Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-26 / 222. szám
8 IS L r F N 7 fl K I *) 3 7 szeptember 2 6. Az Erdélyi Fiatalok szerkesztőségének válasza a „Vásárhelyi találkozó“ előkészítő bizottságának nyilatkozatára Lopunk olvasói előtt ismeretesek azok a megmozdulások amelyek az erdélyi ntigyar sajtóban <t: utóbbi hónapokban lezajlottak és amely mozgalmat .„VÁSÁRHELYI TALÁLKOZÓ“ néven neveznek Ebbe a mozgalomba a fiatal mlajyar szel lemfotg kapcsolódott beié, illetne igyekezett elgondolásait közös nevezőire hozni. Azonban mi agy árt kezdetkor az ,,Erdélyi Fiatalok'" cimii folyóirat köré csoportosult erők a mozgalomtól távol tartották magukat. Hogy miért, azt a szerkesztőségünkhöz juttatott és alább közölt nyilatkozatból lehet megtudni Szerkesztőségi tagjaink távölléte miatt csőik most tudtuk letárgyalni az u. n. vásárhelyi találkozó előkészítő bizottsága nevében Tamása Áron, Nagy István, dr. Asztalos Sándor, Jordáky Lajos, Petrovay Tibor és Vita Sándor á tal aug. i8. kelettel aláirt és napilapjainkban közzétett nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat számos tévedést és lapunk elleni vádat 'tartalmaz. Mindazok tájékoztatására, iki- kep lapunkkal kapcsolatiban nem az érdelk, vagy az ellenszenv vezet és akik az igazságot tárgyilagosan óhajtják megismerni, szerkesztőségünk alábbiakban ad felvilágosítást: A nyilatkozatnak az a beállítása, hogy lapunk és a „Hitel“ cimü folyóirat közötti tárgyaA nyilatkozat bevezető része ukal arra, hogy az 1930-as esztendőkben sikerült az egyetemi ifjúságot egy közös táborba tömöríteni, de pár év után bekövetkezett a széthullás, az Erdélyi Fiatalokból ifjúságot egybefogó zászló he’yett ,,csupán“ egy független és Iküzködő ifjúsági folyóirat lett, „mert egyik csoport szociálisabb felfogásának érvényesítése céljából“ váll ki egy másik pedig megindította a „Hitel“ cimü folyóiratot. A széthullás okaival a nyilatkozat nem foglalkozik, holott a mai ifjúsági helyzet teljes megértése végett érdemes ezeket is megvizsgálni. Lapunknak úgy közvetlen munkájában, mint az általa beindított ifjúsági mozgalmakban nemcsak az vök a célja, hogy anyagi és szellemi generáció érdekeinek védelmére és sajátos problémáinak autonom szolgálatára öntudatositsa a világháború utáni uj erdélyi magyar ifjúságot, hanem az is, hogy felkészítse a romániai magyarság problémáinak vállalására azt a nemzedéket, amely helyzeténél és sorsánál fogva a kisebbségi életforma kialakítójává rendeltetett. Miután ebben a munkában minden ember nélkülözhetetlen, ■lopunk kezdettől fogva törekedett arra, hogy a fiatal nemzedék öntudatos egységét világnézeti, felékezeti és oszeálykülönbség nélkül erdélyi magyar nemzeti alapion teremtse meg. A lap keretén belül minden megaapo- zot't véleménynek teljes szellemi szabadságot adott, a lap irányítását a tiszta demokrácia szellemében intézte, a lapon kivü1 álló és más felfogású csoportokkal és mozgalmakkal viszont tervszerű munkamegosztást létesített. Mindezek alapján nagy lendületű és termékeny ifjúsági: élet alakult ki, mely azzá’ a jogos reménnyel biztatott, hogy a szükséges .lós sikertelensége miatt ,,a felelősség az Erdélyi Fiatalok néhány szerkesztőségj tagját ter- heli“, továbbá, hogy a vásárheyi találkozó ügyében küldött együttműködési felhivást két szerkesztőségi tag visszautasította, — azt a hamis látszatot akarja ke ton . mintha c kérdésekben az Erdélyi Fiatalok szerkesztősége nem járt volna cl egységesen és egyes szer- ke.'Ztőség.i tagok a többség ellenére gátolták volna meg az együttműködést. Nem tudjuk, hogy az aláírók ezt az állításukat mire alapítják, de az igazság az, hogy úgy a „Hitel", mint a Vásárhelyi találkozó ügyében megtett minden lépés szerkesztőségünk állandó bo’ső alkotmányos és demokratikus munkarendje értelmében közös megbeszéléssel és közös elhatározással történt. Ha tehát