Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-12 / 210. szám

e

ELLENZÉK

19 37 szeptember 12.

KB

A fogarasi román iskola

IrM: JUHÁSZ ISTVÁN

Ezen a hétín volt iskoláink évnyitosa. Ré gj iskokvügyíl és a diákélete; szabályozó Írások, törvények, rendtartások között keresgéltem, hogy olyant (kapjak, melynek van mondanivalója, aktualitása, mai iskoláink és most élő diákságunk számára. Keresgélés köz ben akadtam rá a/, egyik háboruelottii magyar történelmi adattárban a fogarasi román iskola bt lennebb közölt szabályzatára

Lórántffy Zsuzsanna özvegy fejede1 emasz- szony állítja fel a fogarasi román iskolát s ő

Î6Î7 i' ri3«s 3-s ffendlefei

... ,,eszünlkbe vévén minémii tomérdaki nagy tudatlanságban tartatnék ez mi foganaté jószágunkban az egész román nemzet, mind község, mind bojérság és tulajdon azok is, kiknek egyebeknek tanítások tisztekben volna; ennak felette magok! ü is az értelmessi- tiil megtalálhatván (azaz felkérelvén), kérész tyéni ez átrakodásból rendeltük, hogy int. fogarasd városunkban az ő jövendőbeli hasznokra egy román scholát rendelnénk s emeltetnénk, ahoz kivánitató tankó és tanuló személyekkel és azolknaik sustentatiójukra szüksége; provisióvail egyetemben. Melynek rendire és igazgatására, ahoz értő becsüle:es szolgáinkkal, bizonyos törvényeket is concipiál- (attunk, melyeket magoknak .is az románság eleinek ez Fogaras földén proponáltadván, azok is igen nagy öröme-1 accep.áltanalk, ultro ők is értékek szerint való segítségeket dgirték az istenes szent dologhoz.

Mely rendeléseknek és törvényeknek tenora így következük:

A román schola helyérő, épületeiről és immunitásáról:

1. A román schola mindgyárt a magyar schola mellett -légyen az nagy haszonért, úgy mint jobb módgyával való inspeolióért, az román tanítványoknak magyarul va'ó tanulásokért. a magyar, deák drásnak is könnyebb megtanulhatásáért, értéséért és viszont, hogy a magyar scholabéliek is, akiknelk kedvek ítészen hozzá, román szót és Írásit .tanulhassanak

2. A románoknak légyen külön lakások, mind mestereknek, succrescendeselknek és külön való auditóriumok, udvarok, de az, mely bői köz ajtón öszve járhassanak; kik szép egységben is tartoznak egymással élni: különben érdemek szerint megbüntettetnak az mesterektől.

3. Immunitásuk (privilégiumuk) azon légyen, mely a magyar scholának.

A román mesterről:

1. Légyen igen jó romámé, irnd, mind szófiául tudó, igaz tudományu, tudós ember, a< magyar reformata scholákból való.

2, Kiknek hivatalja és beállítása Fogarasnak ura és főtiszti méltóságából légyen, a fogarasi minister.iumtól, vagy consástoriumtó-. Függése is egészen innen.

3 Tanítson legekőbben mind nagyot,, ki- csd/nt az román ábécére, azok a betűik szerint, a jó igazán való román Írásnak, kivált- kép penig az Fejérvárott nyomtatott Ujties- tamentomnak, psalteriumnak és calechesis- nek olvasására; azután mind,gyám és aközben is tanítsa őket capd.ta catecheftioa románul, úgy mint Miatyánkra, Apostoli credóra, Tdz- parancsolatra, Keresziség és Úrvacsorája szerzésére és az ecölesiai fenyíték rendelésére. Ennek felett te a románul való éneklésekre, ■aszerint, amint a karánsebesi és lugosi ecclé- siákban, a catechézdsre, az igazán való román írásra. A grammatikusokat és egyéb succmind ketten a tanítványokkal is tartsanak egy üt egymás közölt, hogy sem az románok az magyaroktól, sem az magyarok, az romá noktól semmi némü bosszúsággal ne bántassanak. Nem taruván ezt meg az mestereik, a véteknek mivoltához képesít, vagy a mag's- tratus büntetése szálljon reájuk, vagy csak elsőben elöljáróba a consistorium nehéz cen- surája légyen rajtok.

