Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-05 / 204. szám

193 7 szeptember 5. ELLENZÉK mm. HálálóI tzereneté Nagyváradon Egy autó elütött egy tejeskocsit, a kocsin ülők közül ketten meghaltak ORADEA-NAGYVÁRAD, szeptember 4. Péntek délután egy Bucureşti i jelzé­sű és teljes sebességgel robogó autó az aradruti vámsorompónál, miközben egy másik kocsit került ki, nekifutott egy tejeskocsinak, amelyen Duncan Petru Roit községbeli földmives, felesége, leá­nya és fia ültek. Az összeütközés követ kezűében a tejeskocsi felborult és a raj taíilők kivágódtak az ut szélére. Dun- canné és leánya koponyaalap! törést szenvedtek és mindketten meghaltak. Duncan és fia súlyosan megsebesültek. GYOMOR. BÉL, VESE. MÁJ ÉS EPEHÓ­LYAGBETEGEK sziveden isznak réggé énként egy-egy pohár természetes FERENC JÓZSEF ke- ."erüvizet. mert annak hatása gyors és biztos, igen enyhe s ezért nagyon kellemea. Az orvosok •ajánlják. £Japirs3&I‘F£Ít;a olcsó ár’oaa minden színben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaia Unirii kapha­tó. Egy próbavásárlás meggyőzi Önt áraink utolérhetetlen olcsó voltáról. A pyopsfäSttG és megbizható&zg legnagyobb próbáján, a KÁRPÁTOK KUPÁ8 versenyen, 535 kilométer távolságon a legkisebb szériája üláW a WÁfHIIEIIEil-kocsik, az A11 ¥ fi -11 f ■ H; gyártmányai bebizonyították legnagyobb teljesítőképességüket. Fabinyi László D8ÍW kiskocsival absolut első, az általános helye­zésben második, Manoilescu pedig WANDERER kocsival harmadik. Képviselet: AUTOTRAISILVAIIA, Cftag, Sír- Episcop Ivrn 28- Tel. 10-19 min m Dr. Bozóky Dezső könyve a „keietázsiai köztársaságról“ LYEN VOLTS Egy könyv fekszik ellőttem, kénsárga fedő­lapján kobakkék nyomás: félmeztelen kuli a riksával. A könyv oime: Kina és Korea. Szerzője erdélyi ember, dr. Bozóky Dezső, aki mint orvos teljesített szolgálatot a haditengerészet­nél és a világháborúit megelőző éveikben két teljes esztendeig állomásozott a Távolkeleten. Azóta sok év telt el és sok minden megvál­tozott, de dr. Bozódy Dezső könyve válto­zatlanul megmaradt érdekes szenzációnak. Egy keletázsiai köztársaság Ezt a dánét adta az érdekes könyv szer­zője Sanghajnak, amelyet különben is a vi­lág -legnemzetközibb városának ir le. Egy nagy európai köztársaságnak a távoli Kíná­ban, persze az európai elnevezés alatt bele­érti- az -amerikaiakat és j-apán-okat is. A világ minta settlemenltjének“ nevezték el az európaiak Sanghajt 1912-ben. A most -történő borzalmak után, a Sanghajban beru­házott százmiLliió fontok pusztulása után, ezt a büszke nevet soha sem kapja vissza a Wampu-folyó ment-én immár romokban he­verő város. Annakidején -a külföldi- tőiké érdeklődése után metropolis forgalma dig-azán világvárosi volt. A Nanking-u-t forgalmát szinte -lehe­tetlen leirnj — árja a szerző — olyan do­log ez, amit látni kéül. A végigsikló villamo­sok, mintha versenyt akarnának futni- a ha­talmas autókkal. A tagb-aszakadt* hindu rend­őr azonban maga a bölcs- mérséklet. Nem -az autóst árja föl gyors hajtás miatt, hanem az útjában lábatlankodó riksa kulit. A széditő forgalom közepette 'a'ssan tolja egykerekű, nyikorgó targoncáját az izzadó kuli. Csak úgy dagadoznak nyakán az erek, -amint szét- terpesztett lábakkal igyekszik kocsija egyen­súlyát fönntartaná). Hajt, sőt nyolc, lábát ló­gató felnőt; ember is üj egy ilyen targoncán. A gummikerekü magánhi-ntókban, amelyek­nek oldalai köröskörtil kristály üvegből van­nak, jól látni a bennülő selyemruhás, előkelő kínai dámát. N-agy csiszolt 'tükör van előt­tük és a toilette-aszitallkán temérdek púderes, feslék-es doboz. Akárcsak a londoni Cityben Különösen nagyszerű volt az élet a lóver­senyek idején. A Nanking—Roadon, a két kilométer hosszú útvonal járdáit teljesen el­lepték a bámészkodó kínaiak ezrei. A tea­házak emeleti erkélyei ds zsúfolva voltak virult. Emberek arcán és a faragott, sárká- nyos díszkapuik mögötti kertekben nyi-lló vi­rágok szirmain egyaránt. A borzalmak városa ma Sanghaj. Kelet- Azsi-a hatalmas metropolisa, ahol legn-ap még paloták tornyai és gyárikémények ezrei