e megtartásért vád hangzik ol, úgy általa egész szerkesztőségünk vádoltalak. E vádak érdemi részére való kitérés előtt még azt a ténybeli helyreigazítást is meg kell tennünk, hogy a Vásárhelyi találkozó nevében történt megkeresés nem két szerkesztőségi tagnak, hanem c-upán László Dezsőnek jött s a felelősségnek egyes meg nem nevezett tagokra hárítása anná; különösebb, mert válaszlevelünkben kifejezetten a szerkesztőség nevében tettük meg azt a kibontakozási ajánlatot, amelyre a nyilatkozat csak burkoltan céloz és amelyet tévesen teljes visszautal:ásnak könyvel e. haladás szellemével telitelt erdélyi magyar nemzeti öntudat alapján az ifjúság egésze ko- mo yan felkészülhet kérdéseink felelős hordozására. Ez-. 3 reményt azonban lehervasztocla, ezt az egységet széttöredezte, ezt a felkészülést az ifjúság nagy tömegei számára lehetetlenné tette a gazdasági válság idején kitört világnézeti harc szelleme. A marxizmus túlzó irányának fiatal hivői nem látták ál azt az azóta cáfo hatatlanná vált igazságot, amit mi akkor világnézeti függetlenségnek hirdettünk és amely azt jelentette, hogy kis nép és kisebbségi nép semmiféle külső elmélete;, mat- gatartása százszázalékos alapjául el nem fogadhat, mert a nemzetközi vi.ágáramlatok szemében az ő sorsaj jelentéktelen eszköz csupán'. Kisebbségi népnek egy hivatása van, önmagát nemzeti mivoltában és összes egyedei igy foglalhatjuk össze: 1. Egyetlen öntudatos nemzeti szellemű uj nemzedék helyett három világnézeti irányzatra tagolódott ifjúságunk gondolkozó része: konzervativ nemzeti, haladó nemzeti és marxista irányra. 2. Ez az irányzatokra töredezettség megakadályozta az uj nemzedék egészének egységes, haladó nemzeti szellemű öntudatositását. Az ifjúság igen nagy rétege közösségi szempont'- iból öntudatlan é> közönyös. Lehetetlenné vált az ifjúság egységes megszervezése érdekeinek védelmére és szellemi céljainak szolgálatára. Egységes erdélyi magyar ifjúság helyett csak ifjúsági csoportok vannak s igy az ifjúság nem szolgálhatja hatályosan a saját érdekelt sem. ben megtartani és élni úgy, hogy az ehhez szükséges módokat maga teremtse meg, a szükséges eszemei magatartást maga alakilsa ki s az ezért való munkát végezze el A máshol kialakított világnézetekből tehát csak any- nyil szabad átvennie, ami az ő sajátos le küldenek é> érdekeinek itt és ma megfelel A közeli világmegváltást hirdető fiatal marxisták azonban nemcsak tanaik százszázalékos elfogadását követelték, de a gyakorlati lecsatlakozást is é> a közös munka szolidaritását megtagadva a többséggel ellentétes, külön útra sodorták híveiket, kik közül sokra nézve katasztrófális következménnyel járt cselekvési szabadságuk feladása. Nincs helyünk részletezni azoka; a harcokat, melyeket az ifjúság nemzeti egységéért e katasztrófa-politii ka. ellen folytattunk s felsorolni azokat a körülményeket, amelyek la punk keretein belül Demeter Jánosna/k, a „Falvak Népe“ szerke>ztőjének kizárásához és Bányai Baumgarten Lászlónak és egy másik főmunkatársunknak kilépéséhez vezettek. Pusztán a tényt szögezzük le, hogy a marxizmus hívei nem elégedtek meg a neki is biztosi (ott egyelő szabadsággal, de szolidaritás szegé sek arán is az ifjúsági életben diktatúrára lö- ! rekedtek. Ez a törekvésük e.lenállásunkon megtörött ugyan, de a haladó nemzeti irányú nagyvonalú ifjúsági munkát hosszú ideig megbénította. A nemzeti erők gyöngitésére vezetett még az a szomorú tény is, hogy egyesek a felekezeti elfogultság túlzásaival akadályozták a közö> munkál Végül harmadik tényezőként a Venczel József és Makkai László vezetése mel ett 1935 januárjában a miénkkel egyező világnézeti alapon megindult „Hitel“ a „húszévesek“ jelszavával bontotta meg most már horizontálisan a nemzeti erőiket. Ezzel kapcsolatban megem ifjük, hogy az egység érdekében megindulásuk élőt; aján' i latot tettünk nekik, hogy uj lap helyett egy teljesen önálló mellék etünkben fejtsék kd tevékenységüket. ök azonban ajánlatunkat meg sem válaszolva külön lapot indítottak. Ez a lap alakú t á- később az Albrecht Dezső felelős szerkesztés alatti mai „Hitel“-lé. A mai „Hitel“ indulásai előtt velünk semmilyen együttműködési módot nem keresett, holott I errő ajánlatunk alapján ikész örömmel tárgyaltunk volna velük. 