Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-07 / 205. szám
1937 szeptémbür 7. JBEXBnziSK Mi történt még az Országos Magyar Párt sepsiszentgyörgyi nagygyűlésén Tisztelettel kell megállni «1 párí^ezetösé^iraek az őszinte |őszán«SéSeből és tiszta szívből fakadó birálatele előtt „ mondotta dr. Pál Gábor, akinek drámai erejű felszólalását és határozati javaslatát egyhangúlag elfogadták a kiküldöttek SFANTU-GHEORGHE-SEPSISZENT- GYÖRGY. (Az Ellenzék kiküldött tudósítójától.) Általános érdeklődés mellett szombaton délután három óráiig tartottak a magyar párt országos nagygyűlésének tanácskozásai. Együttmaradtak a gyűlés befejezéséig úgy a hatalmas kiterjedésű Kolcza-kert tanácskozó termében az ország különböző részeiből kiküldött delegátusok, mint a kertben ’ együttlevő székely gazdák, akik a környékbeli falvakból jöttek be, hogy a magyar párt szónokait meghallgassák. Mint legutóbbi számunkban már megírtuk, a közgyűlést gróf Bethlen György pártelnök megnyitója vezette be. Az elnöki megnyitót a közgyűlés lelkes tapsokkal fogadta. Bethlen György gróf megnyitója előtt hódoló táviratot szöve- geztek meg Őfelségének. lyok határozati javaslatait egyhangúlag elfogadták. Pál Gábor nagyjelentőségű határozati javaslata Dél már jóval elmúlt, amikor a közgyűlés legfontosabb pontjára, Pál Gábor dr. határozati javaslatára került a sor. A székely képviselő dráma; erejű beszédében ismertette a határozati javaslat előterjesztése előtt a romániai magyarság sérelmeit. Közel húsz pontban foglalta össze közéletünk legsúlyosabb fájdalmait. 321® Erészivevo Az elnöki megnyitó után Nagy Jenő csikszentmártoni ügyvéd felolvasta az igazoló bizottság jelentését. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy az igazolóbizottság rendben találta a delegátusok megbízóleveleit> ezenkívül pedig leigazolta a környékbeli székéig falvakból érkező küldöttségeket. Az igazoltatások eredményeképen közölte, hogy a nagygyűlésnek összesen 3210 résztvevője van. Nagy Jenő dr. jelentése után MarkovÉcs Manó elnökletével kiküldték a jelölőbizottságot, az uj tisztikar jelölésére. Az intézőbizottság munkája Dr. Inczhédy Joksimann Ödön ügyvezető áléinak jelentése volt a közgyűlés következő pántja. Az alelnök jelentését mii n de nekel őtt •a magyar vasutasok szomorú sorsának ismertetésével kezdte. Ugyancsak közbelépett a párt a postameste rek, tanítók, tanárok, közigazgatási alkalmazottak és igazságügyi tisztviselők elbocsátásának megakadályozására. Részletesen ismertette az alelnök az iskolakérdést. Inczédy Jocksmenn Ödön jelentést tett a cenzúrahivatalnak, a helység és utcanevek kizárólagos román nyelven való közléséről szólő rendeletéről is. Ismertette, hogy a párt közbelépésére milyen eredményeket értek el eb íben a kérdésben. .Ezzel kapcsolatban az újságírók ellen indított sajtópereket is felelevenítette. Befejezésül a mezőgazdasági hitelintézet létesítéséről szóló törvénnyel foglalkozott. Miután ez a törvény nyilvánvalóan a Irámán nemzetiségi állampolgárok földvásárlásának elősegítését célozza kívánatos, hogy úgy a rövidle járatú, mint a 30 éves jelzálogkölcsönöket a kisebbségi hiteligénylők is igénybe vegyék. Wilier József dr. beszámolója Az ügyvezető alelnök jelentése után dr. Wilier József képviselő emelkedett szólásra. Színes, élvezetes, jól felépített és szónoki elánnal elmondott jelentést adott elő a parlamenti csoport munkájáról. Beszámolójában külön köszönetét mondott Sándor Jó zsef és báró Szentke rés ztihy Béla munkájáért. Bejelentette továbbá, hogy <7 magyar parlamenti csoport minden módjában álló eszközzéI eljárt a kisebbségi sérelmek orvoslásának