Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-05 / 204. szám
ELLEN ZÚK 1937 szeptember 3. A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA Az Aiianti-óceántól a „KiimÜbau nincs hláboru, csuk viszály“: viszály Kiina ás Japán között ezt határ rozta tegnap a tokiái minisztertanács, hozzátéve, hogy Japán azonnal kn’s/ a legteljesebb barátság visszaállítására, ha Ki na eleget tesz követeléseinek. Ívina tokiói nagykövete piaiig sziiivlén mosolygó udvariassággal tudatta ugyanakkor a japán kiiliigyiniivisz- terrel, hogy kormánya teljesen ártatlan szerződést kötőit Szovjetoroszországgal s a legnagyobb örömmel volna hajlandó ugyanilyen szerződést kötni Japánnal is. Európában szintén nincs háború, csak viszály. De viszály — az van, tetszés szerinti bőségben. Ártatlan és „mindem állammal szemben jóindulatú“ szerződések is vannak, csak talán u -szélső-keleti i Kiírtaiéit udvariasság hiányzik az utóbbi időben feltűnően idegessé vált vezető diplomatáinkból. Az európai külpolitika haingja kezd udvariatlanul és veszedelmesen kemény lenni még a nyugodt angoloknál is. Az angol diplomáciának, melyről valaha azt állították, hogy világrészekben gondolkozik, most mindenesetre bőven van alkalma rá, hogy ilyen arányokban gyakorolja magát. Válogathat, hogy az Atlantióceáni válságot, vagy a Földközi-tengeri válságot helyezze gondoskodása előterébe. Mind a kettő veszedelemesem időszerű és mindkettő szövevényes szálakkal kapcsolódik pillanatnyilag báltérbe a/ontlt, de nem kevésbé ves/cdelemesen nagyszabású más válságokba. Egybefogva megoldani a két nagy válságot Anglia számára különösem nehéz. A Pöldközii-tengeri és a szélsőkeleti válság között antinomiás kapcsolat van: kellő erély- lyel egyik ponton csak akkor lehet fellépni, lm ezt az cpélyt a másik pontom mulatott engedékenység teszi lehetővé. És London a jelek szerint még nem választott, hogy a, rá- nézivo egyformán fontos két terület közül hol alkalmazza az erélyt és hol az engedő kenys' get. Bármilyen rohamosan is fegyverkezik, nem érkezett még el az idő, mikor a szükséges eréllyel több ponton egyszerre tudna fellépni. Szinte az a látszat, hogy Japán ebből a szempontból preventiv háborút folytat nemcsak a konszolidálódó Rima tel- jeserejü ellenálló készségének mcgclözés'é- re, hanem az angol fegyverkezés teljességének megelőzésére is. Sőt néha felmerül o kétség, hogy éppen az angol fegyverkezés arányainak fenyegető volta miatt nem készül-e a Földközi-tengeren és máshol is valami hasonlóan preventiv összecsapás. Háborúk megelőzésére nem a legjobb módszer annak hangoztatása, hogy „pillanatnyilag ugyan még nem vagyok minden lehetőségre készen, de várjatok csak egy-két évig, meglátjátok akikor.. Válság a szélsőkelelen Szr lsökeleten változatlan hevességgel fo lyik a harc, melynek kimenetele teljesen bi zony tálamnak látszik. A japán hadsereg ki tűnő 1 echini kai felkészültsége és harci éré nyei közismertek. A kínai hadsereg értéke még ismeretlen mennyiség, A Sanghajnál ta nusitoti hősies ellenállás azonban arra mii tat. hogy lebecsülni szintén nem szabad Ezen a ponton pedig komoly előnyben van nnk a japánok akiket támadásukban a vá lág harmadik sorban álló nagy flottája is támogat. Az óriási Kinn belső területein ez tíz előny nem érvényesülhet. Ha tehát kimerülés! harcokra kerül a sor és valamilyen kompromisszum, arai szélsőkeleten mindig lehetséges, nem vet váratlanul véget a „viszálynak“. akkor Csang-iKai Csek alighanem az orosz stratégiai módszerekhez fordul, mehet Kutusov valaha Napoleon ellen alkalmazott teljes sikerrel a szintén óriási kiterjedésű Oroszországban. Sanghaj feladása mindeneseire súlyos veszteségei jelentene a kínaiakra nemcsak érzelmi szempontból, hanem azért is, mert ennek a városnak vám- jövede'me szolgáltatja a nankingi állampénztár bevételének majdnem 70 százalékát. Ha S nghaj tényleg nemzetközi védelem alatt marad ne* ahogy az angolok indítványozták, akkor ez. a veszedelem sem fenyegetné a kínaiakat. Sanghaj ilyen megvédésére azonban csak a szoros angol1—amerikai együttműködés volna képes. Amerika pedig nem mutat nagy hajlandóságot erre az együttműködésre. öt év előtt, mikor Mandzsúria japán elfogyásáról volt szó, Washington1 szólította föl Londont hasonló együttműködésre, de kosarat kapott. Londonban ezt ma •nemesek azért sajnálhatják, mert Amerika tevékeny együttműködését kockáztatták vele, hanem azért is, mert akkor kapta a há.