Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-26 / 222. szám
I I *) 3 7 szeptember 2 b. I rLLEWZßK KÖVESS iS IVAN Bizakodás Uaimgkullisszak; között pereg ie CLAUDE FARKÍRE DRM|A örvendeznünk kellene most levelek hullása, életmul.is, virághervadás Idején, hiszen boldogabb jövönkről tárgyalnak s a Dunavö.gy ről van szó, melynek ölén születtünk Ha rosszul meg)' sora, vele könnyezünk, ha jobb idő köszönt rá, vele örvendezünk. \ ..lóban, sorsunk mintha könyörületesebb enne hozzánk. A Duna völgy kincse — a magyar ál d.ísba foglalt bor, buza, békesség bőségesebbnek ígérkezik. Szivek javulnak, elmék tisztulnak, mig az esztergapad körül a munkát befejezik, Mintha nagy adag költészet lenne a várakozás Izgalmas perceinek mcgéneklésében annak dacára, hogy a terve: nem feliegekben, de a fődön szemünk előtt szövik Lázban kellene égnünk, vitát vitára, határozatot határozatra, népközi megbeszélés; megbeszélésre. sürgető Indítványt indítványra kellene halmozni, mig a kívánt eredményt: szülőanyánk _a Dunavölgy — mostoha sorsának javítását elérhetjük. — Itt vagyok! — kopogtat a rég óhajtóit terv, megegyzés. S bizakodás tölti meg a szi veket. Legfőbb ideje, hogy Iá juk az óriási erőfeszítést. * A a3asjer Nachrichten“ belgrádi levelet közöl. Fegyverkezési egyenjogúságról van szó a levélben, mely tudni véli, hogy a kisantant oly „efektiv“ békebiztositékokac kivan, melyeket az utódállamok magyar kisebbségeinek javára szóló jogelismerés eJenében magyar részről készek elfogadni. A nagy szakadéko kát már „áthidalták“ — írja a levél. Nem tévesztik — nem téveszthetik — többé szem elől a Dunavölgy elrendezésének szükségességét. Földbe temetik a csatabárdot s a visszavágásra élesre fent mult bánatok örökös emli tésér. Mert látva látják. Hogy a szent völgyben gyülöletpolitika helyeit megértő, közös munka kell következzék. Az érdekeltek be akarják bizonyítani, hogy tisztában vannak hivatásukkal s a nagy programot leganbb részben igyekeznek megvalósítani. A legfőbb pont: a nemzetközi egyezménybe foglalt kisebbségi jogok maradéktalan élet rekeltése. Enélkül Közép- és Délkelet-Európá ban nem lehet tökéletes nyugalomról, békéről s minden oldalról óhajtott fejlődésről beszélni. Ismételjük: „minden oldalról óhajtolt" fej lődés. Mert általános óhaj. Hogy a helyzet mindenki megelégedésére elrendeződjék. V * A Ciatta érdekes r«idíá>B>emu-a46jii a magyar Stúdióban BUDAPEST, szeptember hó. A La Bataille, Cliaude Farrére drámája, re génybőil lelt színpadi mü. A Li\s Civilizes, eredeti formájában világsikert is jelentett, színpadon megkettőzle ezt a síiken, majd mint film robbantott ki újabb szenzációt. Aligha akad olvasó, vagy moznlátogntó, aki ne ismerné Jerizaka Szadao márki és Mitsuko asszony drámájál. Különösképpen ez a foly- Ionos viszontlátás nem csökkentette Claude Farrére müvének Itatását és szánté meg le- | helert jósolni, hogy mikrofon elé is kerül. hangjátékká formálják. Ta' án merészség volt azzal a kötöttséggel nyúlni Claude Farrére drámájához, hogy mindössze ötnegyedórás hangjátékká gyúrja át valaki, annál clksmerésroméMóbb teljesit- mény, hogy ez a dramatizáló* tömörségével és ci mikrofonlehetőségek százszázalékos kihasz nálásával meg tudta őrizni az eredeti mii szuggesztív hatását és vérbeli rádió drámává fejlesztette ezt a- történetet — három hang (k éppen. legkezJfsdih a főpróba Délután három órakor, még az esti közvetítés előtt főpróbát tartott a Stúdió. Hlatky Endrén, Németh Antalon és Barsy rendezőn kívül még néhány meghívott