Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-07 / 205. szám

r" hllenzék 19 3 7 szeptember 7. A MULT : A Számos-menti református szórvány­egyházakban alusznak a lelkek Vázlatok Dengeleg malijából. — Ä jövő Hamuja, — Kél templom, — Eínémusl nyelvek DENGELEG, szeptember G. A szamosmenti, évtizedes helyiérdekű vasútvonalon száa meg száz munkás dolgozik. Lázasan, öntudatosan, tervsze­rűen folyik a munka. Es szinte egyik napról a másikra látszik a nagyszerű eredmény. A vicinálisvonal máris föut- testté bővült s oly sűrűn közlekednek rajta a vonatok, mintha egyenesen a fő­városba, vagy országhatárok felé halad­nának. Igaz, egyelőre még csak Kolozs­vár—Dés között szaladnak ilyen foko­zott tempóban. De már nagyon közele­dik az idő, amikor Bukovináig terjesz­kedik ki a gazdasági életnek ez a hatal­mas vérkeringése. Az az épitömunka, mely a szamosmenti vonalon folyik, arra mutat, hogy ez a közlekedési ut a Nagy­várad—Arad—temesvári vonatok fon­tosságát fogja magára venni. Minden kis megálló hely megváltozott, vagy megváltozik. Gyönyörű őrházak épül­nek, impozáns állomáshelyiségek emel­kednek a legkisebb falvak mellett is. A megállók többsinpáros állomásokká fej­lődnek, oly előrelátással, hogy az épít­kezések továbbfejlődési lehetősége is meglegyen Sajnos, nem szaladhatunk végig a vonalon s igy csak egy kis sza­mosmenti falu vázlatos képét adhatjuk. Vázla ok Dangeíeg múltjából A faluról már az 1300 as évek végén vannak feljegyzések. Királyi birtokosok lakták perlekedések, veszekedések köze­pette. A föld öröklése körül állandó ba­jok voltak. A XVI. században elcsende­sedtek a viszályok és a birtokosok szá­ma megszaporodott. Az egész falu fej­lődésnek indult. Katolikus és református egyházat említ a krónika. Mint magyar falu szerepel Dengeleg 1700-ig. A kuruc- labanc idők azonban megakadályozták további haladását. Thige labancvezér 1703-ban bosszúból földig rombolta. A lakosság nagyrésze elpusztult, az életbenmaracltak pedig elmenekültek. 1713-ban még teljesen puszta volt a falu. De nem sokáig hevertek parlagon a föl­dek. Az elpusztult és elmenekült magya­rok helyébe uj hódítók jöttek: a romá­nok és néhány magyar birtokos. És az élet tovább kezdett folyni. De nem a régi formáiban. A katolikus plébániáról többé nincs említés és a református egy­ház is csak később éled életre, mint a kérői egyház fiiiá ja. Iskoláról még soká­ig nem beszélnek a feljegyzések. 1839- ben áll elő Rákosi Ferenc azzal az in­dítvánnyal az egyházi bizottság elé. hogy „kántort hozhatnának, ki a gyermekeket tanítsa“. Az eklézsia nem tudott alapot teremteni és az állami iskola épitése 1896 ig abban maradt. A görög katoli­kus egyháznak azonban már az 1850 es évek elején kántor-lanitói lakása van. 1870-ben a királyi tanfelügyelő közben­járására az állam tankönyveket ajándé­kozott a községi tanulók számára. Arról is említést tesz az egyházi krónika, hogy Kupsa János tanító 1890 ben bekövet­kezett haláláig magyar nyelvre is ok­tatta tanítványait. A jövő faluja — Kél templom Verőfényes, vasárnap délelőtt a főut­cán állok és látom, hogy százával men­nek az emberek a görög katolikus tem­plom felé. Mindenki legjobb ruháját vette magára. Látni lehetett, hogy nagy napra ébredt a falu. Különös ünnepé­lyes hangulat öntötte be az utcákat. Nem csal előérzetem. Hatieganu profesz. szort, az Astra közművelődési egyesület elnökét várták, ki meg is érkezett, hogy a dengelegi „Şoimii Carpatilor“-októl felvegye az ünnepélyes esküt. Felemelő volt az a várakozás, ahogy ennek a fa­lunak a népe várta az ö nagyemberét. Azután is napokig emlegették, ismétel­ték jó szavait, melyekből erőt, hitet tud­tak meríteni. És ez az életlendület soha nem törik alá. Fiatal papjuk és tanító­juk, mint gyújtópontok állanak hivatá­suk magaslatán s fáradtságot nem is­merve, szegődnek munkába népük jövő­je érdekében. Nem mint újságíróban, mint magán, református hívőben vetődött fel bennem önkénytelenül a kérdés — És mit végez­nek a református magyarok? — megta­pasztaltam. Ahol nincs egykés család Amikor