ügyében. Kívánja, hogy azok, akik az uj választások után fogják képviselni a román törvényhozó fórumok előtt az ország magyarságát, folytassák tövább ezt a munkát és lehetőleg érjenek el nagyobb eredményt. A szakosztályok javaslatai Nagy tetszéssel fogadta a közgyűlés a parlamenti csoport főtitkárának jelentését, majd a kisebbségi, közművelődési ás közigazgatási szakosztályok elnökei ismertetik a három szakosztály pénteki tanácskozásain hozott határozati javaslatokat. Elsőnek dr. Jakabffy Elemér, a kisebbségi szakosztály elnöke szólalt fel. Komoly, higgadt és meggyőző szavakban ismertette a kisebbségi szakosztály munkáját. Rámutatott a szórványok ügyének fontosságára és a kisebbsiégl szakosztály többi életbevágóan fontos feladataira. Paál Árpád dr. terjesztette ezután elő a közművelődési szakosztály határozati javas látóit. A szakosztály elsősorban az iskolai kérdés sürgős és méltányos elintézését kéri. 2. Követeli a székely közülietek, a népki- sebbslégi szerződések által ji$ biztosított, önkormányzatát. Fenntartási költségeit a székely népközületnek kijáró állami hozzájárulásból és az önadóztatásból kívánja előteremteni. 3. Megállapítja, hogy a hivatalos statisztika a magyarnyelvű állami iskolákról nem felel meg a valóságnak. Kéri tehát a magyar iskoláztatás hiányának pótlását. 4. Felhívja a párt figyelmét a felelőtlen, züllött és kóbor színtársulatok veszedelmére. •Kívánatosnak tartja 'az iskolán kívüli ma gyár népoktatást. Paál Árpád dr. javaslata után dr. Gyárfás Elemér a közgazdasági szakosztály beszámolóját terjesztette elő. Gyárfás Elemér meggyőző szavakkal ismertette, hogy miért van szükség közgazdasági szakosztályra. A hozzászólások után a közgyűlés tagjai úgy >azi alelnöki jelentést, mint e szakosztáNem akarunk itt kitérni a beszéd részleteire. Közönségünk tisztában van a romániai magyarság helyzetével. Ismerjük és a magyar lapok hasábjain naponta közöljük azokat a nehézségeket, amelyek megélhetésün két veszélyeztetik. Pál Gábor dr. megrázó erejű meglátásokkal szólaltatta meg magyar népünk panaszait. Beszéde nemcsak pontos adatokkal szolgált, hanem tárgyilagos is volt. Kijelentette, hogy visszautasítja a magyar egység megbontására irányuló támadásokat, de véleménye szerint <a Magyar pártnak is tisztelettel kell megállania az őszinte jószándékkal és tiszta szívből fakadó bírálatok előtt. Az ilyen bírálatokat figyelembe kell venni és javaslataikat mérlegelni szükségesek. Ezután előterjesztette a határozati javaslatot!, amelynek főbb pontjai e következők: ügyi eljárást folyamatba, mélyreható befolyást is gyakoroltak a romáin közvéleményre s ennek hatása az államizgatás minden ágában elviselhetetlenné vált bánásmódban nyilvánul meg. Az a tény, hogy a román nemzet lelkületét megmérgező izgatást a cenzúra szabadon terjeszteni megengedte, nyilvánvalóvá teszi, hogy a cenzúra bevezetése és fenntartása nem az államrend védelmére irányul. dóknak a gazdasági élet mind több terére való kiterjesztése és az egyenlőtlen adóztatás annak a bánásmódnak kiáltó bizony- ságai> melyek a miniszterelnök „történelmi jóvátétel“ ürügye alatt kormányzati programmal állapított meg. A határozati javaslat ráitér az időközi bizottságok rendszerékek leih ebe Mews égére. Tiltakozik az ellen, hogy a magyar intézmények nem kapnak támogatást a városi adóból. Szóvá'teszi a iapbetiltásokat és a magyar újságíróik elleni tömeges sajtópereket. Kimond- ja a határozati javaslat, hogy az iskolapolitika edenkezik a nemzetközi szerződésekkel. Az országos nagygyűlés ünnepélyesen követeli, hogy az ország kormánya valósítsa meg azt az iskolai autonómiát, amelyet