- boru kizárására szervezett Népszövetség az első nagy és Háláin döntő sebet, melyből azóta sem tudott felgyógyulni. Az angol—amerikai tevékeny együttműködés az eseményeknek mindkét hatalom érdekeit súlyosan érintő, beláthatatlan fejlődése emiatt mégsem tekinthető kizártnak. De egyelőre az a látszat, hogy Kino egyedül van. Azaz, hogy nincs egyedül, mellette áll a rövid idő előtt létrejött és „senki ellen sem irányuló“ szerződés kötöttségei szerint Szovjetoroszország. Ez a támogatás még belátható dánabbá. teszi a szélsőkelteti válság fejlődési lehetőségeit, mert az Atlanti-óceáni feszültség egy részét az orosz terület folya-' matois elhúzódásán keresztül átteszi az európai feszültség! területre is. Ezen a ponton beleszólnak a harcba a világnézeti frontok is, melyek a válságterületek szerint hol kapcsolódnak, hol szembekerülnek a hatalmi érdek csop or t osul áis o k frontjaival. Végleges döntést a Kínában. most folyó harcok, aligha fognak hozni. A teljesen legyőzött Kinn föltétlenül bolsevista propaganda áldozata lenne, Japán pedig súlyos gazdasági és szociális helyzeténél fogva szintén nehezen tudna szembe szállóm! ezzel a propagandával! méig otthoni területein is. amelyek újabb kötelékekkel volnának egy győzelem esetén az anarchikus Kínához kapcsolva. Válság a Földközi-Hessgetreu A Földközi-tengeri válság, amelyet a szél1- sőkteleti háború pillanatnyilag visszaszorítani látszott, váratlanul megint olyan veszedelmes arányokat ölt, mint az olasz—<3bessz!n háború legsúlyosabb napjaiban. További fejlődése attól függ, hogy London teljes erejű föillépését szélsőkeletre, vagy a Földközitengerre tartogatja. Hogy együk vagy másik ponton ilyen fellépésre készül, azt az angol közvélemény kivételes izgatottsága után ítélve, szintén biztosra lehet venni. Francia részről szeretnék az erélyes angol közbelépést a Földközi-tengerre irányítani, ahol egy angol—francia együttműködés a túlnyomó hatalom jellegével léphetne föl. A Föld köz i- tengeri kérdés felvetését azonban nem lehet elszigetelni más nagy európai kérdések felvetődésétől s ez a különben is óvatos London és Paris lépéseinek bizonyára megadja ezúttal is a kellő óvatosságot. Francia indítványra. melyet Anglia is tüntetőén elfogadott. mindenesetre össze fog ülni most már Genfben a Föld közi-tengeri államok értekezlete. Csak az a kérdés, hogy melyik államok fognak o,z értekezleten riszt venni. Föltehető, hogy a terv nyilvánosságra hozatala előtt a francia és angol diplomácia tájékozódott a szóba jövő államok nagyrészénél. Olaszország részvétele azonban távolról sem látszik biztosnak. Sőt, mintha az a tény, hogy az értekezletet Genfben tartják, tudatosan. nehézzé akarná tenni az olaszok részvételiét. Ha pedig Olaszország nem vesz részt az értekezleten akkor a tanácskozás elkerülhetetlenül óla.szellemes jelleget ölt. Fgy másik nagy kérdés hogy csak tisztán a Földközi-tengeri államok képviselőit hív- ják-e meg a tanácskozásra, vagy a Földközitenger mell óktengereinek partjain fekvő államok képviselőit is Fhíren az esetben Szov- jetoroszország szintén a tanácskozók között szerepelne, ami az olasz részvétel és más veszedelmesen időszerű európai kérdések szempontjából természetesen újabb komplikációkat jelentene. A Földközi-tengeri értekezlet különben érdekes válasz Mussolini palermói Ireszédére, aauclfyben a Dnce a Földközi-tenger parti