3. A .legsúlyosabb .'követikezmény azonban, hogy e kívülről táp ált ifjúsági harcok lehe- j tétlenné tették az ifjúság egészének az erdélyi magyar élet problémáinak megoldására való felkészítését. így az ifjúság nagy része kénytelen e tekintetben készületlenül kilépni aiz életbe, hol már kikerülhetetlenül várjáik a j megsulyosodott feladatok és az iránta felfo- j kozott várakozások. Miért nem vezettek eredményre a „Hitel“ ilel folytatott tárgyalások? Lapunkat azzal vádolja az előkészítő bizottság. hogy -a „Hi'teTMel valló megegyezési tárMiért bomlott meg azí930-as évek ifjúsági egysége? Az egység széiWmSasztásánaíí Itüveilezménveii A köíiői verseny Irta: BODOR ALADÁR Ferkó meglesett az utcán hivatalomból hazajövet és hozzámsündörgött. Nagyon kedvetlen állapotban volt, testben és kedélyben összeesve, mint a pacal. — No, mért kókkadsz úgy, öcskös, mi? Kollokvium?... Pénz?... Ilonka?.,. — Fütyülök valamennyire. — Éppen nem hallom, hogy fütyülnél. Inkább sóhajtsz. Szóval: Ilonka? — Sóhajtani, én? Csak az bosszant, hogy egy olyan pipec alak akar elémbe vágni, mint Dani. Próbálta evezésben: két hosszal lemaradt, Ilonka szemelóttd- ra. Asszóztunk öelőtte: tizennégy—három, persze a javamra. Próbálta billiárd- ban: elvertem. Éjjeli&fet adott: hónom nótáig; én viszont tizenkettőtől félkettöig húztam, még a rendőr is bekísért. Mindenben alulmaradtl Ilonka a sárga földig lemosolyogtat — Na hát akkor? — De hát most a versekkel áll elő. Merthogy az apja költő. Aztán az apja régebbi verseit előszedegeti és hoz- zciirogatja, a sajátjaként! Hát nem utolsó eljárás? — Az 0. kérdés, hogy bedül-e neki Ilonka. — Hát... elvégre is, a versekkel szemben minden láng buta. Az olyan nekikj mint a halaknak a maszlag, megkótyago- sodnak tőle. Mert szó sincs róla, a Dani apjának jó versei vannak. Nagyon jó költő. Olyat ir, hogy: ,,Bennem szivárvány dalol, evoé!‘‘ Jó, mi? Nagyon szép. — Hóit akkor mit lehessen tenned? — Arra gondoltam, hogy te lennél szives, kedves bátyám, a te régebbi verseidet ideadni használatra. Hm. Egy kicsit restellem. — Nincs mit. Úgyse ismeri már azokat a főne sem. De Ilonkáinak éppen jók 1 uw. i«i 11 a&CTswcass«aaHi lesznek. Nagyon szép versek. Mert mondhatom, kedves bátyám, hogy te különb költő vagy, mint a Dani apja. Na, na, csak ne szerénykedj, ezt én már jobban tudom. Majd elmegyek hozzád vacsora előtt, addig kapard elő valahonan azokat az izéket. Minél többet, legalóibb vagy harmincat. Úgy két-három hétre valót. Azalatt bizonyosan elintéződik a dolog, mégpedig bizonyosan a javamra, tekintve, hogy te különb költő vagy. Úgy kiütöm azt a pipecet a to jámbusaiddal, meg az alliterációkkal, meg a többi nyavalyákkal, hogy végkép kiesik a ringbőlf Ferkó vacsora előtt csakugyan fölkeresett, innen-onnan összekotoráztunk vagy tizenöt verset, ballada is volt közte, sebaj, az is jó, lánynak megteszi. Ferkó, fülig porosán, megelégedetten zsebrevág- ta őket és biztosított róla, hogy különb költő vagyok Dani apjánód, majd ő megmutatja! A rákövetkező napokban találkoztam gyallsok .ikerre cnségéér- a felelő ség minket terhel. Nem cm la tj a/onhan meg, hogy a „Hitel“ lel. moly a nemzeti erőket indokolatlanul bontotta meg, egy éven át folyó 'árgyalások során miért nem ehetett meg- egyezni? Anélkül, hogy egyes sajnálatos rész- letekre kitérnénk, nyilvánosságra kell hoznunk, hogy mi hajlandók voltunk együttműködni a „Hitel" de , ha félreértést kizáróan kinyilvánítja, hogy ifjúsági, vagy