6. A román templomban szorgalmasan a szén,;, dogoknak gyakorlására, kiváltképpen vasárnapon és innepeken és hallott temetések" re eljárjon, az egész scholával együtt.

7. A rendszerint való mindennapi könyörgéseket is mentül hamarább románul fordítván, maga mondja el a román templomban.

8 Medert román faluba addig ki ne adjon, vaLamig az románul való olvasást, Írást promle nem tudja, mig jól énekelni nem tud, az catechesdst meg nem tanulja, melynek rend szerint próbáját mulattassa is meg véle.“

A ijOíiíircísi ískoSa rfamif rísa

A rendtartás megy tovább és intézkedik a diákok: grammatikok és egyéb succrescensek munkájáról, az iskola folügye1 étéről, — melye; egy bizottságra biz, melynek tagjai legyenek egyfelől a fogarasi magyar p.’.polk és tudósabb presbiterek, másfe'ől a vidék legképzettebb román papjai és bojárjai, — intézkedik az iskolamester fizetéséről és az ősz" töndijas román tanulók eltartásáról. Az igy felállított iskola körülbelül' az akkor Erdély minden kisebb városiban fennálló középfokú magyar .iskolának, az egy tanitóval rendelkező „paţticu1 a“-nak felelt meg. Az 1658— 1862 közötti pusztulás után Apafi fejedelem

újra megerősíti az iskolát s az fenn ás áll a század végéig, sőt egyes feljegyzések szerint, olyan hírneve van, hogy nemcsak Fogaras * földjérő', hanem még Havasalföldről is volt lanitványa.

Könnyű feladat volna az itt közöLt szép rendtartás egyes pontjait nemzet-politikai szempontból elemezni és az özvegy fejedelemasszony a'apitó levelében kisebb ég politikai meggondolásokat keresni. Távol legyen azonban mitőlünk az a törekvés, hogy a közel- vagy régmúlt birteílen eőráncigái;, tör ténelmi adataihoz és dokumentumaihoz kapcsoltan adjuk ölő és terjesszük kisebbségi éleOlcsóbb leli

az otthoni fürdési/

Bl rizsi István hályhásmester

Cluj—Koloz - vár, C. Mare- chal Focit 23.

S abadalmazolt, sa át t ik lmányu hgfü'.éses kályháival 50 °/o megtakarítás!

A kályha egyszeri tütés után 24 órán át a

szobát és a hengerben levő vizit garantáltan nie’eg n tartja!

Raktáron I. oszt. csirépkályhák kaphatók! Kérjen árajánlatot!

Fenti találmányomnak megvételére külföldön vevőt, vagy ügynököt keresek

tünk rendezésére vonatkozó gondolatainkat és tervezeteinket. Ez az e járás a kisebbségi életrendezés súlyos ügyéhez méltatlanul köny- nyel.mü és felületes enne, a múlt idők megszólaltatása feladatában pedig hamisítást és saját gondolataink, erőszakolt beleo.vasását jelentené. A XVII század politikai élete másutt sem és minálunk, Erdélyben sem ismerte a nemzeti és a nemzetiségi-kisebbségi problémái. Ezt a rend:artást ás tehát va.amilyen más szempontból keLl néznünk és értékelnünk.

 raji re ez tslío^a figyelmeztet

A rendek: bevezetése megadja azt az uralkodó szempontot, mely eligazít ennek a (kornak, ennek az intézkedésnek és a nyomában 'támadt intézetnek a megértésében. Lórántffy Zsuzsanna maga írja le, hogy mi indította őt erre a tettre: ,.mi, kik legtöbb és első gondunknak, az Isten liszté eainek óltalmazását és terjesztését, annaJkutánna az közönséges jót kmérjük és tartjuk“., rendeljük él ezt és ez’-. Isten tisztelete — ez az az ügy, mely meghatározza a1 komoly vaillásosságu XVII. század életét. Ez az az ügy, ami az erdélyi fejedelmi politikánaik, be ső építésének és külső hadakozásoknak a középpontjában áll. Isten tisztelete és az ebből folyó Jközönséges jó“-r,a való gondoskodás érdeke az, mely a |