elindultam, hogy nézzem meg a református templomot, az egész falun végig kellett mennem és egyik három­széki község jutott eszembe. A kies székely falut a csend, a lélektelen néma­ság jellemezte. Azelőtt nem emlékeztem, hogy jártam volna olyan kihalt falusi utcában. Ebben a faluban éppen az el­lenkezőjét tapasztaltam, szinte minden ház előtt három-négy gyermeket láttam. Játszottak, hancuroztak, kiabáltak. Az az elvük a falusiaknak, hogy7 a gyermek áldás, mert amikor tiz éves, már szerez valamit. Azt hiszem az egész faluban nincs egykés csalpd. Mielőtt templomukhoz érteni volna, út­közben megnéztem a görög katolikus templomot. Semmi különlegességet nem találtam rajta kividről. Szép, nagy, az Erdélyszerte elterjedt keleties stílusban épült. Azért nem történt hiába kitéré­sem, megnéztem a templom kertjében lévő régi „magyar“ temetőt. Csak né­iifl« 4eni a «Slcsíöségl»©* naie«3«sias,a«ii megkezdték a kelet—nyugati irányban hala­dó 'berlini földalatti vonal újjáépítését. Az újjáépítendő szakasz a Brandenburgi-kapu­1919 nyarán Reuter német ’admirális pa- 1 rancsára és vezényletével az angol partok előtt a német hadiflottát önként hullámsir- ba sülyesztették. A tengernagy inkább a flot­ta megsemmisitését választotta a parton álló angolok szemeláttára, miniseim hogy kiszol­gáltassa a német tengerészet egykori 'büsz­keségeit a győztes hatalmaknak. Az elsü- lyesztett csatahajók Scapa Flownál évekig pihentek a tenger mélyén. Gox angol vállalkozó, akinek senki sem óhajtott merész terveihez hitelt nyújtani, egész vagyonának kockáztatásával hozzá­kezdett a világháborús német flotta kieme­léséhez és a megmentett hajóroncsokat doc- kokba vontatta. Ötven lorpedórombolót sü- lyesztettek el 1919-ben Scapa Flownál. Ezeknek kiemelése volt aránylag a legköny- nyebb. iKedvező tengerjárás idején hármat •is felszínre hoztak belőlük havonta. Szinte megoldhatatlannak látszott azonban a fel­adat, amikor a cirkálók, a nehéz csatahajók kiemelésére került a sor. Itt már nem tud­tak többé a sűrített levegő nyomásává] dol­gozni, mint a torpedóknál. A „Moltke“ és a „Hindenburg“, az egykori büszkeségek ronc&értéke mintegy 1,200.000 márka. Eny- nyiért lehet páncélzatukat, még használható alkatrészeiket eladni. Kiemelésük és bevon- tatásuk hosszú hónapok reménytelennek lát­szó, nehéz munkája volt. Cóx hetenként 10 ezer márkának megfelelő összeget fizetett ki ..buvárbérekben“. A Moltke után most végre sikerült a sokkal nehezebben megközelíthető ITindenburgot is kikötőbe vontatni. Az utol­só hajóút közben a régi cirkáló m'tgegy- szer leszakadt a kötelekről, acélsoaronvok- ról és újra elmerült. Másodszor kellett ki­halászni. Az angol fegyverkezés révén azon­ban olyan nagy a kereslet most hadianya­gokban, hogy igy is érdemes volt az elsü- lyedt flotta legnagyobb tonnatartalmu ha­jóinak felszínre hozatala. Goxmak szép pol­gári haszna maradt kalandos vállalkozásán és az egykori német páncélzatok most, közel huszévi pihenő után, mégis angol hajók tes­tét fogják 'boritani. Uffáéplins fi Perl ni iOSűalaill won * si Berlinből jelentik: A birodalmi főváros építészeti főfelügyelőjének jelentése szerint tói a Hitler Adolf-térig terjed. Az építés miatt a berlini műegyetem előtt kivágják a fákat. Magát az egész teret teljesen átren­dezik. Aki. kétszáz nyelvet ismer Mezzcfanli bíborosról mindenki tudja, hogy 58 nyelven beszélt és irt, köztük ma­gyarul is. Sőt még versiéit is magyarul, mert hagyatékában két kis miagyar verseit is talál­tak, amit ő irt. A hires nyelvtudósnak roléltó vefélylársa a frankfurti Schütz professzor, a keleti nyelvek tanóra. () nem kevesebb, mint 200 nyelveit és nyelvjárást ismer, még pedig nagyon alaposan. