Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-26 / 222. szám

193 7 szeptember 2 6. ßLLBNZBK DAY KA GÁBOR BOlPOCTALAi SZERELME A XVIII-ik század erkölcsrendészeíe Lőcsén „Getterhauschen“-nel fenyegette meg a költő kedvesét, a könnyüvérü Reich Susannet LŐCSE, szeptember hó. A város piacán a lőcsei po gárok büszkén mutogatják a „Getlerhauschen“ helyét Ide zárták hajdan az erkölcstelen lányokat és a házasságtörésen rajtialkapotit asszonyokat. A város szemelátitára, fényes nappal, zöldrefes­tete, vasrácsos ketrecben vezekeltek, mert a XVIII-áik század erkölcsrendészete a Szép es­ség fővárosában soklkial szigorúbb volt, mint más városokban. Most került napvilágra a lő­csei: ,,Getterbauschen“ lakóinak névsora. A terjedelmes névsort azoknak a lányoknak és asszonyoknak névsora bővíti, -akiknek a szi­gorú és tisztes lőcsei polgárok kilátásba he­lyezték a ,,Getterhauschen“-t. Kiderült, hogy Reich Susanne, Reich János árva-pénztári fel­ügyelő lánya is rászolgált a Getterhauschen- ra meri „egy sötét kapuboltozat alatt csóko- ilózáson kapatoU“. Reich Susanne Dayka Gá­bor kedvese volt. Dayka a városban élt Bod­nár Anta] barátjánál, miután az egri ciszter­cita barátok renitens magaviseleté miatt ki­zárták Daykát a papnövendékek sorából. A kicsapott ikispap Lőcsén Reich János árva- pénztári felügyelő házában lakott és nem kel­lett hozzá sok idő, hogy beleszeressen a há­zigazda csinos lányába. Dayka Gábor sietett oltár elé vezetni a csinos Reich Susannet. Ez a házasság boldogtalan emlékeket őriz. Tévedés epy fényes lögadtfaáás 'köriil A véletlen vetette Dayka Gábort Lőcsére. A miskolci sánta szabó- gyermeke nem mert hazamenni a-z apai házhoz. Erősen vallásos életű anyja mosni járt a miskolci papokhoz, akálk az egyszerű mosónő gyermekét papnak akarták kiitaniittaünj. A miskolci papok tanít­tatták Daykát Egerben. Nagy csalódást kel­tett, amikor Dayka Gábort tanárai kivetlkőz- tetcék az egyházi rendbői. Dayka Gábor fel­jegyzéseiben így ir erről a kellemetlen ese­ményről!: — A püspök maga elé hivatott és szigo­rúan rámszólit: „A k-egyes atyákkal, hogy mertél szembeszállni? Ök téged a nyomorúság karmáiból; az Iskola- jótéko-ny falai közé men­tettek. Páter Szaitz Leó Sarlós Boldogasszony napján harminc -eretnekséget jegyzett fel a prédikációdból. Kövesd meg Páter Szaitz Leót.“ Az egyiik főbűne az volt, bogy D-aytka- Gá­bor, bár hat nyelvet beszélt tökéletesen, még­is magyar nyelven prédikált a szószéken. Az egri püspök Kazinczy pelyhes próiká- torának nevezte Dayka Gábort. Oka vöt rá. Az egyházi rendben szigorú -megfigyelés alatt tartották a papnő ven dák dk levelezését és Day- ikia Gáborról kitudódott, hogy verseket ir és levelezésben- áll a „szentségtörő“ Kazinczy Ferenccel. Asztal-fiókjában megtalálták egy szerelmes vers kéziratát, melyet egy Erzsébet nevű egri lányhoz -irt, a lányka neverlapja alkalmából. Az ifjú papnövendék csinos ver­se közkézen forgott és a -tanári kar a versért komolyan neheztelt, mert egy papnövendák- hez nem illett ilyen költemény. Erzsébet! ha neved nyárban esett volna, A nap sugaraival neked meghódolna. Ó, ha én nap volnék, téli karikámat Ehneílőzve. futván tavaszi pályámat. Ablakodon sugárom ide hatolna, Játszadozva majd itt, majd amott mulatna: Majd szemeid tüzet, majd rózsa színedet Csókolná s azonban meglopná melledet S enyelegve, mígnem a nap-est eljönne, Utolsó sugárom a szívedre lőne. Dajka nem ként -bocsánatot Páter Szaitz Leótól, kivált az egyházi rend kebeléből és Lőcsére jött meghitt tanárbarátjához, Bod­KELLEMES ITAL jk TÓ nár Anitáihoz, aki már várta Dayka Gábort. Amikor Dayka- a kassai postakocsival Lőcsére érkezett, -a postakocsi- ál-l-o-máson harsogó él jenzés fogadta. Dayka ragyogott a boldogság­tól. Később derült ki a fogad tatásnál, hogy a lőcsei polgárok összetévesztették az újonnan kinevezett vármegyei főjegyzővel, Almásy Lajossal, a hires szónokkal, -akit Lőcsére vár­tak. A lobogóhaju, kékszemü fiatalember nem vármegyei