államainak szükséges együttműködéséről beszélt. A parti államok közölt természetesen nem szerepel Anglia, melynek csak átvezető útja a Földközi-tenger, nem „éltető eleme“, mint Olaszországnak. A Duce erre vonatkozólag megismételte egyizben már hangoztatott megkülönböztetését a „u-ia“ és „vita“ között, az elsőt mely latinul utat jelent An- gliár I vonatkoztatva, az életet jelentő második kifejezést Olaszország számára tartva fönn. A Földközi-tenger pa-rli államai és a Földközi-tengeri hatalmak közötti megkii- lönböiztetés mögött az uj olasz külpolitika uj körvonalai érződtek ki, mely gyökeresen megváltoztatni igyekszik önnek a tengernek az angolok ál-tol több mint egy évszázad óta fenntartott hatalmi viszonyait. A Földközi- tenger parti államainak együttműködéséhez azonban mindenek előtt a hadilengerészeti- leg legerősebb parti állam, Franciaország hozzájárulására volna szükség, a franciák pedig leghatározottabb ellenzői ennek o politikának. Sőt a Földközi-tengeri államok genfi értekezletének általuk indítványozott összehívásában is minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy más együttműködési hozzanak létre ezen n tengeren, mint amelyről Mussolinii a szicíliai ünnepségeken beszélt. Egyik vezető angol publicista nemrég azt irta. hogy „Anglia majdnem két évszázad óta legnagyobb hatalom a Földközi-tengeren, amely tenger, nem o parti államok 'vizteriilete. S ezt a helyzetét meg alkarja tartani bármilyen áldozataiba is kerüljön . A fiatal és erejét éreztetni akaró uj Olaszország nyilvánvalóan nincs ezen a véleményen. A genfi értekezlet tehát éppen olyan kevéssé fog pontot tenni a Földközi-tengeri viták után, mint a kínai—japán harcok az At lanti-óceán erőegyensúlyának vitája után. W —s. :<é§huiia KÖLNIVI Z hajlandó visszatérni ü fehérek földjére. Meg akarta tartani esküjét) hogy addig nem tér ha/.a JCurópába, inig föl nem fedezi a Nílus forrásait. Fis 1872-ben augusztus 15-én el is indult a Tanganyika partja mentén. 1873 januárjában elérte a Banguelótól keletre terjedő mocsaras dzsungeleket. Szándéka az volt, hogy köröskörül járva elérjen a tó északi partjaira, abban a reményben, hogy ott megtalálja a titokzatos forrásokat. De újra betegség tarlóztaiMa fö3, vérhas mely Bamgut'lo déli részében , Csitan hóban veszteglésre kénysze- rilette. 1873-ban, május 1-én szolgái holtan, ágya szélénél térdéivé találták meg. Sikerült holttestét Zanzibánba vinniük. A Westminsterben temették el 1874 április 18-án. nagy pompáival. Halála lniyéit emlékoszlop jelzi. Senki Livingslonenál többet nem tett Afrika fölfedezéséért. M g a rabszolgakereske- dők is, akiknek .kegyelt! n segelt annyiszor feltár! a, liszttel elet éreztek iránta. Ami magát Stanleyt illeti, szenvedélyévé váll Afrika s még négy nagy utazást tett „a legsötétebb világrészben“, kettőt II. Lipót belga király felkérésére a Kongó vidékén. Később Londonban telepedett le, ahol nagy tisztelettől környezve élt 1904 április 9-én bekövetkezett haláláig. Cromwell egyik egyenes leszármazottját vette el.. Tennant Dorothyt. Lady Stanley 1926 október végén hunyt el'. A VAK3ÉLGYULLADÁS VESZÉLYE ELLEM VÉDEKEZÉS egyik h:táso:-. módszere abban áll, az ember a bele t hetenként legalább egyszer a természetes FERENC JÓZSEF keserüvizzel — reggel éhgyomorra egy pohárral — alaposan kitisztítja Az orvosok ajánlják. „God morning, Sir!