foglalt helyei a Főherceg Sándor utcai rádiópa óta nagy leadólermében. A színészek már ott álltak mind a mikrofon előtt. Az ilyen rádiópróbának különös hatása van. A szereplők civ.iilben, egyszerű utcai ruhában vannak, tehát a külső színészi lehetőségek itt hiányzanak. Nincs kosztüm, nincs maszk, a játék tehát a lehető egegyszerübb éj mégis játszani kell a mikrofon előtt, mert a szerep benső izzása a beszéden keresztül érvényesülhet egyedül és igazi, játék nélkül, akármilyen gazdag hangszerelésü is egy-egy színészi hang, hamisan cseng a dikció. Szabályos színpadi dialóg fut. Fenn a rendezői fülke felett kigyulladnak a színes fények, a jelzőtáblán közliik a szi nesszel rögtön, hogy megfeleS-e a hang erőssége, vagy sem. Jorizaka Szadao márki. Tímár Józ-ef. egyszerű szürke zakóban van. Az ember fején a hal gató és ugyanabban a 'teremben már a leadást hallja: a mlkrofonhangot. Japánban vagyunk, japán dalok csendülnek fel. A kontraszt különös és nyugtalanító, ha ,.nézi“ az ember ezt a hangjátékot, a hétköznapot lát ja, ha behunyja -a szemét, a lávol Keletre té ved. Jön Hirala vikomt, szintén szürke ruhában, fehér kamasniban, Csorlos Gyula. Mi- I tsuko énekel, de nem kimonóban van, hanem szürke kosztümben, dirndlí'-cipőben és terra j kotta szinü pulloverben, Bajor Gizi. Hang- « ja, a magyar színpadnak ez az édes organu- I ma, ha az ember leveszi a fülérő a hallgatót, alig hallatszik, olyan köze' és halkan énekel ’ a mikrofonba. Szinte monotonnak tűnik, de ha a hallgatót újra felvesizük, ez a hang mint az orgona szól és gazdag regisztere van! Cseu Pej, a kínai követ: Nagy Adorján, felteszi ! szemüvegét és úgy olvassa a szöveget. Ha a Háziasszonyok öröme! fehér zománc kivitelben. — Tűzálló samott-béleléssel. SZÁNTÓ, Oradea „Zephir“ kályháján. Esslingeni faredónyök, acéllemez redőnyök. - Kérj n dijtaln árjegyzék.'. történé: szerint ki kell menni a színésznek a jelenetből, a hangszigetelő szőnyegeken elhelyezett kiis fapallón sétál végig az ügyelő. Hirota vikomt ír vata múl, mire a hallgató hallja, hogy a toll serceg a papíron. Oi; bent a teremben pedig látjuk, hogy az ügyelő valóban tollal rohan végig a papiroson, közvet- lenü a mikrofon alatt és igy kapjuk a hü és természete, zörejt. Ezeket a hangtrükköke-. bizonyára a legtöbben ismerik, vagy hallottak róla, de itt bent látni mindent a teremben és közben a fejhallgatón ikeresztül minden mozdulatot és minden történést akusztikailag érezni, ez valóban újszerű és érdekes émény. A második képben viharzik fel a csuzimai útközei. A színészeik hangja természetesen drámai lesz, de a próba külső képe most is „civil". A hallgatón keresztül ismét felmerül a véres c:at*a víziója és mintha a hang- kulisszák elrohannának az ember tekintete e ott, úgy látjuk ennek a remek rendezői beállításnak a segítségével a történés változó szinhelyét. Még egy hangikép és vége a próbának, amilyet már viaszlemezre vettek fel. Benn a rendezői fülkében mint egy karmester vezényelte a próbát Barsy Ödön. A főszereplők az egyformán remeklő Bajor Gizi, Csortos. Timár, Somiló, Nagy Ador ján, Várady, elhagyják a termet. Este volt a hemulató a Stúdióban. A „nézőtéren" milliók hallgatták talán ezt rádió-drámát és még szerencse, Hogy ez a gigászi nézőtér nem tud tapsoLni egyszerre, különben tetszése tulzengné a csuzimai útközei pokoj koncertjét is. Kolba Gyula. Huszonötödikén kezdi meg őszi tanulmányúját a Marosmegyei Főfdmivesszövetség A tisztán gondolkozó, tájékozott fejek mindig tudták: nem lehet rend a természet által irt parancsok teljesítése nélkül. „A Duna — mondotta Őfelsége II. Károly király — tengelye Európának. Nagy gazdaság gi és politikai előnyt, különösen fontos nemzetközi helyet jelent, közös érdekeket bizonyít a Dunavölgy, mely a középeurópai államokat összeköti. A közös érdekekből pedig az európai ellenségeskedések megszüntetésére lehet következtetni.