Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-05 / 204. szám
k x2 Isa S>iH taxa poştala plătită IN NUMERAPn. No. 141,163/1929 ARA 5 LEJ Szerkesztőség és kiadókévá tal: Cluj, Calea Moţilor 4 szám.. — Telefonszám: n—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkkdóhivatal és könyvosztály: P. Unin'i 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizeté.'i árak: havonra 70, negyedévre 210, félévre 420> évente 840 lej. — Ma'gyararsz.'ágra: negyedévre xo, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba cssk a portókiilönbözeticel több. LVIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 5. Sérelmek, panaszok egész özöne hangzott a szakosztályi gyűléseken. - Határozati javaslatok végrehajtását kérték a pártvezetőségtől. - Gróf Bethlen György megnyitó beszéde [ÖYO tßßM J929Í A .sí 9 íiö'r Aßn Jiß4 rinern í dón 9OT ß ) gâa ÜSÖil ínum 9§sm JÍSÖ9Í EÍS SFANTU-GHEORGHE—SEPSISZENT- GYÖRGY, szeptember 4. Az Országos Magyar Párt sepsiszentgyörgyi nagygyűlését nagy érdeklődés kisérte országszerte. A gyűlésre közel négyszáz delegátus jött el, de ezen felül 3 ezerre tehető azoknak a száma, akik az Országos Magyar Párt nagygyűlésén résztvettek. Hogy mennyire fontosnak és jelentőségteljesnek tartják az erdélyi magyarságnak ezt a megmozdulását román részről, bizonyság erre, hogy a megjelent 27 újságíró közül több román lap, így a Curentul munkatársa is megjelent, sőt bejelentette megérkezését három külföldi újságíró is? köztük a Times Bucuresti-i tudósítója is. Bizonyos, hogy az Országos Magyar Pártnak ez a nagygyűlése, amely immár negyedik éve nem ült össze, igen fontos és égető problémákat volt hivatva feltárni. Erre mutat az az érdeklődés, amely egyrészt az erdélyi magyarság, másrészt a román sajtóorgánumok, sőt a külföldi közvélemény részéről is megmutatkozik. Valóban az egyes szakosztályok ülésein elhangzott előadások és az ezekhez kapcsolt hozzászólások azt mutatják, hogy az Országos Magyar Párt a sérelmek egész garmadáját tárta a nagygyűlés elé s a hozzászólások, valamint a határozati javaslatok világosan megmutatják az erdélyi magyarság ama kívánságait, amelyeknek beteljesítésétől eddigelé minden kormány elzárkózott. Ez a nagygyűlés egyben tisztújító gyűlés is. Uj vezetőséget választanak s ez a vezetőség lesz hjvatva mindazokat a sérelmeket orvosolni, illetve a mindenkori kormányoknál eljárni, hogy az erdélyi magyarság valamivel is jobb helyzetbe kerüljön, mint most van. Szeretnek hinni, hogy az uj vezetőség alapos és állandó, valamint tervszerű munkával igyekszik mindazokat a bajokat meggyógyítani, amelyek a magyarság erdélyi területén fellelhetők. A munka egész embereket kíván, hisszük, hogy azok, akiket a nagygyűlés vezetőkké megválasztott, nem dísznek tartják tisztségüket, hanem olyan munkakörnek, amelynek keretén belül önzetlenül dolgoznak. mH nßd J).!ÖÍi9 ßl.ßyg üH innen &9 aii I a íön'ín I .ih ÖS69Í ygßn röf bÉ ;m bfl fi. id £§ A it H n J A i ct Megik ez<f ősinek a szakosztály! ülések Péntek reggel 9 órakor n'agy asoporíuk- ban gyülekeztek a szakosztályi helyiségek edőKtt a kiküldöttek és hozzákezdtek a tárgyalásra kerülő kérdések iraegvi ’Másához. Három szakosztály ellőtt i’oiyt a komoly munka és pedig a közgazdasági, a kulturális és a kisebbségi szakosztályok ülésein. A közgazdasági szakosztály ülése Dr. Gyárfás Elemér szenátor, szakosztályi ■elnök nyitóiba meg az ülést és átadta a szót dr. Debreczy Bella előadónak, aki a következő határozafii javaslatot terjesztette a nagygyűlés elé: 1. Szükséges a magyarság gazdasági erejének pénzügyi megszervezése. 2. Különös figyelem fordittassék a magyar lökével rendelkező és részvénytársasági formában működő bankoknak, hogy ezek teljesíthessék hitelszerző és hitelnyújtó feladatukat. 3. Szükségesnek fartatik az, hogy ,a széttöredezett magyar banktőkék nagyobb egységbe tömörittesseneik s igy a hitelélet gócpontjai épüljenek ki. 4. A magyar jellegű pénzintézetek szorosabb együttműködési kapcsolatot létesítsenek. 