me­redtek az égnek és ma: minden a Iqgször- nyübb pusztulás képét mutatja. dinnyemagot ropogtató ée teázó, tarka se­lyemruhás közönséggel. Közöltük sürgölőd­tek -a kínai pincérek vesszőkosaraikkal, ame­lyekből gőzölgő, forróvizes törülközőkendő­ket osztogattak a vendégeknek az arc és a kezek letörlésére, -ami igazán kellemes hűsí­tő szer. A különféle jármüvek -a legeszeve- szettebb nyargalásban -igyekeztek a lóver­senytérre. A rendőröknek ugyancsak résen kellett lenniök az őrületes hajsza közepette, hogy a rend meg ne bomoljék egy pillanatra sem. Az utca-keresztezéseknél minden perc­ben megakasztja a forgalmat pár pillanatra a karját föltartó hindu rendőr — akárcsak a ondonii Cityben. A nagyszakállas, turbánom, széles hindu rendőrök m-indég nyugodt ar­A tfársadal BFŞia e es Sanghajnak igen érdekes volt a társadalmi élete. Az uraik a pazar fényűzéssel berende zetit klubokban találkoztak nap mint nap. Talán a hangversenytermek, színházak, no meg a fényes bálokon jött össze Sanghaj e'ő- k-elő közönsége, mig nyáron, -akii csak tehette, menekült a rettenetes hőség elől a tengeri fürdőkbe, vagy amd még előkelőbb volt: Japánba. Kína átveszi az európai sza bályo-kat Az európai szokásokat átvett gazdag kí­naiak 'természetesen európai mintára autókat tartanaki már a esi szólít falu üveghintók he­yett és hölgyeik- fésülködése a régi maradt, a Európai ale iéíéJíciivsácaa A borzalmas méretű ikin-aft éhínség nyomo­rának enyhítése érdekében gyakran rendeztek jótékony sági bazárokat. A rendezés-t nagy, nemzetközi hölgybizotiság vállalta mindég és az európai hölgyek együtt fáradoztak a k-inai és japán dámákkal. A háromnapos bazár min dég igen fényét -anyagi eredményt ért el. A város villanegyedében, a CsangcSzu-Ho kert­ben rendezték meg ezeket a jótékonysági ba­zárokat és a tágas park szépen díszített ut­jain ekkor közelről lehetett szemlélni az elő­kelő sa-nghaji kinai hölgyeket, -amiben -az eu- rópaii-zálódás ellenére sem mindennapi lehető­ség. Ugyanis -az előkelő kinai dáma sohasem jár gyalog, hanem kizárólag kocsin, vagy gya'oghintón. A legtöbb kínai hölgy feltűnő alacsony 'termetűnek látszik a sajátságos nad­Amikor még a kinai városrészt az európai városrésszel összekötő rozoga hídon átáramloít a nyugati kultúra cukkal sohasem árultak el izgatottságot, szen­vedélyt, vagy haragot. Nyugodt -arccal kö­tözték össze . az elcsípett csirkefogók copf­jait egycsomóba és hajtották maguk előtt a rendőrségi palotához. Ha valamelyik reni- tenokedett, hát a copfjánál fogva egyszerűen kicsin fölemelte a levegőbe az ipsét és úgy vitte tovább a kárörvendő kulik sorfala kö­zött. Palota mellett kunyhó A Nankígj-Roadon érdekes keverékét lehe­tett látni az építkezéseknek. A felhőkarcoló európai p-alola tőszomszédságában, tetőtől- t-alpig finom f-aragványokkal borítóit és szin- arannyal bevon: kínai ház állt. A hatalmas európai- div-atáruház mellett egy kínai kuny­hót leheteti látni. Majd Buddha templom volt a házak közé beékelve, melynek miszti­kus, félhomályba burkolt udvara zsúfolva vo'-t imádkozó és aranypapír-áldozatokat, el­égető hívekkel. Érdekes látvány volt1, ami­kor az oltár előlit lérdelő előkelő kinai szor­galmasan érintgette homlokával a földet, mi­alatt rik-sa kulija -kedélyesen az oltárhoz lé­pett és -a bálványok előtt az oltáron égő á’do zat-gyerty-ák lángjánál gyújtotta meg cigaret­táját, nagyokat köpködve hozzá. legszebb fejékeket viselték egész Kinában. Némelyike egész vagyonnal ért fel. A -simára fésült,, ragyogó fekete hajra föltett széles ék­szer a fülektől sugarasan elágazó kü lő-ket muta-lolt, melyek nagy, igazgyöngyökkel, ru­binnal, zafírral és a kínaiak kedvenc ékkövé­vel, a zöld nefrittel voltak kirakva. A szegé­nyebb nők finom utánzatokat, visetek. A -sa­játságos kontyot, mely nincs befonva, csu­pán a simára fésült hajnak néhány csavarodá. sából áll, tömör, liszt-a aranyiból készült ka­nál-alakú rudacskák fölött átvezetett arany- abroncso-k tartják össze. A karokon drága k-arperecek és az ujjakon vagyont érő bril- iánsgyürük csillognak. alacsony