XVT—XVII. századi Erdélyben megteremtő a négy fé.ekezet — a református, luteránus, katolikus és unitárius, mind megannyi külön világnézeti tábor, hadi és anyagi erőt jelentő hatalmi csoport — unióját. És ez az ügy, Éten tisztelete, indítja a református egyház püspökeit, főuraitt arra, hogy a XVI. század 60as éveitől kezdve szakadatlanul törődjenek az ország földjén lakó, födhöz ragadt, szegény, ,,itemérdeki tudatlanságban“ élő román nép lelik! üdvössége, egyháza és kultúrája előahaladásával. Ennek a román reformációnak, a román nép iránti felelősségteljes épitőmunkának voüt a legérettebb és legszebb alkotása Lórántffy Zsuzsánna fogarari iskolája.

 ref- ecsylyM adakozóin

Ha meg akarjuk érteni a fogarasi román iskola tanítását, be kell állítanunk ezt az iskolát és szép szavaikat 'tartalmazó rendtartását a román reformáció kortörténeti« hátterébe. Két dolgot foglal magában ez a tanítás. Első sorban figyelmeztet arra, hogy ,a mi erdélyi magyar népünk akkor tudott békés és az építő munka igaz szolgálatában álló kapcsolatot, létesíteni a vele együtt lakó román •néppel, amikor élete önmagán túl utaló élet voilt; amikor a pillanatnyi létfenntartás gyik- koló gondjait között is tudott az Isten tiszteletére gondolni, az Isten ügyéért küzdeni és áldozni. Amikor egymással viaskodó népE önfenntartási érdekeik ütköző pontján állunk, nagyon jó erre a 'tanításra figyelni: ha lemondunk létérdekeinkről, kiszolgáltatjuk magunkat, ha csak a mii érdekeinkre figyelünk, részesévé leszünk egy legkíméletlenebb harcnak; ha azonban elismerjük, hogy érdekeink fellett egyetemesebb és magasabb érdekek állanak, önvédelmi harcunk elveszíti a kizárólakosság színét s ma is megteremtheti a XVI —XVII. századi Erdély békés, építő unióját. Talán nem ábránd, hanem a történeti példán elindulva, a keresztyén hit ma is megteremthető csodája az, ,,hogy sem az románok, az magyaroktól, sem az magyarok az románoktól1 semmi némü bosszúsággal ne bántassanaík“.

A második tanítás pedig kapcsolódik ehhez. Ennek a keresztyén alapvetés! román- magyar uniónak a megvalósítói mi voltunk. Az erdélyi magyarság és közelebbről az erdélyi magyar protestantizmus volt az, ame- yik másfél évszázadon át adott — folyton csak adott a románságnak a maga szellemi kincseiből, leikéből, szeretetébőil. Lórántffy Zsuzsánna tanácsot tartott ugyan a fogaras- földi román vezetőkkel, de az iskolát saját kezdeményezésébő., elhatározásából és nagyrészt saját pénzéből állította fel. Bizony, nagyon messze vagyunk XVII. századi eleinktől, amikor ma e békés viszony megteremtése érdekében mi ma csak kérünk, elfogadni akarunk — de nem adunk. Ha a román reformációban megnyilvánult nagy magyar adás, szakadatlan (ehajló adakozás — valóban a lélek és a szeretet áradása volt, úgy ma sem lehetetlen ennek a folytatása. A lélek és a szeretet nincs a hatalmi helyzethez kötve.

lm erre kötelez nemességünk s XVII. századi nemes eleink tanítása még ki nem próbált uj utakra mutat!

Amit a kutyáról mindenkinek; tudni kell..«

Ez a könyv mindent magában foglal, amit egy kutyabarátnak sokszor legmegbízhatóbb „barátjáról“ tudnia keli! Nagyon szép kiállításban, rengeteg fényképpel 144 lejért kapható az Ellenzék könyv osztály ában, Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal küldjük!

A confesses

Néhány hetet töltöttem egy kis firenzei fogadóban. Dolgozni mentem oda. Olyasmit irtom, aminek cselekménye jórészt Firenzében játszódik le s a részletek hitelessége céljából a Medici-város- ba vonultam.