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen módszerrel célszerűbb nyelvet tanulni, ' -... ; hány sírkő düledezik jobbra, balra. A mohák és zuzmók annyira benőtték a köveket, bogy csak egy-kettőről lehetett leolvasni gazdáik neveit: Kérői Kántor Rózába, Cserefalvi Kiss József (1852), Kiss Mihály s más ismeretlenek nyu- gosznak benne. A református templomot csak akkor vettem észre, mikor már előtte állottam. Egyszerű, meglehetős elhanyagolt álla­potban áll Nagyon hasonlít a romanti­kus regények elhagyott, lelketlen tem­plomaihoz, melyekbe csak a mull bűnei miatt bűnhődő utódok járnak vezekelni. Nem nagyobb, mint egy kisebb falusi ház, rozoga fatornya alig látszik ki a tetők közül. Benn mélységes csend és lehelletfinom porréteg ül a padokban. Csak két bélben egyszer tartanak isten­tiszteletet. Néhány régi énekeskönyv, az Ur kőasztalán jámbor falusi lélek-varrta terítő s egy buzakoszoru, ami disziti az istenháza belsejét. Ritkán látni ilyen szomorú szépségű templomot. De nem, még sok van a szamosmenti falukban, az impozáns görögkafolikus templomok árnyékában. Elnémult nyelvek — Szórványok Bányai Ferencet augusztus 8-án iktat­ták be a kérői református anyaszentegy- házba. A beiktatáson jelen voltak dr. Bene Ferenc, egyházkerületi fögondnok, Kovács László esperes, B. Bányai Ferenc dési s. lelkész és mások, egyháziak és világiak. A felemelő ünnepség és a hí­veknek az a szeretete, amelyet uj pász­toruk iránt mutattak, megnyugtató bi­zonyítékai annak, hogy a kérői egyház életében megszűnt a pártoskodás és kez­dődik a munka. A fiatal pap lelkesedés­sel és reménységgel foglalta el az állá­sát. Hisszük, hogy munkájának Denge- legen is meg lesz a hatása. 1866-ban 50, 1891-ben 85, ma 26 református lelke van a dengelegi református egyháznak. De a 26 lélek közül alig 12 érti a prédi­kációt s mindössze 6-on tudnak magya­rul beszélni. Kiss Albert gondnoknak 5 gyermeke egy szót nem tud magyarul, Szőke János, presbiter és harangozó szintén elfeledte a magyar nyelvet és a többi hívek, különösen a gyermekek ha­sonlóan. Szerencse, hogy az uj lelkész kitünően beszél románul s igy értekezni tud híveivel, tanítani tudja a gyermeke­ket. A szomszéd egyházban hasonló a helyzet. Valamennyinek Dengeleg a pro­totípusa. Nagy-Iklódon 68, Kis-Iklódon 186, Vizszilváson 70, Ormányban 50, Givolton 120, Kecseden 60 református él szórvány gondozásban. Szabó Lajos. NŐI BETEGSÉGEK GYÓGYITÁSÁNÁI a ter­mészetes FERENC JÓZSEF keseriiv:zet gyakran alkalmazzák, mert reggel éhgyomorra, egy pohár­ral könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó, hatása pedig gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. Az orvosok ajánlják. ugy-e, ahogy a kisgyermek sajátítja, vagy pedig nyelvtani alapon, a hires nyelvész az utóbbit tartotta gyorsabban célravezetőnek. Véleménye szerint az igy szerzelt nyelvtudás nem ösztönös, de annál alaposabb. Ez a vé­lemény azért érdekes, mert nagyon sók nyelvtanár éppen az ellenkezőjét Vallja. Való­színűi leg úgy ált a doing a nyelvtanulással, hogy embere válogatja. Egyiknél ez a mód­szer, a másiknál amaz hozza meg hamarabb az eredményt. Maiéi* tiáczc — késdobálással Gillet George amerikai fiatalember üzletet nyitott Borneo szigetén egy apró kis kikö­tőben. Hosszú évek óta élt ott, de most egy apróság miatt elérte végzete. Gillet résztvett a maláiji benszülöttek úgynevezett Nap-tán­cán, melyen nem tűrik az idegeneket. Az amerikai fiatalember álruhában jelent meg az ünnepen, de felismerték és mindenképen meg akartak szabadulni tőle. Elutasítani nem merték, mert ez esetben közbelépett volna a holland hatóság. így történt, hogy7 éjfél tájban a tábortűz mellett ülő Gillet há­tába vetőkés fúródott. A súlyosan sebesült embert azonnal elszállították, de a tettes még máig sem került elő, mert személyét nem lehet megái lapítani. A malájok húsz méterről is biztos kézzel hajítják késeiket, azonfelül 'rendkívül titokzatosak. Arra a fe­nyegetésre, hogy a tettes személyének el­ül .*..*****v—JL— nápolyi herceg, az olasz trónörököspár nemrég született gyermeke. hallgatását a hatóságok egész falvak kiirtá­sával torolják meg, a nyomozás első napján több mint száz „tettes“ jelentkezett. Nyil­vánvaló tehát, hogy7 Gillett merénylőjét so­hasem fogják megtalálni. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A! kisebbségi és emberi jogok előharcosa.

Next

/
Thumbnails
Contents