faliakkal körülvéve -terült el a régi Sanghaj. Labirinlusszerü szűk utcáiban csak gyalog lehetett járni és ott Is, mint minden k-inai városban, könnyen eltévedhetett az em­ber. Egy zöldes-barna, kimondhatatlan szinü tó közepén, csikornyás tetejű, festői, régi teaház állt, melyhez két oldalró; ci-kca-kban megtört hidak vezettek. A tó körül tanyáztak ■a kínai jósok-, -a panorámások, madárkeres­kedőik és a bambusztörzsből /készült, erősen ibugó di-abolóklkal játszó mesterek, mig a kes­keny hidakon állandóan temérdek) koldus tanyázoll. Valóságos élő múzeuma az exotikus betegségeknek. A kínai koldus különben is a világ lognyomoruságosabb al-alkja. Fésületlen, kócos haját ezernyi tetü népesíti' be. Ruháza­ta százezer darab rongyból és ugyanannyi lyukból van összetákolva Egy napon, ami­kor a hőmérő 4 fokol mutatott fagypont- -alatt, egy meztelen koldus fetrengelt az utca közepén, -a jéghideg kövezeten és velőtrázó ordításokkal igyekezett a járókelők figyelmét magára vonni. Egyetlen délután; keresményé­ből már régen remek meleg ruhákat vehetett, vásárolhatott volna — de akkor azután vége is lenne keresetének, tehát inkább maradt meztelenül. Régen is dühöngött a kolera Sanghaj kínai városrészében egész eszten­dőben állandóan dühöng valamiféle járvány Az európaiak minden erőfeszítése dacára is vagy a fekelehiimlő, vagy a kolera, vagy a pestis. Európai! ember kerülte is ezt a vá­rosrészt, amelyet egy bűzös csatorna rozoga hídja kötött össze a nyugati ku-lturáju Sang­hajjal. * Egy rozzant hid volt ,a több ezredéves kí­nai és az uj kekü nyugati kultúra között az összekötő. Mia már ez a híd sínc-s meg. De megsem­misült a sokezer éves kiinai városrész mel- hotit az európai városrész ás. Sanghaj ma romokban hever. És a sanghaji tragikus napok után romokban hever a nyu­gatiak tekintélye is a Távolikeleten. Ahogyan a Times a múlt szombati számában irta: „Erőtlenség következtében a külföldi hatal­mak egész Ázsiában elvesztették presztízsű ket.” Z. Pajor Anna, ragviselet miatt. Az értékes selyembrokálból készült, bengeresszáru bő pantallók alól pa­rányi kis selyemeipőcskékbe bujtatott lá­bacskák kandi-kainak ki. Az ingszerü bő fel­sőruha, remek virágokkal átszőtt, egyszínű, többnyire vadgalambszürk-e, vagy ezüstfehér selyembrckát. Az arcuk diszkrétül kifestve és koromfekete szemöldökeik szélét élesen kiberetválják. A kínai rész ^ A város széléo; elterülő Yü-Yüen. tipikus régi -kínai diszkért volt. Tavakkal, 'barlan­gokkal, közöttük szeszélyesen kanyargó utak és hidakkal. A nagy teaházak terraszai a vízbe nyúlnak. Ide jártak a kinai középosz­tálybeliek. A büzö-s nagy csatornán túl, régi, I. Ferenc József és a protekció 1878-ban az akkor még ismeretlen ,,in­dulókirály"' Wagner I. F. az egyik főherceg í halálára gyászindulót komponált. Az induló jj megnyerte I. Ferenc József tetszését s meg l akkarta ismerni a fiatal zeneszerzőt. \ A magánkihallgatáson W7agner annyira za- I varba jött. hogy előre betanult beszédéből csak azt ismételgette: ,,Felség . . . Felség...“ — s nem tudott továbbjutni /. Ferenc Józserf, hogy kimentse a kom­ponistát kinos hely -.étéből, nem várta be a betanult mondókát hanem mosolyogva for­dult hozzá: — Kedves Wagner, ön egy gyászindulót komponált, ami naggon tetszett nekem. Mondja, akar katonai karmester lenni9 Wagnert a váratlan kitüntetés meglepte. — De mennyire, felség, de ahhoz, amint hallom — protekció kell. A császár nevetett, — Na — mondta —, majd megpróbálom, lehet-e valamit tenni . S három nap múlva Wagner felvehette az egyenruhát, melyet aztán iveken keresztül becsülettel viselt. CLUJcKOLOZSVÁR, szeptember hó Sanghaj. Ma a borzalmak, a kolera, gránát eső városa, ahonnan menekülnek az ermbe rek ezrei. Japánok és kínaiak és európaial vegyesen. Emberek, asszonyok és gyermekek Kihalt Kina legnagyobb városa és szuronyot katonák1 járnak -azon -a helyen, ahol legn-af még békés polgárok költöttek üzleteket. A Halál pusztáit most, hol -tegnap még az Élei íüe^oyive;] más voN oéé régen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents