Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-30 / 225. szám

1 MRA 3 Szerkesztőség és ki a. dó hl va tal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Telefonszám: n—09, — Levélcím: Cluj, postafiók 8o. F1 ókk[adóhivatal és könyvosztäly: P. Uniri 9. Telefon: 11—99. P——■—ii— a—awnwin 1111 wim 3LVIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM. MAGVAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Maigyapországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba csaík a portókülönbözettel több. CSÜTÖRTÖK Németország e$ Olaszország ezótán minden lépeset kölcsönös megkérdezés és iftvttatfis alapján (eszi meg Újabb irányításra vár a párisi szakértő-értekezlet.Angol-francia jegyzék Olaszországhoz------— —BBBj— Edeo és Delbos harcoló idegenek eltávolításai követeiig Ma 1 van Mussolini németországi látogatásá­nak utolsó napja. Tegnap elhangzottak mil­liós hallgatóság előtt Hitler és Mussolini rendkívüli érdeklődéssel várt nagy beszédei. A beszédek nem hoztak szenzációt, de rend­kívüli lendülettel pecsételték meg a két ha­talom szoros barátságát. Úgy Hitler, mint Mussolini hangsúlyozták, hogy ez a barátság a békét szolgálja, „Egy nép sem vágyódha- tik jobban a békére, mint a német“ — mon­dotta Hitler. „Az egész világ kérdésére, hogy mi lesz látogatásom tényleges eredménye: hábopu, vagy béke? Mi, a vezér és én, han­gos szóval kiáltjuk: a béke!“ — mondta Mussolini, aki még hozzátette, hogy német- országi útja mögött nincsenek titkos cfélok, az európai helyzet éppen elég nagy feszült­ségét nem akarják fokozni $ a Berlin—Ró­ma tengely nem irányul más államok ellen. A két beszédnek voltak a német és olasz ér­dekeket védő erélyesebb kijelentései is, de Mussolini és Hitler itt is betartották azt a határt, amely lehetővé teszi, hogy az euró­pai válságból való kibontakozási törekvések utjfa a berlini kijelentések következtében ne váljék nehezebbé. A bizalmas megbeszélések tartalmát és eredményét természetesen nem lehet ismerni. Az olasz külpolitika vezető publicistája, Gayda azonban röviden össze­fogva megálla\p\itja, hogy Hitler és Mussolini megjelölték Olaszország és Németország bé­kés, becsületes, tartós, tehát minden kom­promisszumon tuli összetartásának irányát. A két hatalom ezután minden külpolitikai lépését egymás kölcsönös megkérdezése és jóváhagyása alapján fogja megtenni. Diplo­máciai manőverekkel szétválasztani őket \ nem lehet. Gayda hangoztatja cikkében, hogy nincs szó sem katonai szövetségről, sem jegyzőkönyvbe foglalt szövetségi kötele­zettségekről. Elfogulatlan megfigyelők azon­ban kétségtelenül meg fogják állapítani, hogy a Gayda által így jelzett együttműkö­dést külpolitikai számításokban 'legalább is egyenrangúnak kell tekinteni a komoly szö­vetséggel. A {földközitengeri ellenőrzéssel kapcsolatban összeült párisi szakértői értekezlet, mely Olaszország részvételét van hivatva biztosí­tani vz ellenőrzésben, már két ülést tartott. Eredményről azonban még nem lehet be­szélni. Az olasz kiküldöttek egyelőre inkább a megfigyelő szerepére szorítkoznak, a fran­cia és angol szakértők szintén nem siettetik a tárgyalások előhal adását. Közbe,n a föld­közitengeri utak megszállása az angol és francia haderő által, már a második hete tart. Ugylátszik, hogy úgy olasz, mint fran­cia-angol részről a helyzet újabb tisztázódá­sát várják, mielőtt q, párisi értekezleten kö­töttséget vállalnának. Ez a tisztázódás Mus­solini Rómába érkezése után, azonnal meg is (fog történni. Angol és francia részről ugyanis a. földközit enge ri