“ Ilyen értelemben szólt a pozsonyi ügyvé dekhez legutóbbi szlovenszkój útja alka má val Benes elnök is. Virginio Gayda, a Giomale d'Italia főszerkesztője hosszabb cikkben ismertetne az olasz álláspontot a Neues Wiener Tagb’att hasábjain. Az olasz kormány a duna völgyi tárgyalásokat élénk figyelemmel kiséri s leszögezi, hogy részvétele né'kül semmiféle megegyezést nem lehat elképzelni. Német részről a Deutsche Volkswirt c. fél- hivatalos foglalkozik a kérdéssel, mikor kö zépeurópaj gazdasági-unió tervét szellőzteti. A francia hivatalos álláspontot E Pezet képviselő, a külügyi-bizottság a'elnöke fejti ki s a Wiener Reichspost c. lapban leszögezi, hogy Európa betegségének s szenvedéseinek forrását Középeurópában kell keresni. * TG. MURES - MAROSVÁSÁRHELY, szept. 25. Az EGE és a Marosmegyei Földműves Szövetség rendezésében a tavasz folyamán a Barcaságon megtartott tanulmányúihoz hasonló túra kezdődik szeptember 25-én. A tura célja az. hogy az elmúlt tél folyamán az EGE által rendezett elméleti gazdasági előadásokat gyakorlatilag is kibővítsék. A tanulmányút 37 résztvevővel folyik le és azon olyanok vesznek részt, akik értelmiségi, kereskedelmi, vagy ipari pályáik mellett jelentős mértékben gazdasággal is foglalkoznak. A tanulmányút programja a következő: Indulás 25-én reggel a Földműves Szövetség marosvásárhelyi irodája elől. A résztvevők először a med- gyesi Gáspári gyümölcs és szőlőtelepet, . a szalámigyárat és sertéshizlaldát, va- j lammt az edény és üveggyárakat tekin- ———■a—wmai tik meg. Tovább menve, leutaznak dr. Szász Pál EGE elnök gáltői mintagazdaságába. Este szállás és vacsora a csom- bordi gazdasági iskolába, ahol dr. Nagy Endre fogadja a kirándulókat. 26-án megtekintik az iskola gazdaságát, majd Enyedre mennek át gyümölcskiálhtásra. Megnézik Ambrosi és Társai, valamint Moár László gyümölcs és szőlőcsemete telepeit, majd este Kolozsvárra mennek át, ahol a Kolozsvári Gazdaegyesület fogadja a kirándulókat. A tanulmányút résztvevőinek szállásáról itt Balázs István gondoskodott a hóstáti gazdáknál. Délelőtt az EGE belső és külső gazdaságait tekintik meg. majd pedig a botanikus kertet és a hóstáti belterjes kisgazdákat. Délben az EGE vezetősége közebéden látja vendégül a tanulmányút résztvevőit. Délután Tordára mennek át, ahol az alig egyéves gazdakör vendégei lesznek a kirándulók. Ezzel megtekintik a kertészeti szakiskolát. majd Borsi Lajos kertészeti szakiskolai tanár kalauzolja a vendégeket a vármegyei gazdasági kamar múzeumában, azután a most alakult értékesítő szövetkezetei keresik fel. Látogatást tesznek az állami földműves szakiskolában, majd kirándulnak a tordai hasa- dékhoz, innen pedig Radnótra mennek át az ottani téli gazdasági szakiskola gazdaságának megtekintésére. A radnóti gazdasági szakiskola gazdaságának tanulmányozásával a csoport tanulmányútja befejezést is nyer. Az EGE és a Földműves Szövetség vezetősége elhatá- rozía, hogy a tanulmányutakat minden évben megrendezik. Mindez nem jelent újat. A gazdasági válság kirobbanása, majd kimélyülése idején döbbenetesen tűntek enő hibák, hiányok, a konstrukció veszélyei. Omlás közben aztán