Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-30 / 225. szám

1

MRA 3

Szerkesztőség és ki a. dó hl va tal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: n—09, — Levélcím: Cluj, postafiók 8o. F1 ókk[adóhivatal és könyvosztäly: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. P——■—ii— a—awnwin 1111 wim

3LVIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM.

MAGVAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Maigyapországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csaík a portókülönbözettel több.

CSÜTÖRTÖK

Németország e$ Olaszország

ezótán minden lépeset kölcsönös megkérdezés és iftvttatfis alapján (eszi meg

Újabb irányításra vár a párisi szakértő-értekezlet.Angol-francia jegyzék Olaszországhoz------— —BBBj—

Edeo és Delbos harcoló idegenek eltávolításai követeiig

Ma 1 van Mussolini németországi látogatásának utolsó napja. Tegnap elhangzottak milliós hallgatóság előtt Hitler és Mussolini rendkívüli érdeklődéssel várt nagy beszédei.

A beszédek nem hoztak szenzációt, de rendkívüli lendülettel pecsételték meg a két hatalom szoros barátságát. Úgy Hitler, mint Mussolini hangsúlyozták, hogy ez a barátság a békét szolgálja, „Egy nép sem vágyódha- tik jobban a békére, mint a német“ — mondotta Hitler. „Az egész világ kérdésére, hogy mi lesz látogatásom tényleges eredménye: hábopu, vagy béke? Mi, a vezér és én, hangos szóval kiáltjuk: a béke!“ — mondta Mussolini, aki még hozzátette, hogy német- országi útja mögött nincsenek titkos cfélok, az európai helyzet éppen elég nagy feszültségét nem akarják fokozni $ a Berlin—Róma tengely nem irányul más államok ellen.

A két beszédnek voltak a német és olasz érdekeket védő erélyesebb kijelentései is, de Mussolini és Hitler itt is betartották azt a határt, amely lehetővé teszi, hogy az európai válságból való kibontakozási törekvések utjfa a berlini kijelentések következtében ne váljék nehezebbé. A bizalmas megbeszélések tartalmát és eredményét természetesen nem lehet ismerni. Az olasz külpolitika vezető publicistája, Gayda azonban röviden összefogva megálla\p\itja, hogy Hitler és Mussolini megjelölték Olaszország és Németország békés, becsületes, tartós, tehát minden kompromisszumon tuli összetartásának irányát.

A két hatalom ezután minden külpolitikai lépését egymás kölcsönös megkérdezése és jóváhagyása alapján fogja megtenni. Diplomáciai manőverekkel szétválasztani őket \ nem lehet. Gayda hangoztatja cikkében, hogy nincs szó sem katonai szövetségről, sem jegyzőkönyvbe foglalt szövetségi kötelezettségekről. Elfogulatlan megfigyelők azonban kétségtelenül meg fogják állapítani, hogy a Gayda által így jelzett együttműködést külpolitikai számításokban 'legalább is egyenrangúnak kell tekinteni a komoly szövetséggel.