kérdéssel és a spa­nyol helyzettel kapcsolatban újabb jegyzéket intéznek Olaszországhoz. Eden ezt a jegyzé­ket a tegnapi angol minisztertanácson ismer­tette. Londoni lapok szerint q jegyzék leg­fontosabb kívánsága, hogy az összes idegen önkénteseket minél gyorsabban távolítsák el Spanyolországból. Ugyanilyen értelemben beszélt tegnap Delbos francia külügyminisz­ter Genfben a népszövetségi közgyűlésen. Kijelentette, hogy a mtti bizonytalanságot nem lehet tovább fenntartani, annak a hely­zetnek, hogy a semlegesség ügyében vállalt kötelezettségeiket egyes államok nem tartják be, meg kell szűnnie, mert nemzetközi bo­nyodalmak lehetnek a következményei. Fran­ciaország újabb erőfeszítéseket tesz, hogy a Spanyolországban harcoló idegeneket a le­hető legsürgősebben hívják vissza. Reméli, hogy erőfeszítései sikerülnek, ha azonban eredménytelenek volnának, akkor a maga részéről kénytelen volna újra megvizsgálni a helyzetet. Ez az utolsó mondat annyit jelent, hogy francia részről a pireneusi határ meg­nyitásával fenyegetnek, ami adott viszonyok között egyértelműnek tekinthető a köztár saságiak támogatásával. Minthogy pedig a f'öídközitengeri utak ellenőrzés alatt állanak és Franco csapatai így nehezebben kaphat­nak küiföldi segélyt, az uj helyzet esetleg teljes fordulatot idézhet elő a külföldi támo­gatások értéke tekintetében. Az angol—francia és német—olasz cso­port között lefolyó hagy erőjáték sem tudja visszaszorítani a dunavidéki kérdést az ér­deklődés előteréből. A külpolitikával foglal­kozó sajtó állandóan nagy teret szentel en­nek a kérdésnek. Hodzsa csehszlovák mi­niszterelnöknek Schuschnigg kancellárral tegnapelőtt folytatott tárgyalásai mellett, most Krofta csehszlovák külügyminiszter párisi látogatását is ezzel a kérdéssel hozzák összefüggésbe. A londoni „Morning Posi“ megállapítja, hogy a kisantant és Magyaror­szág között lefolyt tárgyalások a magyar fegyverkezési egyenjogúság tekintetében tel­jesen sikeresnek tekinthetők. A kisebbségi kérdés tekintetében szintén komoly haladás­ról lehet beszélni, a megegyezés — írja a nagy londoni lap — ma már kizárólag Ro­mániától függ, mely végső döntését, ugylát­szik, a választások utánra tartja fönn. Akkor ionban minden valószínűség szerint kész lesz arra, hogy észszerű engedményeket te­gyen. A népszövetségi közgyűlés tegnapi határo­zata, mely a kínai szabad városok bombá­zását megbélyegezte, élénk visszatetszést kelt Japánban. Vezető japán lapok tapintatlan­nak mondját ezt a határozatot, mely, szerin­tük, csak újabb bizonyítéka a Népszövetség csődjének. Az angol, francia és amerikai sajtó viszont teljes egyhangúsággal helyesli a népszövetségi határozatot, melyről az hi­szi, hogy újabb nemzetközi lépések kiinduló pontja lehet. Spanyol üérűés a líépsiiwsfséöl Mdigyiléscn RÓMA, szeptember 29. Mussolini és Hit­ler tegnapi beszédeivel a -Giomalte dTtalia“. ban Gayda foglalkozik. A beszédek a két ál­lamfő tanácskozásainak első szintézisei — írja. — Mussolini és Hitler szavai az egész világ előli pontosan megjelölik Olaszország és Németország bökés, becsületje®, tartós, tehát minden kompromisszumon tulj össze­tartásának irányát. Európának be kell lát­nia, hogy a fasiszta államokhoz való köze­ledés lehetetlen, ha abból ,az elképzelésiből indulnak el, hogy ezeket az államokat többé- kevésbé diplomalllikus menőverekkel szét lehet választani. A két barátságos viszony­ban élő kormány mindenkor kölcsönös meg­kérdezések s kölesönös jóváhagyások alap­ján járt el. BERLIN, szeptember 29. Potsdam bó! való visszatérése