tudományos lap akar tenni s hj ebbcli programját velünk közli. Tervszcrü-ségel és munkameg osztást szellemi életünkbe! Nem kicsinyes gáncsoskodás, vagy zemé- lyi efogultság, de egyetemes szempont irányított miniket c feltételek megszabásában. Szellemi életünk egész területén általános jelen >ég az erők szétforgácsclódása Ebből a gazdasági ag leszegényi'tő, szellemileg elseké- lyesilő folyama.tból csak az erők együttműködésének egészséges alapokon .kialakított tervszerűségével lehet kiemelkednünk. Ennek alapvető >zem pon t jail- a Hitel élőt; alábbiakban körvona óztuk: 1. Minden mozgalom, vagy egyesület, vagy lap az erdélyi magyarság egy szükségletének kielégítését szolgálja és egy szükséglet kielégítésére csak egy erős és ne több gyenge és egymással konkurráló szerv léted! jön. 2. Minden mozgalom először önmagában tisztázza elvi (világnézeti) ó, gyakorlati célkitűzéseit és külön mozgalmat csak akkor inditson, ha az egy még eddig be nem töltött szükséglet kielégítését akarjai szolgálni, vagy pedig ikérdéieinknek uj, az cddigiektő eltérő látását, megoldásuk uj programját tudja kialakítani. Ellenikező esetben erőivel álljon a meglévő megfelelő szervek erősité-te és lendületbe hozása állta az erdélyi magyarság szolgálatába. 3. A tisztázott ■szükségleteknek és határozott világnézeteknek megfelelően megindult és maguknak tényleges gyaikor ati célokat is választót: mozgalmak, vagy lapok programjuík világos körvonalozá a után keressenek együttműködést a szeLlemi élet többi szerveivel. „Vájjon szükségtelen és teljesíthetetlen fe - tételeket“ szitunk a „Hitel“-nek akkor, amikor a fentiek értelmében programja ki- nyilvánítását kértük tőle, aki tudományos nemzetpolitikai, irodalmi és ifjúsági ükokon mind olyan munkát kezdett, amelyet e terűié eken mások már régóta végeztek? Meghatározott program nélkül mi lehetelt volna tárgyi alapja a becsületes megállapodásnak? Sajnos a «Hitel“ nem látta be, hogy szellemi életünk egészségesebbé tételére s az ifjúság nemzeti alapon való megszervezésre elkerülhetetlenül szükséges, hogy a szellemi együttműködés őszinte világnézeti és programtisztázás alapján történjék s hogy ez alól a szempont alól ő :em képezhet kivételt. A „Hitel“ ismételt felkérésünk ellenére sem ‘közölte velünk programját s igy megakadályozta az óhajtott becsületes és egészséges együttműködést és indokolatlanul megosztotta az ifjúság nemzeti erőit. Hogy a ,,Hitel“-nak ez az érthetetlen magatartása, melyet csak viágnézeti határozatlansággal, vagy programhiánnyal lehet megmagyarázni, milyen veszélyeket rejtett magában, aiz igazában az ifjúsági erők egyesítésének jelszavával beindított legújabb mozgalom kapcsán derül ki. Tamási Áron cikksorozatától a Vásárhelyi találkozóig 1936 tavaiszán Tamási Áron cikksorozatot őrt a Brassói Lapokban „Cselekvő erdélyi magyar ifjúság“ címen. Ebben a három világnézeti csoport együttműködése mellet; tört pálcát. Cikksorozatának gyakorlati következményei nem voltak. p——MITO» ■■■IMI -------------------------néhányszor Ilonkával is. persze nem állotta meg a bájos, hogy elő ne hozza, milyen ádáz költői verseny dúl ökörülöt- te, sőt meg is mutogatta a hozzája Írott verseket és engem kért föl, döntsem el egészen tárgyilagosan, hogy melyik ir hozzá különb verseket, Dani-e, vagy Feri? Nagy figyelemmel olvastam végig Ilonka társaságában mindkét fél verseit. Utána hosszan és behatóan mérlegeltem mindkét versenyző költészetének értékeit, szépségeit és gyöngéit, aztán úgy ítéltem, hogy a Dani verseiben sok tekintetben kápráztatóbb ékességek ragyognak föl, ámde Ferkónak a verseiben mégis csak több a mélyről feltörő szenvedély. kétségtelenebb az érzés őszintesége, egészen természetes tehóit, ha a szív önkéntelenül is öfelé hajlik. — No, ezek csak cifra szavak. Azt mondja meg, kérem, de egy szóval, hogy melyik a nagyobb költő: Dani-e, vagy