A {földközitengeri ellenőrzéssel kapcsolatban összeült párisi szakértői értekezlet, mely Olaszország részvételét van hivatva biztosítani vz ellenőrzésben, már két ülést tartott. Eredményről azonban még nem lehet beszélni. Az olasz kiküldöttek egyelőre inkább a megfigyelő szerepére szorítkoznak, a francia és angol szakértők szintén nem siettetik a tárgyalások előhal adását. Közbe,n a földközitengeri utak megszállása az angol és francia haderő által, már a második hete tart. Ugylátszik, hogy úgy olasz, mint francia-angol részről a helyzet újabb tisztázódását várják, mielőtt q, párisi értekezleten kötöttséget vállalnának. Ez a tisztázódás Mussolini Rómába érkezése után, azonnal meg is (fog történni. Angol és francia részről ugyanis a. földközit enge ri kérdéssel és a spanyol helyzettel kapcsolatban újabb jegyzéket intéznek Olaszországhoz. Eden ezt a jegyzéket a tegnapi angol minisztertanácson ismertette. Londoni lapok szerint q jegyzék legfontosabb kívánsága, hogy az összes idegen önkénteseket minél gyorsabban távolítsák el Spanyolországból. Ugyanilyen értelemben beszélt tegnap Delbos francia külügyminiszter Genfben a népszövetségi közgyűlésen. Kijelentette, hogy a mtti bizonytalanságot nem lehet tovább fenntartani, annak a helyzetnek, hogy a semlegesség ügyében vállalt kötelezettségeiket egyes államok nem tartják be, meg kell szűnnie, mert nemzetközi bonyodalmak lehetnek a következményei. Franciaország újabb erőfeszítéseket tesz, hogy a Spanyolországban harcoló idegeneket a lehető legsürgősebben hívják vissza. Reméli, hogy erőfeszítései sikerülnek, ha azonban eredménytelenek volnának, akkor a maga részéről kénytelen volna újra megvizsgálni a helyzetet. Ez az utolsó mondat annyit jelent, hogy francia részről a pireneusi határ megnyitásával fenyegetnek, ami adott viszonyok között egyértelműnek tekinthető a köztár saságiak támogatásával. Minthogy pedig a f'öídközitengeri utak ellenőrzés alatt állanak és Franco csapatai így nehezebben kaphatnak küiföldi segélyt, az uj helyzet esetleg teljes fordulatot idézhet elő a külföldi támogatások értéke tekintetében.

Az angol—francia és német—olasz csoport között lefolyó hagy erőjáték sem tudja visszaszorítani a dunavidéki kérdést az érdeklődés előteréből. A külpolitikával foglalkozó sajtó állandóan nagy teret szentel ennek a kérdésnek. Hodzsa csehszlovák miniszterelnöknek Schuschnigg kancellárral

tegnapelőtt folytatott tárgyalásai mellett, most Krofta csehszlovák külügyminiszter párisi látogatását is ezzel a kérdéssel hozzák összefüggésbe. A londoni „Morning Posi“ megállapítja, hogy a kisantant és Magyarország között lefolyt tárgyalások a magyar fegyverkezési egyenjogúság tekintetében teljesen sikeresnek tekinthetők. A kisebbségi kérdés tekintetében szintén komoly haladásról lehet beszélni, a megegyezés — írja a nagy londoni lap — ma már kizárólag Romániától függ, mely végső döntését, ugylátszik, a választások utánra tartja fönn. Akkor ionban minden valószínűség szerint kész lesz arra, hogy észszerű engedményeket tegyen.

A népszövetségi közgyűlés tegnapi határozata, mely a kínai szabad városok bombázását megbélyegezte, élénk visszatetszést kelt Japánban. Vezető japán lapok tapintatlannak mondját ezt a határozatot, mely, szerintük, csak újabb bizonyítéka a Népszövetség csődjének. Az angol, francia és amerikai sajtó viszont teljes egyhangúsággal helyesli a népszövetségi határozatot, melyről az hiszi, hogy újabb nemzetközi lépések kiinduló pontja lehet.

Spanyol üérűés a líépsiiwsfséöl Mdigyiléscn

RÓMA, szeptember 29. Mussolini és Hitler tegnapi beszédeivel a -Giomalte dTtalia“. ban Gayda foglalkozik. A beszédek a két államfő tanácskozásainak első szintézisei — írja. — Mussolini és Hitler szavai az egész világ előli pontosan megjelölik Olaszország és Németország bökés, becsületje®, tartós, tehát minden kompromisszumon tulj összetartásának irányát. Európának be kell látnia, hogy a fasiszta államokhoz való közeledés lehetetlen, ha abból ,az elképzelésiből indulnak el, hogy ezeket az államokat többé- kevésbé diplomalllikus menőverekkel szét lehet választani. A két barátságos viszonyban élő kormány mindenkor kölcsönös megkérdezések s kölesönös jóváhagyások alapján járt el.