után Musso'líiim, Hl tCler hely elite­sétől, Hess Rudolftól kálsiélrve az oltasz nagy­kő vétség re ment, ahol Bioihfle (nemzeti szo- cálallis'Dai vezető vár,; rá. A nagykövetségről a Duce, valamint Hess és Bohlte a Victoria 'és Margareten utcáikéira végig gyalog a berlini oltasz „Fascio“ épülteiébe menit. Az olasz ko­lóniáinak a gyalogjáróikon fellisoragozott tag­jai', valamim;! a számtalan némtet) irtózó lieffl- 'k'éisem ünneipeLte Mussolinit úgy az épületbe érkezésiékor, mint 'távozásakor. Badogliilo marsaMi iteglmaip délben negyed egy órakor Hamburgból jövet Berlinbe ér­kezett. A pálTyaud váróira számos előkelőség fogadta, alkiük egyúttal születésnapja laUkaíi- mábóll is üdvözölték, ©adogltio ugyanis ép­pen tegnap lefflt 66 éves. iGEN'F, szépítem bér 29. A népszövetségi közgyűlés pohÜbai bizottsága tegnapi ülé­sén folytatta a spanyol kérdés vitáját. Az üiléscn elsőnek Delbos francia külügyminisz­ter beszélt, aki ismertette a francia kormány állásfoglalását a heuern avatkozás kérdésé­ben. A Franciaország által kezdeményezett be nem avatkozás mentette meg Európa 'béké­jét — mondotta Delbos. Elismerte, hogy a benemavalkozási kötelezettségeket nem le­hetett maradéktalanul érvényesticni a gya­korlatban, ennek a helyzetnek azonban meg keli szűnnie, mert nemzetközi boy ódáim ak­kui fenyeget. A francia kormány kénysze­rítve látja magát az erőfeszítéseik ujrafelvé- telére, hogy a kötelezettségeket mindenki vállalja s valóságosan és véglegesen tartsa is tiszteletbem, biztosítva ezáltal Spanyolor­szág politikai függetlenségét s területi épsé­gét. A jeliánlHeglt bizonytalanságot nem lehet tovább nyújtani — folytatta Delbos. — Euró­pát meg keli óvni a nemzetközt jog uj meg­sértéséinek következmény ei tői1. A Spanyol- országban harcoló idegenek visszahívása te­hát a lehető legsürgetőbb szükség. A francia kormány reméli, hogy ilyenirányú erőfeszí­téseiben az egész világ támogatni fogja. Ha pedig erőfeszítései eredménytelenek marad- bálnáik!, a helyzetet újra meg kellene vizsgál­nia. Beszéde befejezésében Delbos külügy­miniszter hangoztatta, hogy nem a már meg­állapított szabálysértések elítéléséről' van szó. mint ahogy arról sincs szó, hogy ha. son ló szabálysértések a jövőben megenged­hetek legyenek. Azonban — mondotta — mind a bizottságtól, mind a bernne képviselt kormáyoktól teljes támogatást kívánunk, hogy uj erői támaszthassunk azokban, akik még nem veszítették el Európába és a béké­be vétett bizalmukat. A vita további folyamán Fabela mexikói megbízott hangoztatta, hogy „Spanyolország­ban egy idegen hadsereg van, melyet Idegen államok irányítanak és fizetnek“. Kérte, hogy a Népszövetség támogassa a valenciai kormányt, mcíy az egyetlen törvényes spa- } nyoí kormány. Koht norvég megbízott siir- i gős közbelépést kért a Népszövetségtől fegy- J veirszünet ikö'lése érdekében. Litvinov szov­jet orosz megbízott folytatta a közgyűlés előtt már kifejtett gondol átmenőiét, mely szerint (Cikkünk folytatása az.utolsó oldalon) CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 30. Biztató ieíek A dunai kérdés vetése biztatóan zsendül. Múlt hét végén mintha vészes szélroham zi­lálta volna össze az alig hányt kalászokat: hire szállt, hogy a magyar genfi küldöttség felfüggesztette a kisantanttal való tárgyalá­sait, mig több napsütés a szükséges, a ked­vezőbb és az érlelőbb légkört létre nem hoz­za, mely első sorban Románia kisebbségi politikájának szenvedélymentesitésétő! függ. Most megint derült az idő, csöndies és pára­dús a levegő; a dunai kérdés