az 1919, évi december 9-iiki párisi kisebbségi szerződés Il ik cikke ígért, addig is az anyanyelven való oktatás bevezetése végeit megfelelő sürgős intézkedéseket tegyen. Utasítja a nagygyűlés a párt elnökségét, hogy a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése végett az ország külügyminiszteréhez és a miniszter- elnökhöz előterjesztést nyújtson be. A határozati javaslat további részében a kisebbségi sérelmek tömegét teszi szóvá Pál1 Gábor. Felsorolja a székely közbirtokosságok sérelmeit, a névelemzéseket, az erő sziaI Sanghaj bombázásé?-- SZEZON-NYITÓ ELŐADÁS A SELECT-BEN! Óriásig áldozatok árán megszerzett film, mely érdekes és izgalmas mese keretében bemutatja Sanghai városának bombázását a kínai —japán háború alatt. — Eredeti felvételek, melyeknél két operátor életét vesztette. — Főszerepekben : Lew Aye3, Isabel Jzweli. — Bemutatja mai kezdettel a Select Mozgó. — Heiyárak: délu.án 3 órakor Lei 28‘— 5, 7 és este 9 órakor Lei 33 és Lei 24. — Diákoknak leszállított helyárak. filiakozás a sajiőusziáás elles* A Maggc&r Párt országos nagygyűlése fájdalommal állcpitja meg, hogy a román sajtóban és nyilvános gyülekezetekben a magyarság ellen olyan gyűlöletet keltő uszítás folyik, melyhez hasonlót a világ egyetlen állama sem engedne meg. Ezek az évek óta tartó és a büntetőtörvény- könyvbe ütköző, sorozatos nemzetiség elleni izgatások, amelyek ellen az állam vádhatóságai egyetlen esetben sem tettek bünA oeímze-fi munkavédelemi iíéydése Az ország miniszterelnökének Í93é. évben Kolozsvárt tett az a nyilatkozata, hogy múltbeli elnyomatás címén „a történelmi igazságtalanságok jóvátételét“ teljes határozottsággal keresztül kell vinni közművelődési és gazdasági téren egyaránt, a létfeltételeinknek gazdasági téren való megtámadását is súlyosan fokozta és kilátás- lattanná tette a magyar ifjúságnak közpályákon való érvényesülését. A magyar •nemzetiségű közalkalmazottaknak nyelvvizsgák ürügye alatt való tömeges eltávolítása a magyar családok ezreit juttatta kétségbeejtő nyomorba. Emberiességen alapuló méltányosság kötélezi az államot, I hogy az elbocsátottakat a megérdemelt | nyugdíjban részesítse, mert ennek megvonása csak bírói ítélettel megállapított bűncselekmény esetén jogosult. A nemzeti munkavédelmi törvény a munka jogát és szabadságát nemcsak a külföldiekkel szemben korlátozta. A Magyar Párt országos nagygyűlése ünnepélyes tiltakozásán fejezi ki minden olyan törekvéssel szemben) mely hatalmi eszközökkel törekszik a magyarságnak az ipari és kereskedelmi vállalat okból való kiszorításaira. A gazdasági jellegű töményeknek és intézkedéseknek a kisebbségek tönkretételére glkalmas rendelkezései, az autorizákos 'térítésieket és a magyar nyelvhasználat korlát ozásait. Zugó tapsok közben az alábbiakban osz- szegezte az egyangu felkiáltással elfogadott határozati javaslatok őfelségébe* fordul a magyarság A felsorolt önkényességek és jogtalanságok teljes ellentétben állanak az ország miniszterelnökének a parlament 1935 december 18-iki ülésén tett ama kijelentésével, hogy „meg akarjuk tartani a kisebbségeket, részesítve őket nem az elnyomatásban, hanem az egyenlőség, kiemgeszite- Jődiés és igazságosság alkalmazásában“. Fájdalommal állapítjuk meg, hogy a tények nem ezt a nyilatkozatot, hanem u miniszterelnök ur fentebb említett kolozsvári nyilatkozatát igazolják. Az a kormányzat, mely a kisebbségek ellen való gyiilöletszitásnak, cenzura idején teret ad és amely a kisebbségeknek gazdasági és kulturális téren való visszaszorítását programul tűzte ki. a fooleeviz- mus szomszédságúban lévő ország öímil- liónyi kisebbségét állandó