“ Cosmetica ..Boti". Olsten professzor hatalmas müvének', a Payo! (Paris) kiadásában megjeleni Hstoire die le d écou verte de la Terre-nek A föld felfedezésének tönténeite) utolsó kötete feleleveníti a megindító Livingstone—^Sfanley- jelen eteket. . * Az Afrika szivében eltűnt nagy fölfedező, ről, Livingstone Dávidból évek óla nem érkeze'.!! hir. Stanley sanyarú gyermekkora ufón — akárhányszor nem vollf ennie — a New- york Hier áld szerkesztőségének tagja lelt s úgy eredeti! szeniemével, mint fizikái eTlent- áil’ló erejével: .kiütünk. Egy reggel a lap igazgatója , Gondton-©en.net James hivatja: — E] fog menni Afrikába... — Rendben van, uram. — És ott meg fogja találni Livingstone doktort. — Keresni fogom, — jelenitteótle ki Stanley szerényen. — Nem, öm- meg fogjla találni,. — Ezt akartam mondani — mosolygott a fialta! riporter. — Addig fogom keresni, mig meg nem találom. Livings tanéról már három éve nem tudlak semmit 'és abban az időben (1871) Afrika még egyáltalán nem v-olt teljesen fölfedezve. Hallatlan merészség volt, amire Stanley válUaillkozott, de megoldott Ha feladatát'. Gordon-Ben net ismerte a maga emberét! — Korlátlan hiitell. Mikor indul? — A legközielebbi gőzössel — felelte Stanley. — Holnapután, ha kapok még helyet— Az öné fenn van tartva — mondta Górd on-Benne; flegmatikusán. Hagyjuk el Stanley utjának rész lelteit. Néhány hónapot uglrunk. 1871. október vége, Zanzibárból Indulva Stanley, egyenesen a Tangamyilka-tó felé tart, ahonnan Levingstone utoljára adott magáról életjelt. Ment előre törhetetlenül, semmitől, nem engedv-e magát Feltartóztatni: sem láztól — a vidék természetes akadálya —, sem a ben szülöttek ellenségeskledlésétől, sem a rendkívüli hőségtől, mely embereinek felét mumlka'képttekmné tette. Nem kiméit'e az expedíciót az éhslég és a szomjúság stem. Stanley fehér kísérői közül négyen a, fáradságtól estek áldozatául, kettőt a benszü- löttek mérgeztek meg. A néger podgyászhor- dók lázadoztak. Az arab vezetők megszöktek. De csontvázra fogyva, halottakhoz hasonlóan, az amerikaiak törtek előre retten- hetetlenül. Vitte őket előre Stanley hajthatatlan akarata s vitte volna őket, ha kell), akár a világ végéig. És egy este, meglepetve a hirtelen leszálló tropikus éjszakától, egy mérhetetlen tó vize előtt állottak. Egy falu. Stanley puskalövésekkel riasztotta föl az alvó benszülötteket. Az egyik viskóból, ® falu szélén, egy árnyék közeledik a fehérek ifelé: — God morning, sir! Livingstone egyik fehér szolgája volt. A felfedezőt a láz kényszeritette megállásra, Udjijibaim, a Tanganyika-tó partján. Livingstone doktort felköltötték s futva ér. kezett. É's Stanley és Livingstone megölelték egymást. Stanley aztán újra elindult, vissza a tengerpart felé, magával vivén Livingstone utjának föllj egy zéséit és térképeit, heUyettük lehető nagymennyiségű fegyvert, muníciói, éllel] miszert és gyógyszereket hagyva hátra Li- vingstonenek. A doktor ugyanis nem volt hj REGELE |j| Hamburg REGELE FERDINAND No. 34. Vezetők: Hamburg Margit és Vass Piri lilább (annlntânunfai rendez a marosmegyei roidmttvesszovefstâ TG.-MURES - MAROSVÁSÁRHELY, szeptember 4. A marosmegyei Földmü- vesszövetség ez év tavaszán a Barcasá- gon megrendezett tanulmányút sikerei után elhatározta, hogy szeptember 25— 27. napjain újabb tanulmányutat rendez Medgyes, Csombord, Sárd, Nagyenyed, Torda és Radnót útiránnyal. A tanulmányúton a marosmegyei gazdák, papok, tanítók mintegy harmincketten vesznek részt. A tanulmányait tárgyát különösen a gyümölcs és szőlőtermelés képezi. Itt Írjuk meg, hogy szeptember 19-én Ákosfalván a Földmüvesszövetség és az ottani gazdakör gazdanapot rendez, mely után a közeli Szentgerlice községben Is újraalakítják a gazdakört. Újabb alakulások vannak folyamatban Fülpösön és Tancson, ahol az ujraalakulást gr. Teleki Arthur kezdeményezte. Dr, Baál svábhegyi gyermekszanatóriuma, Budapest, I., Mátyás király-ut, Laura-ut 1. $?. A legtökéletesebb gyógyulást és üdülést biztosítja fiuk és lányok számára. — Egész éves üzem. — Tökéletes modern konfort. — Központi fűtés. — Valamennyi diéta. — Elemi iskoláztatás. — Nyelv- oktatás. Rekonvaleszcens, höemelkedéses, mirigyes, neryozus gyermekek számára; rossz evőknek és tultápláltaKnak. — Sportok, sportoktatás és saját sporttelepek. — Télen : si, ródli és jégpálya. — A mérsékelt ellátási díjban mindennemű költség benn- fogialtatik. — Kérjen prospektust az igazgatóságtól.