munkásai seré­nyen dolgoznak tovább. Az uj bét kezdetén egész sereg hir világítja körül a távol homá­lyában folyó politikai mozdulatokat. A kis­antant sürgős ülésre ült össze Genfben és kijelentette: „nagy figyelmet szentel a Duna- mi°de;ncés kapcsolatoknak, főleg a Magyar- országgal való viszonylatoknak, ama szilárd eltökéléssei, hogy kedvező szellemben foly­tatni fogják a megbeszéléseket“. Alig jelent meg ez a nyilatkozat, Hodzsa Milán cseh miniszterelnök, ak* Benes Edétől átvette, de nyíltabban, megértőbben, szilárdabban kép­viseli a dunai szövetkezés eszméjét, máris gyorsan Bádenbe utazott, ahol Schuschnigg osztrák kancellárral megbeszélést folytatott, az általános hit szerint néni csak bogy a Mussolini—'Hitler találkozás politikai nyo­mását államaikra enyhítse kartársával együtt, halnem a dunai megoldásról is tárgyaljon, mint husvélkor is, amikor Ausztriában töl­tötte szabadságát. Ennek most még nagyobb jelentősége van. Az európai sajtó egyre vidá­mabb hangon ir a dunai (lehetőségekről« Megállapítja, hogy Blum a francia kormány megbízásából tárgyalt róla Prágában, ami­kor Masaryk temetésén találkozott a kisan­tant miniszterelnökökkel és kifejtette: Fran­ciaország karöltve Angliával sürgős és ha­talmas érdeket fedezett fel a dur.aeurópai rendezés szükségében. És hir szerint már nincs akadály magyar fegyverkezési egyen­jogúság vitájában; elég lesz Magyarország nyilatkozata, hogy miUiarizá'ása nem rossz- induiaiu készülődés a szomszédok ellen és Romániát kivéve nincs akadály a kisebbségi kérdés tökéletes megoldására sem. Ismétel­jük. még zöld a vetés és a termés behor- dásáig sok veszedelem leselkedhetek, de mines tűiért elutasítani az élvezetet, amit a jó hírek pipacséi s búzavirágai kínálnak. Nem kell különösebb külpolitikai figye­lem, hogy mindenütt fel ne tételezzék a du­rai kérdés jelentős szerepét Mussolini és Hitter megbeszéléseiben. A széteő jobboldali világszemlélet c két apostola nem csak a földközi'H&ngeri viharon és nemcsak a bol- sevizmus meg fasizmus közt egyre növekvő szakadékon jártatja eszét, hanem a közép- európai kérdés szövevényével, amelynek központi része nia valóban a dunavölgyi utódállamok uj helyezkedése, szintén baj- molódkki együttesen. Németország és Olaszor­szág szoros barátsága bizonyos tekintetben éles erővel súrolja Csehszlovákja és Ausz­tria létérdekeit, talán ezért is történhetett, hogy a nagy történelmi vita egyik újabb főirányitója: Bethlen István ismét megszó­lalt és külpolitikái művészetének egész lele­ményességével ajánlja: bízzák a dunavölgyi tárgyalások végső kialakítását Angliára, amelymtek ismét dörJlő ereje van a világpoli­tikában. Nem ismerjük Bethten István cik­két, de igazat kell adnunk ennek a kihasí­tott mondatának, már kisebbségi szempont­ból is, mert .jól tudjuk és ha nem tudjuk, hát élénken érezzük, hogy a Prágának és Belgradnnk osztott angol tanácsok üdvös ha­tással jártak n kisebbségi jogvédelemre és a kapcsolat, amelyet a kisebbségi kongresz- szussaf ápol Angiin, mióta tavaly Géniből meghívta vezető embereit Londonba, ezidén pedig az egész kongreszsust is — reményt- keltően előre sodorja nagy medencénk égető kisebbségi érdekeit. Rethlen István cikke más tekintetben is .jelentős. Az „Universul“ — nz ő Idézetét használtuk eddig is — szokatlan udvarias­sággal és hűvös érdekkel ismerteti Bethlen főtételeit. Ezek szerint a végletes nemzet- áiam fogalma és érvénye tarthatatlan a Duna-völgyében: már a békeszerződések sú­lyosan hibáztak, amikor a nemzetiségi har-

Next

/
Thumbnails
Contents