elkeseredésben tartja, ami nem állhat az ország érdekében. A nagygyűlés utal arra, hogy a nemzeti túlzáson alapuló krmányzat, mely a legkisebb közületet is csak a többségi nemzet javára akarja felhasználni, felbátorítja az államhatalom közegeit a visszaélések, elnyomatások és igazságtalanságok állandósítására. A magyarság hajlandó arra, hogy közreműködjék a többségi néppel az ország fejlődésének előmozdításában, a testvéries béke megteremtésében, ami az együttlakó népeik közös érdeke, de ez a közreműködés csak akkor válik lehetségessé, ha a nemzetis égből való kiforgatás, az éfetfel- j tételeinket támadó izgatás megszűnik és ! taz államhatalom lehetővé teszi nemzeti jel! legünk megtartását, gazdasági és műveltségi létfeltételeink megóvását. A nagygyűlés felkéri az elnökséget, hogy a magyarság panaszait juttassa őfelsége elé és alázatos hódolattal kérje nemzetünk életérdekeinek védelmét. A nagygyűlés elhatározza, hogy abban az esetben, ha a határozat közzétételét megakadályoznák, nemzetközi fórum utján hozza ezt a határozatot az ország és a külföld tudomására. Vita a határozati javaslat után iDr. Szabó András az alsófehiérmegyei magyar tagoza.t nevében szólal fel ezután. Szabó András dr. mindenben elfogadja Pál Gábor határozati javaslatát. Tagozatának nevében kéri azonban, hogy a közgyűlés egészítse ki a javaslatot. Kéri, hogy a magyar párt behatóbban foglalkozzék az összes kisebbségi sérelmekkel. Kisérje figyelemmel kisebbségi életünk legcsekélyebb megnyilvánulása R is. Hallgassa meg minden egyes magyar ember panaszát. A parlamenti csoporttól az nlsórfefolénmiegyei: tagozat kiküldöttje még erélyesebb fellépésit követel. Szabó András beszédére Gyárfás Elemér válaszolt, a parlamenti csoport nevében, alkŞ kijelentette, hogy Szabó András felszólalása szent meggyőződése szerint igaz magyar szívből fakadt, de javaslatai miár amúgy is benne vaunak a pánt programjában. Gárfás Elemér után Sándor Józseff szenátor tartott beszédet. Kijeiemtettte, hogy a magyarság sohasem volt elnyomó a román nemzettel szemben 'és kisebbségi népünknek csak egv útja van: a küzdelem. Újlaky János zabola! plébános minden figyelmet megérdemlő hozzászólása követkézéit.. A lelkész felhívta a figyelmet arra, hogy a székely megyékben nagyon sok szavazatot ragadott ei az a sok hangzatos jelszó, amellyel a román pártok dolgoztak. Kétezer magyar szavazatot kapoltt az Argeto- iami-páríí jelölt, mert adósságelengedést ígért <a székelyeknek. Olyan tünet ez, amellyel a magyar pártnak számolni kell és fokozott munka szükséges az elveszett magyar szavazatok visszaülöditására. Megválasztják az uj tisztikar; A hozzászólások után Bethlen György gróf áladta az elnöki széket Cziffra Kálmánnak, majd Markovics Mamó jelölőbizottság! elnök bejelentette, hogy a jelölőbizottság ismét Bethlen György grófot ajánlja elnöknek. Nagy éljen ztés közben ismét megválasztják elnöknek Bethlen grófot, aki újra átveszi az ülés vezetését. A nagygyűlés a jelölőbizottság előterjesztése alapján a következő tisztikart választóin a meg egyhangú tag: Elnök dr. gróf Bethlen György. Alléimökök: dr. 1 nczédy-Joksma1 nn Ödön, d'r. Jakabflfy Elemér, Sándor József és da Thury Kálmán. Majd egy 50 tagú intézőbizottságot választott meg a nagygyűlés. A választásokkal be is fejeződtek a magyar pánt kétnapos 'tanácskozásai. Kisebbségi életünknek számos fontos problémáját vitatták meg az egybegyűltek. Igaz szívből állapitjük meg, hogy ideje volna, ha a határozatok nem lennének pusztába kiáltó szavak, hanem megérdemelt gyümölcsként végre jav!tanának valamit a romániai magy-j- I rok helyzetén. Végű József. (/