Csendes kis családi fogadót találtam a Piazza ddndipendenzán. A nyári hónapok rekk&nöen forrók Firenzében, szobáit ott könnyű kapni ilyenkor. A városnéző turistáik inkább tavasszal és ősszel jáirnak oda. Ebben a fogadóban is alig lézengtek emberek. Esténként a páilmás és kannavirágos kertben terítettek vacsorára, alig hat-hét asztalt raktak ki a kavicsos talajra a lombok közé.

Nem ismerkedtem meg senkivel. Csak a dolgomon járt az eszem, az úgynevezett társadalmi csevegés zavart volna.

Csak úgy látásból szoktam meg lakótársaimat, nevét nem tudtam egyiknek sem. Voltak, akik felbukkantak egy-két napra, aztán továbbmentek. Például egy moszkvai család, apa, anya és három serdülő gyerek. Jó ruhát hordtak mindannyian, nem nagyon takarékoskodtak. Vagy oroszul, vagy franciául beszéltek s az asztalomhoz áthallatszó francia szófoszlányokból megtudtam, hogy olasz körutazást tesznek, aztán mennek visz- sza Moszkváiba. A papa nyilván erőteljesen Sztalin-párti ember, hogy útlevelet és pénzt kaphatott az útra. Aztán felbukkant egy sudár táncosnő, génuai, vendégszerepelni jött. Másnap már nem volt sehol. Két párizsi házaspár két napig. És igy tovább.

De voltak a fogadónak állandó lakói is, egymásnak már mind régi ismerősei. Átbeszélgettek egymáshoz és a társalgásból lassanként kihüvelyeztem, hogy az

egyik mérnök, a másik tisztviselőnő, a harmadik nyugalmazott tábornok a feleségével és igy tovább. Sok-sok estén át némán hallgattam beszélgetéseiket és ismeretlen ismerőseimmé váltak.

Volt köztük egy fehérhaju öreg dáma, ezt cl többiek contessának szólították. Közlékeny, élénk érdeklődési hölgy volt ez, mindenről beszélt a világon, minden fontos volt neki. de különösen a muzsika. Ha az újságban Toscaniniról olvasott valamit, arról végigmagyarázta a többieknek az egész vacsoraidőt. Azt is ki lehetett hámozni beszédéből, hogy a fia zenével foglalkozik. Mindezt folyékony olaszsággal magyarázta. De kiejtésén érezni lehetett, hogy nem olasznak született. Ki lehet ez a grófné, akinek a fia zenész? Könnyű lett volna megtudnom, csak a pincértől kellett volna megkérdeznem. De annyira már nem voltam kiváncsi. Csak elnézegettem olykor az

agg dáma finom fehérhaju fejét. Arcvonásai mintha emlékeztettek volna valakire. De hogy kire, arra nem tudtam rájönni.

Közvetlen elutazásom előtti estén a contessa kínai selyemoincsije, megérezvén bennem az állatbarátot, odajött hozzám ismerkedni. Éppen felkeltem a vacsorától s ugyanekkor kelt fel az öreg hölgy is. Rögtön visszaparancsolta a kutyát, aztán hozzám fordult.

— Bocsánatot kérek — mondta olaszul —, a kutya talán zavarta. Nem szeretném, ha terhére lett válna.

Biztosítottam q contessát, hogy a kutya egyáltalában nem volt terhemre. Nekem is van kutyám otthon Pesten.

— Sie sind Ungar? — fordította hirtelen németre a szót.

— Igen, magyar vagyok.

— Énnek nagyon örülök. Bennem is vem magyar vér, meri a nagyapám ma

m.vga szabja meg az uj iskola rendtartását. Ez a rcnditartás az, amelynek egyes pontja ma is figyelemre érdemesek. iBoldogemlékezetü Pokoly józscíly professzor másO ta le a rendtartást a fogarasi református egyházközség levéltárából s az ő tudományos 'tekintélye a garancia amellett, hogy ez az irat, nem valami késői kor szép'clkü álmodozójának a múltba vetiteM irata, hanem komoly értékű történelmi dokumentum.

rescenteket, kitk az egyházi szolgálatnak reménysége alatt az osko ában tartatnak, a pré dikálásnak módjára is.

4. Tanítson penig mind annyi órákon legh alább, mint a magyar mester.

5. A magyar mesterrel jó correspondenciát tartson, mint egyenlő tisztből atyafiak és