BERLIN, szeptember 29. Potsdam bó! való visszatérése után Musso'líiim, Hl tCler hely elitesétől, Hess Rudolftól kálsiélrve az oltasz nagykő vétség re ment, ahol Bioihfle (nemzeti szo- cálallis'Dai vezető vár,; rá. A nagykövetségről a Duce, valamint Hess és Bohlte a Victoria 'és Margareten utcáikéira végig gyalog a berlini oltasz „Fascio“ épülteiébe menit. Az olasz kolóniáinak a gyalogjáróikon fellisoragozott tagjai', valamim;! a számtalan némtet) irtózó lieffl- 'k'éisem ünneipeLte Mussolinit úgy az épületbe érkezésiékor, mint 'távozásakor.

Badogliilo marsaMi iteglmaip délben negyed egy órakor Hamburgból jövet Berlinbe érkezett. A pálTyaud váróira számos előkelőség fogadta, alkiük egyúttal születésnapja laUkaíi- mábóll is üdvözölték, ©adogltio ugyanis éppen tegnap lefflt 66 éves.

iGEN'F, szépítem bér 29. A népszövetségi közgyűlés pohÜbai bizottsága tegnapi ülésén folytatta a spanyol kérdés vitáját. Az üiléscn elsőnek Delbos francia külügyminiszter beszélt, aki ismertette a francia kormány állásfoglalását a heuern avatkozás kérdésében. A Franciaország által kezdeményezett be nem avatkozás mentette meg Európa 'békéjét — mondotta Delbos. Elismerte, hogy a

benemavalkozási kötelezettségeket nem lehetett maradéktalanul érvényesticni a gyakorlatban, ennek a helyzetnek azonban meg keli szűnnie, mert nemzetközi boy ódáim akkui fenyeget. A francia kormány kényszerítve látja magát az erőfeszítéseik ujrafelvé- telére, hogy a kötelezettségeket mindenki vállalja s valóságosan és véglegesen tartsa is tiszteletbem, biztosítva ezáltal Spanyolország politikai függetlenségét s területi épségét. A jeliánlHeglt bizonytalanságot nem lehet tovább nyújtani — folytatta Delbos. — Európát meg keli óvni a nemzetközt jog uj megsértéséinek következmény ei tői1. A Spanyol- országban harcoló idegenek visszahívása tehát a lehető legsürgetőbb szükség. A francia kormány reméli, hogy ilyenirányú erőfeszítéseiben az egész világ támogatni fogja. Ha pedig erőfeszítései eredménytelenek marad- bálnáik!, a helyzetet újra meg kellene vizsgálnia. Beszéde befejezésében Delbos külügyminiszter hangoztatta, hogy nem a már megállapított szabálysértések elítéléséről' van szó. mint ahogy arról sincs szó, hogy ha. son ló szabálysértések a jövőben megengedhetek legyenek. Azonban — mondotta — mind a bizottságtól, mind a bernne képviselt kormáyoktól teljes támogatást kívánunk, hogy uj erői támaszthassunk azokban, akik még nem veszítették el Európába és a békébe vétett bizalmukat.

A vita további folyamán Fabela mexikói megbízott hangoztatta, hogy „Spanyolországban egy idegen hadsereg van, melyet Idegen államok irányítanak és fizetnek“. Kérte, hogy a Népszövetség támogassa a valenciai kormányt, mcíy az egyetlen törvényes spa- } nyoí kormány. Koht norvég megbízott siir- i gős közbelépést kért a Népszövetségtől fegy- J veirszünet ikö'lése érdekében. Litvinov szovjet orosz megbízott folytatta a közgyűlés előtt már kifejtett gondol átmenőiét, mely szerint

(Cikkünk folytatása az.utolsó oldalon)

CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 30.

