tudósabb presbiterek, másfe'ől a vidék leg­képzettebb román papjai és bojárjai, — in­tézkedik az iskolamester fizetéséről és az ősz" töndijas román tanulók eltartásáról. Az igy felállított iskola körülbelül' az akkor Erdély minden kisebb városiban fennálló középfokú magyar .iskolának, az egy tanitóval rendel­kező „paţticu1 a“-nak felelt meg. Az 1658— 1862 közötti pusztulás után Apafi fejedelem újra megerősíti az iskolát s az fenn ás áll a század végéig, sőt egyes feljegyzések szerint, olyan hírneve van, hogy nemcsak Fogaras * földjérő', hanem még Havasalföldről is volt lanitványa. Könnyű feladat volna az itt közöLt szép rendtartás egyes pontjait nemzet-politikai szempontból elemezni és az özvegy fejede­lemasszony a'apitó levelében kisebb ég poli­tikai meggondolásokat keresni. Távol legyen azonban mitőlünk az a törekvés, hogy a közel- vagy régmúlt birteílen eőráncigái;, tör ténelmi adataihoz és dokumentumaihoz kap­csoltan adjuk ölő és terjesszük kisebbségi éle­Olcsóbb leli az otthoni fürdési/ Bl rizsi István hályhásmester Cluj—Koloz - vár, C. Mare- chal Focit 23. S abadalmazolt, sa át t ik lmányu hgfü'.éses kály­háival 50 °/o megtakarítás! A kályha egy­szeri tütés után 24 órán át a szobát és a hen­gerben levő vi­zit garantáltan nie’eg n tartja! Raktáron I. oszt. csirépkályhák kaphatók! Kér­jen árajánlatot! Fenti találmá­nyomnak meg­vételére külföl­dön vevőt, vagy ügynököt keresek tünk rendezésére vonatkozó gondolatainkat és tervezeteinket. Ez az e járás a kisebbségi életrendezés súlyos ügyéhez méltatlanul köny- nyel.mü és felületes enne, a múlt idők meg­szólaltatása feladatában pedig hamisítást és saját gondolataink, erőszakolt beleo.vasását je­lentené. A XVII század politikai élete másutt sem és minálunk, Erdélyben sem ismerte a nemzeti és a nemzetiségi-kisebbségi problé­mái. Ezt a rend:artást ás tehát va.amilyen más szempontból keLl néznünk és értékel­nünk. Â raji re ez tslío^a figyelmeztet A rendek: bevezetése megadja azt az ural­kodó szempontot, mely eligazít ennek a (kor­nak, ennek az intézkedésnek és a nyomában 'támadt intézetnek a megértésében. Lórántffy Zsuzsanna maga írja le, hogy mi indította őt erre a tettre: ,.mi, kik legtöbb és első gon­dunknak, az Isten liszté eainek óltalmazását és terjesztését, annaJkutánna az közönséges jót kmérjük és tartjuk“., rendeljük él ezt és ez’-. Isten tisztelete — ez az az ügy, mely meghatározza a1 komoly vaillásosságu XVII. század életét. Ez az az ügy, ami az erdélyi fejedelmi politikánaik, be ső építésének és külső hadakozásoknak a középpontjában áll. Isten tisztelete és az ebből folyó Jközönséges jó“-r,a való gondoskodás érdeke az, mely a | XVT—XVII. századi Erdélyben megteremtő a négy fé.ekezet — a református, luteránus, katolikus és unitárius, mind megannyi külön világnézeti tábor, hadi és anyagi erőt jelentő hatalmi csoport — unióját. És ez az ügy, Éten tisztelete, indítja a református egyház püspökeit, főuraitt arra, hogy a XVI. század 60as éveitől kezdve szakadatlanul törődje­nek az ország földjén lakó, födhöz ragadt, szegény, ,,itemérdeki tudatlanságban“ élő ro­mán nép lelik! üdvössége, egyháza és kultú­rája előahaladásával. Ennek a román refor­mációnak, a román nép iránti felelősségteljes épitőmunkának voüt a legérettebb és legszebb