5. A magyarság egyeteme csak azokat á pénzintézeteket támogassa minden erkölcsi elejével, amelyek kimondottan vállalják a magyar jelleget és ennek minden következményeit. A nagygyűlés minden vita nélkül elfogadta a határozattá javaslatolt. 3. Végül szükségesnek tartja, hogy a magyar kisiparosok politikai és népkisebbségi céljaik kellő megismerése és hathatósabb védelme érdekében az O. M. P. kelteiében, ,a pár,t szervezeti szabályzata alapTeüaki Ádám gróf előadó az uj mezőgazdasági törvény életlbeiláptótédével kapcsolatos teendőkről számol be és az alábbi határozati javaslatot nyújtja he: 1. Utasítja központját és a parlamenti csoport tagjait, hassanak oda, hogy a végrehajtási utasítás szövegezésénél világOísan és félreérthetetlenül érteImeztessenek azok az intézkedések, amelyek homályos fogalmazásuk miatt különböző magyarázatra adnak alkalmat. 2. UHaisiitja a központot és a parlamenti csoport tagjait, hogy a törvény alkalmazásánál hassanak oda, hogy a miagyar gazdatömegek ne csak a terhek viseléséhez, hanem a törvény (előnyeiben is részesüljenek és e tekintetben ne tegyen különbség az állam polgárai között. 3. A törvény éppen a hiányos és hézagos volta miatt metm lehet végleges megoldási formája, csak kiinduló pontja az ország mezőgazdasági életnívójának fel- javitási rendszerének álalakitási munkájában, ján, kisiparos-szakosztályokat létesítsen. 'Dr. Soós István, Pigus .Albert., Hexner Béla, Medve András, dr. Báró1!hi ás dr. Gyárfás Elemér hozzászólásai után a határozati javaslatot a szakosztály elfogadta. 4. Utasítja a parlamenti csoport tagját, hegy a mezőgazdasági szervezés nagy munkájában bevezetendő minden lépést kísérjenek figyelemmel és igyekezzenek oda- halfcni, hogy a törvény hiányosságai kikii- szöböltessenek és a magyar kisebbségi gazdaltömegek egyenlő elbánásban részesüljenek. A határozati javasIMHal kapcsolatban Ugrón István, az Országos Magyar Párt volt elnöke felhívta a szakosztály figyeilmét arra., hogy a magyar párt tagjainak kötelességük az Erdélyi! Gazdasági Egyeisülieft működésiéit ellősegiibeni és ikülön kihangsúlyozta, hogy a két hatalmais miagyar szervezetnek, léhán a politikai és gazdasági 'szervnek, amely egymástól teíDjesten külön áll, párhuzamosan kell működnie. Asztalos Sándor dr. az 'ingatlanforgalom korlátozásairól üa.rtotjt nagysikerű előadásit, amelynek befejeztével az alábbi határozati javaslatot terrj'eisiz'liei’^te elfogadásra: 1. A magyar kisebbséghez tartozó állampolgárok nem tekinthetők a két törvény Az erdélyi mezőgazdaság problémái miniszteri indokolásában irt nemzeti érdek szempontjából veszélyes elemnek éts tiltakozik minden olyan értelmezés étien, hogy a magyarság fiat ilyeneknek minősíttessenek adott esetekben, 2. Kötelezővé teszi összes megyei, városi és községi tagozatai részére e törvényeknek tagjaik körében való alapos ismertetését. 3. A magyar kisebbség fiainak jelenlegi mezőgazdaisági ingatlanait oly vagyonnak tekinti, melynek csökkenése a magyarság létalapjait veszélyezteti s ezér(t a magyar kjézen lévő mezőgazdasági ingatlanok minden elidegenítését a magyarság egyeteme ellen elkövetett bűnnek miinősiti. 4. Mindkét törvény serei meg intézkedésit felmerült konkrét esetben az érdekeltek által alkotmányellenesség cimén meg- támadandónak mondja, ki. Szász Ferenc dr. ezzel az előadással kapcsolatban is felszólalt és kérte a határozati javaslat 3-iik pontjának a következőkkel való kiegészítését: „Egyidejűleg felkérik az Erdélyi Gazdasági Egylet elnökségiéig hogy a gyakorlati megoldásra vonatkozóan a kérdéssel foglalkozzék.