mindenki saját düledező falát igyekezett támasztani. Elszigetelő vámtarifák, sorompók következnek, iparosítással, másutt mezőgazdaság fejlesztésével siettek javulást e'érni. Alá posan összezavarták kereskedelem, ipar, fejlődés évszázados útjait, mig megszületett Tar- dieu terve, mely az anarchikus helyzet láttán az érdekelt államokat gazdasági szövet- í ségbe kívánta tömöríteni. A terv aztán fele- j désbe merült. Az összefogást ugyanis nem le ! hetiett piacok — Itália és Németország — ! nélkül megvalósítani. Később Wickam Steed, Maniu, majd Hod- zsa foglalkoztak a kérdéssel-. A munka 1930- ban elhagyta a romanticizmus keretét, óriási erőfeszítések következtek, hogy az érdekelt államok a reali ások útját felleljék. Árképződés, majd pénzátértékelés, konlingentálás, megszorítások utján próbálták, a boldogság titkát felfedezni. A kisebb-nagyobb mértékben önző kísérletek nem jártak eredménnyel, sőt! — a keresett nyugalmi áilapol hölyett nyílt gazdasági háberuró’ kellett beszélni. A zűrzavart Hodzsa csehszlovák miniszter elnök próbálja praktikus módon megszüntetni, midőn szélesebb körben a dunavölgyi államok őszintébb együttműködésének lehetőségét keresi. Hodzsa terve a kisantant és Magyarország, valamint Ausztria összefogását sürgeti. A ' megegyzésnek nincs oly politikai jellege, mely valamely nagyhatalom érdekébe ütköznék. Skandináv mintára gazdasági természetű egyezmények kötéséről van szó a Dunavölgy területén. Oly egyezményekről, melyek az itt lévő államok közötti forgalmat összhangba hoznak s megélénkítik. A Prágában felállított „Gazdasági Központ“ a dunai államok közötti forgalmat igyekszik elősegíteni s kezdeményező lépéseket tesz arra is, hogyan mehetne az építő program pontjait élet rekelteni. Nincs szó utópiáról. Ha a megegyezés sikerül, a dunavölgyi államok kivétel nélkül egyfor mán élvezhetik a Hodzsa terv e'őnyeií. * A politikát azonban alig lehet teljesen kiküszöbölni. Hiszen tartós, igazságos szerződésről csak egyenjogú felek között lehet beszélni. A gyűlölködést, keserűsége: is el kell tüntetni, igy kiszámith-atallan következményekkel járhat a tervbe vett megegyezés: kisebbségi jogok elismerése, kedvezőbb légkör, sok fontos reform, orvoslás, tökéletesebb bé kelehetőség. Jobb későn, mint soha. A súlyos késedelem semmit nem von lie a tárgyalások értékéből. Qui habet tempus, habet vitám, Legfonío sabb, hogy éljünk, életben találjon a gyógyír s ezzel járó újjászületés. Minden állam egy forma érdeke, hogy a kisantant s a római egyezményt aláíró hatalmak közötti hidverés sikerüljön. I Doboznak a ha*igkuíisszjlí A magyar Stúdiónak igazán nem lechni kaá probléma, hogy a dramatizáló, vagy rendező ötl-cteit megvalósítsa. Tehát igazán a rendezőn múlott, hogy miképpen ludja, bármi yren furcsán hangzik is vizionárikus erővel éreztetni ennek a drámának a forró, fülledt levegőjét és miliőjét a hanghullámokon keresztül Bursy Ödön hangkuli szákkal dotígo zott. Külön lomezekre felvett szélzugás, ien- germorajlás. a hajógépek zakatolása, a csuzv- mai ütközet félelmetes és megrendítő halál táncának ágyudörgéslől és hafálhörgcstől kiért poko'i orches.cre il'uszlrálta a dialógokban pergő drámát. A színészek a mikrofón elölt mindezt nem hallották. Ök a rendező utasítása szerint mondották el a szövegüket, amelyeknek szinte zenei aláfestését jelentette n hangkulisszáknak ez az állandó mozgatása. Ez nem uj ötiet végeredményben, de ahogy a Stúdió cs rendezője ezl felhasznál, illető leg kihasználta gazdag variációiban, az imponáló.