főjegyző, csak „Kazinczy Ferenc pelyhes prókátora volt-. Boldog szerelem révében Bodnár Antal Reich János árvapénztári fel­ügyelőnél lakait. Hozzáköltözött Dayka Gá­bor. A házigazdának két. csinos ilánya volt, Rozina és Susanne. A nagyobbik Reách-láfty- n-alk, a könnyelmű Sus-annenak mindjárt meg­tetszett Daylka Gábor és a lőcsei polgárok gyakran látták sétálni a költőt a két Reich- -lánnyal. Es-lénként betévedtek Chriis-cophórus Czauszik uram borkertjébe, -a hires Thurzó- kerübe, ahol- Czauszik -lőcsei polgár borát m-érták. Esténként itt adott találkozót Lőcse aranyifjusága. A kerti fák alatt pirosteritős asztalokon vi tágítottak a-z ol-ajlámpás lampio­nok és csak a késő éjszaka széledt haza a fia­talság, -amikor a Szent J-alkab templom tornya az éjfélt kongatta. A Thurzó-kertben gyakori vendég volt Dayka Gábor a kél Reich-lány- nyal. Esténként eljártak a Lőcsén állomásozó olasz színházba, Dayka volt Suzanne tol­mácsa. Bodnár Antalnak bizonnyal oka volt rá, hogy aggodalommal nézze Dayka r-andevuit. Próbálta lebeszélni Daykát erről, a szerelem­ről, de -a költő nem haUgatolt -a baráti tanács­ra. Amikor -azonban Dayka bevallotta barát- ján-alk, hogy Su-sannet feleségü-l veszi, mihelyt álláshoz jut. Bodnár Antal volt az első, akiv Dayka Gábor útját a legerősebben egyengette a lőcsei gimnázium tanári katedrájához. Bár- dosy János, a lőcsei gimnázium akkori igaz­gatója is azon dolgozott, hogy mielőbb a gimnáziumhoz kerüljön az „isteni Dayka“, ahogy a fiatal köböt Kazinczy elnevezte. Dayka kérvényére 1793 januárjában érkezett meg -a tanári 'kinevezés a lőcsei gimnázium­hoz. Daylka éppen Kassáról jött, orvosától, Vicz-ay doktortól, amikor az. öröm-hirt kö­zölték vele. Még aznap elfoglalhatta volna a tanári katedrát. — A ruhám gyűrött és pecsétes, holnapra kltisztitt-atom a szabónál, — mondotta Dayka Gábor Bárdosy igazgatónak és másnap Dayka Gábor elfoglalta tanári állását, SöidwgialaBi házasság Dayka a tanári állásra rögtön megnősült. A házasság első évében egy uj magyar nye'v- tan szerkesztésébe fogott a (költő és annyira bel etem érik ezett munkájába, hogy teljesen megfeledkezett Susonneról. Az asszonyka élni szerette volna >az életet. Bolondja volt a tánc­nak és a könnyű muzsikának. A könnyű- vérü asszonyka kalandokat keresető s ezeknek a kiruccanásoknak hamar hire terjedt a vá­rosban. A polgárok összedugták a fejüket és suttogtak a Ik'ilkapós asszonykáról és (kilátásba helyezték számára a ,,Getterhauschen“-t. Day- kanak is fülébe jutott a hír, de ő erről nem is álmodott. Tanitványainak élt, akik őt az „.ifjúság Daykájának“ nevezték. Az ifjúság könnyezett, amikor szereteti} magyar tanáruk elbúcsúzott tőlük. Dayka, hogy a további szégyent elkerülje, a gimnázium igazgatójától kérte Ungvárra való áthelyezését. A tüdeje azonban korán halálba ragadta a boldogtalan költőt.. Az ungvári Kálvária hegyén a'usz- sza örö(k álmát. És mi történt Susann eval? Nevelőnő lett egy pozsonyi gazdag zsidó kereskedő házánál. Erről iis sokat beszélt a fáma. A pozsonyi kereskedő Budán ismerte meg Susannet, mielőtt felfogadta volna gyer­mekei mellé nevelőnőnek. De a pozsonyi ke­reskedő családjában sok viszályt okozod} -a. csinos nevelőnő, akineik Lőcsén olyan sze­rencséje volt, hogy elkerülte a Getterhau- cchent. Hogyan történt ez, máig is titok. „Europa“ Nemzetközi Utazási Vállalat, Bucureşti, rendezés min. engedély alapján ÜáleTél iiélSáiil 1 sápra sp©s,l“ BüJspesIrej Pécsbe, Prágába Október 14—20. Részvételi dij a közös útlevél és vizűm költségeivé együtt : Cfauj—BSudaDesí—Cltijj 8-ei 1450. ielenlb ezó$ Cujoíb: ,,EÍle!rszélí ^ötnyvoszáályáraíf, P» lirsărli Kérjen azonnal részletes prospektust ! Mennyit „keresnek“ Európa királyai Amerlhoi lop érflíhts adsfol NEWYORK, szeptemebr hó. Királyok jövedelméről, vagyonáról és gaz­dasági tevékenységéről ir érdekes cikket a Digest cimü amerikai1 hetilapba Frank C. Ha nighen. A királyok közt — árja — szintén vannak gazdagok és