alkotása Lórántffy Zsuzsánna fogarari iskolája. Â ref- ecsylyM adakozóin Ha meg akarjuk érteni a fogarasi román iskola tanítását, be kell állítanunk ezt az is­kolát és szép szavaikat 'tartalmazó rendtartá­sát a román reformáció kortörténeti« hátte­rébe. Két dolgot foglal magában ez a tanítás. Első sorban figyelmeztet arra, hogy ,a mi er­délyi magyar népünk akkor tudott békés és az építő munka igaz szolgálatában álló kap­csolatot, létesíteni a vele együtt lakó román •néppel, amikor élete önmagán túl utaló élet voilt; amikor a pillanatnyi létfenntartás gyik- koló gondjait között is tudott az Isten tiszte­letére gondolni, az Isten ügyéért küzdeni és áldozni. Amikor egymással viaskodó népE önfenntartási érdekeik ütköző pontján állunk, nagyon jó erre a 'tanításra figyelni: ha le­mondunk létérdekeinkről, kiszolgáltatjuk ma­gunkat, ha csak a mii érdekeinkre figyelünk, részesévé leszünk egy legkíméletlenebb harc­nak; ha azonban elismerjük, hogy érdekeink fellett egyetemesebb és magasabb érdekek ál­lanak, önvédelmi harcunk elveszíti a kizáró­lakosság színét s ma is megteremtheti a XVI —XVII. századi Erdély békés, építő unióját. Talán nem ábránd, hanem a történeti pél­dán elindulva, a keresztyén hit ma is meg­teremthető csodája az, ,,hogy sem az romá­nok, az magyaroktól, sem az magyarok az románoktól1 semmi némü bosszúsággal ne bántassanaík“. A második tanítás pedig kapcsolódik eh­hez. Ennek a keresztyén alapvetés! román- magyar uniónak a megvalósítói mi voltunk. Az erdélyi magyarság és közelebbről az er­délyi magyar protestantizmus volt az, ame- yik másfél évszázadon át adott — folyton csak adott a románságnak a maga szellemi kincseiből, leikéből, szeretetébőil. Lórántffy Zsuzsánna tanácsot tartott ugyan a fogaras- földi román vezetőkkel, de az iskolát saját kezdeményezésébő., elhatározásából és nagy­részt saját pénzéből állította fel. Bizony, na­gyon messze vagyunk XVII. századi eleink­től, amikor ma e békés viszony megteremté­se érdekében mi ma csak kérünk, elfogadni akarunk — de nem adunk. Ha a román re­formációban megnyilvánult nagy magyar adás, szakadatlan (ehajló adakozás — való­ban a lélek és a szeretet áradása volt, úgy ma sem lehetetlen ennek a folytatása. A lélek és a szeretet nincs a hatalmi helyzethez kötve. lm erre kötelez nemességünk s XVII. szá­zadi nemes eleink tanítása még ki nem pró­bált uj utakra mutat! Amit a kutyáról min­denkinek; tudni kell..« Ez a könyv mindent magában foglal, amit egy kutyabarátnak sokszor leg­megbízhatóbb „barátjáról“ tudnia keli! Nagyon szép kiállításban, rengeteg fény­képpel 144 lejért kapható az Ellenzék könyv osztály ában, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük! A confesses Néhány hetet töltöttem egy kis firen­zei fogadóban. Dolgozni mentem oda. Olyasmit irtom, aminek cselekménye jórészt Firenzében játszódik le s a rész­letek hitelessége céljából a Medici-város- ba vonultam. Csendes kis családi fogadót találtam a Piazza ddndipendenzán. A nyári hóna­pok rekk&nöen forrók Firenzében, szo­báit ott könnyű kapni ilyenkor. A város­néző turistáik inkább tavasszal és ősszel jáirnak oda. Ebben a fogadóban is alig lézengtek emberek. Esténként a páilmás és kannavirágos kertben terítettek va­csorára, alig hat-hét asztalt raktak ki a kavicsos talajra