“. A határozati! javaslatot a kiegészítéssel együtt elfogadták. Adóügyi sérelmeink Végül Patzkó Elemér dr. az adóügyi sérelmekről1 tartott tartalmas előadást. Az előterjesztett alább! határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. Határozza el a nagygyűlés, hogy őfelsége, vailamiint a kamara és szenátus előtt résziletes adatokkal igazolva feltárja a folyton (súlyosbodó alábbi adó sérelmeket: 1. A mezőgazdasági ingatlanok adójának kivetését és egyes föídkaitegóriák jövedelmezőségét aránytalanul magasabb összegben állapítják meg. 2. A magyar Iparosok, kereskedők és sízabadfoglalkozásúak adóalapjának megállapításánál aránytalanul nagyobb jövedelmet vesznek alapul. 3. A községi adók és illetékek kivetése rteim az államihoz igazodó pót adó formájában ínyer .megállapítást, hanem külön szervek mérlegelésére van bizva, amelyek az előirt kvótákat sem tartják be. 4. A magyar il'akoslság közmunkákkal, állami iskolák és görögkeleti templomok építési költáégeivel kétszeresen, sőit sók- szor háromszorosan adózik iskolai és olyan egyházi célokra*, amelyekhez semmi köze mines. 5. A fellebbezési eljárás, a bizottságok összetétellé és felfolyamod ás! illetékek előírása folytán, a legnagyobb mértékben sérelmes és jogorvoslatot alig nyújt. 6. Az áílHaimi és községi adókat magyarlakba vidékeken a legnagyobb kíméletlenséggel hajtják be. 7. Az ilyen behajtási eredményeket a pénzügyi közegek éppen a magyar lakosság védtelen kisebbségi helyzetére való tekiimtettels a végrehajtási eljárás legkirívóbb megsértésével érik e)\ fel erősségre- vonás njélkül elszállítva az adózóitól és kímélet lenül elkótyavetyélje még a törvény által védett ingóságokat is. Gyárfás Elemér elnök zárószavoá után a közgazdasági szakosztály ülése véget ért. 4 kulturális szakosztály ülése Tíz óraikor a kulturális szakosztály kezdte meg tanácskozásait. Dr. PaáH Árpád szakosztályi elnök ínyiitotba meg az ölésit. Beszédében arra tért kii, hogy amennyiben elismerik az egyéni önrendelkezésit, úgy el kell 'ismerni a népi önrendelllkitzlést is. Feltétlenül szükség van tehát iskolai téren az önkormányzatra. Több és helyesebb történelmet kell tamiitani a népnek, meg kell'l ismertetni ■a kisebbségi magyar népet a maga 'lörténe- déviel. A cél az, hogy az egész magyarság egyetlen közművelődési szervvé alakuljon át. Pál Gábor dr. megrázó előadása „Általános 'iskolapolitika“ elmen dr. Pál A kisiparosok megszervezése .Szabó Béni országgyűlési képviselő az áfa alábbi határozati javaslatot terjesztettbe a jen nagygyűlés elé. A nagygyűlés sürgősen szükségesnek tartja a magyar kisiparosok min den irányban való megszervezését. 1. E Célból helyesnek találja, ha a magyar kisiparosság a szakmai érdekek védelmére és fejlesztésére közös szervét létesít, más nemzetiségű iparostársaiva 1, 2. Szükségesnek tartja, hogy enteilett a magyar kisiparosság gazdasági, szociális és társ adat Imi érdit keinek elősegítése és védelme céljából megfelelő cím alatt, egységes, országos jellegű magyar szerv köreiében tömörül >öii Gábor itartoltit előadást. Nagy (örtóne'irrui visz- tszatekintéssé! rámutatott Románia háboru- eiőbti iskola politikája na, majd A ligetesen közoktatásügyi miniszter isik olamőd szerét vázolta. Bejelentette, hogy az 1924 és 1925- ben törvénybe iktatott román ny éteréin d elet e.len a magyarság a Népszövetséghez fordul! panasszal. Ekkor az állam azzal nyug- 'faitta meg a közvéleményt, hogy mindenki a saját nyelvén tanulhat. Ennek azonban mind az ellenkezője töntlémt a gyakorlatban, ment Csikniegyében csak egy magyar tagozatú áiami iskola van és Háromszéken minden indokolás nélkül tizenöt református és tizenhárom katolikus falusi iskolát záriak be. Iskolai önkormányzatra van tehát szükségünk — mondotta Pál1 Gábor — amelyet különben is az 1919-ik évi szerződés a székely és szász közüie'.ekn'ek meg is ígért. De ettől függetlenül ki kell verekednünk, hogy saját fiainkból 'nevezzenek ki tanítókat és a magunk irodalmát és történelmét 'taníthassuk. A kérdéshez dr. Witter József képviselő, Kányádi Béla, Tőkés József, Polonkay Tiva- dar dr. Ujlaky János 'lelkészeik 'szóltak hoz(Cikkünk folytatása a 3. oldalon) Az Országos Magyar Párt nagygyűlése