szegények, akárcsak az alattva­lóik soraiban. Egyes uralkodók csak a „fize­tésükből“1 élnek, mások azonban üzleti ötle­tekkel is szaporítják jövedelmüket és vágyó­nukat. Némelyek pazar-lók, minden pénzüket elköltik, mátok gondosan takarékoskodnak s lassanként jelentékeny vagyonra szaporítják a jövedelmükből félretett összeget, Vilma holland királynőnek hatalmas érdé kéltségéi vannak nagy hollandi olaj- és gumi­vállalatoknál. Ezer; engedhette meg magának Julianna hercegnő, hogy a gazdag kérőket el­utasítsa s az aránylag szegény Bemard zur Lippe-Biesterfeld herceghez men:en feleségül. FIÓKJA: Cluj, I. G. Duca-uíca 5. szám („SELECT“ mozgószinház mellett) az őszi él Séli szezonra elsörangukivitelü férfi, női es gyermek ruhá­zati cikket óriási választékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mel­lett, mint a bucureşti központ Takarékos királyok Alfonz és Viliima hatalmas vagyont örökölt, Sándor, a tragikus véget ér& jugoszláv király azonban civillistájából maga takarította meg az állítólag húszmillió doli-ár értékű vagyont, amelyet fiára hagyott. Sándor király igen ma­gas civillistát élvezett, 58 millió dinárt. Az elhunyt királynak hatalmas szőlőgazdaságai voltaik ás megszerezte a Trupcha bányarész­vénytársaság részvény többségét is. Ez -a válla­lat termeli az ország aranyának, ezüstjének, rezének és vasának legnagyobb részét, Sándor király különben igen egyszerűen élt, csak egy nagy szenvedélye vak, az autó. Huszonöt Padka rd-kocsit tartott. Szegény királyok A legszegényebb európai királyok közé tar­tozik Boris bolgár király. Évi jövedelme 60.000 dollár. De feleségével, Giovanna olasz hercegnővel 25 millió lira hozomány! ka­pott s ennek az összegnek a kamatai körül­belül ugyanennyire ragnak. De évi 120.000 dollárból sem tarthat nagyon fényes udvar tartást. Ritkán folyik a pezsgő palotájában. Boris király különben sokszor hangoztatni szokta takarékosságát, amit illőnek tart sze­gény országához. Zogu albán király dviliistája még kevesebb: évi 21.000 dollár. De a király az amerikai cikkíró információi szerint körülbelül 1 mil­lió 500.000 dohár értékű vagyont gyűjtött össze. V'agyona legnagyobbrészt svájci érték­papírokban fekszik. A Windsor! herceg volt a világ leggazdagabb uralkodója VIII. Edvárd angol király volt a világ leg­gazdagabb uralkodója. Civillistája körülbelül 2.050.000 dollár értékű volt. Ezenkívül ő húzta a cornwall]! hercegség jövedelmét, mely a mindenkori velszj herceget szokta megilletni. Minthogy azonban neki fia nem vöt, ő élvezte ezt a jövedelmei is. A her­cegséghez igen sok bánya és londoni telek tartozik. Jövedelme; évi 350—400.000 dol­lárra becsülik. Edvárd hivatalos jövedelme te hát körülbelül két és félmillió dollár volt évente, De ezenkívül igen nagy magánvagyo­na is volt (és van). Viktória királynő után állítólag 9 millió dollár értékű vagyon ma­radt, ennek egy része Edvárdr-a szállt. Úgy tudják, hogy Edvárd nagyanyja, Alexandra pedig körülbelül ötmii ió dollárt fagyott rá. Edvárd tehát király korában legalább három­millió dollár évi jövedelemmel rendelkezett. Ő különben sohasem gondolt pénzgyüjtésre, inkább bőkezűen költötte a pénzét. Ebben a tekintetben nagyapjához, VII. Edvárdhoz ha­sonlít, apja, V. György igen szerényen élt, szabadidejének jórészét, bélyeggyüjtéssel töl­tötte. Lemondása után természetesen erősen csök­kent Edvárd jövedelme. De a csökenés azért nem olyan jelentős, mint az ember gondolná. A hivatalos jövedelem legnagyobb részét ugyanis az udvartartásra és reprezentációs cé lókra kellett fordítani.. A magánjövede mek ped-i-g továbbra is megmaradtak és ezeket szabadon használhatja fel saját céljaira a volt király. Ma is körülbelül 425.000 dollár évi jövedelme van a wind sori hercegnek, azzal a 125.000 dollárral együtt, amelyet VI. György király ajánlott fel neki a civil listá­jából. Ami az uj királyt. VI. Györgyöt illeti, ő apja, V. György példájára igen szerényen és takarékosan él.

Next

/
Thumbnails
Contents