Biztató ieíek

A dunai kérdés vetése biztatóan zsendül. Múlt hét végén mintha vészes szélroham zilálta volna össze az alig hányt kalászokat: hire szállt, hogy a magyar genfi küldöttség felfüggesztette a kisantanttal való tárgyalásait, mig több napsütés a szükséges, a kedvezőbb és az érlelőbb légkört létre nem hozza, mely első sorban Románia kisebbségi politikájának szenvedélymentesitésétő! függ. Most megint derült az idő, csöndies és páradús a levegő; a dunai kérdés munkásai serényen dolgoznak tovább. Az uj bét kezdetén egész sereg hir világítja körül a távol homályában folyó politikai mozdulatokat. A kisantant sürgős ülésre ült össze Genfben és kijelentette: „nagy figyelmet szentel a Duna- mi°de;ncés kapcsolatoknak, főleg a Magyar- országgal való viszonylatoknak, ama szilárd eltökéléssei, hogy kedvező szellemben folytatni fogják a megbeszéléseket“. Alig jelent meg ez a nyilatkozat, Hodzsa Milán cseh miniszterelnök, ak* Benes Edétől átvette, de nyíltabban, megértőbben, szilárdabban képviseli a dunai szövetkezés eszméjét, máris gyorsan Bádenbe utazott, ahol Schuschnigg osztrák kancellárral megbeszélést folytatott, az általános hit szerint néni csak bogy a Mussolini—'Hitler találkozás politikai nyomását államaikra enyhítse kartársával együtt, halnem a dunai megoldásról is tárgyaljon, mint husvélkor is, amikor Ausztriában töltötte szabadságát. Ennek most még nagyobb jelentősége van. Az európai sajtó egyre vidámabb hangon ir a dunai (lehetőségekről« Megállapítja, hogy Blum a francia kormány megbízásából tárgyalt róla Prágában, amikor Masaryk temetésén találkozott a kisantant miniszterelnökökkel és kifejtette: Franciaország karöltve Angliával sürgős és hatalmas érdeket fedezett fel a dur.aeurópai rendezés szükségében. És hir szerint már nincs akadály magyar fegyverkezési egyenjogúság vitájában; elég lesz Magyarország nyilatkozata, hogy miUiarizá'ása nem rossz- induiaiu készülődés a szomszédok ellen és Romániát kivéve nincs akadály a kisebbségi kérdés tökéletes megoldására sem. Ismételjük. még zöld a vetés és a termés behor- dásáig sok veszedelem leselkedhetek, de mines tűiért elutasítani az élvezetet, amit a jó hírek pipacséi s búzavirágai kínálnak.

Nem kell különösebb külpolitikai figyelem, hogy mindenütt fel ne tételezzék a durai kérdés jelentős szerepét Mussolini és Hitter megbeszéléseiben. A széteő jobboldali világszemlélet c két apostola nem csak a földközi'H&ngeri viharon és nemcsak a bol- sevizmus meg fasizmus közt egyre növekvő szakadékon jártatja eszét, hanem a közép- európai kérdés szövevényével, amelynek központi része nia valóban a dunavölgyi utódállamok uj helyezkedése, szintén baj- molódkki együttesen. Németország és Olaszország szoros barátsága bizonyos tekintetben éles erővel súrolja Csehszlovákja és Ausztria létérdekeit, talán ezért is történhetett, hogy a nagy történelmi vita egyik újabb főirányitója: Bethlen István ismét megszólalt és külpolitikái művészetének egész leleményességével ajánlja: bízzák a dunavölgyi tárgyalások végső kialakítását Angliára, amelymtek ismét dörJlő ereje van a világpolitikában. Nem ismerjük Bethten István cikkét, de igazat kell adnunk ennek a kihasított mondatának, már kisebbségi szempontból is, mert .jól tudjuk és ha nem tudjuk, hát élénken érezzük, hogy a Prágának és Belgradnnk osztott angol tanácsok üdvös hatással jártak n kisebbségi jogvédelemre és a kapcsolat, amelyet a kisebbségi kongresz- szussaf ápol Angiin, mióta tavaly Géniből meghívta vezető embereit Londonba, ezidén pedig az egész kongreszsust is — reményt- keltően előre sodorja nagy medencénk égető kisebbségi érdekeit.

Rethlen István cikke más tekintetben is .jelentős. Az „Universul“ — nz ő Idézetét használtuk eddig is — szokatlan udvariassággal és hűvös érdekkel ismerteti Bethlen főtételeit. Ezek szerint a végletes nemzet- áiam fogalma és érvénye tarthatatlan a Duna-völgyében: már a békeszerződések súlyosan hibáztak, amikor a nemzetiségi har-