a lombok közé. Nem ismerkedtem meg senkivel. Csak a dolgomon járt az eszem, az úgyneve­zett társadalmi csevegés zavart volna. Csak úgy látásból szoktam meg lakó­társaimat, nevét nem tudtam egyiknek sem. Voltak, akik felbukkantak egy-két napra, aztán továbbmentek. Például egy moszkvai család, apa, anya és három serdülő gyerek. Jó ruhát hordtak mind­annyian, nem nagyon takarékoskodtak. Vagy oroszul, vagy franciául beszéltek s az asztalomhoz áthallatszó francia szó­foszlányokból megtudtam, hogy olasz körutazást tesznek, aztán mennek visz- sza Moszkváiba. A papa nyilván erőtelje­sen Sztalin-párti ember, hogy útlevelet és pénzt kaphatott az útra. Aztán felbuk­kant egy sudár táncosnő, génuai, ven­dégszerepelni jött. Másnap már nem volt sehol. Két párizsi házaspár két napig. És igy tovább. De voltak a fogadónak állandó lakói is, egymásnak már mind régi ismerősei. Átbeszélgettek egymáshoz és a társalgás­ból lassanként kihüvelyeztem, hogy az egyik mérnök, a másik tisztviselőnő, a harmadik nyugalmazott tábornok a fe­leségével és igy tovább. Sok-sok estén át némán hallgattam beszélgetéseiket és is­meretlen ismerőseimmé váltak. Volt köztük egy fehérhaju öreg dáma, ezt cl többiek contessának szólították. Közlékeny, élénk érdeklődési hölgy volt ez, mindenről beszélt a világon, minden fontos volt neki. de különösen a muzsi­ka. Ha az újságban Toscaniniról olva­sott valamit, arról végigmagyarázta a többieknek az egész vacsoraidőt. Azt is ki lehetett hámozni beszédéből, hogy a fia zenével foglalkozik. Mindezt folyé­kony olaszsággal magyarázta. De kiejté­sén érezni lehetett, hogy nem olasznak született. Ki lehet ez a grófné, akinek a fia zenész? Könnyű lett volna megtud­nom, csak a pincértől kellett volna meg­kérdeznem. De annyira már nem voltam kiváncsi. Csak elnézegettem olykor az agg dáma finom fehérhaju fejét. Arcvo­násai mintha emlékeztettek volna vala­kire. De hogy kire, arra nem tudtam rá­jönni. Közvetlen elutazásom előtti estén a contessa kínai selyemoincsije, megérezvén bennem az állatbarátot, odajött hozzám ismerkedni. Éppen felkeltem a vacsorá­tól s ugyanekkor kelt fel az öreg hölgy is. Rögtön visszaparancsolta a kutyát, aztán hozzám fordult. — Bocsánatot kérek — mondta ola­szul —, a kutya talán zavarta. Nem sze­retném, ha terhére lett válna. Biztosítottam q contessát, hogy a ku­tya egyáltalában nem volt terhemre. Ne­kem is van kutyám otthon Pesten. — Sie sind Ungar? — fordította hirte­len németre a szót. — Igen, magyar vagyok. — Énnek nagyon örülök. Bennem is vem magyar vér, meri a nagyapám ma m.vga szabja meg az uj iskola rendtartását. Ez a rcnditartás az, amelynek egyes pontja ma is figyelemre érdemesek. iBoldogemlékezetü Pokoly józscíly professzor másO ta le a rend­tartást a fogarasi református egyházközség levéltárából s az ő tudományos 'tekintélye a garancia amellett, hogy ez az irat, nem vala­mi késői kor szép'clkü álmodozójának a múltba vetiteM irata, hanem komoly értékű történelmi dokumentum. rescenteket, kitk az egyházi szolgálatnak re­ménysége alatt az osko ában tartatnak, a pré dikálásnak módjára is. 4. Tanítson penig mind annyi órákon legh alább, mint a magyar mester. 5. A magyar mesterrel jó correspondenciát tartson, mint egyenlő tisztből atyafiak és

Next

/
Thumbnails
Contents